KULT
A Rovatból

A Terápia és ami mögötte van – Mácsai Pál mesélt a sorozat kulisszatitkairól

Van olyan pszichológusképzés, ahol egyenesen kötelezővé tették a hallgatóknak. De mi a közös Dargay Andrásban és az őt megformáló színészben? Ez is kiderült.
Láng Dávid - szmo.hu
2018. március 09.



Az HBO-n futó Terápia az utóbbi évek egyik legnépszerűbb sorozata Magyarországon: mind az ősszel bemutatott harmadik évad, mind a korábbi kettő kiemelkedően sikeres lett, a laikus nézők mellett ráadásul a szakmabeliek is elismerősen beszélnek róla.

Annyira, hogy van olyan pszichológusképzés, ahol egyenesen kötelezővé tették a megtekintését a hallgatók számára.

Nem csoda, hogy a pár hét múlva esedékes Pszinapszis (Budapesti Pszichológiai Napok) ízelítőjeként megszervezett beszélgetés iránt is hatalmas volt az érdeklődés: a regisztráció során kevesebb mint 1 perc alatt minden hely betelt, a helyszínen szinte mozdulni se lehetett a tömegtől.

Mácsai a tőle megszokott fanyar humorral válaszolt Kővágó Pál pszichológus kérdéseire, sőt még abból a szituációból is jól jött ki – szabadkozásával nevetésre bírva a közönséget –, hogy egy félreértés miatt bő félórás késéssel érkezett.

Napi 12 óra ugyanabban a székben ülve

Rögtön az elején kiderült, hogy bár Dargay András személyisége alapvetően a forgatókönyvírók miatt olyan, amilyen, Mácsai azért nem keveset beleadott a saját habitusából is. Annyira, hogy az első négy részt újra is kellett forgatni emiatt: egyszerűen túl soknak bizonyult az a fajta irónia és egyéb rá jellemző gesztusok, amit a kamerák előtt megengedett magának.

Aztán persze ahogy telt az idő és egyre több részt forgatott, már sikerült megtalálnia a megfelelő arányokat, A felvételek szünetében azért volt alkalma kihülyéskednie magát, így végül is jól vette az akadályt, nem savanyodott be.

macsai2

Mindazonáltal a monotonitás is erősen próbára tette a tűrőképességét. Lényegében egy lefüggönyözött sötét szobában kellett beszélgetnie napi 12 órát, egy helyben ülve. Ez derékfájósként különösen érzékenyen érintette. Végül kétféle, külön erre a célra gyártatott fotellel enyhítették a helyzetét, az egyik kemény volt, a másik puhább – ezeket váltogatva sikerült kibírnia valahogy.

Az otthonosságot segítette, hogy a rendelőben Mácsai saját személyes tárgyai is helyet kaptak, a harmadik évadban még édesapjának egyik festménye is felkerült a falra, méghozzá az eredeti. Ruhái szintén legalább felerészben sajátok voltak.

Maga a forgatás egyébként nagyon feszes tempóban zajlott: minden epizódra 4 nap jutott, az első kettőn csak próbáltak, a másik kettőn pedig a pszichológus és a páciens szemszögéből rögzítették a képeket. Tehát először csak Mácsait mutatta a kamera, másnap viszont az ő háta mögött volt, így csak a partnere látszott. A kettőből vágták össze a kész részt.

Bár nem volt célja, hogy szándékosan távolságot tartson a karaktertől, azt fontosnak tartja tisztázni, hogy ez mégiscsak egy szerep volt, nem több. Hiába hallgatott korábban ő maga is pszichológiát néhány évig, csak annyira tartja magát pszichológusnak, mint amennyire mondjuk egy vívót alakító színész vívó, vagy a Derricket megformáló Horst Tappert nyomozó..

Az elején már szóba került, hogy a sorozatot maga a pszichológusszakma is annyira hitelesnek tartja, hogy több képzésben bekerült a kötelező „irodalomjegyzékbe”, valamint a tanórákon is beszélnek róla. Vicces érdekesség, hogy sok terapeuta pont emiatt nem szereti, ugyanis olyan élmény számukra, mintha túlóráznának a munkájukban.

macsai3

Bár sokan Mácsai zsenialitását emelik ki ezzel kapcsolatban, szerinte ez a lehető legkevésbé az ő személyes érdeme. Neki nem kellett huzamosabban elmerülnie a szakmában, mivel minden világosan le volt írva a forgatókönyvben – a konkrét szövegen kívül az is, hogyan reagáljon a páciens által generált helyzetekre. A konkrét viselkedésmódot pedig egy-két félresikerült epizód (például az újravett első négy) után fokozatosan sajátította el.

Az igazi dicséret eszerint tehát az Izraelben bemutatott eredeti verzió forgatókönyvíróját illeti, aki valóban gyakorló pszichoterapeuta, így tudott honnan meríteni. Minden más már csak színészi gyakorlat kérdése volt.

Ezzel nyilván bőségesen rendelkezik Mácsai is, de ez nem jelenti azt – hangsúlyozta többször is a beszélgetés során –, hogy adott esetben más ne tudta volna ugyanilyen jól eljátszani Dargay András karakterét.

Persze az biztos, hogy alkatilag hasonlítanak: ő például soha nem fog nagy bunyóst alakítani, aki lövések elől menekül, máshoz viszont azok az értelmiségi karakterek nem illenek, akiket ő rendszeresen megformál. Ezzel együtt négy-öt alternatíva biztosan lett volna a hazai színészszakmában a szerepre, például ha minden igaz, Kulka János is szerepelt a jelöltek között annak idején.

A 3. évad előzetese:

De mitől szólt ekkorát?

Az aprólékosan kidolgozott alapötlet mellett a magyar változat íróin is sok múlt: rengeteget finomítottak a kiinduló sztorin, hogy minél inkább a helyi sajátosságokat tükrözze. Például a második évadban a Nagy Ervin által játszott vállalkozó, aki nálunk azt nem tudja feldolgozni, hogy öngyilkos lett az egyik általa kirúgott alkalmazott, az eredetiben vadászpilótaként egy palesztin gyermekotthont bombáz le.

A harmadik évadban pedig a Vilmányi Benett által játszott börtönszál teljesen hiányzik az eredeti verzióból. Ez egy az egyben Gigor Attila munkája, aki a teljes hitelesség kedvéért ideiglenesen maga is beköltözött egy börtönbe. Nem aludt ott, de ébresztőtől takarodóig minden napot bent töltött két héten át, hogy minél inkább kiismerje a viszonyokat.

Mácsai szerint viszont a sorozat sikerének igazi titka az, hogy három műfajt ötvöztek benne mesteri módon.

Egyrészt tulajdonképpen „kukkolunk”: egy olyan helyzetbe látunk bele, amiben igazából semmi keresnivalónk nem lenne, ezt pedig imádják a nézők.

Ugyanakkor kalandfilm is, hiszen a szereplők mindegyike krízisben van a maga módján, minimum lelkileg, de több esetben valódi életveszély leselkedik rájuk. Így aztán lehet izgulni értük, beleképzelni magunkat a helyzetükbe.

terapia5

A 3. évad szereplői. Kép forrása: HBO

Mindemellett pedig krimi is, hiszen nyomozás zajlik benne. Igaz, a titok ezúttal konkrét bűnügyek helyett többnyire inkább a páciens múltjának, személyiségének egy rejtett szelete, de akkor is fokozatosan fel kell göngyölíteni.

Végső soron olyan az egész, mintha Columbo vagy Derrick kalandjait, Bruce Willis világmegváltását, valamint egy full extrás pornófilmet néznénk egybegyúrva.

Így tényleg nem csoda, hogy ekkora népszerűségre tett szert.

(Az HBO Go-n a Terápia mindhárom évada visszanézhető: KATT IDE)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András író
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hallásveszély, avagy a srác esete, aki túl jól hallott, ezért felcsapott széftörőnek – A zongorahangoló az idei nyár nagy filmes meglepetése
Niki White akár egy tragikus szuperhős is lehetne, hiszen van egy különleges képessége, ami épp annyi fájdalmat okoz neki, mint amennyi haszna van.


Elöljáróban annyit, hogy talán a 2019-es A metál csendje (A fém hangja címen is ismert) óta nem volt ennyire fontos a hang használata egy egész estés filmben. Ez pedig nem véletlen, hiszen mindkét film főszereplőjének módosult a hallása az átlagemberekéhez képest. A metál csendje dobosa, Ruben (Riz Ahmed) fiatalkora ellenére szép lassan kezdi elveszíteni a hallását, zenész létére pedig ezt első körben el kell fogadnia, majd meg kell vele birkóznia. A zongorahangoló Nikije (Leo Woodall) pedig épp ennek az ellenkezőjét tapasztalja. Neki ugyanis hiperakúzisa, avagy túlhallása van, ami fokozott hangérzékenységet és a környezeti zajok alacsony tűrőképességét jelenti. Vagyis hősünknek minden hangos, éles zaj nagy fájdalmat okoz, így a nap 24 órájában füldugó van a füleiben, a számára extrémebb helyzetekben (mint például egy forgalmas utcán sétálva) pedig még egy zajcsendesítő fülhallgatóval is megspékeli a lárma visszafogását.

Niki egykor csodagyerek volt, már gyerekkorától kezdve zongoravirtuóznak számított, a betegsége miatt azonban fel kellett hagynia a zenéléssel, így azóta zongorahangolóként dolgozik a mesterével, Harryvel (Dustin Hoffman). Egy nap azonban rádöbben, hogy a különleges képességével szinte játszi könnyedséggel ki tud nyitni bármilyen széfet, hiszen minden apró, csak speciális eszközökkel fogható kattanást jól ki tud venni.

Amikor pedig az idős Harry – aki a feleségével, Marlával (Tova Feldshuh) tetemes mennyiségű adósságot halmozott fel – kórházba kerül, Niki úgy dönt, csatlakozik egy bűnbandához, akik biztonsági cégnek adják ki magukat, hogy gazdagok széfjeiből csórjanak el ezt-azt. Közben hősünk életébe még a szerelem is betoppan, amikor megismerkedik a zongorista Ruthie-val (Havana Rose Liu), aki egy elismert maestro (Jean Reno) asszisztensi állására pályázik, ezért éjt nappallá téve gyakorol. Persze a bűnözés csak rövid távon kifizetődő, a sors pedig nem foglalkozik azzal, hogy egy alapvetően jó ember tért le a helyes ösvényről…

A zongorahangoló végső soron egy első film, bár a rendezője és társírója, Daniel Roher 2023 óta már Oscar-díjas. Roher ugyanis a mozgóképes karrierje kezdete, vagyis 2011 óta rövidfilmeket és dokumentumfilmeket készített, az utóbbi műfaj terén pedig annyira tehetségesnek bizonyult, hogy 2023-ban Oscart nyert a Navalnij című filmjéért a Legjobb dokumentumfilm kategóriájában. Azóta készített még egy doksit, a 2024-es Pillantást (amelyben egy apa és egy anya nagy utazásra viszik a gyerekeiket, mielőtt azok elveszítik a látásukat egy ritka genetikai rendellenesség miatt), majd elérkezettnek látta az időt, hogy elkészítes az első egész estés játékfilmjét.

A zongorahangoló tavaly mutatkozott be a Telluride-i Filmfesztiválon, majd a torontói mustrán választották az év 10 legjobb filmje közé, ezután pedig végigfesztiválozta a világot Londonon és Zürichen át Vancouverig és a Sundance-ig. Idén került a mozikba világszerte, és micsoda szerencse, hogy Magyarországon is a nagyvásznon lehet megnézni Daniel Roher filmjét, amely a nyár egyik nagy meglepetése lett.

A zongorahangoló cím, amelyet a magyar keresztségben kapott, ugyanakkor megtévesztő lehet, mivel egy európai művészfilmet sugall (valljuk be, nem hangzik túl izgin), miközben egy ügyes műfaji elegyről van szó: a leginkább talán heist film (rablófilm), de éppúgy hangsúlyos benne a dráma, a romantika és valamennyire a thriller is.

Megspékelve klasszikus zenékkel, pergő, dinamikus snittekkel, kiváló színészi alakításokkal, izgalmakkal és fordulatokkal. Jól hangzik, nem? Daniel Roher filmje egyszerre játszik a nézők megannyi billentyűjén, amelyek a legkülönfélébb reakciókat és hatásokat hívják elő belőlük.

A főszerepben látható Leo Woodall a jövő nagy filmsztárja. Bár szerepelt a Tom Holland-féle Cherry: Az elveszett ártatlanságban (2021) is, a szélesebb közönség A Fehér Lótusz 2. évadában ismerhette meg Jackként. Majd a 2024-es Egy nap című minisorozatban kapott először főszerepet, 2025-ben pedig magát Renée Zellwegert hódította meg a Bridget Jones: Bolondulásigban, ahogy Rachel Weiszt is a Vladimir című idei netflixes soriban.

Woodall pedig rendre bizonyítja, hogy sokkal több van benne egy szimpla szépfiúnál, akit amúgy imád a kamera, A zongorahangoló fizikailag és lelkileg is sérült Nikijét is kifogástalanul hozza.

Az először hűvös, majd szép lassan feloldódó és elvihatott Ruthie-ként Havana Rose Liu is méltó társa (őt egyébként a szintén nemrég mozikba került Életem legjobb számában is látni lehet egy kisebb szerepben), ahogy a sokadik jutalomjátékát adó Dustin Hoffman is, aki ezúttal is bizonyítja, hogy még közel a kilencvenhez is (jövő augusztusban tölti be) egy színészisten.

A zongorahangoló tehát abszolút javallott mindazoknak, akik torkig vannak az ötlettelen és jellegtelen hollywoodi blockbusterekkel, és inkább valami olyasmit néznének a moziban, ami valóban próbára teszi a szemeiket, a füleiket (Oscart a hangmérnököknek) és az agyukat is. Érdemes ráhangolódni erre a filmre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk