SZEMPONT
A Rovatból

Bezárva, megfélemlítve, súlyosan bántalmazva élnek a modern kori rabszolgák Magyarországon

Itthon hivatalosan 36 ezer áldozatról tudni, de mivel nagyon nehezen bizonyítható jelenség, a valós szám ennek a többszöröse is lehet. Sokakat szexuálisan zsákmányolnak ki, másokat pedig a ház körül tartanak csicskaként.


Korábban mi is beszámoltunk Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című, mozikban is látható dokumentumfilmjéről, ami egy, a gazdái által Marisnak hívott asszony történetéről szól. Maris egy budapesti család szolgája, pontosabban inkább rabszolgája (bármilyen furcsa is ez a kifejezés a 21. században) volt: éjszakánként a gyárban robotolt, nappal pedig a háztartásban. A fizetését elszedték tőle az utolsó forintig, hitelt vettek fel a nevére, irataitól megfosztották. Enni csak maradékot kapott, ágya sosem volt, a kanapén kellett aludnia, emellett verbálisan és fizikailag is gyakran bántalmazták.

Ezt a valóban megrázó filmet hétfőn Till Attila és Schwechtje Mihály hasonló témájú alkotásaival (Csicska, Aki bújt, aki nem) együtt levetítették a Trafóban, majd egy beszélgetés következett az emberkereskedelemről. Az estének az információközlésen, a jelenség bemutatásán túl adománygyűjtő szerepe is volt: bevételét az áldozatok megsegítésére ajánlották fel a Szabad Élet Egyesülettel.

A beszélgetésen a két rendező, Tuza-Ritter Bernadett és Tilla mellett részt vett De Coll Ágnes emberkereskedelmi szakértő és Toszeczky Renáta védett ház koordinátor is (a két szakember a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa), Bombera Krisztina pedig moderátorként. Már az elején, a jelenség definiálásakor kiderült: az emberkereskedelem több formát ölel fel, de ami közös bennük, hogy az ilyen jellegű bűncselekményekben jelen vannak a hatalommal való visszaélés, az alá-fölérendeltségi viszony, a kizsákmányolás, a bántalmazás különböző típusai.

Nemcsak akkor valósul meg, ha valakit konkrétan eladnak, majd megvesznek, hanem akkor is, ha például az áldozat jövedelemét – amihez munka vagy akár kényszerített bűncselekmény által jut – elveszik tőle.

Azok a magyar rabszolgák, akikkel a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai találkoznak, legalább 90%-ban szexuális kizsákmányolás áldozatai. Ágnes azonban hangsúlyozta: ez nem azért van, mert ők lennének többen, hanem mert ők jutnak könnyebben segítséghez, sőt, könnyebben is kérik azt.

Rengetegen élnek úgynevezett ház körüli szolgaságban: ők a csicskák vagy a ház körüli rabszolgák, akiket azonban a segítő szervezetek gyakorlatilag nem tudnak elérni.

Sokan közülük el sem hagyja a házat, zártan és megfélemlítve, súlyos bántalmazásban (vagy attól fenyegetve) élnek.

A rendőrség sem igazán tud mit kezdeni velük, még akkor sem, ha pontosan tudják, milyen helyzetben vannak. Ha ugyanis például bekopognak az áldozatokhoz ezzel a szándékkal, rendszerint azt a választ kapják: nem, köszönöm, én jól vagyok.

Abban a környezetben, ahol jelen van a kizsákmányolójuk, fogvatartójuk is, egyszerűen nem merik bevallani, hogy nekik rossz.

Már csak azért sem, mert az önértékelésük, önbecsülésük teljesen le van építve az erőszakos módszerekkel, és tényleg elhiszik (egészen rövid idő után), hogy nem képesek az önálló életre, csupán egy függő viszonyban tudnak létezni – hiszen nap mint nap ezt hallják.

Tuza-Ritter Bernadett, aki Marissal filmezett, annyit tudott tenni, hogy emlékeztette őt a szabad életére, arra, hogy egy szerethető ember. Másfél év telt el a forgatás kezdete és a szökés között, és amikor látta rajta, hogy érik benne az elhatározás, biztosította: ott lesz mellette és támogatja, ha arra kerül a sor.

"Valószínűleg nehéz szabadnak maradni, de ha ő meghozta ezt a döntést, megérett arra, hogy ezt az életet élje."

Ugyancsak alapvető probléma, hogy az áldozatig el sem jut az információ a segítség létezéséről. Az adományokat ezért többek között arra is szeretnék felhasználni, hogy ez megváltozzon: terveik szerint oda helyeznének el tájékoztató anyagokat, ahol a potenciális áldozatok megfordulnak (például posta, vasútállomás), vagy akár élelmiszerekre (például tejesdobozok), hogy így beszivárogjanak a háztartásokba.

A rendszerben van a hiba?

Tilla elmondása szerint a filmjeinél sok esetben egyfajta riporteri hozzáállással indít, forgatókönyvet írni is úgy szeret inkább, ha előzőleg már gyűjtött anyagot a témáról. Az alapvetően fiktív Csicska esetében a tévés híradások, újságcikkek adták az inspirációt; nagyon erős drámát látott ezekben a helyzetekben, amikről azt gondolja,

valami hihetetlenül ősi állapotot tükröznek vissza.

A két szakember elmondta: amióta ezen a területen dolgoznak, inkább pozitív példákat látnak megvalósulni a rendszerben, de az is igaz, hogy sok a hiányosság, leginkább a nyugati vagy az amerikai modellhez képest. Számukra már az is nagyon fontos, ha egy-egy emberen tudnak segíteni, Tilla filmjét pedig többször is használták már különféle képzéseken. Többek között a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait is edukálják kapcsolati erőszak és emberkereskedelem témájában.

Nem feltétlenül arról van szó, hogy hibás a rendszer, vagy hogy a rendőrök nem segítenek, szögezték le.

"Rengeteg frusztrált rendőrrel találkozom, akik örülnek, hogy mi legalább ki tudjuk szedni az áldozatot és lehetőséget adni neki a szabad életre. De sajnos az az igazság, hogy csak annak lehet segíteni, aki hagyja, meg aki kéri. Az áldozatok pusztán odáig gondolkodnak, hogy ma tudok-e enni, engedik-e, hogy aludjak, túlélem-e egyáltalán holnapig. Ha nem kapnak perspektívát valahonnan, semmibe nem tudnak kapaszkodni"

- magyarázta Ágnes, aki elmesélt egy történetet is, hogy érzékeltesse, milyen buktatókat rejt egy-egy ilyen helyzet.

"Két csicska lakott egy háznál, őket küldték ki kukoricát lopni a földre a gazdáik. A rendőrök pontosan ismerték a helyzetüket, de sehogy nem tudták elérni őket. Amikor végre valaki feljelentést tett a kukoricalopás miatt, oda tudtak menni és befogni kettejüket azzal, hogy éppen bűncselekményt követnek el. Bevitték őket az őrsre, majd felhívtak minket:

mindegy, hova, de vigyük el innen őket nagyon messzire, mert ha holnap megjelenik a gazdájuk és azt mondja, nézd, milyen szép cipőt vettem neked, rögtön mennének is vissza.

Hiszen fogalmuk sincs, hol éljenek, hol lakjanak, mit csináljanak."

Újraépíteni önmagukat

Egy védett ház alapvető biztonságot ad a lakóinak, azt garantálja, hogy nem találja meg őket senki. Az emberkereskedelemnek azonban jóval több áldozata van Magyarországon, mint amennyi a férőhely az ilyen intézményekben, tette hozzá Renáta. A Baptista Szeretetszolgálathoz tartozók kis létszámúak, beilleszkednek a környezetbe, a lakóik komplex segítséget kaphatnak. A reintegrációs folyamat nagyjából másfél év – ennyi kell ahhoz, hogy egy súlyosan traumatizált ember vissza tudjon illeszkedni a társadalomba és újra fel tudja építeni önmagát. Ezalatt folyamatos segítő kapcsolatra van szüksége, hogy az újbóli áldozattá válás veszélyét is elkerülhessék.

Az emberkereskedelem áldozatai maguktól képtelenek kitörni a helyzetükből, így döntő fontosságú, hogy legyen mellettük valaki, szakember vagy segítő szervezet. Az már egy következő (és elég nehéz) kérdés, hogy utána hova kerüljön ki, hogyan legyen megoldva a lakhatása.

Magyarországon kevés ítélet születik emberkereskedelem miatt, nagyon nehezen bizonyítható bűncselekményi forma. Az áldozatok legtöbbje azért nem tesz feljelentést még a védett házba kerülése után sem, mert fél a retorziótól (nemcsak önmagukat, de a családjukat is féltik), másrészt a szégyenérzetük miatt. Ha azonban nincs feljelentés, ügy sincs, a statisztikákban ezért alig-alig jelenik meg ez a bűncselekmény. Pedig nagyon is létezik: a hivatalos jelentés szerint ma Magyarországon 36 ezren élnek rabszolgasorban, de a valóságban ez a szám jóval nagyobb.

A címkép Tuza-Ritter Bernadett filmjének egyik jelenetéből van


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Az adóhatóság nyakig benne volt” - így kebelezte be a NER a kiszemelt cégeket egy ismert ügyvéd szerint
A mérlegbenyújtások közeledtével tömeges osztalékkifizetések várhatók a kormányközeli cégeknél, állítja Horváth Lóránt. A jogász szerint a pénzt strómanokon keresztül próbálhatják eltüntetni.


Ha a kormányváltás után perek indulnak, akár több tízezer milliárd forint is visszaszerezhető lehet az államtól, de ehhez azonnali és széles körű vagyonzárolásokra lenne szükség – állítja Horváth Lóránt ügyvéd.

Szerinte a mérlegbenyújtások közeledtével a kormányközeli cégekből most tömegesen vehetik ki az osztalékot, hogy a pénzt gyorsan eltüntessék, akár külföldre vigyék. Az Ügyvédkör elnökeként is ismert jogász szerint az elmúlt években vállalkozók és magánszemélyek tízezreit érhette százmilliárdos nagyságrendű kár politikailag motivált hatósági vizsgálatok, cégek ellehetetlenítése és a piac állami pénzekkel való torzítása miatt – írta a 444.

Horváth szerint ezek nem feltétlenül lenyomozhatatlan ügyek: a digitális adatbázisok és a mesterséges intelligencia segítségével a céghálók és a pénzmozgások felrajzolhatók, így el lehet jutni a valódi haszonélvezőkhöz, akiket gyakran strómanok és magántőkealapok fedeznek.

„Vannak esetek, ahol biztosan kimutatható, hogy hivatali visszaélés tett tönkre céget” – mondta Horváth.
„Az adóhatóság nyakig benne volt” – állította az ügyvéd.

A cégek megszerzésére kifinomult módszereket is alkalmaztak. Az ügyvéd egy konkrét példát is említett, ahol egy kormányközeli céget fővállalkozóként beiktattak egy tapasztalt nemzetközi vállalat és az állami megrendelés közé. A NER-cég megkapta a pénzt az államtól, de nem fizette ki az alvállalkozóját, aki így a saját beszállítóinak sem tudott fizetni. Végül a kormányközeli cég felvásárolta ezeket a kisebb követeléseket, hogy rátehesse a kezét az értékes eszközökkel rendelkező, eredeti alvállalkozóra.

A jogi elégtétel azonban nem egyszerű, a sikeres per feltétele a bizonyíték. Ki kell tudni mutatni az okozati összefüggést a hatósági zaklatás vagy piaci zsarolás és a cég bevételkiesése között. Ehhez hangfelvételek, e-mailek vagy dokumentumok kellenének. „Naponta legalább tíz megkeresést kapunk, de sajnos nagyon gyakran nincs semmiféle bizonyíték” – ismerte el Horváth Lóránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: Már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett
Tarjányi Péter a hatvanpusztai birtokon élő, rejtélyesen megfogyatkozott zebrák ügyét hozta fel egy posztban. A biztonságpolitikai szakértő szerint a választások után a vagyonok eredete lett a legfontosabb kérdés.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 19.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a hatvanpusztai zebrákról írt bejegyzést szombat este, név szerint felsorolva tíz állatot: Zsebit, Pillát, Szuszit, Pizsit, Pulcsit, Bolkát, Bendegúzt, Tihamért, Lolkát és Pacsit. „Ők a hatvanpusztai zebrák” – szögezi le a posztban.

A szakértő szerint ezek az állatok olyanok, „akik sokáig az ottaniak szerint nem is léteztek – annak ellenére, hogy négyet láttak belőlük…”

Tarjányi Péter hozzáteszi, hogy bár a négy látott zebra meglétét mostanra igazolták, a hivatalos nyilvántartásból még mindig hiányzik hat állat. A helyzetből a szakértő a tehetős emberek életére von le következtetést.

„Végiggondolva így már értem, miért nehéz az élete annak, aki nagyon gazdag.”

Ennek okaként azt nevezi meg, hogy „állandóan számolni kell “kincseket”...”, majd ironikusan hozzáteszi: „Fárasztó lehet.” Bejegyzését azzal a gondolattal zárja, hogy a politikai helyzet változásával a fókusz is eltolódott. „A választás óta viszont már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pogátsa Zoltán: A NER-hez közeli cégeket nem lehet hagyni bedőlni
A közgazdász szerint a NER-hez kötődő, rendszerszinten fontos cégek bedőlését nem lehet megengedni, mert az az egész gazdaságot magával rántaná. Pogátsa szerint a megoldás egy jogi út lehetne, amely megőrzi a vállalatok működését, miközben a tulajdonosokat felelősségre vonják.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 19.



Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus volt a HVG Közös Költség című podcastjének vendége, ahol a Fidesz-kormány gazdasági hagyatékáról és a TISZA Párt előtt álló feladatokról beszélt. A szakértő értékelte a leköszönő gazdasági vezetés teljesítményét, és komoly dilemmákat vázolt fel az új kormány számára, különösen a költségvetés konszolidációja és az euróbevezetés kérdésében.

A leköszönő gazdasági miniszter, Nagy Márton pályafutásáról szólva Pogátsa Zoltán úgy fogalmazott, nehéz mást gondolni, mint amit a számok mutatnak. Szerinte Nagy Márton ideje alatt nem nőtt a magyar gazdaság, miközben hatalmas költségvetési deficitek keletkeztek.

„Élete végéig Nagy Mártonról a sapkák fognak eszünkbe jutni. Nem akarom bántani szegényt, de ez nem egy dicsőséges pár év volt”

– jelentette ki. Matolcsy György új podcastjét fura jelenségnek nevezte, mivel a jegybanki alapítványok ügye miatt a volt MNB-elnök megítélése szerinte annyira terhelt, hogy nehéz független szakértőként tekinteni rá, amint a számára kedves témákról értekezik.

A márciusi, rekordmértékű, 1300 milliárd forintos költségvetési hiánnyal kapcsolatban a közgazdász elmondta, hogy a pontos okokat a keresztfinanszírozások miatt szinte lehetetlen kívülről látni. A problémát inkább az elmúlt évek óriási, évről évre halmozódó deficitjeiben és a választási év költekezésében látja. Különösen aggasztónak tartja a rengeteg „értelmetlen, populista, demagóg, választási szavazatszerző kiadást”, amit a Fidesz az új kormányra hagyományoz.

Pogátsa Zoltán óva intett attól, hogy a TISZA Párt egy egyszerű megszorító csomaggal, egyfajta „Bokros-csomaggal” próbálja orvosolni a helyzetet. Szerinte ez egy „argentin játékhoz” vezetne, ahol a demagóg, osztogató kormányokat egy „ollókezű Eduárd” váltja, aki mindent megvág, ezzel társadalmi krízist idéz elő, ami végül visszahozza a populistákat. „Nagyon tartok attól, hogy beállunk egy ilyen argentin játékra” – mondta. Úgy véli, a költségvetés szerkezete sokkal fontosabb, mint a végösszeg, és a fiskális konzervativizmus legalább annyira demagóg, mint a felelőtlen költekezés.

A közgazdász szerint Magyarország egy „leamortizált ország”, ahol a vasúti rendszer, a humántőke, az egészségügy és az infrastruktúra is katasztrofális állapotban van, ezért a legfontosabb feladat a fejlesztés lenne. Aggasztónak tartja, hogy az új kormány első bejelentései az euró bevezetéséről szólnak a fejlesztéspolitika helyett.

„Ha most valaki azzal a szemlélettel áll neki a gazdasági kormányzásnak, hogy a költségvetési egyensúly felülírja a fejlesztéspolitikai igényeket, akkor rosszat tesz, és akkor záros határidőn belül vissza fogja hozni Orbán Viktort”

– figyelmeztetett.

Az inflációval kapcsolatban úgy látja, az igazi veszélyt nem az ársapkák kivezetése, hanem egy újabb külső sokk, az iráni háború okozta energiaár-robbanás jelenti. A Fidesz-kormány egyik legrosszabb hagyatékának azt tartja, hogy sosem vizsgálták meg az inflációt kiváltó valós okokat, csak „rádobtak egy lepedőt” a problémára az ársapkákkal. „Az az orvos, aki mindig csak rádobja a hidegvizes lepedőt, de közben nem gyógyít, az nem orvos, az kuruzsló” – fogalmazott. A megoldáshoz szerinte a teljes termékpályákat végig kellene elemezni, és nyílt szakmai vitákat kellene folytatni.

A forint erősödését a TISZA Párt győzelme után Pogátsa Zoltán elsősorban a rendkívül magas, 6,25%-os alapkamatnak tudja be, ami vonzza a spekulatív tőkét. A valódi stabilitáshoz szerinte nem ez, hanem egy hiteles növekedési narratíva kellene, ami elmondja a befektetőknek, mitől fog újra növekedési pályára állni a magyar gazdaság.

A NER-hez kötődő cégek jövőjével kapcsolatban egy „elképesztő nagy ketyegő bombáról” beszélt.

Bár megérti a választók dühét és azt az igényt, hogy ezek a cégek dőljenek be, szerinte ez óriási hiba lenne, mert olyan rendszerszinten fontos vállalatokról van szó (például az MBH Bank), amelyek csődje az egész gazdaságot magával ránthatná. A megoldást valamilyen jogi úton látja, ami lehetővé teszi a cégek működésének megőrzését a tulajdonosok felelősségre vonása mellett.

Az új kormány előtt álló egyik legfontosabb feladatnak a pénzcsapok elzárását tartja. Véleménye szerint a költségvetés szinte minden szegmensét a kliensrendszer szolgálatába állították, az energetikától az agráriumon át a látványsportokig. A TISZA Pártnak három forrása lehet a kormányzáshoz szükséges pénz előteremtésére: a költségvetési pénzek átirányítása (ez a legkönnyebb), az uniós források megszerzése (közepesen nehéz), valamint a már kiutalt vagyonok visszaszerzése, ami szerinte a legnehezebb jogi feladat lesz.

Pogátsa Zoltán rendkívül kritikusan beszélt az euróbevezetés erőltetéséről. Álláspontja szerint Magyarországon szinte mindenki támogatja az eurót, de a többség nincs tisztában a következményekkel. „Ez nem úgy működik, hogy te bevezeted az eurót, és az ad neked stabilitást. Ugyanis ez fordítva van a szabályok szerint” – hangsúlyozta. A belépéshez először évekig tartó stabil gazdálkodást kell bemutatni. A maastrichti kritériumok teljesítése (például az államadósság 60% alá csökkentése) olyan mértékű megszorításokat követelne, ami tönkretenné a gazdaságot és ellehetetlenítené a szükséges fejlesztéseket. Rámutatott, hogy az eurózónán belül is lehet rosszul gazdálkodni, hiszen az infláció vagy a költségvetési hiány továbbra is nemzeti hatáskörben marad.

„Az emberek valójában nem eurót akarnak, az emberek stabilitást akarnak, csak nem hiszik el, hogy Magyarország ezt magától produkálja”

– összegezte.

Varga Mihály jegybanki szerepével kapcsolatban megengedőbb volt, őt egy „emberarcú Fideszesnek” nevezte, akivel szakmai alapon együtt lehet működni. Szerinte a helyén hagyása a jegybank függetlenségét és az intézményi stabilitást jelezné, ami pozitív üzenet lenne a piacok felé. Az új kormány legégetőbb feladatának a fejlesztést nevezte. „Fejlesztés, fejlesztés, fejlesztés. Olyan elképesztő, elamortizált és fejlődésre képtelen országot hagyott itt a Fidesz, hogy azonnal több évtizedes lemaradásunk van” – mondta, hozzátéve, hogy emellett óriási a társadalmi nyomás az elszámoltatásra is.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András szerint Kocsis Máté írása pontosan megmutatja, miért vesztett a Fidesz
Jámbor András egy Facebook-posztban elemezte Kocsis Máté választási értékelőjét. Szerinte a Fidesz frakcióvezetője egyáltalán nem ismeri el a saját felelősségét, csak külső okokat keres.


Jámbor András szerint, ha valaki meg akarja érteni a Fidesz választási vereségét, akkor érdemes elolvasnia Kocsis Máté legutóbbi írását. Úgy látja, a Fidesz frakcióvezetője, aki nyolc éve tölti be ezt a pozíciót, a hosszú szövegében egyáltalán nem ismeri el a saját hibáját. „A srác 8 éve a Fidesz frakcióvezetője, de a sok ezer karakteres szövegében egyetlen pontot sem talált, amiben ő hibás lenne. Mindent jól csinált!” – fogalmaz a politikus. Jámbor András azt állítja, Kocsis Máté ehelyett külső okokat sorol.

„Beszél árulókról, rossz nemzetközi környezetről, másokról, akik korruptak, de persze 16 év kormányzás után neki nincs felelősség benne.”

A poszt írója szerint a frakcióvezető olyan hibákról beszél, amiket nem ő követett el, valamint a „gonosz” Tiszáról és a baloldali sajtóról. Jámbor szerint Kocsis megpróbálja kisebbíteni a vereség súlyát, és a felelősséget másokra hárítja. „Konkrétan a szöveg egésze szerint Borbás Marcsinak nagyobb felelőssége van a vereségben mint neki” – írja. Jámbor András szerint Kocsis Máté írásából hiányzik az önreflexió.

„Egyetlen gondolata sincs arról, hogy ő személyesen miben hibázott, milyen bűnöket követett el.”

A poszt szerzője szarkasztikusan gratulál a frakcióvezetőnek, mondván, kiérdemelte a „díjat”. Jámbor a bejegyzését egy politikai értékeléssel zárja: „Ennek a beképzelt, lenéző, következmények nélküli országnak vetettünk véget egy hete.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: