KULT
A Rovatból

A Netflix a jobb, a Disney+ vagy az HBO Max? – Nagy streamingszemle

Streamingből is megárt a sok? Jelenleg öt nagy és több kisebb platform kínálatába lehet alámerülni Magyarországon, mi pedig utánajártunk, melyikre éri meg előfizetni.


A Netflix egyeduralma immár megdőlt, sőt, hogy kissé előreugorjunk, az sem kizárt, hogy előbb-utóbb kipukkad a streaminglufi. De haladjunk csak szép sorjában!

Kétségtelen, hogy a Reed Hastings és Marc Randolph által 1997-ben alapított Netflix ismerte fel elsőként, mekkora lehetőség van a globális streamingben, s így egyesek szerint behozhatatlan (most már egyre inkább úgy tűnik, nagyon is behozható) előnyre tett szert a piacon. A piros logós szolgáltató mellett ugyanis már meglepően sok egyéb platformra fizethetünk elő, amelyeknek kínálata simán felveszi a versenyt a Netflixével, és jóval színvonalasabb tartalmakat is gyárt.

A szegmens egyik behemótja, a Disney+ június 14-én startolt Magyarországon (három hónappal az HBO Max után), így eléggé átrendeződtek a viszonyok hazánkban is. Lássuk, jelenleg milyen film-, sorozat-, doksi- vagy realitytengerrel büszkélkedő streaminglehetőségeink vannak itthon!

Amazon Prime Video

A Prime Video a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos által alapított Amazon streamingcsatornája, ami 2006-ban indult, 10 évvel később pedig már világszerte elérhető volt, bár jelenleg is a talán kevésbé ismert és nézett platformok közé tartozik. Pedig a filmek és sorozatok széles körű választékából lehet itt válogatni, ráadásul az eredeti tartalmaik is számottevőek.

Az Amazon kiegészítő szolgáltatásaként pozicionálják, tehát nem a Prime Videóból él a vállalat, épp ezért nem is kapálóznak kézzel-lábbal az előfizetők után, illetve könnyen lehet, ennek köszönhető az is, hogy a nagyok közül erre a legolcsóbb az előfizetés.

A többihez képest legalábbis igen kedvező a díja: jelenleg a 30 napos ingyenes próbaidőszakot leszámítva 899 Ft/hó. Eddig pedig olyan eredeti filmeket készítettek többek között, mint a 7500, a Radioaktív, a Borat utólagos mozifilm, a Frank bácsi, a Bliss, az Amerikába jöttem 2, a Bűntudat nélkül, A holnap háborúja, a Sokk, a Hamupipőke vagy A kukkolók, valamint olyan sorozatokat, mint a The Boys, Az ember a fellegvárban, a Jack Ryan, Az Idő Kereke, a Reacher vagy az Odakinn.

Szeptember 2-án pedig felkerül a kínálatukba minden idők legdrágább sorozata, A Gyűrűk Ura – A hatalom gyűrűi, amelynek csak az első évadára 462 millió dollárt költöttek, de ha a globális marketinget és a következő évadok költségeit is figyelembe vesszük, akkor úgy néz ki, hogy a sorozat kényelmesen átlépi majd az egymilliárd dolláros határt is. Minden bizonnyal szeptemberben rendesen megugrik majd ez előfizetőik száma…

A Prime Video amúgy három okoseszközön streamelhető egyszerre, és már régi típusú tévékészülékeken is elérhető, a magyarítás tekintetében pedig abszolút változó, hogy milyen filmekre és sorozatokra kerül magyar szinkron. A saját gyártású produkcióikon azért minimum felirat található, a húzócímeken pedig szinkron is, a máshonnan átvett filmek és sorozatok esetében viszont könnyen előfordulhat, hogy semmilyen magyarítással nem találkozunk.

Apple TV+

Az Apple streamingplatformja egyértelműen a minőséget helyezi a mennyiség elé. Kínálatuk nagysága a közelébe sem ér a három nagy szolgáltatóénak, a Netflixnek, az HBO Maxnak és a Disney+-nak, mivel ők inkább a „kevesebb, de jobb”-elvét vallják, így főként presztízssorozatokat és -filmeket gyártanak.

Erre tökéletes bizonyíték, hogy az Apple TV+ lett az első streamingszolgáltató, amelyik elnyerte idén a legjobb filmnek járó Oscar-díjat a CODA című remekművükkel.

Az Apple-ön csak és kizárólag saját gyártású produkciók kapnak helyet, ez is magyarázza szegényesebb kínálatukat, filmből például valóban nincs sok, a sorozatok teszik ki a tartalmak többségét. Olyan alkotásokkal találkozhatunk itt, mint pl. a For All Mankind, a The Morning Show, a Ted Lasso, a See, a Servant, az Alapítvány, a Különválás, a WeCrashed, a Dickinson, az Acapulco vagy Az afterparti.

A szolgáltatás természetesen az Apple-felhasználóknak kedvez, androidos okostelefonokról, tabletekről tehát felesleges próbálkozni, viszont egyre több okostévén érhető el az alkalmazásuk. Az előfizetési díja 1890 Ft/hó, vagyis az olcsóbb platformok közé tartozik. A magyar szinkronhangok megszállottjai viszont nem találják meg itt a számításukat, mivel semmilyen tartalmukhoz nem készül magyar szinkron, meg kell elégedni a felirattal.

HBO Max

A közelmúltban az HBO Max és a Discovery összeolvadásától volt hangos a sajtó, illetve az ennek „köszönhető” költségcsökkentő stratégia bevezetésétől, amelynek keretén belül például teljesen leállította az új vezetőség az európai saját gyártású sorozatok készítését. Ezt megelőzően pedig lekerült a kínálatból többek között a három hónapja startolt új magyar széria, A besúgó vagy a három évadot is megélt Aranyélet. S bár sokakban ez bizonyára visszatetszést kelt, azért az továbbra is kétségtelen, hogy az HBO Max a remek tartalmak tárháza hihetetlen mennyiségű néznivalóval. A választék öt nagyobb csoportban érhető el: Warner, DC, HBO, Cartoon Network és Max Originals.

Vagyis megtalálhatók többek között a Warner Bros. régi sikerei, illetve a csatorna másik nagy előnye, hogy a stúdió mozifilmjei 45 nappal a szélesvásznú premier után felkerülnek az HBO Max kínálatába, az utóbbi hónapokban például így járt a Batman vagy a Legendás állatok: Dumbledore titkai.

És mi mindennel futhatunk össze itt? Nos, a teljesség igénye nélkül: Jóbarátok, Agymenők, Két pasi – meg egy kicsi, Trónok harca, Drót, Az Igazság Ligája, Joker, Maffiózók, Easttowni rejtélyek, A farkas gyermekei, Tokyo Vice, Eufória, Az utolsó lépcsőfok, Utódlás, A légikísérő, Hatalmas kis hazugságok, Szex és New York, És egyszer csak…, True Detective, Peacemaker – Békeharcos, The Suicide Squad – Az öngyilkos osztag, Dűne vagy az összes Bond-film.

Hihetetlen lista, pedig még csak a felszínt kapargatjuk. Az HBO Max tehát kedvenc magyar sorozataink kukázása ellenére is remek választás, a havi díja pedig 2390 Ft (éves előfizetés esetén: 1582 Ft). Ezen összegért pedig akár öt nézői profilt is létrehozhatnak a felhasználók három egyidejű streameléssel, korlátlan számú regisztrált eszközzel. Ráadásul minden tartalom magyarított: a felirat alap, de ha nem is azonnal, a legtöbb sorozat megkapja a magyar szinkront is.

Disney+

A nagyok közül utolsóként, június 14-én robbant be hazánkba a Disney stúdió streamingszolgáltatása, amit már rengetegen vártak, hiszen iszonyatos mennyiségű film és sorozat várja a mozgóképes csemegékre éhes nézőket.

Elég, ha annyit írunk, hogy megtalálható a kínálatban a teljes Star Wars-franchise, a Marvel mozis univerzuma, a Pixar animációs stúdió minden alkotása (legyen az egész estés vagy rövid), a National Geographic tartalmai és a Star hálózathoz tartozó csatornák, stúdiók remekei (ide tartozik többek között a Hulu, a 20th Century és az FX Network is).

És persze ne felejtsük ki a Walt Disney Studios animációs és élőszereplős filmjeit, sorozatait. Ez utóbbi kategóriában olyan klasszikusoknak is örülhetünk, mint pl. a Kicsi kocsi-filmek, A fekete lyuk című sci-fi, a Némó kapitány, a Komputer teniszcipőben vagy a Feketeszakáll szelleme, valamint olyan, a mai 30-as, 40-es korosztály gyerekkorát meghatározó animációs szériák, mint a Kacsamesék, a Gumimacik, a Csipet Csapat vagy a Balu kapitány kalandjai (az előbbi kettő ráadásul az eredeti Walt Disney bemutatja-féle magyar szinkronnal).

Lehet tehát nosztalgiázni ezerrel! Ezt a töméntelen mennyiségű néznivalót pedig mindössze 2490 forintos havidíjért megkapjuk (éves előfizetéssel 2075 forintra jön ki havonta a ráfordítás), korlátlan számú letöltéssel legfeljebb 10 eszközre, akár 7 különböző profil beállításával s 4 különböző képernyőn való egyidejű, párhuzamos streaminggel. Ugyanakkor a magyarítással kapcsolatban sem panaszkodhatunk, hiszen a legtöbb filmen és sorozaton ott a magyar szinkron vagy felirat, főként az animációs tartalmakon, azoknál valóban arra törekednek, hogy az olvasni még nem tudó picik is falhassanak mindent, mi fellelhető itt.

Netflix

A streaming alfája és ómegája, legalábbis még az, de ki tudja, meddig. A Netflix kezdetben egy online DVD-téka volt (a világon az első), később nyergelt át a streamingre. 2020 novemberében (a Covid kirobbanása után több mint fél évvel) pedig már 195 millió előfizetőjük volt. A hatalmas nézőszám azonban még nagyobb kínálatot követelt, a Netflixnél így nem vallják az Apple TV+ elvét, itt a mennyiség a minden. Olyan sok film és sorozat kerül fel ide folyamatosan, hogy alig lehet követni, bár az alkalmazás sok más szolgáltatóval ellentétben lehetővé teszi az új tartalmak közti szörfözést, így nem csak véletlenül bukkanhatunk új címekre (mivel a streamingplatformok zöme sajnos nem veszi a fáradtságot, hogy a sajtóval is tartsák a kapcsolatot – az HBO Max és a Disney+ jelenleg kivételek).

Mivel egyre több filmstúdió vagy tévécsatorna indít saját streamingcsatornát, így a Netflix tárháza is folyamatosan csökken, hiszen idővel a tartalomgyártók „visszakérik” a produkcióikat, hogy a saját felületükön értékesítsék azokat.

A Netflix ezért irtózatos tempóban gyártja a filmeket, sorozatokat, dokumentumfilmeket és realityket, hogy az egyre több résztvevővel rendelkező streamingversenyben megmaradjon a vezető helyük.

Olyan szériákkal édesgetik magukhoz leginkább a közönséget, mint pl. a Stranger Things, A Bridgerton család, a Nyerd meg az életed, a Vaják, A nagy pénzrablás, az Ozark, a Cobra Kai, a Lucifer, a Mindannyian halottak vagyunk, a Szexoktatás, Az örökösnő álarca mögött, a Te vagy a 13 okom volt…, valamint olyan filmekkel, mint a Különösen veszélyes bűnözők, a Ne nézz fel!, a Madarak a dobozban, Az Adam-projekt, a Tyler Rake – A kimenekítés, a Megbocsáthatatlan, Az ír vagy legutóbb az Adam Sandler-féle Mindent egy lapra. Ám amellett sem mehetünk el, hogy a nagy számok törvénye is érvényesül, avagy igen sok silány minőségű sorozat és film is pörög a platformon.

A Netflix a hatalmas kínálattal arányosan a legdrágább is a szolgáltatók közül, bár több előfizetés közül is választhatnak az érdeklődők: a havi díja SD-ben 2490 Ft, full HD-ben 3490 Ft, 4K-ban pedig 4490 Ft. Illetve a folyamatosan apadó előfizetőszám megtorpantatása végett azt tervezik, hogy bevezetik a még olcsóbb, ám hirdetéseket is tartalmazó csomagot. Mindenesetre a magyar feliratok és szinkronok tekintetében jó hír, hogy minden új tartalmuk rendelkezik ezekkel, a 2018 előtti sorozatoknál találkozhatunk még magyarítás nélküli produkciókkal.

A többiek

A felsoroltakon kívül azonban meg kell még említeni a Magyarországon elérhető további hazai streamingplatformokat is, mint például a magyar filmeket tartalmazó Filmiót, a főként művészfilmeket magába foglaló Cinegót vagy a horror-, thriller- és sci-fi-filmekre specializálódott SCREAM!-ot.

Mi jöhet még?

Az ígéretek szerint még a 2022-es év végén a globális piacra, így Magyarországra is megérkezik a SkyShowtime streamingszolgáltatás, ami az Egyesült Államokban és a világ más tájain is Paramount+ néven fut, és olyan csatornák, stúdiók repertoárjait foglalja magába, mint a Paramount, a Universal, a Peacock, a Sky és a Showtime.

Vagyis óriási kínálata lesz, vetekszik majd az HBO Maxszal és a Disney+-szal is.

Mellette pedig az AMC+-ra is lehet számítani valamikor 2023 folyamán Európában (az USA-ban és Ausztráliában már elérhető). Valószínűleg főként az Apple TV+-nak jelent majd igazi konkurenciát, mivel az AMC+ is a minőségi presztízstartalmak gyártását és megosztását tűzte ki célul. Így pedig már hét nagyobb szolgáltatóra nő a nézőkre ácsingózó streaminghullám, ennyit azonban valószínűleg nem tud eltartani a közönség, és könnyen lehet, hogy az ezen írás elején felvetett streaminglufi kipukkadása nincs is olyan messze, mint gondolnánk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András író
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hallásveszély, avagy a srác esete, aki túl jól hallott, ezért felcsapott széftörőnek – A zongorahangoló az idei nyár nagy filmes meglepetése
Niki White akár egy tragikus szuperhős is lehetne, hiszen van egy különleges képessége, ami épp annyi fájdalmat okoz neki, mint amennyi haszna van.


Elöljáróban annyit, hogy talán a 2019-es A metál csendje (A fém hangja címen is ismert) óta nem volt ennyire fontos a hang használata egy egész estés filmben. Ez pedig nem véletlen, hiszen mindkét film főszereplőjének módosult a hallása az átlagemberekéhez képest. A metál csendje dobosa, Ruben (Riz Ahmed) fiatalkora ellenére szép lassan kezdi elveszíteni a hallását, zenész létére pedig ezt első körben el kell fogadnia, majd meg kell vele birkóznia. A zongorahangoló Nikije (Leo Woodall) pedig épp ennek az ellenkezőjét tapasztalja. Neki ugyanis hiperakúzisa, avagy túlhallása van, ami fokozott hangérzékenységet és a környezeti zajok alacsony tűrőképességét jelenti. Vagyis hősünknek minden hangos, éles zaj nagy fájdalmat okoz, így a nap 24 órájában füldugó van a füleiben, a számára extrémebb helyzetekben (mint például egy forgalmas utcán sétálva) pedig még egy zajcsendesítő fülhallgatóval is megspékeli a lárma visszafogását.

Niki egykor csodagyerek volt, már gyerekkorától kezdve zongoravirtuóznak számított, a betegsége miatt azonban fel kellett hagynia a zenéléssel, így azóta zongorahangolóként dolgozik a mesterével, Harryvel (Dustin Hoffman). Egy nap azonban rádöbben, hogy a különleges képességével szinte játszi könnyedséggel ki tud nyitni bármilyen széfet, hiszen minden apró, csak speciális eszközökkel fogható kattanást jól ki tud venni.

Amikor pedig az idős Harry – aki a feleségével, Marlával (Tova Feldshuh) tetemes mennyiségű adósságot halmozott fel – kórházba kerül, Niki úgy dönt, csatlakozik egy bűnbandához, akik biztonsági cégnek adják ki magukat, hogy gazdagok széfjeiből csórjanak el ezt-azt. Közben hősünk életébe még a szerelem is betoppan, amikor megismerkedik a zongorista Ruthie-val (Havana Rose Liu), aki egy elismert maestro (Jean Reno) asszisztensi állására pályázik, ezért éjt nappallá téve gyakorol. Persze a bűnözés csak rövid távon kifizetődő, a sors pedig nem foglalkozik azzal, hogy egy alapvetően jó ember tért le a helyes ösvényről…

A zongorahangoló végső soron egy első film, bár a rendezője és társírója, Daniel Roher 2023 óta már Oscar-díjas. Roher ugyanis a mozgóképes karrierje kezdete, vagyis 2011 óta rövidfilmeket és dokumentumfilmeket készített, az utóbbi műfaj terén pedig annyira tehetségesnek bizonyult, hogy 2023-ban Oscart nyert a Navalnij című filmjéért a Legjobb dokumentumfilm kategóriájában. Azóta készített még egy doksit, a 2024-es Pillantást (amelyben egy apa és egy anya nagy utazásra viszik a gyerekeiket, mielőtt azok elveszítik a látásukat egy ritka genetikai rendellenesség miatt), majd elérkezettnek látta az időt, hogy elkészítes az első egész estés játékfilmjét.

A zongorahangoló tavaly mutatkozott be a Telluride-i Filmfesztiválon, majd a torontói mustrán választották az év 10 legjobb filmje közé, ezután pedig végigfesztiválozta a világot Londonon és Zürichen át Vancouverig és a Sundance-ig. Idén került a mozikba világszerte, és micsoda szerencse, hogy Magyarországon is a nagyvásznon lehet megnézni Daniel Roher filmjét, amely a nyár egyik nagy meglepetése lett.

A zongorahangoló cím, amelyet a magyar keresztségben kapott, ugyanakkor megtévesztő lehet, mivel egy európai művészfilmet sugall (valljuk be, nem hangzik túl izgin), miközben egy ügyes műfaji elegyről van szó: a leginkább talán heist film (rablófilm), de éppúgy hangsúlyos benne a dráma, a romantika és valamennyire a thriller is.

Megspékelve klasszikus zenékkel, pergő, dinamikus snittekkel, kiváló színészi alakításokkal, izgalmakkal és fordulatokkal. Jól hangzik, nem? Daniel Roher filmje egyszerre játszik a nézők megannyi billentyűjén, amelyek a legkülönfélébb reakciókat és hatásokat hívják elő belőlük.

A főszerepben látható Leo Woodall a jövő nagy filmsztárja. Bár szerepelt a Tom Holland-féle Cherry: Az elveszett ártatlanságban (2021) is, a szélesebb közönség A Fehér Lótusz 2. évadában ismerhette meg Jackként. Majd a 2024-es Egy nap című minisorozatban kapott először főszerepet, 2025-ben pedig magát Renée Zellwegert hódította meg a Bridget Jones: Bolondulásigban, ahogy Rachel Weiszt is a Vladimir című idei netflixes soriban.

Woodall pedig rendre bizonyítja, hogy sokkal több van benne egy szimpla szépfiúnál, akit amúgy imád a kamera, A zongorahangoló fizikailag és lelkileg is sérült Nikijét is kifogástalanul hozza.

Az először hűvös, majd szép lassan feloldódó és elvihatott Ruthie-ként Havana Rose Liu is méltó társa (őt egyébként a szintén nemrég mozikba került Életem legjobb számában is látni lehet egy kisebb szerepben), ahogy a sokadik jutalomjátékát adó Dustin Hoffman is, aki ezúttal is bizonyítja, hogy még közel a kilencvenhez is (jövő augusztusban tölti be) egy színészisten.

A zongorahangoló tehát abszolút javallott mindazoknak, akik torkig vannak az ötlettelen és jellegtelen hollywoodi blockbusterekkel, és inkább valami olyasmit néznének a moziban, ami valóban próbára teszi a szemeiket, a füleiket (Oscart a hangmérnököknek) és az agyukat is. Érdemes ráhangolódni erre a filmre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk