SZEMPONT
A Rovatból

Az oroszok már ott tartanak, hogy 60 éve rendszerbe állított T-62 tankokat vetnek be

Oroszország katonai ereje megrogyott, Ukrajna harca pedig ráébresztette a Nyugatot saját értékeinek fontosságára. Magyarországnak is el kell döntenie, merre tart - hangzott el a Közép-Európai Egyetem vitaestjén.


Az ukrajnai háború híreivel fekszem és kelek, és valószínűleg sokan vannak ugyanígy – jelentette ki Györffy Dóra politológus, közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Közép-Európai Egyetem (CEU) Határtalan tudás előadás-sorozatának vitaestjén. Két kollégájával, Rácz András védelempolitikai szakértővel, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársával, és Meszerics Tamás történész-politológussal, a CEU professzorával Geopolitikai kilátások és átrendeződések a háború nyomán címmel elemezték az immár nyolc hónapja tartó fegyveres konfliktus hátterét, kilátásait és a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatását.

Rácz András arra kereste a választ, hogy miként hat a háború Oroszország nagyhatalmi státusára. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió minden tekintetben globális nagyhatalom volt: megvolt a nukleáris ütőereje hadászati és harcászati téren egyaránt, vétójoggal rendelkezett az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként, közel 300 milliós saját népesség és egy több rétegű szövetségi rendszer állt mögötte a Varsói Szerződéstől különböző szovjetpárti országokig, a hozzájuk tartozó katonai bázishálózattal. Hagyományos hadseregének állománya a Szovjetunió felbomlásakor 3,6 millió fő volt, mintegy 4 millió mozgósítható tartalékossal. Tehát rendelkezett globális erőkivetítési képességgel, és egy egységes ideológiával, amelyben százmilliók hittek világszerte.

A mai, háború előtti Oroszországnak megmaradt a nukleáris ereje, a BT-tagsága, de mára mindössze 144 millió orosz állampolgár maradt, egészen tragikus demográfiai mutatókkal, és a kiterjedt szövetségi rendszerből semmi. A hagyományos hadsereg az év elején „papíron” egymillió fő körüli volt, de erőkivetítési képessége szinte teljesen leépült. Ezzel szemben Oroszország jelentős tényezővé vált a globális olajpiacon.

A katonai szakértő szerint az orosz hagyományos haderőt az ukrajnai háború tartósan, stratégiai szinten erodálja.

Ez leginkább a közösségi médiában követhető nyomon, ahová elképesztő mennyiségű vizuális tartalom kerül fel. A holland ORYX csoport például innen gyűjti össze a haditechnikai veszteségek látható bizonyítékait, a személyi veszteségekről pedig több orosz és külföldi civil szervezet tájékoztat.

Rácz András szerint az orosz szárazföldi haderő legfeljebb 400 ezer fő, és ebből 60 ezer orosz katona már biztosan meghalt, köztük legalább 1300 tiszt vagy főtiszt. Ehhez jön még legalább háromszor ennyi sebesült. Ami a harci eszközöket illeti, az adatok arra utalnak, hogy Oroszország dokumentáltan elvesztette összes harckocsijának 40%-át.

A jelenlegi szankciós helyzetben felmerül a kérdés, hogy ez a haditechnikai veszteség egyáltalán pótolható-e. Ha igen, akkor is évtizedes távlat, mert Oroszország nem jut hozzá a modern technológiához.

Már ott tartanak, hogy a 60 éve rendszerbe állított, felújított T-62 tankokat vetnek be.

A személyi veszteségeket is nehéz pótolni. Rácz András szerint a részleges mozgósítás elkerülhetetlen volt, mert elfogyott volna az orosz hadsereg. Csakhogy egy őrnagy a parancsnoki kiképzettségi szintet 20 év alatt éri el.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a nagyhatalmi státus jellemzői közül a hagyományos katonai erő hosszabb távon kiesik Oroszország számára – mondta végezetül szakértő.

Amikor az orosz elnök megindította a támadást Ukrajna ellen, abból a tapasztalatából indult ki, hogy Nyugaton szinte minden és mindenki megvehető. Szerencsére tévedett, mert Ukrajna harca ráébresztette a Nyugatot saját értékeinek fontosságára

- vette át a szót Győrffy Dóra.

A Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint akkor, amikor Nyugatról beszélünk, nem vallási vagy földrajzi szempontból sorolunk ide államokat, hanem értékeik: a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok helyzete alapján.

Ma a Föld népességének kevesebb mint a fele él demokráciában és 2006 óta a demokráciák száma folyamatosan csökken a világban. Éppen ezért az elmúlt évtizedben Győrffy Dóra szerint releváns kérdés volt a Nyugat hanyatlásáról beszélni. Erre utalhatott az is, hogy az autoriter hatalmak részesedése a világ GDP-jéből folyamatosan növekedett, főleg Kína révén, míg az Egyesült Államok és Nyugat-Európa részesedése csökkent.

A Brexit és Donald Trump hatalomra kerülése Amerikában szintén azt sugallhatta, hogy mély belső elégedetlenség él a nyugati rendszerekben.

Ugyanakkor ezekhez a folyamatokhoz nagyban hozzájárult maga Oroszország is: az orosz propagandával, amelynek terjesztését olcsón lehetővé tette a Nyugat által kitalált közösségi média; a választási beavatkozásokkal az Egyesült Államokban, és a stratégiai korrupcióval az Európai Unióban.

A régi szovjet KGB-hálózat nagyjából 1 billió dollárt menekített ki a Szovjetunió összeomlása után. Ez az orosz GDP 70%-a. A volt KGB-sek ezzel fizették le a nyugati politikai és üzleti elitet.

Emellett Putyin Európa energiafüggőségét is fegyverként használta, ami ellen az Unió a nem sokat tett, még azután sem, hogy az oroszok elfoglalták a Krím-félszigetet.

A Nyugat tehát „elaludt”, csak az azonnali üzleti érdekek mozgatták. A háború azonban mindent megváltoztatott.

Az oroszok a háborút mostanában vesztik el a fronton, de a propagandaháborút már az elején elvesztették.

Miközben Zelenszkij elnökkel az élen Ukrajna fantasztikusan kommunikálta ügyét a világ számára, az ukrán vezetés „nácizmusát” sulykoló orosz szólamokat felülírták a katonáik által elkövetett háborús bűnök.

A tömegsírokról, a kínzókamrákról, Oroszországba elhurcolt gyerekről szóló hírek Ukrajna mellé állították a nyugati közvéleményt, és olyan összefogást eredményeztek, amelyre 30 éve nem volt példa. Ez az összefogás biztosította azt a katonai hátteret is, amelyre Ukrajna támaszkodik a harcokban.

A szankciókról Győrffy Dóra azt mondta, azok hosszabb távon még az energiakitermelésre is negatív hatással lehetnek, hiszen az oroszok nem jutnak hozzá a technológiai utánpótláshoz. Emellett súlyosan érinti az orosz gazdaságot a 90-es évek óta működő nyugati cégek kivonulása és a rengeteg képzett fiatal kivándorlása. Ezt a hatalmas exodust felerősítette a mozgósítás is: 8 hónap alatt az ország több mint egymillió embert vesztett.

A professzornő nem tartja kizártnak egy új „hidegháború” eljövetelét, mert a nyugati társadalmak egyre kevésbé szimpatizálnak az olyan autoriter rezsimekkel, mint Oroszország vagy Kína, miközben a nyugati szövetség folyamatosan erősödik.

Ezt jelzi Svédország és Finnország várható felvétele a NATO-ba, és az Európai Unió is új tagokkal bővülhet.

Győrffy Dóra szerint a Nyugat a jövőben remélhetően jobban odafigyel az orosz korrupciós kísérletekre, és erősödik a propagandájuk elleni fellépés is. Fontos célkitűzés, hogy ne legyenek kiszolgáltatva az autoriter rendszereknek sem az energia, sem más alapvető termékek beszerzése terén. Ennek kapcsán reményét fejezte ki, hogy Magyarország, amely jelenleg a nyugati szövetség tagja, nem fog átállni a „vesztes” oldalára, ahogyan erre sajnos volt már példa történelmünkben.

Meszerics Tamás történész-politológus arról beszélt, hogy a háború előtt Ukrajna erősen megosztott társadalom volt. A különböző oligarcha-csoportok mindennapi befolyást gyakoroltak a politikai vezetésre és ez kedvezett Oroszországnak.

A háború viszont hozzásegítette Ukrajnát egy erős elnök megszületéséhez: Zelenszkij tavaly októberben még legfeljebb 25%-os támogatottságot élvezett, ma az egekben van a népszerűsége. A háborúval sikerült lenullázni Ukrajna nemzeti megosztottságát is, az ország egy fontos alapító mítosszal gyarapodott.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során szóba került Kína, amely Rácz András szerint árgus szemekkel figyeli a Nyugat reagálását az orosz agresszióra. Győrffy Dóra szerint az Egyesült Államok éppen azért reagál keményen Putyin nukleáris zsarolására, mert ha az ettől való félelemben leállnának Ukrajna támogatásával, akkor mások is élhetnének ezzel az eszközzel, például a Tajvanra pályázó Kína.

Arra a kérdésre, hogy a háború felgyorsíthatja-e Ukrajna NATO-tagságát, Rácz András katonapolitikai szakértő kétségeit hangoztatta, mivel a szövetség éppen a kollektív védelmi garancián alapuló jellege miatt nem vesz fel olyan országot, amelynek folyamatban lévő területi konfliktusa van. Emlékeztetett arra, hogy miután a 2008-as bukaresti csúcson elvi megállapodás született Ukrajna és Grúzia leendő NATO-tagságáról, Oroszország háborút indított Grúzia ellen, és kiszakította belőle Abháziát és Dél-Oszétiát. Grúzia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg e két területről le nem mond, egy ilyen döntés viszont politikailag kényes ügy. Valójában ez orosz részről egy preventív háború volt, és ugyanez a logika húzódott a Krím-félsziget 2014-es elfoglalása mögött is.

Jelenleg Ukrajna több olyan területi konfliktusban is érintett, amelyek kizárják, hogy a NATO tagja legyen.

De nincs előrelépés Finnország és Svédország csatlakozásának ügyében sem, mivel a tagállamok egyhangú döntésére van szükség és jelenleg éppen Magyarország és Törökország blokkolja e két ország felvételét – tette hozzá Győrffy Dóra.

Hatalmon maradhat-e Putyin, ha elveszti a háborút? Rácz András szerint elképzelni sem tudjuk, hogy mennyire erős az orosz belföldi propagandarendszer, képes egy teljes, önálló univerzumot felépíteni.

Putyin a saját közönsége számára valószínűleg bármit el tud adni háborús győzelemként.

Szerinte valószínűbb egyfajta visszatérés a 2015 és 2022 közötti kelet-ukrajnai állapothoz, egy alacsony intenzitású konfliktushoz. Putyin jövőjét alapvetően nem a front eseményei fogják meghatározni, hanem az, hogy az orosz elit hogyan reagál a gazdasági-politikai-társadalmi változásokra – mondta Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.


Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk