KULT
A Rovatból

Brutálisan véres az új Halloween-film, de kicsit már unjuk - Gyilkos Halloween kritika

David Gordon Green 2018-ban tisztelettel és humorral nyúlt John Carpenter 1978-as klasszikusához. Az idei Gyilkos Halloween ennek a filmnek a közvetlen folytatása, de 2021-ben nem úgy sikerült, ahogy a rendező szerette volna. Lássuk milyen lett a legújabb Myers-vérengzés.


1978-ban John Carpenter a horror műfajában létrehozott egy alzsánert, a slasher-t: egy olcsó, jumpscare-ekben gazdag változatot, amelyben a főszereplők nem a megszokott, az életükért menekülő áldozatok, hanem igazából a legyőzhetetlen természetfeletti erővel rendelkező gyilkos a főhős. Ő áll a reflektorfényben, a film történetében végig az ő tetteit követjük, amint sorra öli a szereplőket, akiket megismertünk - míg végül csak egy utolsó hősnő marad, aki megpróbálja őt legyőzni.

VIDEÓ: Az előzetes

Most mondhatnánk, hogy Michael Myers élő, hús-vér ember, de aki egy Halloween-filmet is látott a 12-ből, tudja, hogy

Michaelt nem lehet megölni. Leszúrják, lelövik, felgyújtják, nem számít. Ő maga a legyőzhetetlen elemi erő – a pusztítás.

Az eredeti Halloween ennek az alzsánernek az alapköveit tette le, minden kliséjével együtt. Majd ezután jöttek a klasszikus 80-as évekbeli horrorfilmek: A Rémálom az Elm utcában-sorozat, Péntek 13 a megszámlálhatatlan részeivel, vagy a 90-es években a Sikoly-széria. Ezek mind-mind gyakorlatilag ugyanazt adták, valami különleges csavarral. Jómagam mindet láttam, de nem mondhatnám, hogy nagy rajongója vagyok a slashereknek.

David Gordon Green 2018-ban mindenkit meglepett a Halloween 11. részével, ami gyakorlatilag a kukába dobta az ezt megelőző 9 mozi történetét. Ugyanazokra az alapokra épített egy lassabb bosszútörténetet, egy csipetnyi humorral ízesítve, és azzal a csavarral, hogy ebben a filmben nem igazán az első rész főszereplője, Laurie Strode (Jamie Lee Curtis) volt az áldozat, hanem gyakorlatilag ő csalta tőrbe a gyilkost, és vadászott rá. 2021-ben is valami hasonlót szeretett volna elérni az író/rendező: a film onnan indul, ahol az előző véget ért. Éppen ezért,

nem tudom ajánlani a filmet azoknak, akik nem látták az előző részt, mert el fognak veszni a karakterek között.

Az előző részben kissé furán ható humor teljesen kimaradt a folytatásból. Az új történetben Michaelre már nem csak Laurie Strode vadászik, hanem Haddonfield kisvárosának lakói fordulnak ki önmagukból, és a gyilkos után erednek. Előkerülnek olyan karakterek, sőt, még színészek is, akik az 1978-as filmben is szerepeltek, mint például Nancy Stephens, Kyle Richards, vagy Charles Cyphers – őket jó volt újra látni. Természetesen, mint minden slasherben, itt se kedveljünk meg igazán egy karaktert se.

Felemás érzésem van a filmmel kapcsolatban. Egyrészt rettenetesen lassan építkezik, sokszor unalmas, és az eredmény, a Gyilkos Halloween egy átvezető rész egy harmadik lezáró történethez: a se füle, se farka tipikus esete. Másrészről a készítők tisztelettel nyúlnak ismét a Halloween-sorozathoz, ám ahogy azt a cím is sugallja, túlzottan brutális és véres.

Az unalomból érkező nézőt szinte sokkolja az indokolatlan mennyiségű és minőségű, céltalan erőszak.

Akik szeretik a kreatív és véres kivégzéseket a horrorfilmekben, azok imádni fogják az új Halloweent. Én főként horrorfilmeken szocializálódtam, de még nekem is sok volt néhány jelenet. Úgy érzem, ezzel akarták kompenzálni, hogy a készítőknek elfogyott a kreativitása az előző rész óta. Valahogy nem sikerült érdekes történetet vagy életszerű karaktereket összehozni, mindenki csak egy lehetséges gyilkosság áldozata.

Az egész sztori összefoglalható egy mondattal: Michael elindul haza és a város „fenegyerekei” üldözik őt. Érdekes felvetés volt, hogy az egész város összefog, és megpróbálják együtt „kigyomlálni a gazt”, amit a rendőröknek immár évek óta nem sikerül. Az író felveti a kérdést, hogy mennyire maradnak emberek ezek a lakosok, hiszen ez olyan, mintha a szörny (Michael), a kegyetlen gyilkolással még több szörnyet teremtene és Haddonfield városkája önmagát emésztené fel az iránta táplált gyűlöletében - de ezt a vonalat nem igazán fejti ki. Sőt a legvégén, teljesen ellent is mond a filmben megfogalmazott üzenetnek. Szájbarágós, de legalább valami új, amit eddig nem láthattunk egy ilyen típusú filmben.

Persze, ennek a vakmerő közösségi összefogásnak az eredményét mindenki tudja: egy mészárszék.

A film 1 óra 45 perc hosszú, de olyan, mintha háromórás lenne.

Nem érdekes, nem köti le a nézőt, rossz a ritmusa, nem elég feszes, a brutális gyilkosságok pedig amilyen hirtelen jönnek, olyan lendülettel is tűnnek el, a gyanútlan néző pedig visszazuhan az unalomba.

Az ijesztgetések nem hatásosak, szinte minden klisét felhasználtak a készítők, ami a „műfaj csövén” kifért. Persze ne csak a negatívumokat hangsúlyozzam: a film nagyon szépen van fényképezve, és jól szól. Ügyesen próbálták utánozni az 1978-as változat főcímét, kamerakezelését, látványvilágát és zenéjét. John Carpenter csupán zeneszerzői és produceri pozícióban volt jelen, ő már felhagyott a filmezéssel. Évek óta már csak a zenének él. Ahogy fogalmazott egy interjúban, ő csak ül, és várja a filmjeinek a jogdíját.

A zenéről elmondhatjuk, hogy elsőrangú, Carpenter szinti-pop-stílusa még mindig nagyon jó, és illik a horror műfajához is. A képi világ is teljesen rendben van, a vágás is profi, technikailag nem találhatunk kivetnivalót. A színészek ügyesek, Jamie Lee Curtis, Judy Greer, Andi Matichak mind-mind jók a szerepükben. A probléma az, hogy az alapanyag, amiből dolgozniuk kellett, kevés.

Nincsenek érdekes karakterek, akiknek drukkolnunk kellene,

még Jamie Lee Curtis Laurie Strode-ja is csak szenved az egész film alatt – mondjuk ez nem csoda, az előző rész végén gyomron szúrták egy konyhakéssel. Az egész stáb szinte ugyanaz, mint az előző résznél: a producerek, írók, rendezők és mégis valami hiányérzetem van. Valószínűleg a struktúra, amihez egy ilyen filmnél hozzászoktam: nincs eleje, és van vége, csak úgy elkezdődött, és egyszer csak véget ért.

Azoknak tudom ajánlani a filmet, akik csak be akarnak ülni valami véresre, és nem zavarja őket közben, ha a film unalmasabb, párbeszédes részei egy 15-20 perccel hosszabbak, mint kellenének, illetve az, hogy ez egy átvezető rész egy trilógiának szánt sorozatból.

Akik szerették az előző részt, véleményem szerint a Gyilkos Halloweent gyengébbnek fogják tartani, akik pedig nem látták, azok nem fogják tudni, hogy ki-kicsoda Haddonfieldben.

Nem igazán tudom, kinek szánták ezt a filmet, és miért ilyenre sikerült. Egy elvesztegetett lehetőségnek érzem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„3 éve veretünk” – Új dallal tért vissza Azahriah, itt a vemzavr!, és egy klip is hozzá Young Fly-jal
Ez Azahriah első új megjelenése azóta, hogy tavaly ősszel bejelentette visszavonulását. A dal klipjét már a megjelenés napján, néhány óra alatt közel 100 ezren látták a YouTube-on.


Hétfőn jelent meg Azahriah, azaz Baukó Attila és Young Fly, polgári nevén Schüller Ákos közös új dala vemzavr! címmel.

Az új számhoz különleges klip is készült, amelynek első felében fekete-fehér képkockák láthatók. A dalban Azahriah arról is énekel, hogyan változott meg az élete az elmúlt években.

„Sokat láttam, tapasztaltam 23 évem alatt / 3 éve veretünk, ezalatt lett a széfem full / Bocs, de a pihenésre nem érek rá”

– hallható a szövegben.

A 23 éves énekes nem most először dolgozik együtt Young Fly-jal. Korábban a Pannonia című dalon is közösen szerepeltek.

Ez Azahriah első új megjelenése azóta, hogy tavaly ősszel bejelentette visszavonulását. A dal klipjét már a megjelenés napján, néhány óra alatt közel 100 ezren látták a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
20 évesen elítélték drogcsempészésért, a szeretői miatt mentek tönkre a házasságai, és az impró zsenijének tartották – Bill Murray 75 éves
A színész kollégái és a vele dolgozó rendezők többsége szerint is nehéz vele együtt dolgozni, de végül mindig kivételes alakításokat produkál. Ő Hollywood egyik bennfentes kívülállója.


William James Murray 1950. szeptember 21-én született Evanstonban, Illinois államban egy ír katolikus családba, a postai ügyintéző Lucille Collins és a fakereskedő Edward J. Murray gyermekeként, nyolc (!) testvérrel. A Loyola Akadémiára járt, egy fiúknak fenntartott jezsuita suliba, Chicago egyik külvárosába. Mindössze 17 éves volt, amikor 1967-ben az édesapja 46 éves korában meghalt a cukorbetegség szövődményeiben.

Fiatalkorában Murray olyan amerikai hősökért rajongott, mint Kit Carson, Wild Bill Hickok és Davy Crockett. Tinikorában ütőhordózóként is dolgozott golfpályákon (talán nem véletlenül vállalta el később a Golfőrültek-filmeket), hogy finanszírozza tanulmányait a jezsuita középiskolában. De benne volt egy rockbandában, a Dutch Mastersben is, méghozzá énekesként, illetve tagja volt a középiskolai és a közösségi színház társulatának is. A színészi karrier mégsem jött kapásból. A Loyola Akadémia elvégzése után a Regis Egyetemre járt Denverben, ahol orvostudományi előkészítő tanfolyamokat vett, de hamarosan otthagyta az iskolát, és visszatért Illinoisba (2007-ben a Regis ettől függetlenül tiszteletbeli bölcsészettudományi doktori címet adományozott neki).

Majd jött az első nagy balhéja. 1970. szeptember 21-én, vagyis épp a 20. születésnapján a rendőrség letartóztatta Billt a chicagói O'Hare repülőtéren, mivel megpróbált kb. 4,5 kiló kannabiszt felcsempészni a gépre, amit állítólag el akart adni később.

A lebukásának ráadásul ő maga volt az oka, mivel már a repülőn azzal viccelődött a mellette ülő utasnak, hogy bombát csomagolt a poggyászába. Murray-t akkor felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ez az eset egyúttal fordulópontot jelentett az életében, mivel arra ösztönözte, hogy teljes munkaidőben a komédiával foglalkozzon.

Az imprós zseni

Murray komikusi karrierje nagyot ugrott, amikor 1977-ben, 27 évesen csatlakozott az NBC, akkor már két éve sugárzott Saturday Night Live című műsorának stábjához. Az ott eltöltött első napjai azonban korántsem voltak zökkenőmentesek. Más résztvevőkkel, például John Belushival vagy Dan Aykroyddal ellentétben ő eleinte nehezen tudott kapcsolatot teremteni a közönséggel. Az egyik epizódban ezt konkrétan ki is jelentette élőben, amikor kilépett a karakteréből, és bevallotta, hogy nehezen nyeri el a nézők tetszését. Ez az őszinteség viszont rögvest megkedveltette őt a rajongókkal, és hamarosan szokatlan figuráival és jellegzetes humorával az SNL egyik legnépszerűbb sztárjává vált.

Murray három évvel később, 1980-ban távozott a Saturday Night Live-ból, akkoriban már az egyik legismertebb arca volt a műsornak. Ő azonban úgy döntött, hogy a mozivásznakon folytatná a karrierjét, és kamatoztatná mindazt, amit az SNL-ben tanult, ez az átmenet viszont szintén nem ment könnyen.

A vígjátékokban persze sikeres volt, olyan filmekkel, mint a Dilibogyók – Táborparádé (1979), a Golfőrültek (1980), a Bombázók a seregnek (1981) vagy az Aranyoskám (1982), a Szellemirtókkal (1984) pedig elkönyvelhette első igazi nagy kasszasikerét és a világhírnevet is. A drámai karrier azonban csak nem akart összejönni.

Komfortzóna

Első komolyabb szerepeit az 1980-as Ahol a bölény dübörögben és a 1984-es Borotvaélenben játszotta, ám egyik sem lett sikeres, és kritikailag is kudarcot vallottak, így már látszott, hogy Murray útja a komoly színészi karrier felé nem lesz könnyű.

Inkább nem is erőltette ezt, s maradt a vígjátékoknál: Rémségek kicsiny boltja (1986), Szellemes karácsony (1988), Szellemirtók 2 (1989), Viszem a bankot (1990), Isten nem ver Bobbal (1991), majd 1993-ban jött az Idétlen időkig, amivel nagyot ment szinte minden fronton. A Harold Ramis által rendezett film a kiváló humort egzisztenciális témákkal ötvözte, lehetővé téve Murray-nek, hogy megmutassa a komikusi képességei mellett az érzelmi mélységeit is. Annak ellenére, hogy a forgatás során nehéz volt a kapcsolata Ramisszel (pedig korábban sok mindent csináltak együtt) – ami a szakmai együttműködésük végéhez vezetett –, az Idétlen időkig anyagi sikert aratott, és azóta is kulturális mérföldkőnek számít.

Megkomolyodott?

Murray karrierje váratlan fordulatot vett az 1990-es évek végén, amikor olyan rendezőkkel kezdett együtt dolgozni, akik szokatlan, különc stílusukról voltak ismertek. A Wes Andersonnal való együttműködés olyan filmekben, mint az Okostojás (1998), a Tenenbaum, a háziátok (2001) és az Édes vízi élet (2004), lehetővé tette Murray számára, hogy kipróbálja magát valami másban is, Andersonnak pedig közben az egyik kabalaszínésze lett, akit majd’ minden filmjébe belecsempészett később.

2003-ben pedig Murray végre megmutathatta, hogy drámai színészként is képes elsőrangú alakításra.

A Sofia Coppola által rendezett Elveszett jelentésben Bob Harris, a hanyatló filmsztár szerepében, aki a magányával és a középkorú válságával küzd, Murray alakítása igazi reveláció volt.

Meg is hozta neki az első és eddigi egyetlen Oscar-jelölését a legjobb színész kategóriában, a filmet magát pedig mesterműként ünnepelték. S bár a díj végül elmaradt (azt Sean Penn kapta meg a Titokzatos folyóért), ez a szerep ismét egy fordulópontot jelentett a karrierjében, megmutatva, hogy nemcsak vígjátékokban tud brillírozni. Ezt bizonyította később olyan filmjeivel is, mint a Hervadó virágok (2005), A temetésem szervezem (2009), A király látogatása (2012), a St. Vincent (2014) vagy a Felkeverve (2020).

Hol vagy, Bill?

Murray egyáltalán nem egy tipikus hollywoodi színész, ezért például nincs ügynöke vagy menedzsere sem, és állítólag csak egy személyes telefonszámon, hangpostafiókkal fogadja a forgatókönyvekre és szerepekre vonatkozó ajánlatokat, amelyet ritkán ellenőriz.

Ez a gyakorlat állítólag megakadályozta abban, hogy olyan filmekben tűnjön fel, mint a Roger nyúl a pácban, A tintahal és a bálna, a Charlie és a csokigyár vagy A család kicsi kincse.

Amikor erről a szokásáról kérdezték egy interjúban, Murray elégedettnek tűnt azzal, hogy nehezen elérhető, és azt mondta: „Nem olyan nehéz. Ha van egy jó forgatókönyved, az bevonz. Az emberek azt mondják, hogy nem tudnak megtalálni. Nos, egy jó forgatókönyvet írni sokkal nehezebb, mint megtalálni valakit. Nem aggódom emiatt, ez nem az én problémám.”

Sok testvér, sok gyerek

A magánélete ritkán adott alapanyagot a bulvárújságok cikkei, címlapjai számára. Még a Bombázók a seregnek forgatása alatt, 1981. január 25-én vette feleségül Margaret „Mickey” Kellyt. Később Chicagóban újra összeházasodtak a családjuk előtt, és két közös fiuk született: Homer (1982) és Luke (1985). Majd, miután fény derült arra, hogy Murray a házasságuk alatt viszonyba kezdett a jelmeztervező Jennifer Butlerrel, Kelly beadta a válókeresetet, és 1996-ban ki is mondták a válásukat.

Murray és Butler azonban együtt maradtak, olyannyira, hogy 1997-ben az oltár elé álltak. A házasságuk alatt összesen négy fiuk született (vagyis igen, Murray-nek összesen hat fia van): Caleb (1993), Jackson (1995), Cooper (1998) és a legkisebb, Lincoln (2005), akinek születésekor Murray már 55 éves volt.

Pár évvel Lincoln születése után azonban a Butlerrel való házassága is megromlott, aki 2008. május 12-én nyújtotta be a válókeresetet, amelyben Murray-t családon belüli erőszakkal, hűtlenséggel, valamint szex-, marihuána- és alkoholfüggőséggel vádolta.

Még abban az évben véglegesítették a válásukat, Butler pedig 13 évvel később, 2021. január 19-én hunyt el.

Azóta Bill Murray hivatalosan szingli, csupán egyszer, 2023-ban hozták hírbe a nála 29 évvel fiatalabb énekes-dalszerző Kelisszel, de mindketten tagadták, hogy romantikus kapcsolat lett volna köztük.

S hogy mi a helyzet most a sokak szerint nehezen kezelhető színésszel? Nos, manapság már inkább csak vicces rövid feltűnéseket vagy mellékszerepeket vállal – Wes Anderson filmjein kívül pl. a Szellemirtók: Az örökségben (2021), a Minden idők legelképesztőbb sörfuvarjában (2022), a Hangya és a Darázs: Kvantumániában (2023) vagy a Szellemirtók: A borzongás birodalmában (2024) –, és persze ő is visszatért a Saturday Night Live-ba, a 2025-ös, 50. évfordulós különkiadásban. Ki tudja, lehet, hogy még benne van egy időskori visszatérés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Robert Redford
A világ egyik legnagyobb filmsztárja 89 évesen távozott. Színészként és rendezőként is világhírű alkotásokat tett le az asztalra. Redford olyan klasszikus filmekben játszott főszerepet, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyök vagy Az elnök emberei. Ő hozta létre a Sundance Intézetet, amely a független filmeket és színházat segíti, és amelynek nevéhez a világhírű Sundance Filmfesztivál fűződik.


89 éves korában meghalt Robert Redford színész és Oscar-díjas rendező – erősítette meg Cindi Berger a művész sajtósa.

„Robert Redford 2025. szeptember 16-án hunyt el otthonában, a Utah állambeli hegyekben, a Sundance-en – azon a helyen, amit szeretett, azok között, akiket szeretett. Nagyon fog hiányozni”

– közölte Berger a CNN-nel. „A család kéri a magánélet tiszteletben tartását.”

Redford olyan klasszikus filmekben játszott főszerepet, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyök vagy Az elnök emberei. Rendezőként is maradandót alkotott: nevéhez fűződik többek között az Átlagemberek és a Folyó szeli ketté című díjnyertes film.

A filmkészítés iránti elkötelezettsége miatt hozta létre a Sundance Intézetet, amely a független filmeket és színházat segíti, és amelynek nevéhez a világhírű Sundance Filmfesztivál fűződik.

Redford környezetvédőként is ismert volt. 1961-ben költözött Utah államba, ahol fontos szerepet vállalt a természet és az amerikai Nyugat tájainak megőrzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Budapesten a Disturbed: újra itt a metálbanda, amelynek a legnagyobb slágere egy milliárdos megtekintésű feldolgozás lett
A Disturbed idén ünnepli korszakalkotó debütáló lemeze, a The Sickness 25. évfordulóját, ez alkalomból pedig 17 állomásos turnéra indultak. Az amerikai zenekar a Megadeth társaságában érkezik október 6-án a Budapest Arénába.


Október 6-án, hétfőn jön Budapestre a Disturbed, az amerikai metálbanda a Papp László Budapest Sportarénában lép fel, az előzenekar se kisebb név lesz, a Megadeth áll színpadra előttük.

A Disturbed 1994-ben alakult Chicagóban, eredetileg Brawl néven. Az alapító tagok: Dan Donegan (gitár), Mike Wengren (dob), Steve “Fuzz” Kmak (basszus). David Draiman csak 1996-ban csatlakozott a bandához, ő váltotta az eredeti énekest. David zsidó családba született, és vallási iskolákba járt gyerekkorában, de nem nagyon szerette, lázadó természete miatt többször is eltanácsolták.

Kevesen tudják róla, hogy klasszikus kántor képzést is kapott, jellegzetes hangképzése többek közt a „Down with the Sickness”-ben lett világhírű.

A zenekar áttörése a The Sickness (2000) album volt - ennek a 25. évfordulóján indult a The Sickness 25th Anniversary Tour is idén, amelynek keretében Budapestre is ellátogatnak.

A Disturbed a legsikeresebb metálzenekarok egyike, mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy több mint 17 millió albumot adtak el világszerte, és a zenekar albumai közül egymás után öt is a Billboard 200 első helyén debütált.

A zenekar stílusát sokszor a nu metalhoz sorolják, de ők maguk inkább hard rock/heavy metal bandának tartják magukat, de ezen úgyis mindenki vitatkozni fog, úgyhogy mi sem foglalnánk állást.

Ami érdekes, hogy a legnagyobb slágerük nem egy metálszám, hanem egy feldolgozás volt, aminek az eredetije nem is állhatna messzebb a stílusuktól. A „The Sound of Silence” (Simon & Garfunkel) 2015-ben akkora világsiker lett, hogy azóta nem hagyhatják ki a koncertekről sem, sőt a különleges hangi adottságokkal rendelkező Draimantől is mindig ezt kérik, ha betéved egy tévéstúdióba.

A sikerre amúgy nagy szükségük volt 10 évvel ezelőtt, mert a banda 2011 és 2015 között szünetet tartott, és végül nagy visszatérést produkált az Immortalized albummal.

A látványos koncertek mellett a tartalom is fontos nekik és a rajongóknak is, szövegeik gyakran érintenek társadalmi, politikai és személyes témákat, mint például függőség, háború, elidegenedés. Emellett a Disturbed gyakran támogat jótékonysági ügyeket, például a veteránokat segítő alapítványokat.

A Disturbed idén ünnepli korszakalkotó debütáló lemeze, a The Sickness 25. évfordulóját, ez alkalomból pedig 17 állomásos turnéra indultak. Az amerikai metálbanda eddig egyetlen egyszer játszott Magyarországon, 2019-ben, az akkori eget rengető buli után pedig most visszatérnek Budapestre. A turné során minden este két felvonást nyomnak: az elsőben a teljes The Sickness albumot játsszák el, majd a legnagyobb slágerek következnek. A Disturbed ráadásul a Megadeth társaságában érkezik október 6-án a Budapest Arénába.

A Disturbed a mai napig rekordokat döntögető sikereket ér el, több mint 17 millió eladott albumot és 14 milliárd streaminget tudhatnak magukénak. Ez a sikertörténet a The Sickness megjelenésével kezdődött, rajta olyan dalokkal, mint a Down With The Sickness, a Stupify, a Voices és a The Game.

Disturbed: The Sickness 25th Anniversary Tour

Kezdés: 2025, október 6., hétfő - 19.00

Papp László Budapest Sportaréna


Link másolása
KÖVESS MINKET: