HÍREK
A Rovatból

Áder János részletesen elmesélte, hogyan főzött halászlét 120 Afganisztánban szolgáló magyar katonának

A távozó köztársasági elnök azt is elmondta, szerinte helyes, hogy a törvény úgy gondoskodik a leköszönő államfőről, hogy nem kell például állásért kuncsorognia.


Május 9-én távozik a posztjáról Áder János köztársasági elnök, aki ez alkalomból egy hosszú interjút adott a Magyar Nemzetnek. Áder ebben beszél a jövőbeni terveiről, a koronavírus-járványról és arról is, hogyan vitt halászlét az Afganisztánban állomásozó magyar katonáknak.

A járvány kapcsán Áder azt mondta, hogy

"lelkileg" is alkalmazkodtunk a vírushoz, de az oltások és az átfertőződés következtében védettebbé is váltunk.

"Ha megnézzük, hogy az első hullám idején hány ember betegedett meg naponta, és az milyen súlyos korlátozásokhoz vezetett, majd összehasonlítjuk például a mai nappal, akkor azt látjuk, hogy most sokkal több a napi megbetegedés, mint akkor, ma mégis gyakorlatilag korlátozások nélkül élhetünk" - mondta Áder, aki szerint amikor végre érzékelhettük a pandémiából való kilábalás jeleit, akkor "elindult az orosz invázió, kitört a háború".

A konfliktussal kapcsolatban arról beszélt, hogy minden háború borzalmakkal, sok szenvedéssel jár, menekültek milliói hagyták el Ukrajnát. Áder elmondta, hogy a háborút "agressziónak tekintjük, a szövetségesi – vagyis uniós, illetve NATO-s – kötelezettségeinket pedig minden tekintetben teljesítjük". Szerinte az ettől eltérő híresztelések nem felelnek meg a valóságnak.

Kérdésre azt is elmondta:

az Országgyűlés által elfogadott törvények kapcsán harminchét alkalommal emelt politikai vétót: huszonnyolcszor az első, kilencszer a második ciklusában.

Emellett nyolc alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, ötször 2012 és 2017 között, háromszor pedig 2017 után. Szerinte "nem elhanyagolható körülmény", hogy mindezt az őt jelölő pártszövetség alkotta kormányok idején tette. Azt is elmondta, hogy tíz éve alatt százhúsz embernek adott kegyelmet. Budaházy Györgynek viszont már biztosan nem fog adni, mert ehhez az igazságügyi miniszter előterjesztésére van szükség, ilyen pedig hozzá nem érkezett.

Több kérdésben is faggatták Ádert a külföldi útjairól, köztük arról is, amikor az Afganisztánban szolgáló magyar katonákat látogatta meg. Ahogy mondta, karácsony előtt került sor a vizitre, így "nem mehettek üres kézzel".

"Ekkor vetette fel valaki, hogy készítsek halászlét, mi vigyünk azt. Mondtam, hogy jó, de hány személyről beszélünk? Nyolcvan-kilencven emberről lehet szó, derült ki, de mire híre ment a halászlének, megszaporodott a létszám, több mint százhúsz katona jelentkezett" - mondta Áder, aki azt is bevallotta, hogy

sosem főzött ennyi emberre.

Ezután részletesen elmesélte, hogy készült a hatalmas adag halászlé:

"Három nagy méretű üstben álltunk neki az alaplé elkészítésének. Az egész receptet nem mondom el, de én azt szeretem, ha a bőrtől, zsírtól megtisztított színhús kerül vissza a hagymával együtt a passzírozás után az alaplébe. Végül hetven liter lett az alaplé, amit lefagyasztottunk" - mondta, mire az őt kérdező újságíró közbeszólt, hogy "a fagyasztás volt a kulcs". Áder pedig folytatta:

"Igen, gyakorlatilag így szállítottunk mindent, a levet, a rengeteg halszeletet és természetesen a hatkilónyi belsőséget, vegyesen ikrát és tejet. Kiérkeztünk, a misszió területén a katonák felállították a gulyáságyúkat. Mivel elég hideg volt, a tizenkét üstöt sátorba tették, ezért könnyeztünk is rendesen a megszorult füsttől. A főzés viszont innentől már egyszerű volt, az alaplébe bekerültek a szeletek, a belsőségek is, szóval hamar elkészült az étel".

Azt is hozzátette, hogy "a halászlé az utolsó kanálig elfogyott".

Áder azt is elárulta, hogy az Eucharisztikus világkongresszuson tett tanulságtétele volt élete legnehezebb beszéde, elmélkedése.

A jövőjével kapcsolatban Áder azt mondta, aktív nyugdíjas lesz. Szerinte helyes, hogy a törvény 1990 óta úgy gondoskodik a volt államfőről, hogy "nem kerülhet méltatlan helyzetbe, nem kell például állásért kuncsorognia". Áder azt sem zárta ki, hogy a jövőben közéleti szerepet vállaljon, a két alapítványát fogja menedzselni, és folytatja a podcasteket is.

Az elmúlt két ciklusával kapcsolatban a távozó köztárasági elnök felidézte, 2012-ben, megválasztásakor az Országgyűlésben elmondott beszédében hangsúlyos elem volt, hogy a magyar érdekek és értékek képviseletére vállalkozott.

"Visszatekintve az elmúlt tíz esztendőre, a magam és kollégáim nevében is nyugodt szívvel mondhatom, hogy ezt a vállalást teljesítettük" - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rétvári Bence nekiment a Tisza belügyminiszter-jelöltjének: A BM-ben éles helyzetek vannak, itt nem működik a multis szöveg
A leköszönő belügyi államtitkár egy posztban bírálta a TISZA Párt jelöltjét, Pósfai Gábort. Szerinte a Decathlon korábbi vezetője a párthűség miatt kerülhet pozícióba, ahogy korábban Lamperth Mónika és Kuncze Gábor is.


Rétvári Bence, leköszönő belügyminisztériumi államtitkár egy posztban bírálta a TISZA Párt belügyminiszter-jelöltjét. Arra a kérdésre, hogy „Milyen belügyi tapasztalata van a Tiszás belügyminiszter-jelöltnek”, a politikus rövid választ adott: „Semmilyen.”

A politikus szerint Magyar Péter „egy sportszer multitól hozza az új belügyminisztert”. Pósfai Gábor, a Decathlon korábbi vezetője, aki 2025 februárjában vette át a TISZA Párt operatív működésének vezetését, Rétvári szerint bár „elismerésre méltó pályát futott be multi közegben”, de a rendvédelem terén nincs több ismerete, mint az egykori MSZP-s Lamperth Mónikának vagy az SZDSZ-es Kuncze Gábornak. Azt állítja, egyikük sem a szakmai alkalmassága, hanem a párthűsége miatt került a pozícióba.

Pósfai Gábor „a rendvédelem kapcsán az ismerete nem több, mint az egykori MSZP-s Lamperth Mónikának vagy SZDSZ-es Kuncze Gábornak.”

Ezzel szemben a leköszönő államtitkár ideális vezetőként írta le Pintér Sándort, akinek lehetséges visszavonulása már korábban is téma volt a sajtóban. Azt állítja, Pintér „ízig-vérig rendőr és született parancsnok - ez a sikere titka”. Ennek tulajdonítja, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa lett. A poszt szerint a távozó miniszter „a rendőrök nyelvén beszél, ismeri a rendőrség és a katasztrófavédelem minden képességét, a rendőrök észjárását, a testület belső írott és íratlan szabályait”, és vészhelyzetben pontosan tudja, hogyan kell megszervezni az operatív irányítást.

A poszt egyik központi gondolata, hogy a rendvédelmi testület egy nehezen hozzáférhető közeg.

„A rendvédelem zárt világ. Aki kívülről jön, az nem fogja megérteni. És aki nem érti, az irányítani se tudja.”

Rétvári Bence szerint aki más kultúrából érkezik, azt a testület tagjai figyelmen kívül hagyják. Ezt azzal a példával támasztja alá, hogy állítása szerint „sok-sok év elteltével még Kuncze Gábor is elmondta egy interjúban, hogyan volt előkelő idegen a saját minisztériumában”. A korábbi SZDSZ-es politikus, aki nemrég egy interjúban a jelenlegi politikai helyzetet is értékelte, Rétvári szerint arra is utalt, hogy valójában Pintér Sándor irányított kívülről, „rendőri észjárással”. A leköszönő államtitkár szerint a Belügyminisztériumban „éles helyzetek vannak, itt nem működik a multis szöveg”.

A jelölt „lehet, hogy benne van Magyar Péter szűk bizalmi körében, de nincs benne a rendőrök lelkében.”

A jelölésre a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet is reagált, amely üdvözölte, de feltételekhez kötötte a civil belügyminiszter-jelölt támogatását.

Rétvári Bence a posztját azzal a gondolattal zárja, hogy a rendőrök és a katasztrófavédők tiszteletet érdemelnek, és egy kívülről hozott vezető nem ideális választás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Több mint 400 milliója hiányzik a Kutyapártnak, bejelentkeztek a Tisza százmilliójára
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 686 milliós kampánytartozással küzd, ezért Nagy Dávid bejelentkezett a Tisza Párt által visszautalásra ítélt 100 millió forintra. A párt jelenleg nagyjából 240 millió forinttal számol, a hiányzó összeget adományokból és segélykoncertekből próbálják előteremteni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Még több mint 400 millió forint hiányzik a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kasszájából, hogy rendezni tudják 686 milliós tartozásukat az állam felé, miután nem érték el az egy százalékot a parlamenti választáson.

A párt jelenleg nagyjából 240 millió forinttal számol, a hiányzó összeg így körülbelül 446 millió – írta a Népszava. Nagy Dávid volt listavezető a lapnak elmondta, a meglévő pénz több tételből áll össze. Nagy Dávid szerint a lemondott kampánymegrendelésekből visszaszerzett 40 millióval és az egyéb vagyontárgyakkal együtt a pártnak legfeljebb valamivel több mint 100 millió forintja lehet, ehhez jön még a 135 millió forintnyi adomány, valamint a választás óta a webshopból befolyt 5 milliós profit.

A visszafizetésre a Magyar Államkincstár eljárása után 15 napos határidő nyílhat, de a pártot egyelőre még nem szólították fel.

A pénzügyi gondokat a működési nehézségek is tetézik. Az MKKP-nak május közepén el kell hagynia a zuglói bázisát, mert a terület tulajdonosa, a BVSC indoklás nélkül felmondta a bérleti szerződésüket. A párt új telephelyet keres, elsősorban a webshopos termékek gyártása miatt, és anyagi helyzetükre való tekintettel leginkább egy természetes személy által felajánlott ingatlanban reménykednek.

A hiányzó összeg előteremtésére a párt és szimpatizánsai több akciót is indítottak. Létrejött a Kutyamentő Akciócsoport, amelyben szervezők, zenészek és klubok fognak össze, hogy segélykoncerteket tartsanak a pártnak, ahová adományért lehet bejutni. Emellett a párt megmentése érdekében már jógaórát is lehet vásárolni.

A politikus a helyzetet rendkívül antidemokratikusnak és jogilag tisztázatlannak tartja.

A történet pénteken kapott új politikai színezetet, amikor Magyar Péter bejelentette, a Tisza Párt visszautalja Wáberer György nagyvállalkozó 100 millió forintos támogatását. A Tisza Párt elnöke azzal indokolta a lépést, hogy „még a látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy bármelyik oldalon álló vállalkozót/oligarchát kössenek hozzánk”. Erre reagálva jelentkezett be Nagy Dávid egy Facebook-posztban a visszautalásra ítélt összegre.

Ha a párt nem tud fizetni, a NAV lefoglalhatja a vagyontárgyait. Amennyiben ebből sem jön össze a teljes összeg, a tartozás a tisztségviselőkre, valamint az egyéni és listás jelöltekre szállhat. Nagy Dávid szerint a legfőbb céljuk elkerülni, hogy jelöltjeikre anyagi teher háruljon.

„Nyilván minden jelölt tart tőle, hogy a zsebébe kell nyúlnia” – mondta korábban.

A jelöltek aggodalmát Dankó Dávid, a párt volt képviselőjelöltje is megerősítette. A párt jövője már a választás utáni napokban bizonytalanná vált. Kovács Gergely társelnök már akkor jelezte, hogy a párt vagyona nem fedezi a tartozást, így a felszámolás és a követelés mintegy 90 jelöltre való áthárítása is reális lehetőség.

A kampány során a párt a pénzt többek között közösségi célokra fordította, például 1,2 millió forintból támogattak egy ajkai kocsmafelújítást.

Döme Zsuzsanna társelnök szerint a párt esetleges ellehetetlenülése rossz üzenet lenne, mivel „a Kutyapárt esetében nem kamupártról van szó”.

Az MKKP most a Magyar Államkincstár eljárására vár, ami elindíthatja a 15 napos visszaszámlálást. Addig a párt az adománygyűjtésre, a közösségi eseményekre és egy új telephely felkutatására koncentrál, miközben abban bíznak, hogy a hatóságokkal tárgyalva megóvhatják jelöltjeiket a személyes felelősségre vonástól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: A kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését a "gyermekvédelmi" törvénnyel kapcsolatban
A leköszönő miniszterelnök arról tájékoztatta a köztársasági elnököt, hogy a kabinet nem tartja be a gyermekvédelmi törvényről hozott uniós ítéletet. A bíróság szerint a jogszabály diszkriminatív és sérti az EU alapértékeit.


Alig egy héttel a távozása előtt Orbán Viktor levélben közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel: kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a melegeket a pedofilokkal összemosó, kormányoldalon gyermekvédelminek nevezett törvényről – írta meg a Telex.

A levelet Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője tette közzé a Facebookon azzal a felütéssel, hogy „a gyermekvédelem ügye Magyarországra tartozik, ezzel kapcsolatos döntéseket nekünk kell meghoznunk”.

A miniszterelnök a köztársasági elnöknek írt levelében egyértelművé tette az álláspontját: „Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre”.

Az Európai Unió Bírósága teljes ülésen kimondta, hogy a 2021-es törvény több ponton is sérti az uniós jogot, többek között a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, az EU Alapjogi Chartáját és az uniós értékeket rögzítő alapító szerződést is.

Az ítélet szerint a magyar szabályozás diszkriminatív és megbélyegző az LMBTQ-személyekkel szemben, és a gyermekvédelemre való hivatkozás nem igazolhatja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A döntés jogi súlyát jelzi, hogy a bíróság először állapította meg tagállammal szembeni perben az uniós értékek különálló megsértését.

A magyar kormány szerint azonban az ítélet nem jogi, hanem politikai alapon született. Orbán Viktor a levelében azzal érvelt, hogy a bíróság döntése figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, és óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A miniszterelnök szerint az uniós értékekre való hivatkozás nem írhatja felül a tagállamok alkotmányos identitását és a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdéseket, mint amilyen az oktatás és a gyermeknevelés.

A bírósági döntések megtagadásának azonban komoly pénzügyi következményei lehetnek, amire már volt is példa. A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt a magyar kormány korábban egy 78 milliárd forintos fizetési felszólítást kapott Brüsszelből, és azóta az Európai Bizottság már meg is kezdte a bírság összegének levonását a Magyarországnak járó uniós támogatásokból. A mostani esetben is az Európai Bizottság újabb keresetet indíthat, amelyben már pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, ha Magyarország nem tesz eleget az ítéletnek.

Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését, amivel az Orbán-kormány megbízatása megszűnik, így az ítélet végrehajtásának rendezése már az új kormány időszakára is átnyúlhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter részleteket árult el a kormányalakítás és a miniszterelnöki beiktatás napjának programjáról
A politikus részletes menetrendet közölt a május 9-i országgyűlési alakuló ülés és miniszterelnöki beiktatása napjára. Az eseményeket a Kossuth téren kivetítőkön is követhetik, a napot pedig a sükösdi Sugo Tamburazenekar koncertje és közös tánc zárja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



„Emlékeztek még a sükösdi tamburás srácokra?” – ezzel a kérdéssel vezette fel szombat délelőtti bejegyzését Magyar Péter, amelyben a kormányalakítás és a miniszterelnöki beiktatás napjának tervezett programját vázolta fel.

„Pontosan egy hét múlva, május 9-én tartja az alakuló ülését a rendszerváltó Országgyűlés, amelyre korábbi ígéretem szerint meghívtam a sükösdi Sugo Tamburazenekart.”

Azt írta, a miniszterelnöki esküjét követően több himnusz is elhangzik majd. „A miniszterelnöki eskütételem után elhangzik a Himnusz, a székely és az európai himnusz is.” Ezt követően, Nébl Zsolt vezetésével a sükösdi zenekar előadásában csendül fel két dal. „Majd Nébl Zsolt vezetésével, a sükösdi tamburás srácok tolmácsolásában felhangzik a sokak által cigány himnusznak tartott Zöld az erdő, zöld a hegy is kezdetű dal, valamint a Tavaszi szél vizet áraszt…”

A poszt szerint „Az Országgyűlés alakuló ülése május 9-én 10 órakor kezdődik.” Magára a miniszterelnök-választásra, az eskütételre és a beszédére a leendő kormányfő szerint kora délután kerül sor a Parlamentben.

Ezt követően a Kossuth téren tartanak ünnepséget, ahol a zászlófelvonás után ő is felszólal.

Ahogy fogalmazott: „Aztán kezdődik a tánc”.

Azt is közölte, hogy „Az Országgyűlés alakuló ülését 10 órától végig kivetítőkön közvetítjük a Kossuth téren.” Hozzátette, a részletekkel hamarosan jelentkezik, és „Mindenkit szeretettel várunk!”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk