FELFEDEZŐ
A Rovatból

Buzgár, nyúlgát, védmű és a többiek: kifejezések árvíz idején, amiket mindenki hallott már, de csak kevesen tudják a jelentésüket

Gyakran emlegetett árvízi szakkifejezések gyorstalpalója azoknak, akik szeretnének képben is lenni arról, amiről beszélnek.


Napok óta árvíz-lázban ég az ország. Mint minden hasonló helyzetben, az árhullám idején is csak úgy repkednek a szakkifejezések a hírekben, amiknek a jelentése feltehetően nem mindenkinek tiszta. Ennek érdekében összeszedtük a leggyakrabban használt szakkifejezéseket, amik jól jöhetnek akár egy baráti csevegés, de egy komolyabb eszmecsere alkalmával is:

Tetőzés

A tetőzés árvíz esetén azt a pillanatot jelenti, amikor a vízszint eléri a legmagasabb pontját egy adott folyószakaszon. Ez a csúcsérték azt jelzi, hogy a folyó vagy vízfolyás áradása a maximumon van, és ezt követően a vízszint csökkenni kezd. A tetőzés pontos időpontját az árvízi előrejelzések alapján próbálják meghatározni, ami fontos információ a védekezési munkálatok megtervezéséhez.

Mobilgát

A mobilgát egy ideiglenes, könnyen telepíthető és eltávolítható árvízvédelmi eszköz, amelyet olyan helyeken használnak, ahol gyors és hatékony védelemre van szükség a vízszint emelkedése ellen. A mobilgát előnye, hogy csak árvízveszély idején állítják fel, így a veszély elmúltával elbontható, és nem állandó része a tájnak. A rendszer általában alumínium panelekből, műanyag elemekből vagy egyéb könnyű anyagokból áll, amelyeket egymáshoz illesztve hoznak létre egy vízzáró falat. A mobilgát gyorsan telepíthető, gyakran városi környezetben vagy folyópartokon használják, ahol az állandó gátak kiépítése nem megoldható vagy nem kívánatos.

Nyúlgát

A nyúlgát egy ideiglenes védmű, amit árvízveszély esetén építenek, hogy megakadályozzák a víz elárasztását olyan területeken, amelyeket meg akarnak védeni. Általában homokzsákokból építik fel gyorsan, ahol szükség van rá, de más anyagokat is használhatnak, például fóliát vagy fából készült szerkezeteket. A nyúlgátakat jellemzően kisebb vízfolyások vagy alacsonyabb vízállás esetén alkalmazzák, vagy akkor, amikor gyors, átmeneti megoldásra van szükség. A névben szereplő "nyúl" arra utal, hogy gyorsan, akár rögtönzött módon építik fel, amikor hirtelen szükség van rá árvízi védelem során. Ahogyan a nyúl gyorsan és fürgén mozog, úgy a nyúlgátat is gyorsan, átmeneti jelleggel hozzák létre, hogy azonnali védelmet nyújtson.

Homokzsák

A homokzsák egy egyszerű, de hatékony eszköz, amit árvízvédelemre használnak. Ez egy erős, strapabíró zsák, amelyet homokkal töltenek meg, és amelyet védőgátként helyeznek el a víz útjában, hogy megakadályozzák az árvíz terjedését. A homokzsákokat gyakran használják ideiglenes védművek, például nyúlgátak építésére. Ezeket a zsákokat könnyen és gyorsan lehet telepíteni, egymásra rakva gátat képeznek, és a vízszivárgást is lelassítják, amivel időt nyernek a komolyabb védekezési intézkedések megkezdéséig. Bár egyszerűek, nagyon hatékonyak az árvízi védekezésben.

Buzgár

A buzgár egy olyan jelenség, amely árvíz idején vagy magas vízállás esetén fordul elő, amikor a víz a gát vagy töltés alatt átszivárog, majd a szárazföldi oldalon felbugyog a földfelszínre. Ez a vízáramlás kisméretű forrásként jelenik meg, és veszélyes lehet, mert a víz magával sodorhatja a talajszemcséket, alámosva ezzel a védművet (gátat vagy töltést). Ha nem kezelik időben, a buzgár meggyengítheti a gátat, ami átszakadáshoz vezethet, így az árvízvédelem egyik legveszélyesebb jelenségének tekinthető.

Csurgás

A csurgás kifejezés a vízgazdálkodásban azt a lassú vízszivárgást vagy vízfolyást jelenti, amely például egy gát, töltés vagy part mentén történik. A csurgás általában a talajon vagy a védművek szerkezetén keresztül szivárgó vízre utal, amely kisebb mennyiségben, de folyamatosan áramlik. Ez a jelenség veszélyessé válhat, ha a csurgás mértéke nő, mert a víz szivárgása alámoshatja a védművet vagy a talaj szerkezetét, ami instabilitást okozhat. Hasonlóan a buzgárhoz, a csurgást is figyelni kell, mivel a vízszivárgás hosszú távon károkat okozhat, és növelheti a gát átszakadásának kockázatát.

Fakadóvíz

A fakadóvíz olyan víz, amely árvíz vagy magas talajvízszint hatására a föld alól, például a talajvízből tör fel a felszínre. Ez a jelenség különösen gyakori árvíz idején, amikor a folyók és vízfolyások vízszintje megemelkedik, és a víznyomás hatására a talajban lévő víz a gátakon vagy töltéseken belüli területeken jelenik meg. A fakadóvíz nem közvetlenül a folyó vízéből származik, hanem a talajból szivárog fel a víznyomás hatására. Gyakran előfordul, hogy a gát vagy töltés mögötti területeken nagyobb mennyiségű víz jelenik meg, és a helyi lakosság számára ez is árvízveszélyt jelenthet, mert károsíthatja a védekezési struktúrákat, vagy átnedvesítheti a talajt, gyengítve a védvonalakat. A fakadóvizet szivattyúkkal és egyéb technikákkal próbálják eltávolítani, hogy a védekezés hatékony maradjon.

Védmű

A védmű olyan mesterségesen létrehozott szerkezet vagy építmény, amelynek célja valamilyen természeti erő vagy veszély, például árvíz, erózió vagy szélsőséges időjárási körülmények elleni védelem. A védműveket különböző helyzetekben alkalmazzák, például folyók, tengerpartok vagy akár városok védelmére. Védmű például a gát, nyúlgát, töltés vagy a mobilgát. A védművek kulcsszerepet játszanak a katasztrófák megelőzésében és a lakosság védelmében, különösen árvíz vagy természeti katasztrófák esetén.

Árvízvédelmi fokozat

Az árvízvédelmi fokozat olyan hivatalos besorolás, amely a folyók vízállásának magassága és az árvédelmi helyzet súlyossága alapján határozza meg, hogy milyen intézkedésekre van szükség az árvízi védekezés érdekében. Az árvízvédelem fokozatait általában a folyók vízállása alapján rendelik el, és céljuk, hogy a védekezési tevékenységet szervezetten és megfelelő időben lehessen megkezdeni.

Magyarországon például a következő fokozatok léteznek:

I. fokú árvízvédelmi készültség: Ezt akkor rendelik el, amikor a vízszint egy adott szakaszon eléri a készültségi szintet, de még nem okoz közvetlen veszélyt. Ilyenkor megkezdik a folyamatos figyelést és a szükséges előkészületeket.

II. fokú árvízvédelmi készültség: Ezt akkor hirdetik ki, amikor a vízállás magasabb, és a védekezési munkálatok intenzívebbé válnak. Folyamatosan erősítik a védvonalakat, és az illetékes hatóságok aktívan közbelépnek.

III. fokú árvízvédelmi készültség: Ez a legsúlyosabb árvízhelyzet. A vízszint elérte a kritikus szintet, ami azonnali és intenzív beavatkozást igényel a gátak védelmében. Ilyenkor a legnagyobb erőfeszítések történnek a védekezésben, beleértve az evakuálás előkészítését is.

Az árvízvédelmi fokozatok célja, hogy a helyi hatóságok időben fel tudjanak készülni az esetleges árvízhelyzetekre, és a lakosságot is tájékoztassák a szükséges óvintézkedésekről.

Ártér

Az ártér az a terület, amelyet egy folyó vagy vízfolyás időszakosan eláraszthat, amikor a vízszint megemelkedik, például áradások idején. Ezek a területek általában a folyók mentén, a folyómederhez közvetlenül csatlakozó síkvidéken helyezkednek el. Az ártér fontos szerepet játszik a természetes vízgazdálkodásban, mivel segít csökkenteni az áradások erejét, és lehetőséget biztosít arra, hogy a víz természetes módon elterüljön és elszivárogjon.

Az ártér két fő része:

Külső ártér: A folyó legszélesebb áradási területe, amelyet csak nagyon magas vízálláskor, rendkívüli árvizek idején borít el a víz.

Belső ártér: A folyóhoz közelebb eső, gyakrabban elárasztott terület, ahol az árhullámok kisebb vízszintemelkedés esetén is áradást okozhatnak.

Az árterek természetes élőhelyek számos növény- és állatfaj számára, és gyakran termékeny talajjal rendelkeznek, ezért mezőgazdaságra is használhatók. Azonban mivel árvízveszélyes területek, az építkezések és állandó lakóhelyek létrehozása az ilyen területeken kockázatos lehet.

Vízhozam

A vízhozam (vagy vízfolyás hozama) azt az adott vízmennyiséget jelenti, amely egy folyón vagy patakon keresztül áthalad egy meghatározott keresztmetszeten egy adott időegység alatt. Általában köbméter per másodpercben (m³/s) mérik, de kisebb vízfolyásoknál használhatják liter per másodperc (l/s) mértékegységet is.

A vízhozam az alábbi tényezőktől függ:

Csapadék: A vízhozam növekszik, ha több eső esik, vagy ha a hóolvadásból származó víz növeli a víztestek mennyiségét.

Olvadás: Tavasszal a hó és jég olvadása megnöveli a folyók vízhozamát.

Terep- és talajviszonyok: A talaj áteresztőképessége és a domborzati viszonyok is befolyásolják a víz mennyiségét, ami egy folyón átfolyik.

A vízhozam mérését gyakran használják vízgazdálkodási célokra, például árvízvédelem, víztározás vagy vízenergia-termelés tervezése során. Nagy vízhozamú időszakokban (például árvíz esetén) fontos információt nyújt a védekezési intézkedések megtervezéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Koccints mértékkel! – A „Tiéd a mérték!” kampány a tudatos borozás öröméről szól
A Magyar Bormarketing Ügynökség és több szakmai szervezet közös kezdeményezése arra hívja fel a figyelmet, hogy a bor igazi értéke nem a mennyiségben, hanem az élményben és a tudatosságban rejlik.


A bor több mint egy ital – kultúra, hagyomány és közösségteremtő erő. Ezt az üzenetet szeretné újra a középpontba állítani a „Tiéd a mérték!” kezdeményezés, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a borfogyasztásban – akárcsak az élet más területein – a mérték az igazi érték.

A Magyar Bormarketing Ügynökség és több szakmai szervezet – köztük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Pannon Bormíves Céh – összefogásával indult kampányban borászok, orvosok és közéleti szereplők egyaránt kiállnak a felelős borfogyasztás mellett. A „Tiéd a mérték!” nem reklám, hanem társadalmi küldetés: közös gondolat arról, hogy a borfogyasztás lehet egyszerre tudatos, kulturált és örömteli.

A nyílt levélhez olyan ismert személyiségek csatlakoztak, mint Rókusfalvy Pál, Gerendai Károly, Dr. Toldy-Schedel Emil vagy Gere Andrea, akik egyetértenek abban, hogy a bor a közösségi élmények, az ünnepek és a baráti beszélgetések természetes része – de csak akkor, ha felelősséggel élünk vele. Ahogy a kampány üzenete is fogalmaz: „A mérték nem korlát, hanem iránytű – egészségben, kultúrában, közösségben.”

A „Tiéd a mérték!” minden borbarátot arra biztat, hogy legyen része ennek az értékalapú szemléletnek, ossza meg a gondolatot és mutassa meg: a magyar borkultúra nem a mennyiségről, hanem a minőségről, a hagyományról és az élményekről szól.

A „Tiéd a mérték!” nyílt levél és vizuális elemei letölthetők a Magyar Bormarketing Ügynökség weboldaláról!

Tiéd a mérték. Élj vele!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Házasság első látásra: „Ha nem kapod meg a heti szexmennyiséged, kiborulsz?!” – Kármen ismét kiakadt a férjére
Ismét vita robbant ki Kármen és Dani között. Ezúttal azért vesztek össze, mert Kármen visszautasította férjét, aki a feleség szerint ezen kiborult.
Fotó: TV2 - szmo.hu
2025. november 04.



Újabb mélypontra jutott Kármen és Dani házassága a Házasság első látásra című műsorban. A legutóbbi vita a szex miatt robbant ki, miután Kármen visszautasította a férjét, aki a feleség szerint ezt bántásnak vette.

„Tegnap megint oda jutottunk, ahol a part szakad...visszautasítottam, mert nem akartam vele lefeküdni, ő ezt bántásnak vette, mert nem tudom, hány napja nem voltunk úgy együtt. De könyörgöm, ha nem érzem magam érzelmileg jól, nem tudom ezt megtenni”

– mondta Kármen.

A feleség azt is elmondta: úgy érzi, hogy Dani uralkodni akar felette és birtokolni akarja őt. Hozzátette: nem is tartja normális dolognak, hogy egy hét után összeköltözzön az ember valakivel.

„Ha te nem kapod meg a heti szexmennyiséged, akkor kiborulsz? Meg úgy viselkedsz, mint egy 5 éves kisgyerek, mert nincsen szex, testiség?”

- szegezte neki a kérdést férjének, aki nem igazán érti, mi a problémája vele.

Dani úgy érzi, mintha folyton üvegszilánkokon lépkedne a házasságukban, és úgy látja, a kapcsolatuk megfeneklett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Váratlan baki a Házasság első látásra adásában, a nézők nem értették, mi történik
Két egymást követő adásban is baki történt. A keddi epizódban annyira összekavarodtak a jelenetek, hogy a nézők nem tudták követni a történéseket.
DKA – Fotó: TV2 - szmo.hu
2025. november 05.



Nagy sikerrel fut a Házasság első látásra harmadik évada a TV2-n, ez azonban azt is jelenti, hogy ha valami baki történik a műsorban, azt rengeteg néző látja. A párkapcsolati realityben ez most két adásban is megtörtént, ráadásul egymás után.

A hétfői adás végén sokan értetlenül álltak azelőtt, hogy Kármen műkörme az egyik jelenetben még pink színű volt, a másikban viszont már gyöngyházfényű.

Ez azért furcsa, mert a fiatal nő a férjével való veszekedésekor elmondta, hogy éppen akkor jött a körmösétől, tehát valószínűleg akkor csináltatta élénk rózsaszínűre a körmeit. A szakításba torkolló vitájuk után elköltözött Danitól, majd este a lakásában videóban jelentkezett be, ahol viszont már teljesen más színű körmökkel lehetett látni.

Ennél is durvább baki történt a kedd esti adásban, amelyet a Blikk vett észre:

egyszercsak előrébb ugrott az adás, és azt mutatták, amikor Peti bocsánatot kér Annától, holott előtte még azt sem láthatták a nézők, hogy Anna egyáltalán megérkezik a párok közös vacsorájára.

A lap szerint 20 óra 8 perc körül történt egy hirtelen vágás, amikor az látszott, hogy az összes szereplő leült a kanapékra. Aztán percekig az előrébb ugrott jeleneteket sugározták, amíg el nem kezdődött a vacsora. 20 óra 16 perc körül viszont újabb ugrás következett és már ismét azt mutatták, amikor még csak sorban érkeztek a párok tagjai. Tizenkét perc múlva pedig újabb vágás után már attól a vacsorajelenettől folytatták az epizódot, ahol korábban félbeszakadt.

A Házasság első látásra Instagram-oldalán többen is azt írták, hogy teljes káosz volt így az adás:

„Mi ez a vágás, hát nem értem, mi van?” – értetlenkedett egy hozzászóló. „Leadták kétszer ugyanazt, a nép meg azt se tudja mi is van?” – írta egy másik néző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
„A férfiak többször lépnek félre, de a nők jobban csinálják” - Nem minden hűtlenség egyforma egy válóperes ügyvéd szerint
Egy ügyvédi iroda összesítése alapján az Amerikai Egyesült Államokban a hűtlenség vagy a házasságon kívüli kapcsolatok a válások 59,6 százalékáért felelősek.


„A férfiak többször lépnek félre, de a nők jobban csinálják” – állítja James Sexton New York-i válóperes ügyvéd. Szerinte nemcsak a félrelépés módja különbözik a nemek között, hanem az is, ahogyan a felek reagálnak rá. „A nők vagy mindent beleadnak, vagy semmit. A férfiak meg sokszor egyszerűen hülyeségeket csinálnak” – mondta.

Sexton arról is szót ejtett, hogy nem minden hűtlenség egyforma. Véleménye szerint egészen más egy „kaland”, mint egy komolyabb viszony. Azt is megfigyelte, hogy a leleplezéskor általában eltérő az első kérdés:

„Amikor egy férfi megtudja, hogy a felesége megcsalta, az első kérdése az, hogy »lefeküdtél vele?«. Amikor egy nő tudja meg, hogy a férje félrelépett, a legelső kérdés rendszerint az, hogy »szereted őt?«”.

Egy év eleji felmérés szerint a házasságban élők körülbelül fele legalább egyszer megcsalja a párját a kapcsolatuk alatt. Sokan haragból vagy önbizalomhiányból lépnek félre, mások a szeretet hiányát emlegetik, vagy pusztán szexuális élvezetet és újdonságot keresnek – írta a Vogue.

Októberben Sexton a LADbible Stories csatornának mesélt a tapasztalatairól, és válaszolt kérdésekre a Honesty Box sorozatban. A több mint 30 perces beszélgetésben elárulta, hogy a felek a válás felé közeledve nagyon eltérően viselik a szakítás jeleit, és a hűtlenség gyakran az utolsó csepp a pohárban.

A válásoknál a hűtlenséget gyakran jelölik meg fő okként. Egy ügyvédi iroda összesítése alapján az Amerikai Egyesült Államokban a hűtlenség vagy a házasságon kívüli kapcsolatok a válások 59,6 százalékáért felelősek.

Sexton szerint a tipikus „első kérdések” sokat elárulnak arról is, hogyan tekintünk a társunkra és a házasságra. „A kérdés lényege az, hogy »Mit jelent ez számodra? Többet jelent neked, mint én?« szemben azzal, hogy »Valaki elvette a tulajdonomat? Hozzányúlt a tulajdonomhoz?«” – mondta.

(via Unilad)


Link másolása
KÖVESS MINKET: