HÍREK
A Rovatból

Bocsánatot kért országa rabszolgaságban játszott szerepéért a holland miniszterelnök

Mark Rutte szerint a rabszolgatartó múlt miatt a ma élő embereket nem lehet hibáztatni, azonban a holland állam felelősséggel tartozik az általa okozott szenvedésekért.


Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Hágában a holland állam nevében bocsánatot kért országa rabszolgaságban játszott szerepéért és annak a rabszolgák leszármazottjaira gyakorolt hatásaiért.

A kormányfő mintegy 20 perces ünnepélyes beszédet mondott a hágai nemzeti levéltárban, amelynek keretében "emberiesség elleni bűncselekményként" említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.

Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy "nincs törvényes módja annak, hogy a kormány felelősséget vállaljon olyasmiért, ami nagyon régen történt," de hozzátette, hogy "azóta más véleményen van". Fogalmazása szerint a történelmet nem lehet csak úgy átlépni, mivel "a rabszolgaság hagyatéka a jelenben, a rasszizmusban és a diszkriminációban tükröződik vissza".

"Ahhoz, hogy ezt megtörjük, nyíltan és őszintén szembe kell néznünk a múlttal" - hangoztatta.

Hozzátette azt is, hogy a rabszolgatartó múlt miatt a ma élő embereket nem lehet hibáztatni, azonban a holland állam felelősséggel tartozik az általa okozott szenvedésekért.

Míg több holland nagyváros az utóbbi években felelősséget vállalt a múltbeli rabszolgatartás és -kereskedelem miatt, Rutte tavaly még azon az állásponton volt, hogy fokozná a holland társadalom megosztottságát, ha az egész állam nevében bocsánatot kérne az ország gyarmatosításban játszott szerepéért. A kormány november elején jelentette be, hogy a belügyminisztérium illetékes tanácsadó testületének év eleji ajánlása alapján december közepén hivatalos bocsánatkérést terveznek.

A kabinet tagjai hétfőn a volt holland gyarmatokra látogatnak, hogy ott tegyék meg a bejelentést.

A kormány tervei eleinte ellenállásba ütköztek, mert több suriname-i jogvédő csoport elsietettnek nevezte a bocsánatkérést, és keresetet nyújtott be egy holland bíróságon, hogy halasszák el jövő július 1-jére, a rabszolgaság eltörlésének 160. évfordulójára. Az érintett csoportok szerint ez a dátum sokak számára történelmi jelentőséggel bír, míg december 19. csak egy véletlenszerűen kiválasztott nap. A bíróság december 15-én elutasította a keresetet.

A kormány most azt is bejelentette, hogy egy 200 millió eurós alapot hoz létre olyan kezdeményezések támogatására, amelyek célja, hogy tudatosítsák Hollandia gyarmattartó múltját.
A holland birodalom a világ szinte minden pontján - Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is -rendelkezett gyarmatokkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet -indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: így gyülekezik a tiszás tömeg a Nemzeti Menetre a Deák téren
Magyar Péter vezetésével az Andrássy úton haladnak majd a résztvevők, elsétálnak az Opera, az Oktogon, a Terror Háza, a Kodály körönd és az Orosz Nagykövetség mellett. A megemlékezés a Hősök terén lesz.


A korábbi terveknek megfelelően október 23-án 14 órakor elindult a Nemzeti Menet Budapesten, a Deák Ferenc térről. Magyar Péter vezetésével

az Andrássy úton haladnak majd a résztvevők, elsétálnak az Opera, az Oktogon, a Terror Háza, a Kodály körönd és az Orosz Nagykövetség mellett, majd megérkeznek a Hősök terére, ahol ünnepi megemlékezés kezdődik.

A szervező Tisza Párt elönke korábban úgy fogalmazott: Battonyától Hegyeshalomig, Lentitől Záhonyig együtt állnak ki az 1956-os forradalom eszméje és a valóban független, valóban szuverén Magyarország mellett.

Magyar Péter országjárása csömöri állomásán kedden azt mondta, hogy

a Nemzeti Menet idejére teljes légtérzárat rendelnek el Budapest belvárosa fölé.

Elmondása szerint korábban engedélyt kértek és kaptak a drónozásra, de kedden a Honvédelmi Minisztérium indoklás nélkül közölte velük, hogy a rendezvény alatt légtérzár lesz. Azt is közölte, hogy a korlátozás nem egész napra szól, hanem 13 óra és 16:30 között érvényes, vagyis pont akkor, amikor a tiszások a Deák Ferenc térről a Hősök terére vonulnak.

„Rettegnek attól, hogy a Nemzeti Meneten mindenféle fenyegetés, zsarolás nélkül sokkal többen lesznek, mint a Békemeneten” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy ennek ellenére felszállnak a drónjaikkal, és meg akarják mutatni az Andrássy úton vonuló több százezer embert, akár tetszik, akár nem. Azt is mondta: ha Deák Dániel és a Megafon Kötcsén felszállhatott légtérzár idején, ők is felszállnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, mik a letakart plakátok a Tisza Párt Nemzeti Meneténél
A helyszíni hírek szerint két tiszás önkéntes vigyáz a plakátokra, elsősorban azért, hogy ne legyen atrocitás. Azt viszont kijelentették, hogy ezek nem a Tisza plakátjai.


Ahogy már beszámoltunk róla, két letakart plakát várja a Tisza Párt Nemzeti Menetére érkezőket az Erzsébet téren, az Anker közzel szemben, az Akvárium oldalán.

A Telex helyszíni beszámolója szerint két tiszás önkéntes vigyáz a plakátokra, elsősorban azért, hogy ne legyen atrocitás. Azt viszont kijelentették, hogy ezek nem a Tisza plakátjai.

A plakátokat erős acélszerkezet tartja, betonnal súlyozták le őket, látszik, hogy komoly előkészületek előzték meg az elhelyezésüket. Egyszer leesett róla a ponyva, ekkor le is fotózták, hogy mi van rajtuk. A lap úgy tudja: cöfösök állnak a túloldalon, és azt várják, hogy leleplezhessék a 2 azonos tartalmú, Magyart és Zelenszkijt ábrázoló plakátot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán: Ez már az űrből is látszik, újra elfoglaltátok Budapest utcáit
A miniszterelnök így üzent a Békemenet résztvevőinek: „Zászlót, hitet és reményt hoztatok magatokkal, épp úgy, mint 1956. október 23-án”. A Békemenetet Magyarország legnagyobb politikai erejének is nevezte.


„Jó napot kívánok! Ez már az űrből is látszik!” – így indította ünnepi beszédét Orbán Viktor október 23-án a Kossuth téren. Ezzel arra utalt, hogy szerinte a valaha volt legnagyobb Békemenetet láthattuk ma.

„Isten hozta a szabadság vándorait! Vagyunk itt olyanok, akik már 23 éve is ott voltunk, őket külön is köszöntöm. Ma újra elfoglaltátok, megtöltötték nemzetünk fővárosát, Budapest utcáit. Zászlót, hitet és reményt hoztatok magatokkal, épp úgy, mint 1956. október 23-án”

– mondta a miniszterelnök.

Azzal folytatta: „Ma nem fegyver dördül, hanem ének szól, nem vér hullik, hanem zászlók logonak. Szívek dobognak együtt, magyar szívek, és emlékezünk. Pesti srácok, lányok, munkások, édesanyák, akik nem vártak dicsőséget, nem vágytak hősökké lenni, csak védték a sebzett hazát. Látjuk a zászlók tengerét, a nemzeti színek hullámát, és újra 56 moraját halljuk.

Ma megmutatjuk a világnak, hogy Magyarország nem felejt, nem engedi el hősei kezét, és bármikor kész újakat teremteni és csatasorba állítani. Isten hozta a Békemenetet, Magyarország legnagyobb politikai erejét!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán: Európaiak milliói ilyen politikai mozgalmat szeretnének, „fél karjukat adnák”, ha migránsmentes hazájuk lehetne
A miniszterelnök szerint méltó és igazságos, hogy a Békemenet ünnepli a Kossuth téren az 1956-os forradalom hőseit. Úgy véli, egész Európa ilyen politikai mozgalmat szeretne.


Hosszan méltatta Orbán Viktor a Békemenet résztvevőit az október 23-i ünnepi beszédében a Kossuth téren.

A miniszterelnök azt mondta, a vonulók képesek voltak 16 évig kormányon tartani Európa egyetlen nemzeti és konzervatív kormányát.

„Képesek voltatok megtartani hazánkat Európa egyetlen migránsmentes országaként. Képesek voltatok megvédeni „az egész brüsszeli kígyófészekkel szemben a családokat, megvédeni a gyermekeket, kizavarni az iskolából az LMBTQ-aktivistákat”.

Orbán szerint az európaiak milliói Portugáliától Litvániáig ilyen politikai mozgalmat szeretnének, és „fél karjukat adnák azért”, ha migránsmentes hazájuk lehetne. A kormányfő azt mondta, nekünk azért „nem kellett odaadni a fél karunkat”, mert a Békemenet észnél volt és kitartott.

„Köszönönet, bravó, és megemelt kalap”

– mondta.

A kormányfő szerint ezért méltó és igazságos, hogy a Békemenet ünnepli a Kossuth téren az 1956-os forradalom hőseit. Szerinte október 23. volt az a nap, amikor a nemzet megmutatta, képes hinni magában, és azt, hogy „nincs lehetetlen, csak kishitű kormányok vannak”.

„1956 nem múlt el, ott él a magyarok szívdobbanásában”

– fogalmazott.

Azt is hozzáfűzte, hogy „mi magyarok mindig több történelmet csináltunk, mint amire nekünk volt szükségünk, jutott belőle másnak is bőven”.

„ Amikor a magyar szív megdobban, meghallja az egész világ, 1956-ban is meghallotta, sőt, nemcsak meghallotta, hanem bele is remegett”

– mondta a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk