Az UEFA Végrehajtó Bizottsága az Európa-liga döntője előtti dublini ülésén döntött: a 2026-os Bajnokok Ligája-döntőnek a Puskás Aréna ad otthont.
Tavaly júliusban jelentette be az UEFA a 2026-os és 2027-es európai kupadöntők pályázóit, ahol Magyarország is szerepelt. Fürjes Balázs, aki a Puskás Aréna tervezését és építését felügyelte, közölte: Magyarország mellett csak Olaszország nyújtott be szándéknyilatkozatot a 2026-os és a 2027-es BL-döntő rendezésére. Az MLSZ augusztusban kapta meg a feltételeket, majd novemberben hivatalosan is benyújtotta pályázatát.
A magyar kormány is támogatta a budapesti döntő rendezését, és az UEFA hivatalosan is megerősítette, hogy a 2026-os BL-döntő Budapesten lesz.
A 2027-es döntőről viszont még nem született döntés, ezt szeptemberben tárgyalják újra, mivel a milánói San Siro stadion felújításával kapcsolatban még kérdések merültek fel.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke az mlsz.hu-nak úgy nyilatkozott: „Az UEFA a mai döntésével az MLSZ nemzetközi és rendezői munkáját ismerte el. Az európai szervezet értékelte, hogy az elmúlt években a magyar szövetség lépésről lépésre egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó események szervezése során bizonyította rátermettségét. A legrangosabb klublabdarúgó-mérkőzés budapesti megvalósításával az MLSZ újabb kitűzött stratégiai célját éri el.”
A 2019-ben átadott Puskás Arénában már rendeztek Európai Szuperkupát 2020-ban és Európa-liga-döntőt 2023-ban. Ezen kívül felmerült, hogy Athénból Budapestre helyezhetik az Európa-konferencialiga fináléját is. Az MLSZ jelenlegi elnöksége alatt Magyarország otthont adott például a férfi U19-es Eb, női BL-döntő, U21-es és U17-es Európa-bajnokság meccseinek, illetve a felnőtt Eb társházigazdája is voltunk.
Az UEFA Végrehajtó Bizottsága az Európa-liga döntője előtti dublini ülésén döntött: a 2026-os Bajnokok Ligája-döntőnek a Puskás Aréna ad otthont.
Tavaly júliusban jelentette be az UEFA a 2026-os és 2027-es európai kupadöntők pályázóit, ahol Magyarország is szerepelt. Fürjes Balázs, aki a Puskás Aréna tervezését és építését felügyelte, közölte: Magyarország mellett csak Olaszország nyújtott be szándéknyilatkozatot a 2026-os és a 2027-es BL-döntő rendezésére. Az MLSZ augusztusban kapta meg a feltételeket, majd novemberben hivatalosan is benyújtotta pályázatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – kiakadtak az ELTE-oktatók Maruzsa Zoltán visszatérése miatt
A volt köznevelési államtitkárt egy tanszéki értekezleten szembesítették kollégái az oktatáspolitikában játszott szerepével. Az oktatók petíciót is indítottak, hogy a jövőben legfeljebb négy évig lehessen távol maradni politikai megbízatás miatt.
Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.
Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.
Egyikük szerint „etikailag és szakmailag is vállalhatatlan, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna”.
A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.
A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.
A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.
„Az biztos, hogy fel kell majd dolgoznia azt a zuhanást, hogy tegnap még főnök volt, most meg adjunktusként alulról a második. Nem beszélve a fizetési különbségekről. Majd, amikor megkapja a fizetését, el fog hűlni rendesen” – jegyezte meg az egyik oktató.
Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem
„azzal van bajunk, hogy köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani”
Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.
A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.
Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.
Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.
Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán: Saját „tolvajnyelvet” alakítottak ki az NKA-ügy érintettjei
A miniszter szerint az NKA átvizsgálása feltárta, hogy a NAV-nyomozásban érintettek egy belső zsargont használtak a közpénzek elosztására. A közpénzkeretet „uszodának”, a pályázókat „úszóknak” nevezték, és ügyeltek arra, hogy „ki úszik be” a tárcavezető szerint.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.
„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”
A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.
Tarr azt írta, a tolvajnyelv használata tökéletesen leírja, hogyan működött a kulturális alapok kiosztása hosszú éveken át, szűk körben, az intézmény munkatársait megkerülve. A bejegyzést azzal zárta, hogy a bűnesetek feltárása folyamatban van, és
reméli, hamarosan az is kiderül, „ki volt az úszómester”.
Az ügyészség tegnap hat embert vett őrizetbe hűtlen kezelés gyanújával, köztük Bús Balázst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét, ma pedig kezdeményezték letartóztatásukat, amiről csütörtökön dönthet a bíróság. A gyanú velük szemben hűtlen kezelés.
A botrány még áprilisban robbant, miután a nyilvánosságban felmerült a gyanú, hogy az NKA 17 milliárdos támogatási keretét politikai lojalitás alapján osztották szét, támogatva a Fidesz választási kampányát.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.
„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”
A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A HungaroMet előrejelzése szerint a kánikula a hétvégén tetőzik, a csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot is. Csütörtökön már extrém erős lesz az UV-sugárzás is.
A HungaroMet friss jelentése szerint még csak most jön a hőhullám java, ugyanis a következő napok során az anticiklon, melynek jelenleg a középpontja még Nyugat-Európában helyezkedik el, egyre inkább kelet felé tolódik, és a középpontja hétvégére már a Kárpát-medence fölé húzódik. Ennek áramlásában pedig egyre melegebb, szubtrópusi eredetű levegő érkezik a Kárpát-medencébe.
A meteorológiai szolgálat szerint, az éjszakai órákban sem igazán számíthatunk felfrissülésre, a minimumhőmérséklet döntően 15 és 20 fok között alakul, de a belvárosokban, a vízpartok mentén és a magasabban fekvő helyeken ennél is melegebb lehet.
Az ország nagy részén derült időre kell készülni, csapadék sehol sem valószínű, legfeljebb az ország középső részén képződhet némi gomolyfelhő. A csúcshőmérséklet 31 és 37 fok között alakulhat, és a napsütés szinte zavartalan lesz.
Viszont nagyon figyelni kell a káros UV-sugárzásra, ami az ország kétharmadán már extrém erős lesz holnaptól.
A HungaroMet szerint a bőrünk védelmére a következő napokban is figyelnünk kell, mivel az anticiklon áramlásában egyre szárazabb levegő érkezik fölénk, ami még kevesebb felhőképződést és tovább emelkedő hőmérsékletet hoz.
Hétvégére már a legmagasabb fokú riasztás is érvénybe lép.
A szombat, illetve vasárnapi napra már a legmagasabb harmadfokúfigyelmeztető előrejelzés is érvényben van magas középhőmérsékletre.
Tegnap az országos tisztifőorvos meghosszabbította a másodfokú hőségriasztást péntek éjfélig. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy szombat 0 órától kedd éjfélig már a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás lép életbe az egész ország területére. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a döntést a HungaroMet tartós és extrém meleget jelző előrejelzéseivel indokolta.
A HungaroMet friss jelentése szerint még csak most jön a hőhullám java, ugyanis a következő napok során az anticiklon, melynek jelenleg a középpontja még Nyugat-Európában helyezkedik el, egyre inkább kelet felé tolódik, és a középpontja hétvégére már a Kárpát-medence fölé húzódik. Ennek áramlásában pedig egyre melegebb, szubtrópusi eredetű levegő érkezik a Kárpát-medencébe.
A meteorológiai szolgálat szerint, az éjszakai órákban sem igazán számíthatunk felfrissülésre, a minimumhőmérséklet döntően 15 és 20 fok között alakul, de a belvárosokban, a vízpartok mentén és a magasabban fekvő helyeken ennél is melegebb lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Perzselő hőség: Vízkorlátozás lépett életbe Zalaegerszegen is, már 69 település érintett
Balaicz Zoltán polgármester jelentette be az elsőfokú intézkedést Zalaegerszegen a rendkívüli hőség és aszály miatt. A Zalavíz Zrt. szerint az idei vízfogyasztás még a tavalyi, szintén problémás nyárnál is jóval magasabb.
Elsőfokú vízkorlátozási intézkedés lépett életbe Zalaegerszegen, ahogy arról 24.hu is beszámolt.
A döntés értelmében a megyeszékhelyen tilos a közparkok és házi kertek tömlős locsolása, az utak és járdák mosása, az automata öntözőberendezések működtetése, a gépjárművek tömlős mosása, valamint az úszómedencék feltöltése.
Felfüggesztik továbbá a tűzcsapról engedélyezett ipari vízvételezéseket és a tűzcsapról történő mezőgazdasági vízhasználatot is.
A polgármester közlése szerint a rendkívüli hőség és az aszály miatt egyre több zalai településen kellett korlátozásokat bevezetni.
A vízkorlátozás mostanáig Zala megyében már 69 települést érint.
Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az idei vízfogyasztás még a tavalyi, szintén problémás nyárnál is jóval magasabb. A város a Dísz téren a következő napokra ingyenes vízosztást szervez a Zalavíz Zrt., valamint a város intézményeinek és cégeinek közreműködésével.
A helyzet gyors romlását jelzi, hogy kedden Zalában még 29 településen kellett másodfokú vízkorlátozást elrendelni, ami mintegy 18 ezer fogyasztót érint. Akkor Arnhoffer arról beszélt, hogy évtizedek óta nem tapasztalt vízhiány alakult ki Zalaszentgrót térségében, elsősorban az ivóvízhálózatról történő öntözések miatt.
A következő napokban pedig csak tovább fokozódhat a hőség: az országos tisztifőorvos meghosszabbította a hőségriasztást, június 27-től pedig harmadfokú riasztás lép életbe.
A Budapest környéki agglomerációban is, köztük Ráckeve, Szigetbecse és Dömsöd térségében a szolgáltatók víztakarékosságra szólították fel a lakosságot, mert a hálózatok elérték a teljesítőképességük határát.
Elsőfokú vízkorlátozási intézkedés lépett életbe Zalaegerszegen, ahogy arról 24.hu is beszámolt.
A döntés értelmében a megyeszékhelyen tilos a közparkok és házi kertek tömlős locsolása, az utak és járdák mosása, az automata öntözőberendezések működtetése, a gépjárművek tömlős mosása, valamint az úszómedencék feltöltése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
