A világvége kapuja – 5 híres szoros a világ minden tájáról
A Föld különleges képződményei közül a szorosok mindig izgatták az emberiséget, hiszen ezek stratégiai fontosságú helyek, melyek birtoklása komoly előnyt jelent. Ezek biztosítják a területek közti átjárhatóságot, ugyanakkor komoly védelmi, hadászati funkciójuk is van. A kereskedelem kialakulásakor pedig jelentős útvonallá váltak, mert a távoli földterületek közti átjárást rajtuk keresztül lehetett megoldani. A szorosok egy részét a víz alakította ki, melyekben most folyók vagy tengerek hullámzanak.
5 híres szoros a világból
1. Bering-szoros
A Bering-szoros az ázsiai és az amerikai kontinenst választja el. A szoros a Bering-tengert (mely a Csendes-óceán beltengere) és Jeges-tenger részét képező a Csukcs-tengert köti össze.
Hossza 1600 km, legszélesebb részén 2400 km-es a távolság, a legkeskenyebb ponton pedig 85 km. Utóbbi Ázsia legkeletibb pontjánál, a Gyezsnyev-foknál és Amerika legnyugatibb pontjánál, a Prince of Wales-foknál található. A tenger itt 30–50 m mély. A szoros közepén találhatók a Diomede-szigetek.
A Bering nevet felfedezőjéről Vitus Bering dán származású orosz felfedezőről kapta. Bering 1728-ban járt itt, behajózott ugyan az átjáróba, de pechjére hatalmas köd volt, így nem láthatta meg az amerikai szárazföldet és így azt sem tudta meg, hogy egy szorosba jutott el.
A tudósok szerint i. e. 15 000 és i. e. 10 000 közötti jégkorszakban a jégtakarónak köszönhetően a tengerszint alacsonyabb volt, így gyakorlatilag száraz lábbal át lehetett jutni a két kontinens között. Egy elmélet szerint ezen az úton, a Bering-földhídon jutottak el Amerikába az őslakók is.
2. Boszporusz
A 30 km hosszú Boszporusz Európa és Ázsia között található tengerszoros Törökországban. Legszélesebb 3700 m-es része az északi, fekete-tengeri bejáratánál, míg 750 m-es legkeskenyebb szakasza Anadolu hisarı (Anatólia) és Rumeli hisarı között található. Átlagos mélysége 65 méter. Legmélyebb pontján 110 m mély, legsekélyebb részein 13-18 m-es.
Érdekessége, hogy a felszíni áramlása a Fekete-tenger felől a Márvány-tenger felé néhol igen erős. Ám a felszín alatti áramlás ellenkező irányban halad.
Két híd is található rajta. Az Atatürk híd 1074 méter hosszú és Törökország 50. évfordulóján 1973-ban adták át. A Fatih Sultan Mehmed híd 1090 méter hosszú, és 1988-ban épült fel. Sokáig, 2004-ig ez volt a világ 11. leghosszabb hídja.
A szoros az i. e. 5600 körül keletkezhetett. Ekkor tört át a Földközi-tenger/Márvány-tenger addig emelkedő vize a Fekete-tenger felé. A tó ekkor még édesvizű tó volt. Egyes elméletek szerint a vízbetörés komoly áradásokat okozott, és ez a természetei csapás lehetett alapja a Gilgames-eposzban is leírt vízözönnek.
A Boszporusz a történelem során komoly stratégiai és kereskedelmi hely volt. Már a görögök is kiépítettek itt egy települést, majd I. Konstantin 330-ban itt alapította meg új fővárosát, Konstantinápolyt.
3. Doveri-szoros
A Doveri-szoros Anglia és Franciaország között a La Manche Csatorna legszűkebb pontján lévő szoros, melyet a víz formált ki. A legkisebb távolsága 33 kilométer, mely a South Foreland és a franciaországi Cap Gris Nez között található rész. A szoros a Csatorna keleti végén található, utána már az Északi-tenger hullámzik. Jó időben látni lehet a túlpartot is.
Ez a pont egyébként a Csatorna-átúszók legkedveltebb útvonala is.
A szoros a világ egyik legforgalmasabb vízi országútja. Naponta több száz kereskedelmi hajó halad át az Atlanti-óceán, az Északi-tenger vagy a Balti-tenger felé. Éppen ezért a biztonság megteremtése nagyon komoly feladat, melyet a nap 24 órájában a Királyi Partiőrség őrjáratai ellenőriznek.
1990-ig itt lehetett csak átjutni a Csatorna egyik partjáról a másikra. Mióta megépült a Csalagút, azóta a forgalom egy része a 45 méter mély alagútba terelődött át.
A környék jellegzetes látványát a fehér mészkőfalak adják. Híresek az impozáns doveri fehér sziklák.
Még két izgalmas hely van, lapozz értük!
