HÍREK
A Rovatból

Áder János részletesen elmesélte, hogyan főzött halászlét 120 Afganisztánban szolgáló magyar katonának

A távozó köztársasági elnök azt is elmondta, szerinte helyes, hogy a törvény úgy gondoskodik a leköszönő államfőről, hogy nem kell például állásért kuncsorognia.


Május 9-én távozik a posztjáról Áder János köztársasági elnök, aki ez alkalomból egy hosszú interjút adott a Magyar Nemzetnek. Áder ebben beszél a jövőbeni terveiről, a koronavírus-járványról és arról is, hogyan vitt halászlét az Afganisztánban állomásozó magyar katonáknak.

A járvány kapcsán Áder azt mondta, hogy

"lelkileg" is alkalmazkodtunk a vírushoz, de az oltások és az átfertőződés következtében védettebbé is váltunk.

"Ha megnézzük, hogy az első hullám idején hány ember betegedett meg naponta, és az milyen súlyos korlátozásokhoz vezetett, majd összehasonlítjuk például a mai nappal, akkor azt látjuk, hogy most sokkal több a napi megbetegedés, mint akkor, ma mégis gyakorlatilag korlátozások nélkül élhetünk" - mondta Áder, aki szerint amikor végre érzékelhettük a pandémiából való kilábalás jeleit, akkor "elindult az orosz invázió, kitört a háború".

A konfliktussal kapcsolatban arról beszélt, hogy minden háború borzalmakkal, sok szenvedéssel jár, menekültek milliói hagyták el Ukrajnát. Áder elmondta, hogy a háborút "agressziónak tekintjük, a szövetségesi – vagyis uniós, illetve NATO-s – kötelezettségeinket pedig minden tekintetben teljesítjük". Szerinte az ettől eltérő híresztelések nem felelnek meg a valóságnak.

Kérdésre azt is elmondta:

az Országgyűlés által elfogadott törvények kapcsán harminchét alkalommal emelt politikai vétót: huszonnyolcszor az első, kilencszer a második ciklusában.

Emellett nyolc alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, ötször 2012 és 2017 között, háromszor pedig 2017 után. Szerinte "nem elhanyagolható körülmény", hogy mindezt az őt jelölő pártszövetség alkotta kormányok idején tette. Azt is elmondta, hogy tíz éve alatt százhúsz embernek adott kegyelmet. Budaházy Györgynek viszont már biztosan nem fog adni, mert ehhez az igazságügyi miniszter előterjesztésére van szükség, ilyen pedig hozzá nem érkezett.

Több kérdésben is faggatták Ádert a külföldi útjairól, köztük arról is, amikor az Afganisztánban szolgáló magyar katonákat látogatta meg. Ahogy mondta, karácsony előtt került sor a vizitre, így "nem mehettek üres kézzel".

"Ekkor vetette fel valaki, hogy készítsek halászlét, mi vigyünk azt. Mondtam, hogy jó, de hány személyről beszélünk? Nyolcvan-kilencven emberről lehet szó, derült ki, de mire híre ment a halászlének, megszaporodott a létszám, több mint százhúsz katona jelentkezett" - mondta Áder, aki azt is bevallotta, hogy

sosem főzött ennyi emberre.

Ezután részletesen elmesélte, hogy készült a hatalmas adag halászlé:

"Három nagy méretű üstben álltunk neki az alaplé elkészítésének. Az egész receptet nem mondom el, de én azt szeretem, ha a bőrtől, zsírtól megtisztított színhús kerül vissza a hagymával együtt a passzírozás után az alaplébe. Végül hetven liter lett az alaplé, amit lefagyasztottunk" - mondta, mire az őt kérdező újságíró közbeszólt, hogy "a fagyasztás volt a kulcs". Áder pedig folytatta:

"Igen, gyakorlatilag így szállítottunk mindent, a levet, a rengeteg halszeletet és természetesen a hatkilónyi belsőséget, vegyesen ikrát és tejet. Kiérkeztünk, a misszió területén a katonák felállították a gulyáságyúkat. Mivel elég hideg volt, a tizenkét üstöt sátorba tették, ezért könnyeztünk is rendesen a megszorult füsttől. A főzés viszont innentől már egyszerű volt, az alaplébe bekerültek a szeletek, a belsőségek is, szóval hamar elkészült az étel".

Azt is hozzátette, hogy "a halászlé az utolsó kanálig elfogyott".

Áder azt is elárulta, hogy az Eucharisztikus világkongresszuson tett tanulságtétele volt élete legnehezebb beszéde, elmélkedése.

A jövőjével kapcsolatban Áder azt mondta, aktív nyugdíjas lesz. Szerinte helyes, hogy a törvény 1990 óta úgy gondoskodik a volt államfőről, hogy "nem kerülhet méltatlan helyzetbe, nem kell például állásért kuncsorognia". Áder azt sem zárta ki, hogy a jövőben közéleti szerepet vállaljon, a két alapítványát fogja menedzselni, és folytatja a podcasteket is.

Az elmúlt két ciklusával kapcsolatban a távozó köztárasági elnök felidézte, 2012-ben, megválasztásakor az Országgyűlésben elmondott beszédében hangsúlyos elem volt, hogy a magyar érdekek és értékek képviseletére vállalkozott.

"Visszatekintve az elmúlt tíz esztendőre, a magam és kollégáim nevében is nyugodt szívvel mondhatom, hogy ezt a vállalást teljesítettük" - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Menesztették Kovács Zoltánt a Nimród Vadászújság éléről, nem fogadta jól a hírt
A már nem Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászkamara közös ülésen döntött a volt kormány államtitkárának felmentéséről, a közpénzzel támogatott kiadóval is szerződést bontanak. Kovács gonoszságról és ostobaságról ír.


Kedden, június 23-i hatállyal felmentették a Nimród Vadászújság főszerkesztői feladatai alól Kovács Zoltánt, a korábbi kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárát – írta a Telex. A döntést az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara közös, rendkívüli elnökségi ülésén hozták meg.

A menesztésére a Nimród Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben reagált a volt főszerkesztő. Üzenetében köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a munkáját. „Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt 7 évben velünk volt és őszintén gondolta, hogy a vadászat ügyében nincs pártpolitika csak józan szakmai megfontolások; büszkék lehetünk arra, amit végeztünk!”

Mindenki másnak pedig Fekete István szavait küldte: „Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.”

A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el. Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő munkáját Imre János, a Védegylet felügyelőbizottsági elnöke és Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként.

Az elnökség arról is döntött, hogy felmondja a lap kiadói szerződését az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel, amit a „megváltozott külső körülményekkel” indokoltak.

A közlemény szerint a lap megjelenése és működése a változások alatt is folyamatos marad, és a tervek szerint a Nimród októbertől is megjelenhet.

Az ülésen egy másik döntés is született:

a szeptember 5-ére tervezett Országos Vadásznapot technikai és anyagi okok miatt nem tartják meg, helyette a hatvani Vadász-Gyermeknap kap országos eseményi rangot.

Korábban megírtuk azt is, hogy Május 20-án Bárándy Péter váltotta Semjén Zsoltot az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki székében. A lemondást szintén a „megváltozott körülményekkel” indokolták.

Június elején a HVG cikke pedig arról számolt be, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. a 2021-es vadászati világkiállítás után is jelentős állami forrásokhoz jutott: a cég 2025-ben 700 millió forint költségvetési támogatást kapott. A társaság tevékenységének súlypontja a Nimród kiadásához és a kapcsolódó utókommunikációhoz kötődött, ami rávilágít arra, hogy a vadászok lapját jelentős mértékben közpénzből finanszírozta az előző kormány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Muri Enikő is visszaadta az NKA-milliókat: már kétmilliárd forint felett jár a visszafizetett támogatási pénz
Az énekesnő három dal szövegírására kapott 5 milliót. A visszafizetések azután történtek, hogy a NAV költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított az NKA-ügyben.


Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.

Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.

Köztük van Muri Enikő, a Sugarloaf énekese, aki azt az 5 millió forintos alkotói támogatást utalta vissza, amelyet három új dalának szövegírására kapott.

Az énekesnő a kampányban nyíltan a Fidesz mellett állt ki.

A listán szerepel a Tolnaikum Értékvédő és Turisztikai Egyesület is, amely két pályázaton nyert összesen 45 millió forintot, és most a teljes összeget visszafizette. Egyik pályázatuk „kulturális programok megvalósítására a helyi identitás és közösségi élet gazdagodásának megerősítéséhez” szólt 20 millió forint értékben, míg a másik egy 25 milliós „karácsonyváró program megvalósítására Szekszárdon”. Az egyesület fő tevékenysége a cégadatok szerint „konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése”.

A legnagyobb, frissen visszafizetett tétel a Nemzeti Innovációs Ügynökségé, amely 145,8 millió forintot utalt vissza egy „kulturális és tudományos expó megvalósítására” kapott támogatásból. Az ügynökség vezérigazgatója Bódis László, aki 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára lett.

A visszafizetési hullámot megelőzte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 5-én arra szólította fel azokat a nyerteseket, akik bizonytalannak érzik a pályázatukat, hogy késedelmi kamat nélkül utalják vissza a felvett támogatást.

A botrány kirobbanása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást. Az új kulturális vezetés azonnali lépéseket tett: Tarr Zoltán miniszter előbb leállította az NKA összes támogatásának kifizetését, majd felfüggesztette az NKA főigazgatóját. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyben visszavonták a Mága Zoltánhoz köthető cég közel félmilliárdos támogatását, amelyet a Fidesz kampányát segítő koncertsorozatra kértek.

A NAV ma bejelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vették Bús Balázst, és további öt olyan embert, akik a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.


Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.

A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.

Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.

Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”

A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.

„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”

„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”

Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.

Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.

A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk