A világvége kapuja – 5 híres szoros a világ minden tájáról
4. Gibraltári-szoros
A tengerszoros az Atlanti-óceánt köti össze a Földközi-tengerrel. Szélessége 14 km, mélysége 300 m. Az északi oldalán található Gibraltár és Spanyolország, míg a déli parton Marokkó és Ceuta.
A két ország vezetői már régóta terveznek egy tenger alatt felépítendő összekötő vasúti alagutat. De felmerült már egy híd építése is, mely az elképzelések szerint a világ leghosszabb (15 km) és legmagasabb (1000 m) hídja lehetne.
Az ókorban a szoros szikláit Héraklész oszlopaiként emlegették. Akkoriban a Földközi-tenger mentén élő népek szemében az Atlanti-óceánra nyíló tengerszoros a világ végét jelképezte. Ezen túl már csak a végtelen világóceán, az Ókeanosz terül el. Bár a föníciaiak, majd utódaik, a punok áthajóztak rajta, mégis a legendákban megőrizték a misztikus világvégekapu elméletüket.
Ez a hely Dél-Európa egyik legjobb delfin- és bálnamegfigyelő helye is.
5. Magellán-szoros
A Magellán-szoros egy hosszú, kanyargós, keskeny tengerszoros a dél-amerikai kontinensen. A V-alakú szoros 570 km hosszú és legkeskenyebb pontján 2 km széles. A Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között ez a legfontosabb természetes átjáró. Nyugati irányból, a Csendes-óceán felől a szoros több bejáraton át is megközelíthető. A zord éghajlat és a szűkös hely miatt nehezen hajózható. Az 1914-ben átadott Panama-csatorna a forgalom jelentős részét átvette.
A szoros nevét a portugál Ferdinand Magellanról kapta. Ő volt az, aki Föld körüli útja során 1520-ban elsőként hajózott keresztül a szoroson. Annak emlékére, hogy Magellán november 1-jén, Mindenszentek napján jutott el a szoroshoz, a hely a Mindenszentek-szoros nevet kapta. A spanyol király keresztelte át később a hajós tiszteletére a Magellán-szoros névre.
A spanyolok először 1581-ben Pedro Sarmiento de Gamboa vezetésével az északi parton megalapították a Nombre de Jesús és a Rey Don Felipe nevű településeket. Ám komoly élelmiszerhiány volt, és mikor 1587-ben Thomas Cavendish angol hajós partra szállt, már csak romokat talált. Cavendish nevezte el a helyet Port Famine-nek, azaz „Éhínség kikötő”-jének. Az európaiak közül elsőként Francis Drake járt errefelé.
A kereskedelem fellendülésével a portugálok és a spanyolok használták a szorost, majd később a hollandok és az angolok is áthajóztak rajta. A Horn-fok 1616-os felfedezése után a terület szerepe csökkent.
A szorosban található a hosszúszárnyú bálnák védelmére létrehozott Francisco Coloane Parti és Tengeri Védett Övezet.
Plusz 1 magyar szoros
Visegrádi-szoros
Magyarország tán legszebb szorosát a Duna alakította ki. Az Északi- és a Dunántúli-középhegység között egy festői völgyben tört utat magának a folyó, így keletkezett a Visegrádi-szoros.
Mikor a hegységek még a kiemelkedésük időszakában voltak, a Duna egyre mélyebb völgyet alkotva kihordta maga alól a meder kőzetét, ezzel alakítva ki a mai jellegzetes Dunakanyart, a látványos völgyszakaszt Zebegény és Visegrád között.
A Duna partjára épült település már évszázadokkal ezelőtt is fontos stratégiai hely volt. Már a rómaiak is erődöt építettek a dombra. Később a népvándorlás után itt letelepedő szlávok adták a helynek a Visegrád nevet. A tatárjárás után épült fel a fellegvár. A vár és a körülötte lévő település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. Mátyás uralkodása alatt a budai, és visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja volt. 1323 és 1408 között Visegrád volt a magyar királyok hivatalos székhelye. A török időkben a 350 termes palota elpusztult. A fellegvárat a Rákóczi szabadságharc során az osztrákok robbantották fel.
Magyarország egyik legkisebb, de egyik legrégibb városa mára az egyik legfontosabb turisztikai hely lett. A Dunakanyar kultúrtáj szerepel a világörökség várományosainak (jelöltjeinek) listáján is.
Fotók: wikipedia, Címlapfotó: Czakó Balázs
Ha érdekes volt az összeállítás, nyomj egy lájkot!
