Donald Trump január 20-án, elnöki visszatérése első napján utasította a belügyminisztert, hogy 30 napon belül változtassa meg a Denali (az ország legmagasabb pontja) és a Mexikói-öböl hivatalos nevét. A változtatásokat a Szövetségi Földrajzi Nevek Információs Rendszerében is rögzítenék, amelyet az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) működtet.
A Google hétfőn közölte, hogy térképein átállnak az új nevek használatára, amint azok megjelennek a szövetségi térképeken.
„Hosszú távú gyakorlatunk, hogy hivatalos kormányzati források által frissített névváltozásokat alkalmazunk”
– írták egy X-en közzétett közleményben. A cég ugyanakkor hozzátette, hogy ha a nemzetközi közösség nem fogadja el az új neveket, akkor a térképeken kívül az Egyesült Államokon területén túl máshol továbbra is a Mount McKinley és az Amerikai-öböl eddig használt elnevezései jelenhetnek meg.
Trump döntése vegyes fogadtatásra talált. Alaszka két szenátora szerint a „Denali” név fontos emlékeztető az állam őslakos történelmére. Trump ugyanakkor azzal indokolta döntését, hogy William McKinley, az Egyesült Államok 25. elnöke nagy szerepet játszott az ország gazdasági növekedésében és területi bővülésében. A Mexikói-öböl átnevezését Trump az illegális bevándorlással kapcsolatos kritikáival kötötte össze.
A döntés nemcsak politikai, hanem médiavisszhangot is kiváltott. Az Associated Press (AP) bejelentette, hogy a Mount McKinley nevet használni fogják, mivel az Egyesült Államok területén az elnök jogosult földrajzi neveket változtatni. A Mexikói-öböl új nevével kapcsolatban azonban fenntartják a régi elnevezést, mivel az a nemzetközi közönség számára ismertebb.
A változtatásokhoz Trump belügyminiszter-jelöltjének, Doug Burgumnak a Szenátus jóváhagyására is szükség van. A jelölt meghallgatása január 16-án zajlott. Eközben Claudia Sheinbaum mexikói elnök reagált Trump ötletére, és humorosan azt javasolta, hogy Mexikó nevezze át az Egyesült Államokat „America Mexicanának”, ahogy a XVII. században nevezték a későbbi ország területét.
Donald Trump január 20-án, elnöki visszatérése első napján utasította a belügyminisztert, hogy 30 napon belül változtassa meg a Denali (az ország legmagasabb pontja) és a Mexikói-öböl hivatalos nevét. A változtatásokat a Szövetségi Földrajzi Nevek Információs Rendszerében is rögzítenék, amelyet az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) működtet.
A Google hétfőn közölte, hogy térképein átállnak az új nevek használatára, amint azok megjelennek a szövetségi térképeken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Várom az elszámoltatást” – Lázár János szerint a Fidesz vezérkarát akarják kiiktatni a mandátumkorlátozással
Lázár János a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatára reagált. A politikus hozzátette, nincs takargatnivalója, és áll a beígért elszámoltatás elébe.
Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.
Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.
„Nagyon olyan íze van a dolognak, hogy ez tulajdonképpen személyesen néhányunknak szól, azokat akarják kizárni a közhatalom gyakorlásának lehetőségéből, akik 2010 és 2026 között a Fideszt vezették” – mondta a politikus, aki a beígért elszámoltatásra is reagált.
„Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – tette hozzá.
Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való ellehetetlenítését látja a tervben. Szerinte a mandátumkorlátozás európai viszonylatban is példátlan lépés lenne. Még élesebben fogalmazott Pócs János és Balla György: mindketten diktatúrát és a népakarat sárba tiprását emlegették. Balla közröhejnek tartja, hogy „van egy párt Magyarországon, amelyik okosabbnak gondolja magát az embereknél.”
Pócs János pedig jelezte: „Parlamenti eszközökkel, foggal-körömmel fogok küzdeni azért, hogy a legközelebbi választáson kétharmaddal nyerjünk, és visszaadjuk a népakaratot az emberek kezébe.”
A KDNP-frakcióban még nincs egységes álláspont a kérdésről. Simicskó István volt honvédelmi miniszter szerint a tapasztalt politikusok munkájára szükség van, és az intézkedéssel „kiöntenénk a gyereket a fürdővízzel”.
A Mi Hazánk képviselői közül Novák Előd és Apáti István is arról beszélt, hogy a javaslat ellehetetleníti a hosszú távú politikai építkezést. Novák szerint a korlátozás csak akkor lenne tisztességes, ha nem visszamenőleg, hanem a törvény hatályba lépésétől számítana a 12 év.
A javaslat a jelenlegi Fidesz-frakció 44 tagjából 24 képviselőt érintene, akiknek 2030-tól távozniuk kellene. Ezzel szemben a Tisza Pártot a jelenlegi állás szerint legkorábban 2038-ban (vagy egy esetleges 8 éves limitnél 2034-ben) érintené a szabályozás.
A veterán politikusok közül többen már elgondolkodtak a folytatáson: Gulyás Gergely visszatérhet ügyvédi hivatásához, Simicskó István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítana, Balla György pedig a nyugdíjas éveket élvezné.
Az Országgyűlés június 15-én megszavazta a miniszterelnöki tisztség nyolcéves korlátját. A Tisza Párt ezt követően hétfőn a képviselői mandátumok 12 éves plafonját jelentette be, kedden pedig felmerült a nyolcéves opció is.
Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.
Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött az ügyészség Havasi Bertalan Magyar Péterrel szembeni feljelentéséről
Bűncselekmény hiányában utasította el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter ellen hivatali visszaélés miatt tett feljelentést. A vádhatóság szerint a miniszterelnök Karmelitában elhangzott szavai nem minősültek jogilag kötelező erejű utasításnak.
Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a feljelentést, amelyet Havasi Bertalan és ifj. Tényi István hivatali visszaélés miatt tett Magyar Péter miniszterelnök ellen. Az ügyészség múlt csütörtökön kelt határozata szerint a kormányfő Karmelita kolostorban elhangzott mondatai nem minősültek bűncselekménynek – derül ki az Index szerdai cikkéből.
A döntés alapja a Karmelita kolostorban május 16-án történt incidens volt, amikor Magyar Péter egy sajtónyilvános bejáráson szóváltásba keveredett az akkor még helyettes államtitkár Havasi Bertalannal.
A vádhatóság jogi indoklása szerint a miniszterelnök kifogásolt közlése nyelvtani és logikai szempontból sem azonos egy kötelező erejű utasítással, amely megalapozná a hivatali visszaélés gyanúját.
A határozat kitér arra is, hogy Havasi Bertalan felmentése körüli sérelem munkajogi kérdés, amely nem utal bűncselekményre. A feljelentőknek a döntés kézbesítésétől számítva egy hónapjuk van, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be.
A szóban forgó napon a miniszterelnök a Karmelita tetőteraszán először azt mondta Havasinak, hogy „lassan egyébként el kellene hagynia az épületet (…) Havasi elvtárs”. Nem sokkal később egy Facebookon közvetített élő adásban tette hozzá, hogy mivel Havasi már nem a minisztériumban dolgozik, „jó lenne, ha megkérnék, hogy fáradjon ki innen”.
Havasi ezután elhagyta az épületet, mert állítása szerint nem akarta megvárni, hogy a rendőrök „vonszolják ki”. Még aznap délután a Magyar Közlönyben megjelent Havasi azonnali hatályú felmentése.
A volt sajtófőnök és ifj. Tényi István két nappal később, május 18-án tett feljelentést hivatali visszaélés gyanújával.
Magyar Péter a feljelentés hírére akkor úgy reagált: „a kormány a reménytelen helyzetben lévő maffiatagok kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozik”.
Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a feljelentést, amelyet Havasi Bertalan és ifj. Tényi István hivatali visszaélés miatt tett Magyar Péter miniszterelnök ellen. Az ügyészség múlt csütörtökön kelt határozata szerint a kormányfő Karmelita kolostorban elhangzott mondatai nem minősültek bűncselekménynek – derül ki az Index szerdai cikkéből.
A döntés alapja a Karmelita kolostorban május 16-án történt incidens volt, amikor Magyar Péter egy sajtónyilvános bejáráson szóváltásba keveredett az akkor még helyettes államtitkár Havasi Bertalannal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy napra országszerte bezárnak a rendelők és a patikák a jövő héten
A Semmelweis-nap miatt július 1-én munkaszüneti nap lesz az egészségügyi dolgozóknak. A háziorvosi rendelők, szakrendelők és a gyógyszertárak többsége is zárva tart, az ellátást országszerte ügyeleti rendben biztosítják.
Jövő szerdán, július 1-jén a Semmelweis-nap miatt országszerte zárva tartanak a háziorvosi rendelők, a szakrendelők és a gyógyszertárak többsége is. Az ellátás ezen a napon, amely 2011 óta munkaszüneti nap az ágazatban, ügyeleti rend szerint működik majd – írta a Pénzcentrum.
Akit váratlanul ér a zárva tartás, a rendelők bejáratánál elhelyezett tájékoztatón megtalálja a legközelebbi felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet címét és telefonszámát.
Fontos különbséget tenni az ügyeletes és a készenléti gyógyszertár között: míg az előbbi jellemzően nyitva van, a készenléti patikánál általában „csöngetni kell”, és a gyógyszerésznek legfeljebb 30 percen belül rendelkezésre kell állnia.
Aki gyógyszerre szorul, a patikák ajtaján szintén talál információt a legközelebbi ügyeletes gyógyszertárról. Ennél egyszerűbb megoldás a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhető gyógyszertárkereső, vagy az Egészségablak mobilalkalmazás. A keresésnél a vármegye és a település mellett a pontos dátumot is be kell állítani, majd a dátum melletti kék „ok” feliratra kattintani. A rendszer ezután listázza a környékbeli ügyeletes patikákat címmel és nyitvatartási idővel.
Mérgezés gyanúja esetén a nap 24 órájában hívható az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat ingyenes, 06-80-20-11-99-es zöldszámán.
Jövő szerdán, július 1-jén a Semmelweis-nap miatt országszerte zárva tartanak a háziorvosi rendelők, a szakrendelők és a gyógyszertárak többsége is. Az ellátás ezen a napon, amely 2011 óta munkaszüneti nap az ágazatban, ügyeleti rend szerint működik majd – írta a Pénzcentrum.
Akit váratlanul ér a zárva tartás, a rendelők bejáratánál elhelyezett tájékoztatón megtalálja a legközelebbi felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet címét és telefonszámát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ügynökakták: benyújtotta a kormány a nyilvánosságra hozatalt előkészítő törvényjavaslatot
Melléthei-Barna Márton nyújtotta be a javaslatot, amely egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot hozna létre. A 11 fős testület szakmai szempontok alapján készítené elő a pártállami titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatalát.
Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán jelentette be a fejleményt. „Benyújtottuk az ügynökakták megnyitását szolgáló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Vállaltuk, megcsináljuk. Évtizedes adósságot törlesztünk ezzel” – írta. A javaslatot Melléthei-Barna Márton terjesztette az Országgyűlés elé. Gyors ütemezést diktál: elfogadása esetén a törvény a kihirdetés utáni harmadik napon hatályba lépne, a kormánynak pedig további 15 napja lenne a bizottság felállítására.
A legfontosabb új elem egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság létrehozása.
A 11 tagú testületet a kormány nevezné ki határozatlan időre, vegyes összetételben: öt tagot a nemzetbiztonsági szolgálatok szakértői, hatot pedig történészek, levéltárosok és jogászok adnának. Feladatuk az lenne, hogy felülvizsgálják azokat az iratokat, amelyek minősítését a szolgálatok a rendszeres felülvizsgálat után is fenntartanák.
Az eljárás menete szerint a szolgálatoknak tételes listát kellene adniuk a bizottságnak minden olyan iratról, amelynek titkosítását fenntartották. Ha a bizottság a minősítés megszüntetését javasolja, a minősítő szerv köteles azt soron kívül felülvizsgálni. Amennyiben továbbra is a titkosítás mellett döntenek, részletes indoklással kell tartozniuk a bizottságnak és az illetékes miniszternek.
Ha egy irat minősítését megszüntetik, azt haladéktalanul át kell adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, ahol kutathatóvá válik.
A javaslat indoklása a demokratikus kontroll fontosságát hangsúlyozza.
„A felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. Csak ezáltal biztosítható, hogy a felülvizsgálat ténylegesen demokratikus körülmények között történhessen meg.”
A bizottság tagjai személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, egy egyszerű titoktartási nyilatkozattal is megismerhetnék a minősített adatokat. Ez jelentős eltérés a minősített adatok védelméről szóló törvény jelenlegi, szigorú rendszerétől, amely mélyreható biztonsági átvilágításhoz köti a titkos iratokhoz való hozzáférést.
A módosítás a felülvizsgálatok gyakoriságát is növelné: az eddigi legalább ötévente esedékes ellenőrzés helyett legalább kétévente kötelező lenne újraértékelni a minősítéseket, sőt, miniszteri felhívásra soron kívüli eljárás is indulhatna.
Szűkülne a titokban tartás mozgástere is: a külkapcsolatokra hivatkozva például már csak akkor lehetne egy iratot zárolni, ha annak nyilvánosságra kerülése egy európai uniós, EGT- vagy NATO-tagállammal fennálló viszonyt sértene. A törvényből több, eddig a minősítés fenntartását lehetővé tévő pontot is törölnének.
A mostani kezdeményezés egy több évtizedes politikai vitára tenne pontot. Bár az állambiztonsági múlt feltárásának jogi kereteit a 2003. évi III. törvény teremtette meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának létrehozásával, a teljes nyilvánosság azóta sem valósult meg. A 2010-es években például az LMP több alkalommal is benyújtott törvényjavaslatot a teljes nyilvánosság érdekében, de ezeket az akkori kormánypárti többség rendre elutasította, jellemzően nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva.
Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán jelentette be a fejleményt. „Benyújtottuk az ügynökakták megnyitását szolgáló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Vállaltuk, megcsináljuk. Évtizedes adósságot törlesztünk ezzel” – írta. A javaslatot Melléthei-Barna Márton terjesztette az Országgyűlés elé. Gyors ütemezést diktál: elfogadása esetén a törvény a kihirdetés utáni harmadik napon hatályba lépne, a kormánynak pedig további 15 napja lenne a bizottság felállítására.
A legfontosabb új elem egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság létrehozása.
A 11 tagú testületet a kormány nevezné ki határozatlan időre, vegyes összetételben: öt tagot a nemzetbiztonsági szolgálatok szakértői, hatot pedig történészek, levéltárosok és jogászok adnának. Feladatuk az lenne, hogy felülvizsgálják azokat az iratokat, amelyek minősítését a szolgálatok a rendszeres felülvizsgálat után is fenntartanák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
