prcikk: Az újgenerációs elektromos autóknak már 1000 kilométeres hatótáv sem okoz majd gondot | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Az újgenerációs elektromos autóknak már 1000 kilométeres hatótáv sem okoz majd gondot

Elképesztően fontos lett az embereknek az EV-k hatótávja, és ez egyre jobb válaszokat követel a gyártóktól, ha életben akarják tartani az elektromos átállás reményét.


Döbbenetes tempóban növekszik az elektromos autók hatótávja, amire nagyon nagy szükség is van ahhoz, hogy a gyártók megfeleljenek a vevők igényeinek – márpedig ők a belső égésű motorral üzemelő járművek teljesítményéhez mérik az EV-ket, és ha azok nem legalább olyan jók (sőt, inkább jobbak), akkor kevésbé hajlandóak váltani. A töltőinfrastruktúra lassú terjedésén túl felmerülő legfontosabb visszatartó erő a benzin- vagy dízelüzemű járművekhez képest rövidebb hatótáv. A gyártók elsősorban ennek az elvárásnak próbálnak megfelelni, és a hatótávverseny két legfrissebb, egy feltöltéssel már 1000 kilométert vagy még többet futó példája egy amerikai és egy európai koncepcióautó.

A McKinsey Center for Future Mobility egy 2024-es tanulmányában mutatta ki, hogy a potenciális vásárlók egyre nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg az elektromos autók hatótávjával kapcsolatban. Az átlagos igény jelenleg meghaladja az 500 kilométert, de az amerikai válaszadók 40 százaléka egy feltöltéssel legalább 640 kilométeres hatótávot szeretne kapni, hogy úgy érezze, megéri elektromos autóra váltani. Mivel ez az eredmény jelentős növekedést jelez a 2021-ben mért adatokhoz képest, teljesen egyértelmű, hogy a gyártóknak komoly erőket kell mozgósítani a hatótáv és az akkumulátorok fejlesztése érdekében, ha igazi tömegcikké akarják tenni az EV-ket.

Európában szintén készültek hatótávval kapcsolatos felmérések, és ezek a kutatások hasonló eredményekre jutottak. A Deloitte 2023-as, EMEA (Európa, Közel -Kelet és Afrika területe) országokban végzett kutatása szerint például az európai vásárlók túlnyomó többsége 400 kilométer alatt nem veszi fontolóra EV vásárlását, sőt, a legtöbben – a legmagasabb arányban Németországban (30%), Belgiumban (33%), Franciaországban (37%) és Ausztriában (38%) – minimum 600 kilométeres hatótávval érnék csak be. A kutatás szerint ez a kérdés a fejlett töltőinfrastruktúrával rendelkező skandináv országokat (Norvégia és Svédország) leszámítva a legfontosabb szempont lett az öreg kontinensen, ami befolyásolja az EV-k vásárlását – olyannyira, hogy ennek mérlegelése előzi az árszínvonalat és a töltési lehetőségeket​ is.

Az eredmények rámutatnak, hogy az autógyártóknak nemcsak a töltőinfrastruktúra fejlesztésére kell összpontosítaniuk, hanem a hatótáv gyors iramú növelésére is, ha azt akarják, hogy az elektromos autók szélesebb körben elterjedjenek.

Fontos megjegyezni: Magyarországon egy harmadik szempont tűnik a legfontosabbnak EV-vásárlás előtt, és ez nem más, mint a vételár. A jelenség nem szokatlan az olyan árérzékeny piacokon, mint a hazai, viszont nálunk töltőállomásból is jóval kevesebb van, mint a fentebb írt országokban, ami ugyancsak bizonytalanságot vált ki a potenciális vevők körében. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2024 szeptemberében kimutatta, hogy 3566 töltőponttal csak a 13. helyen állunk az EU-ban, mert kb. 20,5 autó jut egy-egy állomásra – ami elég sok. És minél ritkábbak a töltők, annál jobban aggaszthatja a felhasználókat az EV-jük hatótávja. Talán éppen ezért alkotta meg az internet népe itthon a „hatótávpara” kifejezést, ami az online forgalmat figyelő SentiOne szerint az egyik leggyakrabban használt kifejezés az elektromos autózásról szóló diskurzusokban.

A jelenleg legnagyobb hatótávval rendelkező öt autó, független mérések eredményei alapján:

  • Lucid Air Pure: 883 kilométer
  • Volkswagen ID.7 Pro S: 701 kilométer
  • Tesla Model 3 Long Range: akár 701 kilométer
  • Tesla Model S Dual-Motor AWD: 652 kilométer
  • Mercedes-Benz EQS 450+: 597 kilométer

A hatótávverseny legújabb bajnoka

A hatótávval kapcsolatos fenntartásokat persze nem akarják válasz nélkül hagyni az autógyártók és az új etalonokra törekvő innovátorok. Egy San Diegó-i startup, az Aptera Motors például új fejezetet is nyithat az elektromos járművek piacán az első sorozatgyártásra szánt napelemes autójával, ami komoly rekorddöntögető lehet. Friss fejlesztésük, a „PI2” sikeresen teljesítette az első tesztvezetést, valós körülmények között, és az autó legnagyobb ígérete, hogy akár 1.600 kilométeres hatótávot is elér majd, miközben jelentős részben napenergiával működik.

Az Aptera szerint az egyedi kialakítás és technológia teszi lehetővé, hogy a PI2 hagyományos töltés nélkül, akár teljesen ingyen üzemeljen – persze a körülmények és a felhasználás függvényében.

A háromkerekű kisautó karosszériájába integrált napelemek napi 40 kilométernyi „ingyenes” hatótávot biztosíthatnak, ami éves szinten akár 11.000 kilométert jelenthet, és sokan ennél többet el sem várnak egy városi rohangálóstól. Steve Fambro, a vállalat társalapítója szerint a sorozatgyártás előtt álló kocsi végre „valódi előrelépés egy olyan jármű megvalósítása felé, ami újradefiniálja a hatékonyságot, a fenntarthatóságot és az energiafüggetlenséget”.

A PI2 újszerű, „Body in Carbon” néven emlegetett gyártástechnológiával készülő kompozit karosszériaszerkezete mindössze hat fő elemből áll, és minden kereket külön-külön elektromos motor hajt. A hatékonyságát az aerodinamikája növeli, azáltal, hogy jóval kevesebb energiát használ fel, mint a hagyományos elektromos vagy hibrid autók. A jármű kulcsfontosságú újítása még az Aptera saját fejlesztésű akkumulátora, amit a Vitesco Technologies EMR3 hajtásláncával kombináltak. Ez a megoldás biztosítja a jármű hatékony működését. Az akkumulátor többféle méretben lesz elérhető és a legnagyobb változat az ígéretek szerint 1600 kilométerre is elviszi majd az utasokat – írja a New Atlas riportja. Az Aptera szerint a napelemes panelek cserélhetők és továbbfejleszthetők lesznek, ezzel biztosítható a jármű hosszú távú fenntarthatósága. Amennyiben az időjárás nem teszi lehetővé a napenergia hasznosítását, a PI2 akkumulátora persze hagyományos módon is tölthető majd.

A nemrég végrehajtott, sikeres tesztvezetés egy átfogó kísérletsorozat első lépése. A következő szakaszban a járművet nagysebességű pályán fogják tesztelni, hogy ellenőrizzék az alapvető teljesítményjellemzőit, például az energiafelhasználás hatékonyságát, a napelemes töltési arányokat és az akkumulátorok hatótávját.

A Renault is piacra léphet eddigi legfenntarthatóbb, 1000 kilométerre képes EV-jével

A Renault új koncepcióautója, az Emblème szintén teljesen új irányt mutat az autóipar fenntarthatósági törekvéseiben. A személyautó várhatóan csak 5,5 tonna szén-dioxidot bocsát majd ki a teljes élettartama során – ami a tizede egy átlagos benzines autó 55 tonnás kibocsátásának. Az idei Párizsi Autószalonon bemutatott kocsi a gyártó szerint része annak a tervnek, hogy a cég járművei 2050-re világszerte karbonsemlegessé váljanak.

A dekarbonizáció egyetlen elemét sem lehet elszigetelten kezelni. Egy jármű esetében ez azt jelenti, hogy teljes életciklusára (’a bölcsőtől a sírig’) figyelni kell, az öko-dizájntól kezdve az erőforrások kiválasztásán, a gyártáson és a használaton át az életciklus végéig

fogalmaz az Emblème-ről szóló közleményben a Renault. Az új modell hátsó hajtáslánca az elektromos és hidrogénenergia kombinációját használja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású vezetéshez. A 215 lóerős motor egy 40 kWh-s akkumulátorral működik, amit regeneratív fékezés és tetőre szerelt napelemek is töltenek a hagyományos hálózati táplálás kiegészítéseként. Hosszabb utakon a rendszer hidrogén-üzemanyagcellára vált, ami gyorsabb tankolást és nagyobb, egy feltöltéssel akár 1000 kilométeres hatótávot biztosít.

A Renault azt állítja, hogy az Emblème az egyik legfenntarthatóbb jármű, amelyet valaha terveztek. Összehasonlításképpen: a Renault Mégane E-Tech Electric az élettartama alatt 26,4 tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami ugyan még mindig kevesebb, mint a fele egy benzines Captur emissziójának, viszont bő ötszöröse az Emblème okozta környezetterhelésnek. Luca de Meo vezérigazgató szerint a kocsi már önmagában ezért igazi „mestermű” – ami viszont nem csak a hidrogén-elektromos üzemelésnek köszönhető, hanem az anyaghasználatnak is.

Az Emblème 70 százalékkal csökkenti az alkatrészek karbonlábnyomát, beleértve az acélt, az alumíniumot, a műanyagokat, az elektronikát és a gumikat.

A Renault bizalomgerjesztő projektje azt mutatja, hogy az autóipar számára nemcsak technológiai, hanem fenntarthatósági szempontból is létezik járható út egy olyan jövőbe, amelyben a gyártók teljes élettartamra vonatkozóan felelősséget vállalnak a termékük karbonkibocsátásáért, és teszik ezt olyan módon, hogy a vásárlók kifinomultabb igényeire is választ adnak. Ha ez trenddé válik, akkor fontos lépések történnek a fenntarthatóbb autózás felé, és – a töltőinfrastruktúra felzárkózásával – a vevőknek már szinte csak a vételár lesz fontos. Ami egyébként hálás helyzetet teremt, hiszen idővel, ahogy a világ egyre több országa tűzi ki a végső határidőt, amikortól újonnan már nem lehet benzin- és dízelüzemű kocsikat üzembe helyezni, komoly felfutásnak indul az elektromos autók gyártása. És minél kihasználtabb egy EV-ket termelő autógyár kapacitása, annál kisebb lesz az egy-egy kocsira jutó bekerülési költség, így végeredményben egyre alacsonyabb áron férünk majd hozzá tényleg fenntartható elektromos, vagy hidrogén-elektromos autókhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: