Nem az első megosztó kijelentése Trump elnöknek az, miszerint a világűr lesz a következő évtizedek legfontosabb harctere. Az elnök úgy döntött, ha már így alakul a jövő, megfelelő eszközökkel kell ellátni a részleget, amely kimondottan ilyen bonyodalmakkal foglalkozik majd.
Ennek köszönhetően nemrég egy műholdblokkoló rendszerrel egészült ki az amerikai űrhaderő eszköztára. A műszer az elnök által létrehozott katonai osztály első támadófegyvere – írta a Futurism.
Az ötlet nem egyedi: Oroszország 2019 óta rendelkezik ilyen eszközzel, a világ különböző részein pedig legalább 13-at vetettek már be kommunikációs jelzavarásra.
A műholdblokkoló arra lesz hivatott, hogy az ellenséges szatellitek kommunikációjába zavarjon bele, üzemzavart okozva. A tervek szerint az eszköz segítségével kiikhathatják az ellenséges csapat irányítórendszerét, vagy egy katonai szerkezet védelmi eszközét.
Nem az első megosztó kijelentése Trump elnöknek az, miszerint a világűr lesz a következő évtizedek legfontosabb harctere. Az elnök úgy döntött, ha már így alakul a jövő, megfelelő eszközökkel kell ellátni a részleget, amely kimondottan ilyen bonyodalmakkal foglalkozik majd.
Ennek köszönhetően nemrég egy műholdblokkoló rendszerrel egészült ki az amerikai űrhaderő eszköztára. A műszer az elnök által létrehozott katonai osztály első támadófegyvere – írta a Futurism.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pankotai Lili a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) diákja lett szeptembertől – ez az ellenzéki aktivista közösségi oldaláról derült ki. A bejegyzése szerint
az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon folytatja tanulmányait.
A hírre még Orbán Balázs is reagált a közösségi médiában, külön poszttal köszöntötte Pankotait az egyetemen.
„Örülünk, hogy az NKE-t választottad tanulmányaid folytatásához! Kiváló közösséghez csatlakoztál, amelynek nagyon fontos a hazafias értékek tisztelete és a nemzet szolgálata!”
– fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója, aki hozzátette, hogy a tanórák mellett Pankotai Lili értékes tapasztalatot szerezhet minisztériumoknál, és más állami, hon- és rendvédelmi szerveknél, valamint ha szeretne, a tudományos munkába is bekapcsolódhat.
Pankotai Lilit 2022-ben ismerte meg az ország, amikor az október 23-án megtartott pedagógustüntetésen a Szent Gellért téren előadott egy kormánykritikus verset, amely helyenként obszcén kifejezéseket tartalmazott. A tüntetés után kormánypárti médiumok és több kormánypárti közszereplő a pécsi gimnazista kirúgását követelte.
A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója, Nyisztor Zsolt másnap közleményben elhatárolódott a fellépéstől. Pankotai Lili ezután távozott a gimnáziumból, és 2022 decemberétől a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban folytatta tanulmányait.
Pankotai Lili a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) diákja lett szeptembertől – ez az ellenzéki aktivista közösségi oldaláról derült ki. A bejegyzése szerint
az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon folytatja tanulmányait.
A hírre még Orbán Balázs is reagált a közösségi médiában, külön poszttal köszöntötte Pankotait az egyetemen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miskei gyerekgyilkosság: „Az önök rendszere csak várt. És a néma tehetetlenségben egy kislány végül meghalt” – Fekete-Győr András szerint Orbán Viktor és Pintér Sándor azonnali magyarázattal tartozik
A politikus szerint a kormány gyermekvédelminek nevezett rendszere „ismét süketnek és vaknak bizonyult, amikor egy 22 hónapos kislány életét kellett volna megmenteni”.
„Miniszterelnök úr, remélem, két koktél között méltóztatik arra is szakítani némi időt a horvát napsütésben, hogy megérdeklődje Pintér Sándor kollégájánál, hogyan fordulhatott elő az, hogy a gyermekvédelminek nevezett rendszerük süketnek és vaknak bizonyult, amikor egy 22 hónapos kislány életét kellett volna megmenteni?” - írta Facebook-oldalán Fekete-Győr András a miskei gyerekgyilkosságra reagálva.
Mint azt mi is megírtuk: szeptember 1-jén eltűnt az otthonából egy 22 hónapos kislány Miskén. A kis Hanna a nevelőapjával maradt otthon, ameddig az édesanyja elment dolgozni. A kislányt órákon át keresték rendőrök, polgárőrök, speciális keresők és önkéntesek is. Végül már csak a holttestét találták meg. A gyilkossággal az anya új élettársát gyanúsítják.
„A család nem volt ismeretlen a hatóságok előtt. Tavaly novemberben egy buszon hívták rájuk a rendőrséget, mert a szülők ütötték és rángatták a gyerekeket, a bejelentő szerint a kislány arcán lila folt volt látható. Idén januárban a miskei körzeti megbízott ment ki egy hangos családi veszekedés miatt, ami után a rendőrség hivatalos jelzéssel élt a gyermekjóléti szolgálat felé” - írja posztjában Fekete-Győr, aki Pintér Sándornak is üzent.
„Pintér Sándor belügyminiszter azonnali magyarázattal tartozik: történt-e bármi a hivatalos jelzés után? Volt-e a gyermekjóléti szolgálatnak egyáltalán kapacitása, erőforrása, vagy akár csak szándéka, hogy érdemben foglalkozzon a családdal? Vagy ez az eset is csak egy újabb tragikus bizonyítéka annak, hogy a hangzatos propagandával ellentétben a magyar gyermekvédelmi rendszer valójában romokban hever?”
- fogalmazott a politikus.
„Romokban, mert a jelzőrendszer csak egy üres szólam abban az országban, ahol a szociális munkások és a gyermekvédelmi szakemberek megalázó bérekért próbálnak emberfeletti munkát végezni. Romokban, mert nincs elég ember, aki egyáltalán érdemben tudna foglalkozni a beérkező jelzésekkel, a meglévők pedig beleroskadnak a terhekbe vagy elhagyják a pályát. Romokban, mert milliárdok jutnak gyűlöletkeltő plakátokra „gyermekvédelem” címszóval, de a valódi védelemre, a terepen dolgozókra, a krízisotthonokra már nem marad pénz” - írja Fekete-Győr.
„A rendőrség közleménye szerint a buszos esetnél azért nem történt érdemi intézkedés, mert »a bejelentőn kívül senki nem jelezte, hogy bántalmazták volna bármelyik gyereket«, a szülők pedig azzal magyarázták a helyzetet, hogy csak feszültek voltak, mert a kislánynak »jön a foga«. A januári családi veszekedésről a rendőrség azt mondja, »ekkor sem merült fel, hogy bárki is bántalmazta volna a gyerekeket«, de »ettől függetlenül az eset után a rendőrök jelzéssel éltek a gyermekjóléti szolgálatnak«.
Ez az érvelés azért abszurd és elfogadhatatlan, mert leleplezi a rendszer teljes csődjét. A két bejelentésnek ugyanis egyértelmű jelzésnek kellett volna lennie, hogy a gyermekek veszélyeztetett környezetben élnek. Egy működő gyermekvédelem nem vár passzívan, ölbe tett kézzel a következő segélykiáltásra. Hanem proaktívan cselekszik: a családot szoros felügyelet alá helyezi, a körülményeket pedig érdemben kivizsgálja. Az önök rendszere azonban nem ezt tette. Csak várt. És a néma tehetetlenségben egy kislány végül meghalt”
- fogalmaz a politikus.
„Miniszterelnök úr: ez a tragédia nem a véletlen műve. Ez annak a politikának a borzalmas és egyenes ágú következménye, amely a látszattal és a propagandával törődik, de a valósággal nem. Ön és Pintér Sándor azonnali magyarázattal tartozik, hogy miért hagytak ismét cserben egy gyermeket, miközben a saját rendszerük jelzései alapján pontosan tudniuk kellett volna, hogy a biztonsága veszélyben van”
„Miniszterelnök úr, remélem, két koktél között méltóztatik arra is szakítani némi időt a horvát napsütésben, hogy megérdeklődje Pintér Sándor kollégájánál, hogyan fordulhatott elő az, hogy a gyermekvédelminek nevezett rendszerük süketnek és vaknak bizonyult, amikor egy 22 hónapos kislány életét kellett volna megmenteni?” - írta Facebook-oldalán Fekete-Győr András a miskei gyerekgyilkosságra reagálva.
Mint azt mi is megírtuk: szeptember 1-jén eltűnt az otthonából egy 22 hónapos kislány Miskén. A kis Hanna a nevelőapjával maradt otthon, ameddig az édesanyja elment dolgozni. A kislányt órákon át keresték rendőrök, polgárőrök, speciális keresők és önkéntesek is. Végül már csak a holttestét találták meg. A gyilkossággal az anya új élettársát gyanúsítják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint azt mi is megírtuk: szerdán megjelent a 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése, ami azt mutatja, hogy megállt a Fidesz visszaesése, de a Tisza továbbra is tartja az előnyét. A 21 Kutatóközpont adatai szerint a teljes népesség körében 8, a pártot választani tudók között 10, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 16 százalékpont a Tisza előnye a Fidesz előtt.
De hasonló következtetésre jutott a Republikon is. A hétfőn megjelent adataik szerint a nyár végén alig mozdultak a számok, de a kormánypárt kicsit ledolgozott a hátrányából.
Török Gábor a Facebook-oldalán foglalta össze, hogy szerinte ki nyerte a nyarat.
„Kijött az újabb nyárvégi felmérés is, és bár a számok minden intézetnél kicsit vagy nagyon mást mutatnak, minden látványos interpretáció (nőtt, csökkent, nyert, vesztett) ellenére a tendencia ugyanaz: hibahatáron túli (azaz valódi, érdemi stb.) változást a nyáron eddig senki sem mért. Hogy ki nyerte tehát a nyarat? Akinek jó, ha változatlanok az erőviszonyok. És itt már lehet is vitatkozni...”
– fogalmazott a politikai elemző.
Mint azt mi is megírtuk: szerdán megjelent a 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése, ami azt mutatja, hogy megállt a Fidesz visszaesése, de a Tisza továbbra is tartja az előnyét. A 21 Kutatóközpont adatai szerint a teljes népesség körében 8, a pártot választani tudók között 10, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 16 százalékpont a Tisza előnye a Fidesz előtt.
A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.
Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.
A Takarék-csoport óriási tőkével szállt be a holdingba. Ez nagyrészt abból a 136 milliárd forintból származott, amit a kormány még 2013-ban biztosított a szétaprózódott takarékszövetkezeti rendszer egységesítésére. Az összeg nagyrészt állampapírban pihent, és a kamatokkal együtt 2020-ra 188 milliárdra nőtt. Ez adta a Takarék-csoport értékének jelentős részét, aminek köszönhetően 37,69 százalékos részesedést kapott az MBH elődjében.
Az állam azonban ezért a befektetésért nem kapott tulajdonrészt.
Csak a Budapest Bank után került hozzá 30,35 százalék, így a Takarék-csoport mögötti közpénz után nem járt részesedés. Pedig ha a Takarék-csoporthoz tartozó pénz után is megillette volna az államot tulajdonrész, akkor most körülbelül 55 százalékos állami tulajdonról beszélhetnénk.
A Válasz Online szerint a megoldás az volt, hogy a 188 milliárd forintot nem részesedésként, hanem kötvényként kezelték. A 2021-es törvénymódosítás kötelezte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét, hogy a nála lévő összeget a Magyar Bankholding által kibocsátott, 2042-ben lejáró kötvényekbe fektesse.
Ez azt jelentette, hogy az állam nem kapott tulajdonrészt, hanem csak egy hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalás maradt nála – miközben a Mészáros Lőrinchez köthető cégek többségi irányítást szereztek az MBH Bankban.
A Válasz Online-nak nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint viszont lenne lehetőség arra, hogy az állam visszaszerezze a pénzt. Szerinte ha módosítanák a vonatkozó jogszabályokat, a takarékintegrációra szánt támogatás újra az államhoz kerülhetne, mivel az eredeti cél, az integráció időközben teljesült.
A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.
Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
