KULT
A Rovatból

ByeAlex minőségi javulást hozott az X-Faktorba – kritika a döntőről

A 10. jubileumi X-Faktort végül a rapper Alee nyerte meg, de ennél is fontosabb, hogy a műsorban egyre több dalszerző tűnik fel.


A múlt héten némileg maliciózusan azt írtam, biztos azért van öt élő show, mert ennyi dala van Miller Dávidnak.

Ezúton szeretnék mindenkit megkövetni, akit netán bántott ez a megjegyzésem, és úriemberhez méltóan készségesen elismerem, tévedtem.

Nincs öt dala sem

– vagy van, de nem engedték neki elénekelni –, mert a döntőt Bruno Mars Uptown Funkjával indította.

Kiderült viszont, hogy tud dobolni, márpedig én mindenkit respektálok, aki tud dobolni. A dobolás azon készségek közé tartozik, amellyel jómagam nem rendelkezem, pedig tanultam zongorázni, tehát elvileg a két kéz külön, eltérő ritmusra való mozgatása menne. (Legalábbis valamilyen szinten, nyilván nem véletlen, hogy zenélés helyett inkább cikkeket írok.)

Eljött tehát a finálé. Valahol örülök, mert amióta munkaköri kötelességemmé vált nézni a műsort egyre kevésbé értem, hogy bírtuk végignézni, amikor még minden este csak egy versenyző esett ki.

Dávid gyorsan ismertette a szabályokat. A lényeg: csak a nézők szavazhatnak, két dal után valaki kiesik, azután a továbbjutó két versenyző énekel még kettőt, és győz a jobbik – és/vagy akire többen szavaztak.

A műsor készítői negyed óráig tudták húzni, de ezen a ponton nem tudtak már semmi jó kifogással előállni, így kénytelenek voltak színpadra engedni egy énekest.

Kamilla kezdte a show-t, aki remekül énekelt, és ezúttal a mentorok is dicsérték. Kérdés, akkor is így lett volna, ha adhatnak széket.

Laci azért megjegyezte, hogy szerinte Kamilla a dal felénél kezdett csak jól énekelni, akkor viszont annyira, hogy már nem érdekelte az eleje sem.

Alee következett, aki vélhetően nem minden hátsó szándék nélkül, a fél haját zöldre festette (Gáspár Laci meg is jegyezte). A produkcióban újdonság volt, hogy Alee megmozdult. A mentorokkal ellentétben én vonakodnék ezt táncnak nevezni, de mindenképp új elem Alee repertoárjában.

Gáspár Lacinak nagyon tetszett a dal, és most Alee éneklésével is elégedett volt, szerinte ebben a dalban pont annyi ének volt, amennyi Alee mostani énekképességeihez illik.

Paulina zárta az első kört, aki ezt a dalt egy barátjának írta. Adél meg is jegyezte az értékelésnél, hogy szeretne Paulina barátja lenni, hogy ilyen dalokat írjon neki.

Alex szerint Paulina olyan szereplő lehet a magyar popszakmában, aki utat mutathat a lányoknak, akik sajnos hátrányból indulnak. Ízig-vérig előadó.

Következett a második kör, ahol az énekesek saját dalt énekeltek. Ami egyedül Kamilla esetében jelentett újdonságot, hiszen Alee mindig, Paulina pedig majdnem mindig saját szerzeménnyel állt színpadra.

De Kamilla sem panaszkodhat, Puskás Peti semmit nem bízott a véletlenre, és Caramelt kérte fel szerzőnek.

Rosszabbat is el tudok képzelni, mint hogy énekesként az első dalomat Caramel írja.

Laci külön kiemelte, mekkora teljesítmény Carameltől ilyen rövid idő alatt megírni egy ilyen dalt. A mentorok nem győzték dicsérni Kamilla éneklését.

Alee egy líraibb számmal érkezett. Peti meg is jegyezte, hogy bátor választás volt, mert nem egy tipikus döntős dal, de úgy érzi, Alee egy nemzedék példaképe lehet.

Sokszor kritizálták Alee-t, amiért kísérletezik a rappen belül a különféle stílusokkal. Amikor túl sokat énekelt, az annyira nekem sem jött be, viszont az is igaz, hogy

nem lehet egy albumot vagy egy koncertet összerakni úgy, hogy minden dal ugyanarra az ötletre épül, Alee esetében a pörgőnyelvű rappelésre.

Valamikor a kezdetekkor írtam, hogy Alee talán az első rapper, akinek végigcsápolnám a koncertjét, és ezt most is így érzem, de azt is el kell ismernem, hogy ezen a ponton azért drukkoltam, hogy a két lány menjen tovább, mert azért nekem mégis az ének az igazi.

Paulina produkciója után Peti elmondta, hogy szerinte három győztes van, mert mindhárom versenyző egyformán jó, és tulajdonképpen a mentorok is csak önmagukat tudják ismételni. Adél azért tudott újat mondani: elárulta, hogy az ő világához Paulina világa áll a legközelebb.

Alex szerint Paulinának saját flow-ja van, fel lehet ismerni egy dalról, hogy ő a szerzője és előadója, ami nagy fegyvertény.

Elérkeztünk az első drámához: Dávid leállította a szavazást, hogy kiderüljön, ki nem énekelheti el a másik két dalát.

Sajnos Puskás Petinek idén sem sikerült győznie, mert Kamilla esett ki, ő lett a verseny harmadik helyezettje.

A harmadik körben a versenyzők mentorukkal léphettek fel. Alee a Bye Alex és a sleppel a Hullik című számot adta elő. Alee résmentesen simult bele a formációba, egyenrangú partnere tudott lenni mentorának, pedig mint elmondta, először nem nagyon tudott mit kezdeni Alex dalával.

Paulina és Gáspár Laci a Sosem vagy egyedült énekelte, amit Paulina választott – és mellesleg Miller Dávid is énekelte az Álarcos énekesben, mint Banán. Ha ez nem dalkarrier, akkor semmi.

Az utolsó körben a versenyzők hagyományosan azzal a dallal léptek színpadra, amit a válogatón énekeltek. Alex, mikor utoljára konferálta fel Alee-t, kihangsúlyozta, hogy ő a műsor egyetlen versenyzője, aki minden egyes körre saját dalt hozott.

Talán Paulina esetében volt a legszembetűnőbb, mennyit fejlődött a műsor során. Biztos vagyok benne, hogy a magyar popszakma egyik meghatározó egyénisége lesz az elkövetkező években. A versenyt végül Alee nyerte, ami azt jelenti, hogy mentorként ByeAlex zsinórban harmadszor nyerte meg a versenyt, ráadásul ebből immár másodszor rapperrel.

Ezzel Alex lett a műsor hazai történetének legeredményesebb mentora.

Igaz, idén annyiból rosszabbul teljesített, hogy az előző két alkalommal a dobogó első két fokán egyaránt az ő versenyzői álltak, most azonban csak Alee jutott be a fiai közül a döntőbe.

Azért Paulinának sem kell szomorkodnia, mert mindkét különdíjat ő kapta: a Ford a lányt találta a legfelvillanyozóbb előadónak, így egy évig használhat egy Ford Mustangot, és a Szigeten is ő léphet majd fel.

Most, hogy véget ért az évad, szeretnék néhány szót mondani a mentorokról. Én is sokat kritizáltam őket, és volt is miért. Azzal a széles körben terjedő nézettel viszont nem tudok azonosulni, hogy „a korábbi mentorok nyomába sem érnek”.

A legtöbb cipőzést Csobot Adél kapta. Bennem is voltak persze kérdések, hogy miért pont ő, de azért a gyűlöletcunamin csodálkoztam. Adél csaknem 10 éve jelen van a magyar sóbizniszben. Megjelent egy lemeze, rengeteget szerepelt különböző műsorokban, színházban játszott – például Alföldi Róbert is rendezte.

Tehát azt nem lehet rámondani, hogy ne ismerné a szakmát, és ne saját jogán volna jelen a médiában.

Ha a tehetségkutatók zsűrijében csupa Presser Gáborok ülnének, akkor jogosan vetődne fel, hogy van-e keresni valója a mentori székben, de azt nem gondolnám, hogy kevésbé konyítana a szakmához, mint teszem azt annak idején, 2013-ban az akkor 9 éve pályán lévő Tóth Gabi. Ha pedig a versenyben mutatott teljesítményét nézzük, egyáltalán nem lógott ki a mentor csapatból, sőt,

a válogatók során többnyire ő képviselte Alex mellett a korrekt, szakmai hozzáállást, amikor Laci és Peti fontosabbnak tartotta az ökörködést.

Gáspár Laci és Puskás Peti viselkedésével sokszor nem értettem egyet, de róluk sem gondolom, hogy bármelyikük tehetségtelenebb vagy butább lenne, mint teszem azt Nagy Feró vagy Szikora Robi.

Akit viszont mindenképp ki kell emelnem, az ByeAlex, aki egészen új szintre emelte a mentorálást. Korábban, ha fel is tűntek versenyzők saját dalokkal a tehetségkutatókban, ritkán hagyták érvényesülni őket, a saját dal afféle kuriózum volt, és a tehetséges dalszerzőknek is konfekcióslágereket kellett énekelniük.

Alex viszont nemcsak bátorította a fellépőit a saját dalok előadására, hanem olyat tett, amit korábban – tudomásom szerint – senki: a mentori szerepet kitágította a műsor keretein kívül. Már a verseny alatt klippet forgatott az énekeseinek, amit aztán a mentortársai is megirigyeltek, és követték a példáját.

Ezzel pedig Alex elsősorban nem azt biztosította, hogy a versenyzője nyerjen, hanem hogy olyan ismertségre tegyen szert a verseny alatt, amire a végső helyezésétől függetlenül karriert építhet.

Erre korábban a sokak szerint „nagyobb” mentorok közül senki sem gondolt. Nem gondolt rá az amúgy nulláról zenekarépítésre specializálódott Geszti Péter, és nem gondolt rá az Amerikában, elvileg egész más szemléleten szocializálódott Malek Miklós sem.

Alex újszerű hozzáállása oda vezetett, hogy – amint a mentorok jogosan megállapították – ez az évad a dalszerzők éve lett az X-Faktorban. Ez pedig véleményem szerint, bárki bármit mond, hatalmas minőségjavulást jelent. Tényleg arra van szükségünk, hogy évről vére találjunk remek hangokat, akik újra és újra elénekelik ugyanazokat a gumicsont slágereket? A szakmának szerintem sokkal nagyobb szüksége lenne alkotó egyéniségekre, akik a dalszerzőknek is versenyhelyzetet teremtenek. A mai magyar slágerek 70%-át ugyanaz a maroknyi ember készíti, és csodálkozunk, hogy minden dal egyforma.

Nagyon remélem, hogy egyre több Paulina és Alee tűnik fel, hogy felkavarják a hazai popszakma állóvizét. És ha ehhez az kell, hogy évente néhány hónapig elviseljük az X-Faktor nevű szappanoperát, ám legyen.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk