prcikk: A Netflix a jobb, a Disney+ vagy az HBO Max? – Nagy streamingszemle | szmo.hu
KULT
A Rovatból

A Netflix a jobb, a Disney+ vagy az HBO Max? – Nagy streamingszemle

Streamingből is megárt a sok? Jelenleg öt nagy és több kisebb platform kínálatába lehet alámerülni Magyarországon, mi pedig utánajártunk, melyikre éri meg előfizetni.


A Netflix egyeduralma immár megdőlt, sőt, hogy kissé előreugorjunk, az sem kizárt, hogy előbb-utóbb kipukkad a streaminglufi. De haladjunk csak szép sorjában!

Kétségtelen, hogy a Reed Hastings és Marc Randolph által 1997-ben alapított Netflix ismerte fel elsőként, mekkora lehetőség van a globális streamingben, s így egyesek szerint behozhatatlan (most már egyre inkább úgy tűnik, nagyon is behozható) előnyre tett szert a piacon. A piros logós szolgáltató mellett ugyanis már meglepően sok egyéb platformra fizethetünk elő, amelyeknek kínálata simán felveszi a versenyt a Netflixével, és jóval színvonalasabb tartalmakat is gyárt.

A szegmens egyik behemótja, a Disney+ június 14-én startolt Magyarországon (három hónappal az HBO Max után), így eléggé átrendeződtek a viszonyok hazánkban is. Lássuk, jelenleg milyen film-, sorozat-, doksi- vagy realitytengerrel büszkélkedő streaminglehetőségeink vannak itthon!

Amazon Prime Video

A Prime Video a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos által alapított Amazon streamingcsatornája, ami 2006-ban indult, 10 évvel később pedig már világszerte elérhető volt, bár jelenleg is a talán kevésbé ismert és nézett platformok közé tartozik. Pedig a filmek és sorozatok széles körű választékából lehet itt válogatni, ráadásul az eredeti tartalmaik is számottevőek.

Az Amazon kiegészítő szolgáltatásaként pozicionálják, tehát nem a Prime Videóból él a vállalat, épp ezért nem is kapálóznak kézzel-lábbal az előfizetők után, illetve könnyen lehet, ennek köszönhető az is, hogy a nagyok közül erre a legolcsóbb az előfizetés.

A többihez képest legalábbis igen kedvező a díja: jelenleg a 30 napos ingyenes próbaidőszakot leszámítva 899 Ft/hó. Eddig pedig olyan eredeti filmeket készítettek többek között, mint a 7500, a Radioaktív, a Borat utólagos mozifilm, a Frank bácsi, a Bliss, az Amerikába jöttem 2, a Bűntudat nélkül, A holnap háborúja, a Sokk, a Hamupipőke vagy A kukkolók, valamint olyan sorozatokat, mint a The Boys, Az ember a fellegvárban, a Jack Ryan, Az Idő Kereke, a Reacher vagy az Odakinn.

Szeptember 2-án pedig felkerül a kínálatukba minden idők legdrágább sorozata, A Gyűrűk Ura – A hatalom gyűrűi, amelynek csak az első évadára 462 millió dollárt költöttek, de ha a globális marketinget és a következő évadok költségeit is figyelembe vesszük, akkor úgy néz ki, hogy a sorozat kényelmesen átlépi majd az egymilliárd dolláros határt is. Minden bizonnyal szeptemberben rendesen megugrik majd ez előfizetőik száma…

A Prime Video amúgy három okoseszközön streamelhető egyszerre, és már régi típusú tévékészülékeken is elérhető, a magyarítás tekintetében pedig abszolút változó, hogy milyen filmekre és sorozatokra kerül magyar szinkron. A saját gyártású produkcióikon azért minimum felirat található, a húzócímeken pedig szinkron is, a máshonnan átvett filmek és sorozatok esetében viszont könnyen előfordulhat, hogy semmilyen magyarítással nem találkozunk.

Apple TV+

Az Apple streamingplatformja egyértelműen a minőséget helyezi a mennyiség elé. Kínálatuk nagysága a közelébe sem ér a három nagy szolgáltatóénak, a Netflixnek, az HBO Maxnak és a Disney+-nak, mivel ők inkább a „kevesebb, de jobb”-elvét vallják, így főként presztízssorozatokat és -filmeket gyártanak.

Erre tökéletes bizonyíték, hogy az Apple TV+ lett az első streamingszolgáltató, amelyik elnyerte idén a legjobb filmnek járó Oscar-díjat a CODA című remekművükkel.

Az Apple-ön csak és kizárólag saját gyártású produkciók kapnak helyet, ez is magyarázza szegényesebb kínálatukat, filmből például valóban nincs sok, a sorozatok teszik ki a tartalmak többségét. Olyan alkotásokkal találkozhatunk itt, mint pl. a For All Mankind, a The Morning Show, a Ted Lasso, a See, a Servant, az Alapítvány, a Különválás, a WeCrashed, a Dickinson, az Acapulco vagy Az afterparti.

A szolgáltatás természetesen az Apple-felhasználóknak kedvez, androidos okostelefonokról, tabletekről tehát felesleges próbálkozni, viszont egyre több okostévén érhető el az alkalmazásuk. Az előfizetési díja 1890 Ft/hó, vagyis az olcsóbb platformok közé tartozik. A magyar szinkronhangok megszállottjai viszont nem találják meg itt a számításukat, mivel semmilyen tartalmukhoz nem készül magyar szinkron, meg kell elégedni a felirattal.

HBO Max

A közelmúltban az HBO Max és a Discovery összeolvadásától volt hangos a sajtó, illetve az ennek „köszönhető” költségcsökkentő stratégia bevezetésétől, amelynek keretén belül például teljesen leállította az új vezetőség az európai saját gyártású sorozatok készítését. Ezt megelőzően pedig lekerült a kínálatból többek között a három hónapja startolt új magyar széria, A besúgó vagy a három évadot is megélt Aranyélet. S bár sokakban ez bizonyára visszatetszést kelt, azért az továbbra is kétségtelen, hogy az HBO Max a remek tartalmak tárháza hihetetlen mennyiségű néznivalóval. A választék öt nagyobb csoportban érhető el: Warner, DC, HBO, Cartoon Network és Max Originals.

Vagyis megtalálhatók többek között a Warner Bros. régi sikerei, illetve a csatorna másik nagy előnye, hogy a stúdió mozifilmjei 45 nappal a szélesvásznú premier után felkerülnek az HBO Max kínálatába, az utóbbi hónapokban például így járt a Batman vagy a Legendás állatok: Dumbledore titkai.

És mi mindennel futhatunk össze itt? Nos, a teljesség igénye nélkül: Jóbarátok, Agymenők, Két pasi – meg egy kicsi, Trónok harca, Drót, Az Igazság Ligája, Joker, Maffiózók, Easttowni rejtélyek, A farkas gyermekei, Tokyo Vice, Eufória, Az utolsó lépcsőfok, Utódlás, A légikísérő, Hatalmas kis hazugságok, Szex és New York, És egyszer csak…, True Detective, Peacemaker – Békeharcos, The Suicide Squad – Az öngyilkos osztag, Dűne vagy az összes Bond-film.

Hihetetlen lista, pedig még csak a felszínt kapargatjuk. Az HBO Max tehát kedvenc magyar sorozataink kukázása ellenére is remek választás, a havi díja pedig 2390 Ft (éves előfizetés esetén: 1582 Ft). Ezen összegért pedig akár öt nézői profilt is létrehozhatnak a felhasználók három egyidejű streameléssel, korlátlan számú regisztrált eszközzel. Ráadásul minden tartalom magyarított: a felirat alap, de ha nem is azonnal, a legtöbb sorozat megkapja a magyar szinkront is.

Disney+

A nagyok közül utolsóként, június 14-én robbant be hazánkba a Disney stúdió streamingszolgáltatása, amit már rengetegen vártak, hiszen iszonyatos mennyiségű film és sorozat várja a mozgóképes csemegékre éhes nézőket.

Elég, ha annyit írunk, hogy megtalálható a kínálatban a teljes Star Wars-franchise, a Marvel mozis univerzuma, a Pixar animációs stúdió minden alkotása (legyen az egész estés vagy rövid), a National Geographic tartalmai és a Star hálózathoz tartozó csatornák, stúdiók remekei (ide tartozik többek között a Hulu, a 20th Century és az FX Network is).

És persze ne felejtsük ki a Walt Disney Studios animációs és élőszereplős filmjeit, sorozatait. Ez utóbbi kategóriában olyan klasszikusoknak is örülhetünk, mint pl. a Kicsi kocsi-filmek, A fekete lyuk című sci-fi, a Némó kapitány, a Komputer teniszcipőben vagy a Feketeszakáll szelleme, valamint olyan, a mai 30-as, 40-es korosztály gyerekkorát meghatározó animációs szériák, mint a Kacsamesék, a Gumimacik, a Csipet Csapat vagy a Balu kapitány kalandjai (az előbbi kettő ráadásul az eredeti Walt Disney bemutatja-féle magyar szinkronnal).

Lehet tehát nosztalgiázni ezerrel! Ezt a töméntelen mennyiségű néznivalót pedig mindössze 2490 forintos havidíjért megkapjuk (éves előfizetéssel 2075 forintra jön ki havonta a ráfordítás), korlátlan számú letöltéssel legfeljebb 10 eszközre, akár 7 különböző profil beállításával s 4 különböző képernyőn való egyidejű, párhuzamos streaminggel. Ugyanakkor a magyarítással kapcsolatban sem panaszkodhatunk, hiszen a legtöbb filmen és sorozaton ott a magyar szinkron vagy felirat, főként az animációs tartalmakon, azoknál valóban arra törekednek, hogy az olvasni még nem tudó picik is falhassanak mindent, mi fellelhető itt.

Netflix

A streaming alfája és ómegája, legalábbis még az, de ki tudja, meddig. A Netflix kezdetben egy online DVD-téka volt (a világon az első), később nyergelt át a streamingre. 2020 novemberében (a Covid kirobbanása után több mint fél évvel) pedig már 195 millió előfizetőjük volt. A hatalmas nézőszám azonban még nagyobb kínálatot követelt, a Netflixnél így nem vallják az Apple TV+ elvét, itt a mennyiség a minden. Olyan sok film és sorozat kerül fel ide folyamatosan, hogy alig lehet követni, bár az alkalmazás sok más szolgáltatóval ellentétben lehetővé teszi az új tartalmak közti szörfözést, így nem csak véletlenül bukkanhatunk új címekre (mivel a streamingplatformok zöme sajnos nem veszi a fáradtságot, hogy a sajtóval is tartsák a kapcsolatot – az HBO Max és a Disney+ jelenleg kivételek).

Mivel egyre több filmstúdió vagy tévécsatorna indít saját streamingcsatornát, így a Netflix tárháza is folyamatosan csökken, hiszen idővel a tartalomgyártók „visszakérik” a produkcióikat, hogy a saját felületükön értékesítsék azokat.

A Netflix ezért irtózatos tempóban gyártja a filmeket, sorozatokat, dokumentumfilmeket és realityket, hogy az egyre több résztvevővel rendelkező streamingversenyben megmaradjon a vezető helyük.

Olyan szériákkal édesgetik magukhoz leginkább a közönséget, mint pl. a Stranger Things, A Bridgerton család, a Nyerd meg az életed, a Vaják, A nagy pénzrablás, az Ozark, a Cobra Kai, a Lucifer, a Mindannyian halottak vagyunk, a Szexoktatás, Az örökösnő álarca mögött, a Te vagy a 13 okom volt…, valamint olyan filmekkel, mint a Különösen veszélyes bűnözők, a Ne nézz fel!, a Madarak a dobozban, Az Adam-projekt, a Tyler Rake – A kimenekítés, a Megbocsáthatatlan, Az ír vagy legutóbb az Adam Sandler-féle Mindent egy lapra. Ám amellett sem mehetünk el, hogy a nagy számok törvénye is érvényesül, avagy igen sok silány minőségű sorozat és film is pörög a platformon.

A Netflix a hatalmas kínálattal arányosan a legdrágább is a szolgáltatók közül, bár több előfizetés közül is választhatnak az érdeklődők: a havi díja SD-ben 2490 Ft, full HD-ben 3490 Ft, 4K-ban pedig 4490 Ft. Illetve a folyamatosan apadó előfizetőszám megtorpantatása végett azt tervezik, hogy bevezetik a még olcsóbb, ám hirdetéseket is tartalmazó csomagot. Mindenesetre a magyar feliratok és szinkronok tekintetében jó hír, hogy minden új tartalmuk rendelkezik ezekkel, a 2018 előtti sorozatoknál találkozhatunk még magyarítás nélküli produkciókkal.

A többiek

A felsoroltakon kívül azonban meg kell még említeni a Magyarországon elérhető további hazai streamingplatformokat is, mint például a magyar filmeket tartalmazó Filmiót, a főként művészfilmeket magába foglaló Cinegót vagy a horror-, thriller- és sci-fi-filmekre specializálódott SCREAM!-ot.

Mi jöhet még?

Az ígéretek szerint még a 2022-es év végén a globális piacra, így Magyarországra is megérkezik a SkyShowtime streamingszolgáltatás, ami az Egyesült Államokban és a világ más tájain is Paramount+ néven fut, és olyan csatornák, stúdiók repertoárjait foglalja magába, mint a Paramount, a Universal, a Peacock, a Sky és a Showtime.

Vagyis óriási kínálata lesz, vetekszik majd az HBO Maxszal és a Disney+-szal is.

Mellette pedig az AMC+-ra is lehet számítani valamikor 2023 folyamán Európában (az USA-ban és Ausztráliában már elérhető). Valószínűleg főként az Apple TV+-nak jelent majd igazi konkurenciát, mivel az AMC+ is a minőségi presztízstartalmak gyártását és megosztását tűzte ki célul. Így pedig már hét nagyobb szolgáltatóra nő a nézőkre ácsingózó streaminghullám, ennyit azonban valószínűleg nem tud eltartani a közönség, és könnyen lehet, hogy az ezen írás elején felvetett streaminglufi kipukkadása nincs is olyan messze, mint gondolnánk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„A cenzúra soha nem látott méreteket ölt” – letiltották Molnár Áronék filmjét egy kispesti gimnáziumban
A kispesti gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon vetítését. Szarka Judit tanár vitatja, a főszereplők külön vetítésre hívják a diákokat. Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált.


A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója a közelgő választásokra hivatkozva nem engedélyezi az Itt érzem magam otthon című film levetítését az iskola hagyományos rendezvényén – írta a Telex.hu egy olvasói levél nyomán. Az eseményt szervező tanár szerint a szakmai kompetenciáját kérdőjelezték meg, a film főszereplői pedig cenzúrát emlegetnek, és külön vetítésre hívják a diákokat.

Az ügy előzménye, hogy az iskola médiaszakos tanára, Szarka Judit a tavaszi szünet előtti mozimaratonra tervezte bemutatni Holtai Gábor filmjét. A rendező személyesen, a saját laptopjáról vetítette volna le az alkotást, ami után beszélgetett volna a diákokkal. Múlt pénteken azonban az igazgató behívatta a tanárt, és közölte vele a döntését.

„Azt mondta, hogy bár nem látta a filmet, utánaolvasott a kritikáknak, és nem vetíthetjük le, mert ez aktuálpolitikai film” – idézte fel a történteket Szarka Judit, aki szerint éles, de kulturált vita alakult ki köztük. Az igazgató később propagandafilmnek is nevezte az alkotást, és bár a vetítést a „választás előtti érzékeny időszakban” nem engedélyezte, egy májusi időpontot lehetségesnek tartott.

A tanár, aki közel harminc éve szervezi a rendezvényt, a szakmai szabadsága megsértésének éli meg a történteket. „Mozgóképkultúrát és médiát tanító tanárként én választom meg milyen filmeket érdemes levetíteni a diákoknak, és minden évben szempont számomra, hogy legyen közöttük friss alkotás. Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmjét kétszer láttam, és azt gondolom, remek parabola ez a diktatúra természetéről” – mondta Szarka, aki hangsúlyozta, a pártpolitizálás nem volt célja. Úgy érezte, a döntéssel a kompetenciáját vonták kétségbe.

Az Itt érzem magam otthon helyett végül egy másik pszichothrillert, a Mesterjátszmát vetítik le. A diákok többsége úgy reagált a cserére, hogy vagy még nem szavazhatnak, vagy ha igen, akkor sem egy film fogja megváltoztatni a véleményüket.

Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált:

Szégyennek nevezték a történteket, és közölték, ha a jelenlegi kormány marad, a cenzúra erősödni fog. „Ezért a cenzúra soha nem látott méreteket ölt majd, ha nem váltjuk le ezt a rendszert” – üzenték. A két színész egyúttal meghívta a gimnázium diákjait egy nyilvános vetítésre, ahol közönségtalálkozót is tartanak nekik.

A film producere, Farkas Ádám elmondta, kedves gesztusnak tartották a felkérést, de a lemondás után már nem az ő dolguk vizsgálni a döntés hátterét. A rendező, Holtai Gábor nem kívánt reagálni az igazgató minősítésére, és szerinte a helyzetet úgy kell kezelni, hogy az ne okozzon problémát a tanároknak és a diákoknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Hevér Gábor is csatlakozik az újrainduló Heti Hetes csapatához
Újabb névvel bővült a visszatérő Heti Hetes stábja. A műsorvezető Nagy Ádám, Majka és Hajós András mellett a népszerű színész, Hevér Gábor is helyet foglal majd a műsorban.


Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, visszatér a Heti Hetes az RTL-re. A megújult műsor házigazdája a JÓLVANEZÍGY és Fókuszcsoport YouTube-csatornákról ismert Nagy Ádám lesz. Az már korábban biztossá vált, hogy a hetesfogatban helyet kap Hajós András és Majoros Péter Majka is. Az RTL azt ígérte, a teljes névsort a választásokig hátralévő időben folyamatosan hozzák nyilvánosságra.

Hétfő reggel újabb névvel bővült a műsor stábja: az RTL bejelentette, hogy Hevér Gábor is csatlakozik a műsorhoz.

„Helló Hevér Gábor, helló Heti Hetes! Reszkess, közélet, mert az RTL április 12-től újra tálalja a feketelevest!”

– írták az RTL közösségi oldalán.

Kép forrása: RTL Facebook

A csatorna múlt héten közölte, hogy a legendás közéleti-szatirikus műsor az országgyűlési választások estéjén, április 12-én, az urnazárást követően 19:30-kor tér vissza a képernyőre. A premiert követően az adások vasárnap esténként 21:00-tól lesznek láthatók az RTL-en, és ezzel egy időben felkerülnek az RTL+ Premium streamingplatformra is.

A bejelentés óta élénk vita alakult ki a műsor időzítéséről. Puzsér Róbert publicista szerint az, hogy a műsort csak a szavazóhelyiségek bezárása után tűzik képernyőre, politikai óvatosságra és gyávaságra utal. Erre Majka egy videóban reagált, ahol azzal érvelt, hogy a döntés éppen a felelősségről szól, mivel a kampánycsend után már nem akarták befolyásolni a választókat. A vitába vasárnap Hajós András is beszállt, aki kollégájával szemben Puzsérnak adott igazat.

A Heti Hetes eredetileg 1999 és 2016 között futott az RTL Klubon, így közel egy évtizedes szünet után tér vissza a képernyőre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Szexuális perverziók, szvingerezés, gyilkosság – A DTF St. Louisban David Harbour és Jason Bateman keverednek bele egy mocskosul vicces játszmába
Az alábbi kritikából kiderül, hogy minek a rövidítése a DTF, és az is, hogy mennyi epizódonkénti fordulattal kalkulálhatnak a nézők. Spoiler: sokkal.


Két sorozattitán, Jason Bateman és David Harbour egyesítették erőiket, hogy létrejöjjön a DTF St. Louis című sorozat, amely lehetőséget adott nekik, hogy komikus és drámai készségeiket egyaránt csatarendbe állíthassák. Batemant vígjátékszínészként ismerhettük meg Az ítélet: családban (amely 2008 és 2019 között 5 évadot élt meg), illetve olyan mozifilmekben, mint az Édes kis semmiség, a Kidobós, a Szakíts, ha bírsz, a Hancock, a Páros mellékhatás, a Sejtcserés támadás, a Förtelmes főnökök vagy a Testcsere. Majd jött a nagy karrierfordító projekt, a 2017-ben indult Ozark című sorozat, amelyben Bateman egy eddig nem, vagy csak ritkán látott oldalát mutatta meg: a főhős drámai színészét (oké, egy kicsit előtte, a 2015-ös Az ajándékkal már rendesen meg tudta lepni a közönséget, az igaz). Az Ozarkkal egyrész visszatalált a szériákhoz, másrészt újrakalibrálta a pályáját, így azóta láthattuk őt – ráadásul nemcsak színészként, hanem forgatókönyvíróként, rendezőként és producerként is akár – A kívülállóban (2020) vagy legutóbb a Fekete nyúlban (2025) is nagyot játszani komoly szerepekben.

David Harbour pedig sokáig az örök mellékszereplő volt (Világok harca, Túl a barátságon, A Quantum csendje, Zöld Darázs, A védelmező, Fekete mise, Suidice Squad: Öngyilkos osztag stb.), mígnem megkapta Hopper seriff szerepét a Stranger Thingsben, s lám, hirtelen főszereplőt faragtak belőle.

Akciósztár lett a Hellboyjal (2019) és a Vérapóval (2022), illetve szuperhős a Fekete Özveggyel (2021) és a Mennydörgők*-kel (2025). A Stranger Things olyan magaslatokba katapultálta Harbourt, hogy még jó ideig kedvére válogathat a szerepek közül. Főképp, ha olyasmiket választ, mint Batemannel közös új projektje, a DTF St. Louis, amit már jó ideje szerettek volna összehozni. Harbour különösen, mivel ez az első sorozatos munkája executive producerként. Eredetileg ő és Pedro Pascal játszották volna a főszerepeket, Pascal azonban kiesett a projektből, s így került a helyére Bateman.

A DTF St. Louis mindenese (értsd kreátora, írója, rendezője) egyébként Steve Conrad, akit főként olyan filmek forgatókönyvírójaként ismerhetünk, mint Az időjós (2006), A boldogság nyomában (2006), a Walter Mitty titkos élete (2013) vagy Az igazi csoda (2017).

S ahogy e listából is látható, Conrad igen rutinos már a humoros és drámai képsorok ügyes összecsiszolásában, a könnyes-vicces filmjeiben való jártasságát pedig ezúttal is kamatoztatni tudta.

A DTF St. Louis három középkorú (kb. az ötvenes éveikben járó) ember története. Clark Forrest (Bateman) St. Louis ismert és népszerű időjósa, aki megkapja maga mellé jelelőnek Floyd Smernitch-et (Harbour). Ők ketten a közös munka során jól összebarátkoznak, közel kerülnek egymáshoz a magánéletben is. Mindketten házasok, de Floyd felesége, Carol (Linda Cardellini) lesz a harmadik kerék a történetben.

Clark és Floyd ugyanis kipróbálják a DTF (azaz Down to Fuck) nevű társkereső alkalmazást (nevéből adódóan főként szexuális célból hozza össze az embereket), hogy megfűszerezzék egy kicsit a kihunyóban lévő házasságaikat. Majd Carollal kiegészülve kialakul köztük egy szerelmi háromszög, ráadásul az egyikük nemsokára halálát leli furcsa és látszólag megmagyarázhatatlan körülmények között. Ennél többet pedig nem is árulunk el a cselekményről, mivel a DTF St. Louis egyik nagy erénye, hogy folyton meg tudja lepni a nézőt.

Csak az első epizódban több minden történik, mint más sorozatok teljes hossza alatt, és ez nem vicc.

Erős felütést kapott tehát a széria, s bár a soron következő részekben egy kicsit már visszafogják a csavarok adagolását, azért így sem kell bánkódnunk, minden etapra jutnak meglepetések bőven. Mindig más kerül a gyanú középpontjába, illetve flashbackekben folyamatosan tárulnak fel előttünk a szereplők közti események, átverések, idézőjeles hátbaszúrások, valamint egy barátság krónikájának fejezetei.

A gyilkos után nyomozó Donoghue Homer (Richard Jenkinsnek mindig nagyon örülünk) és Jodie Plumb (Joy Sunday a Wednesday Biancájaként szerzett hírnevet magának) képviselik a nézőket, velük együtt próbáljuk mi is felderíteni, hogy mi mindent történhetett e három ember között, ami idáig vezetett.

David Harbour egyébként Hopper seriff mellett élete legjobb alakítását nyújtja a végtelenül kedves és odaadó, de súlyos önbizalomhiánnyal küzdő Floydként, aki mindenkin segíteni akar, csak magán nem tud. Jason Bateman kellemesen kiismerhetetlen Clarkként, aki látszólag valóban fontosnak tartja Floyd barátságát, mégis lefekszik a feleségével, és amúgy is van benne valami zavaró sunyiság. Linda Cardellini pedig egyfajta kertvárosi femme fatale-ként tetszeleg Carolként, aki boldogtalan a házasságában, és elhisszük róla, hogy ügyesen manipulálja a környezetét a kénye-kedve szerint.

Hármójuk szerelmi, barátsági, megbízhatósági és önzési tánca a DTF St. Louis, amelynek egészen sajátos (és abszolút működő) humora van, amelybe egy szempillantás alatt belevegyülhet az izgalom és a dráma is. Egy furcsa, de imádnivaló krimis műfajmix.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nagyon rossz előérzetem van – a hetedik részig érdemes türelmesnek lenni az új netflixes rémálom-horrorsorozattal!
Egy menyasszony rémálma, egy furcsa család és egyre nyomasztóbb a légkör. Minden adott egy erős horrorhoz. Mégis, a sorozat hosszú epizódokon át alig halad előre, mintha direkt húzná az időt. Aztán hirtelen magához tér, és amit kapunk, azt igencsak megköszönjük!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. március 31.



A Netflix új horrorsorozata már az első pillanatban gyanús: amikor egy produkciót úgy próbálnak eladni, hogy „a Stranger Things alkotóitól”, ott érdemes egy kicsit hátra lépni.

Ez a marketingfogás ugyanis gyakran inkább hangzatos címke, mint valódi kreatív jelenlétet jelez. Itt csak Stranger Things-pénz van, nem alkotók.

Nem meglepő tehát, hogy a sorozatnak valójában kevés köze van a Duffer-tesókhoz és ahhoz a fajta atmoszférához és történetvezetéshez, amely a Netflix sikersorozatát megalapozta.

Az indítás ugyanakkor kifejezetten ígéretes. Egy feszült véres, úgynevezett „cold open” jelenettel kezdünk, amely azonnal felkelti az érdeklődést a nyomasztó hangulatban. A történet középpontjában egy fiatal nő áll, aki élete egyik legfontosabb eseményére, az esküvőjére készül. Ám ez az élmény hamar rémálommá válik. A menyasszony teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül: a leendő férje családja uralja az eseményeket, ő maga pedig szinte teljesen elveszíti az irányítást a saját élete felett.

Ez az alaphelyzet önmagában is feszültséggel teli, és kiváló kiindulópont lehetne egy erős pszichológiai thrillerhez.

A sorozat egyik legnagyobb erénye az atmoszférateremtés. Az első epizódokban folyamatosan jelen van egy fojtogató, kellemetlen érzés, amely a családi dinamika torzulásából fakad. A néző szinte együtt szenved a főhőssel, miközben egyre mélyebbre merül ebbe az idegen és ellenséges közegbe. A szereplők többsége szándékosan furcsa, kiszámíthatatlan és zavarba ejtő, ami hatékonyan erősíti a bizonytalanság érzetét.

A központi párost alakító Camila Morrone és Adam DiMarco között működik a kémia, hitelesen hozzák a szerelmespárt, akik egyre abszurdabb helyzetbe sodródnak. A mellékszereplők közül különösen emlékezetes Gus Birney idegesítően túljátszott sógornője, aki egyszerre irritáló és szórakoztató jelenség. Jennifer Jason Leigh pedig láthatóan élvezi a manipulatív anyós szerepét, még ha karaktere idővel háttérbe is szorul.

A családfőt alakító Ted Levine jelenléte pedig már önmagában hordoz egyfajta fenyegető aurát, amelyet korábbi szerepei csak tovább erősítenek. (Ő volt Buffalo Bill A bárányok hallgatnakban.)

A horror azonban igazán lassan kerül a felszínre. A sorozat tempója ugyanis kifejezetten lassú, sokszor indokolatlanul vontatott. A történet apránként adagolja az információkat, ami egy bizonyos pontig működhetne, ám itt gyakran inkább frusztrálóvá válik. A folyamatos félrevezetések és ál-nyomok (red herringek) nem annyira izgalmasak, mint inkább fárasztóak, és időnként az az érzésünk támad, hogy a készítők szándékosan hülyének nézik a nézőt, visszatartják az információkat, nem pedig ügyesen építik a rejtélyt.

Ez a fajta történetvezetés különösen a horror műfaján belül problémás. A feszültség ugyanis nem fokozódik, hanem inkább szétaprózódik. A sorozat első felében alig találunk valóban emlékezetes vagy ijesztő jeleneteket, a jumpscare-ek pedig inkább kötelező elemként vannak jelen, mintsem valódi hatásként. Az egész inkább kellemetlen, mint félelmetes horror élmény.

Tematikáját tekintve a sorozat ambiciózus. A történet, a házasság, a generációs traumák és az identitásvesztés kérdéseit próbálja horrorba csomagolni.

Ez önmagában izgalmas vállalkozás, és nem példa nélküli: az It Follows például hasonló módon emelt be társadalmi és pszichológiai rétegeket a műfajba. Itt azonban az allegória túlságosan is direktnek és túlgondoltnak hat. Az üzenetek nem organikusan épülnek be a történetbe, hanem sokszor szinte didaktikusan kerülnek a néző elé. Pedig a forgatókönyvet jegyző Haley Z. Boston több ígéretes horrorban is benne volt az utóbbi időben (Guillermo del Toro: Rémségek tára és A cseresznye vadiúj íze).

Amit viszont a képernyőn látunk, az működik, kifejezetten figyelemre méltó a technikai megvalósítás. A sorozat látványvilága igényes, a fényképezés kimondottan szép, a kameramunka, a helyszínek, a világítás és a vágás pedig professzionális. Egyértelmű, hogy a készítők nagy hangsúlyt fektettek a vizuális megvalósításra. Éppen ezért különösen sajnálatos, hogy mindez nem párosul egy erősebb, feszesebb forgatókönyvvel. Legalább is az első felében.

Az igazi fordulat aztán a sorozat vége felé megérkezik. A hetedik epizódtól kezdve hirtelen felgyorsulnak az események, a történet lendületet kap, és valódi feszültség kezd kialakulni.

Az addig lassan csordogáló narratíva egyszer csak életre kel, és egy sokkal izgalmasabb, koncentráltabb élményt nyújt. A finálé kifejezetten erősre sikerült: egyszerre működik horrorcsúcspontként és érzelmi lezárásként. Az utolsó előtti epizód különösen emlékezetes, hiszen egyfajta kamaradrámává alakul, amelyben a párkapcsolati dinamika kerül a középpontba, mindezt horrorisztikus keretbe ágyazva. Bár nem minden megoldás tökéletes, például a digitális effektek néhol kilógnak az összképből (főleg a CGI vér…), a befejezés mégis képes részben ellensúlyozni a korábbi hibákat.

Összességében ez a sorozat tipikus példája annak, amikor egy erős alapötlet és kiváló technikai kivitelezés nem találkozik megfelelő történetmeséléssel és tempóval.

Az első epizódok lassúsága és túlbonyolítottsága sok néző türelmét próbára teheti, ám aki kitart, egy kifejezetten erős befejezést kap jutalmul.

Nem hibátlan élmény, sőt, sok szempontból kifejezetten egyenetlen, de a végére összeáll annyira, hogy érdemes legyen beszélni róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk