Csodaszép lett a felújítás után az egykori Postapalota
Emlékeztek? Még a felújítási munkák alatt, 2020 nyarán jártunk a Széll Kálmán téren álló egykori Postapalotában, hogy megmutassuk nektek, hogyan újul meg Budapest egyik ikonikus épülete. A külső homlokzat helyreállítása akkor már megtörtént, a szakemberek a belső terek átépítésén dolgoztak.
A gyönyörű, szecesszió és art deco stílusjegyeit idéző épület 2021-ben készült el, ma a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központjaként működik, és március 15-től a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont is itt nyitotta meg a kapuit.
Még a nyitás előtt újra bejárhattuk az épületet, hogy megmutassuk nektek, hogyan kapott látványos belső tereket és miként kaptak egyes helyiségek új funkciókat.
A Postapalota története
A palotát egy, a Városmajor közvetlen szomszédságában fekvő telekre tervezték az 1920-as években. A mai Várfok utca, Sándy Gyula köz (Csaba utca), Városmajor utca, Krisztina körút által határolt területen korábban mezőgazdasági munka folyt. A telek a Magyar Királyi Postához került, és 1923-ban nyilvános tervpályázatot hirdettek a terület beépítésére.
A tervezési irányelveket a posta- és távírda vezérigazgatóság fogalmazta meg. Ezek között szerepelt, hogy a szabadon álló épülettel a lehető a leggazdaságosabban építsék be a telket, hogy az őt körülvevő négy utcára külön bejárat nyíljon, a főbejárat azonban a Krisztina körúton legyen. Az eredeti funkciók közt volt a postahivatal, az értékcikk-raktár, a kapcsolóterem és egy 150-200 fős ülésterem is. Azt is előírták, hogy a homlokzaton kerüljék a felesleges díszítéseket.
A 25 benyújtott pályamű közül a bírálóbizottság Sándy Gyula munkáját fogadta el győztesnek a „helyiségtömeg” gazdaságos és praktikus elrendezése, valamint az épülettömb művészi és harmonikus megjelenése miatt.
Az 1924 és 1926 között épült palotát a szaksajtó méltató szavakkal illette, kiemelték, hogy egy hajszálrepedés sem található az épületen, hogy nem vizesedhet, mivel "hat méter mélyen a föld alatt fekvő épület kitűnő vízhatlan aszfaltteknőben pihen". Sándy Gyula tervezőt azért is dicsérték, mert bár az építésügyi szabályzat szerint a homlokzat magassága nem haladhatta meg a 25 métert, neki sikerült tíz emeletes épületet terveznie, 3 méteres belmagassággal, megfelelő megvilágítással, a helyiségek kitűnő elosztásával, mindezt modern technológiával, vasbeton pillérrendszer alkalmazásával. Zsenialitását és praktikus gondolkodásmódját tükrözi, hogy a világítás áramköreit nem horizontálisan, hanem vertikálisan vitte, hogy bármilyen probléma lépjen is fel, emeletenként csak egy szoba maradjon sötétben.
A szaksajtó a palotát “kétarcú titokzatos tündéri várkastélyként” emlegette, és ebben van is valami, mivel a torony láttán bennünk is a felvidéki reneszánsz kastélyok képe villant fel. Sándy Gyula munkájának erénye az is, hogy a hagyományos vonalakat, formákat és mintázatokat a modern, az amerikai nagyvárosok art deco felhőkarcolóinak stílusával ötvözte.
Az épület műemléki helyreállítása
Érdekes, hogy mindezek ellenére a 2000-es évekig nem kapott az épület műemléki védelmet. A védetté nyilvánítási javaslat elkészítése 2007-ben kezdődött, az indoklásban pedig az állt, hogy „védetté nyilvánítása a környezet történeti arculatának megóvása érdekében elengedhetetlen fontosságú, a Moszkva tér arculatát meghatározó kilencszintes, belső udvaros Postapalota az egyik legnagyobb szabású postaépület, mely a szűkös költségvetés ellenére mind homlokzatai kialakításában, mind a részletformák alkalmazásában egyedi”.
A tanulmány az épület értékei közül kiemelte az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz hatását tükröző mozgalmas attika falazatokat, a magyaros sgrafitto díszítést, a főlépcsőház páternoszterének liftházát, a lépcsőházak korlátait, a növényi ornamentikával és kovácsoltvas kilincsekkel díszített míves tölgyfa kapukat. A Postapalota 2008. február 1-től ideiglenes műemléki védelmet kapott, és 2009 márciusa óta műemlék.
Teljes körű felújítása is szükségessé vált. A postai funkciók kiköltözését követően az akkori építtető megbízásából Szalay Tihamér építész, a felújítás tervezője készített tanulmánytervet az épület hasznosítására. Ekkor készült tanulmány a Széll Kálmán térrel való szintbeli összekötésre a Várfok utca alatt a villamos felől, és/vagy a Csaba utca felől. Készült tanulmány mélygarázsra is a Várfok utca alatt.
Az elkészült tanulmánytervek alapján az akkori építtető elkészítette azt a tervet, amely az akkori gazdasági körülmények között leginkább megfelelt az üzleti elképzeléseinek. Vagyis biztosította a maximális bérbeadható felületet a legkisebb ráfordítással. Emellett elkészültek a szükséges műemléki kutatási munkák, a műemlékvédelmi szakvélemény, kő-, fa-, festő-, fém- restaurátori szakvélemény, valamit tartószerkezeti és talajmechanikai szakvélemény. A tervezés későbbi ütemében 2017-ben elkészültek az asztalos, a kő, a sgrafitto és a kovácsoltvas restaurátori tervek.
Látványos fal a földszinti aulában
Az épület külső és belső díszítőelemei közt visszatérő motívum a csigavonal
A felújítás magában foglalta az épület szerkezeti átalakítását, a három szintes mélygarázs, a homlokzatok első emelet feletti teljes szakaszának restaurálását sgrafitto díszítésekkel, kőfaragó munkákkal, lakatos munkákkal, valamint a belső felújítást és átalakítást.
Fontos, hogy a felújítás során az egykori Postapalota külső tömege és körvonala nem változhatott, a homlokzatokat az eredeti, 1925-ös állapotnak megfelelően kellett helyreállítani. A belső helyiségek beosztásában és a belsőépítészeti munkákban azonban szabad kezet kaptak a szakemberek.
A konferenciaterem és a hozzá kapcsolódó tárgyalóhelyiségek az art deco szépségét és geometrikus vonalait idézik, a fémet és üveget finom, puha textúrájú anyagokkal ötvözve. A legfelső emeleti nagy tárgyalóterem pedig tradicionálisabb vonalat képvisel.
