Szerdán megszavazták az Országgyűlésben, csütörtökön meg is jelent a Magyar Közlönyben a nyilatkozat: a Fidesz javaslatára ebben a politikai nyilatkozatban visszautasítják a német és a holland parlament nyomásgyakorlását – írja a Telex.
A dokumentum szerint „a német Bundestag 2022. november 10-én, a holland parlament pedig 2022. november 17-én olyan indítványt fogadott el, amely a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódóan kétségbe vonta a megállapodás komolyságát”.
A nyilatkozat szerint:
„Az Országgyűlés visszautasítja a német Bundestag és a holland parlament indítványában foglaltakat, visszautasítja Németország és Hollandia zsarolását, továbbá kiáll a hatályban lévő uniós szerződésekben foglalt jogokat és hatáskörmegosztást sértő kezdeményezésekkel szemben. Az ilyen illegális állásfoglalások rendkívül kártékonyak a tagállamok közötti kapcsolatok és az Európai Unió közös érdekei képviseletének szempontjából”.
A közleményben azt is rögzítették, hogy:
„Ahogy a magyar országgyűlés sem szól bele a német és a holland emberek életébe, úgy fordítva is ezt várjuk el a két ország törvényhozó és más intézményeitől. A kölcsönös tisztelet talaján állva utasítjuk vissza a törekvést, hogy Németország és Hollandia rákényszerítse hazánkéval ellentétes akaratát a magyar emberekre”.
Szerdán megszavazták az Országgyűlésben, csütörtökön meg is jelent a Magyar Közlönyben a nyilatkozat: a Fidesz javaslatára ebben a politikai nyilatkozatban visszautasítják a német és a holland parlament nyomásgyakorlását – írja a Telex.
A dokumentum szerint „a német Bundestag 2022. november 10-én, a holland parlament pedig 2022. november 17-én olyan indítványt fogadott el, amely a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódóan kétségbe vonta a megállapodás komolyságát”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Halálfélelme volt sok embernek, rengetegen sírtak is” – gyalog menekült Ománba a magyar család Dubajból a rakéták elől
Muravölgyi Dániel a medencénél pancsolt a gyerekeivel, amikor a becsapódások hangjára lettek figyelmesek. A pánik közepette a külügy segítségével hoztak sorsfordító döntést, de a határnál váratlan akadályba ütköztek.
Két dörrenés, majd sorozatban érkező rakéták hangja törte meg a medence melletti nyugalmat – egy budapesti család dubaji nyaralása így vált percek alatt rémálommá. A háborús helyzetbe csöppent családapa, Muravölgyi Dániel, állapotos feleségével és két gyermekével végül kalandos és stresszes út után, március 2-án, hétfőn este érkezett haza Budapestre.
A családfő, Muravölgyi Dániel a Blikknek mesélte el, hogy a medencénél értesültek a támadásról.
„A gyerekekkel a medencében pancsikoltunk, amikor két pukkanást hallottunk, aztán folyamatosan jöttek a rakéták. Azonnal felmentünk a szobába, és a televízióból értesültünk arról, hogy Irán rakétatámadást indított Dubaj ellen is. Minden csatornán ez ment.”
Rövidesen egy közeli hotel találatot kapott, a város felett füstfelhő gomolygott, a szálloda aulájában pedig kitört a pánik.
„Halálfélelme volt sok embernek, rengetegen sírtak is, a mi gyerekeinket közben a feleségem nyugtatgatta” – közölte a férfi.
A káosz közepette gyors döntésre volt szükség. Muravölgyi felvette a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal, ahol megkapta a dubaji és az ománi konzulátus telefonszámát. A konzuli munkatársakkal egyeztetve úgy döntöttek, a biztonságosabbnak ítélt Ománba menekülnek át. „Átbeszéltem velük, hogy mi legyen, és abban maradtunk, hogy Omán biztonságosabb: ez az ország a térség Svájca, amellyel szemben Iránnak nem érdemes támadást indítania.” Az első támadás után hat-hét órával már autóban ültek Omán felé.
A 160 kilométeres út a határig félelemben telt, miközben rakéták húztak el az autópálya felett, és a telefonra folyamatosan érkeztek a riasztások. „Én meg mondtam a sofőrnek, hogy ‘Go! Go!’, nehogy megálljon.”
Útközben telefonon egyeztetett Fodor Barnabással, Magyarország ománi nagykövetével, aki jelezte érkezésüket a hatóságoknak. A határátkelő azonban újabb akadályt jelentett. „Amikor odaértünk, közölték velünk, hogy a kocsikat nem engedik át. Mindenkinek ki kellett szállnia, és a csomagjainkkal gyalog mentünk át a határon.” Innen egy busszal jutottak el az ománi fővárosba, Maszkatba.
Maszkatban sikerült jegyet szerezniük egy március 5-i milánói járatra, de a bizonytalanság nem múlt el. „Mindenki azon stresszelt, hogy az ománi repülőteret is bezárják” – jegyezte meg Muravölgyi Dániel. A szállodában töltött éjszaka után újabb riadalom következett: egy hatalmas durranás után sűrű gázolajszag terjengett a levegőben, ami később egy találatot kapott tankerhajó miatt borította be a várost.
A fordulatot Fodor Barnabás telefonhívása hozta másnap reggel. „Azonnal induljunk a repülőtérre, mert egy isztambuli járatra megnyitottak még tizenöt helyet, és akik előbb odaérnek, azok szállhatnak fel a repülőgépre.” A nagykövet autójával jutottak ki a reptérre, ahol szerencséjükre még volt öt jegy.
A hatórás, Szaúd-Arábia felett vezető repülőút után Isztambulból egy budapesti járattal érkeztek haza. Történetük egy epizódja annak a válságnak, amely február 28-a óta tartja fogságban a térséget. Az iráni rakéta- és dróntámadások miatt légiközlekedési káosz alakult ki, több ezer utazó rekedt a repülőtereken. Az Öböl-menti államok szuverenitásuk megsértésének és a nemzetközi jog megsértésének minősítették a támadásokat, míg Irán azzal védekezett, hogy a csapások a térségben lévő amerikai katonai létesítmények ellen irányultak.
Két dörrenés, majd sorozatban érkező rakéták hangja törte meg a medence melletti nyugalmat – egy budapesti család dubaji nyaralása így vált percek alatt rémálommá. A háborús helyzetbe csöppent családapa, Muravölgyi Dániel, állapotos feleségével és két gyermekével végül kalandos és stresszes út után, március 2-án, hétfőn este érkezett haza Budapestre.
A családfő, Muravölgyi Dániel a Blikknek mesélte el, hogy a medencénél értesültek a támadásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyos árat fizet Spanyolország, amiért nemet mondott Trumpnak: teljesen leállhat a kereskedelem
Donald Trump bejelentette a kereskedelem teljes leállítását Spanyolországgal, mert az megtagadta az iráni műveletekhez szükséges bázishasználatot. A lépés a világ 12. legnagyobb gazdaságát, egy EU- és NATO-tagállamot sújtana.
„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.
A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.
„Spanyolország szörnyű volt. Megkértem Scottot, hogy vágjuk el a kereskedelmet Spanyolországgal”
– mondta az elnök, Scott Bessent pénzügyminiszterre utalva.
Trump szerint az egyik sérelem az volt, hogy Spanyolország nem akarta a GDP 5 százalékára emelni a védelmi költségvetését, holott állítása szerint minden más európai ország ebbe boldogan belement. A bejelentés közvetlen előzménye azonban az volt, hogy az Irán elleni műveletekre készülve Spanyolország megtiltotta Amerikának, hogy a bázisaikat a perzsa állam megtámadására használják.
„Spanyolország azt mondta, nem használhatjuk a bázisaikat, ennyi. Nem is akarjuk. Használhatnánk, ha akarnánk. Berepülhetnénk, használhatnánk. Senki nem fogja azt mondani, hogy ne használjuk, de nekünk nem is kell. De amúgy barátságtalanok voltak”
– taglalta az amerikai elnök.
A bejelentés súlyát adja, hogy Spanyolország az Európai Unió és a NATO tagja, és nominális GDP alapján a világ 12. legnagyobb gazdasága.
„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.
A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aranykoporsóban temették el a 15 millió dolláros drogbárót – Mexikó lángokban áll a bosszú miatt
A Jalisco Új Nemzedék kartell vezetője, Nemesio Oseguera Cervantes, vagyis El Mencho egy február végi katonai rajtaütés után halt meg. Halálát követően a kartell erőszakhullámot indított, amiben több mint hetvenen haltak meg.
Aranykoporsóban, drogkartelleket éltető zenére és hatalmas katonai készültség mellett temették el március 2-án, hétfőn Mexikó egyik legkeresettebb és legerőszakosabb drogbáróját, az El Mencho néven ismert Nemesio Oseguera Cervantest – írta a BBC. A Guadalajara melletti Zapopan temetőjébe öt teherautóra volt szükség, hogy elszállítsák a több száz virágcsokrot, köztük egy hatalmas, kakast ábrázoló kompozíciót, ami a drogbáró kakasviadalok iránti szenvedélyére utalt. A gyászolók közül sokan maszkokkal takarták el az arcukat, miközben a menetet kísérték.
A Jalisco Új Nemzedék kartell 59 éves vezetőjét február 22-én egy katonai rajtaütés során sebesítették meg súlyosan Jalisco állam Tapalpa nevű településén. A mexikói hadsereg amerikai hírszerzési információk alapján csapott le rá, a tűzharc után pedig légi úton akarták Mexikóvárosba szállítani, de belehalt sérüléseibe.
„Ez jelentős csapás Mexikó egyik legerőszakosabb bűnszervezetére” – nyilatkozta Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter a sikeres akciót követően.
El Mencho halálhírére a kartell azonnal lángba borította Közép-Mexikót. Közel húsz államban indult erőszakhullám, a fegyveresek utakat zártak le, járműveket gyújtottak fel és fegyveres támadásokat indítottak. A megtorlásokban több mint hetvenen vesztették életüket, köztük a Nemzeti Gárda legalább huszonöt tagja. A kialakult káosz miatt az Egyesült Államok arra kérte az érintett területeken tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak biztonságos helyen.
A hatóságok a holttestet Mexikóvárosban DNS-vizsgálattal azonosították, majd ezt követően adták át a családnak, akik megszervezték a temetést. A vezér halálával hatalmi vákuum keletkezett a kartell élén, ami elemzők szerint belső harcokhoz és az erőszak további eldurvulásához vezethet. „Az amerikaiaknak nagyon óvatosnak kell lenniük, ha most Mexikóba utaznak. A kartell bosszút fog állni, és nem érdekli őket, ki kerül a kereszttűzbe” – figyelmeztetett Derek Maltz, az amerikai kábítószer-ellenes hivatal korábbi különleges műveleti vezetője.
Nemesio Oseguera Cervantes a 2010-es évek elején emelkedett fel a Jalisco Új Nemzedék kartell élén, amely azóta Mexikó egyik legkiterjedtebb és legbrutálisabb hálózatává nőtte ki magát.
A szervezet kegyetlen módszereiről és komoly fegyverzetéről volt ismert; 2015-ben például egy rakétavetővel lőttek le egy katonai helikoptert. Az Egyesült Államok 15 millió dolláros nyomravezetői díjat tűzött ki El Mencho fejére.
Aranykoporsóban, drogkartelleket éltető zenére és hatalmas katonai készültség mellett temették el március 2-án, hétfőn Mexikó egyik legkeresettebb és legerőszakosabb drogbáróját, az El Mencho néven ismert Nemesio Oseguera Cervantest – írta a BBC. A Guadalajara melletti Zapopan temetőjébe öt teherautóra volt szükség, hogy elszállítsák a több száz virágcsokrot, köztük egy hatalmas, kakast ábrázoló kompozíciót, ami a drogbáró kakasviadalok iránti szenvedélyére utalt. A gyászolók közül sokan maszkokkal takarták el az arcukat, miközben a menetet kísérték.
A Jalisco Új Nemzedék kartell 59 éves vezetőjét február 22-én egy katonai rajtaütés során sebesítették meg súlyosan Jalisco állam Tapalpa nevű településén. A mexikói hadsereg amerikai hírszerzési információk alapján csapott le rá, a tűzharc után pedig légi úton akarták Mexikóvárosba szállítani, de belehalt sérüléseibe.
„Ez jelentős csapás Mexikó egyik legerőszakosabb bűnszervezetére” – nyilatkozta Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter a sikeres akciót követően.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Négypárti szavazólap jöhet áprilisban: a DK már a célegyenesben, a kisebb pártok a kiesés szélén
A Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy a Fidesz, a Tisza Párt és a Mi Hazánk után ők is összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges ajánlásokat. A március 6-i határidő előtt a Jobbik és az MKKP is komoly lemaradásban van.
Három nappal a jelöltállítási határidő előtt a Demokratikus Koalíció szerint a párt már teljesítette a listaállításhoz szükséges feltételeket, miközben több kisebb párt még messze van a küszöbtől – így akár az április 12-i országgyűlési választáson mindössze négy pártlistáról dönthetünk. Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án, péntek délután 4 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 aláírást, országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 71 választókerületben rendelkezik jelölttel, minimum 14 különböző megyében és a fővárosban.
A DK kedden közölte, hogy több mint 71 egyéni választókerületben már le is adták a szükséges számú ajánlásokat, és szerdán döntenek az országos lista összetételéről
– írta a 24.hu. A párt hozzátette, ettől függetlenül mindenhol folytatják a gyűjtést, és a következő két napban mind a 106 választókörzetben leadják az induláshoz szükséges ajánlásokat. A DK sajtóirodája szerint az ajánlásgyűjtés „nemcsak 500 aláírás összegyűjtéséről szól”, utalva a kampánytevékenységre.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt egyetlen nap alatt, a Mi Hazánk pedig egy héten belül, már a múlt hétvégére összegyűjtötte a jelöltenkénti 500 ajánlást mind a 106 választókörzetben. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője szerint helyenként „alig fél óra alatt” összejött az 500 aláírás. A Mi Hazánk egyik józsefvárosi jelöltjének ügyében feljelentést tettek, miután felmerült, hogy halottak nevében is adtak le ajánlásokat.
Három nappal a határidő lejárta előtt, kedd délután a kisebb pártok rosszul álltak. A Kétfarkú Kutya Pártnak 24 jelöltje adott le eddig aláírást, vagyis a listaállításhoz szükséges 71-hez további 47 jelöltjüknek kell sikeresen ajánlásokat gyűjtenie. A parlamentben jelenleg is ülő Jobbik 12 jelöltet jelentett be, érdekesség, hogy közülük ötöt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A Szolidaritás-Munkáspárt pártszövetség szintén 12, míg Gődény György Normális Élet Pártja mindössze négy jelöltig jutott el.
A jelenlegi állás alapján elképzelhető, hogy az áprilisi választáson csupán négy pártlista szerepel majd a szavazólapon. Összehasonlításképp: 2022-ben hasonló szabályok mellett hat, 2018-ban viszont 23 párt állt rajthoz – akkor ehhez elegendő volt 27 egyéni jelöltet indítani.
Három nappal a jelöltállítási határidő előtt a Demokratikus Koalíció szerint a párt már teljesítette a listaállításhoz szükséges feltételeket, miközben több kisebb párt még messze van a küszöbtől – így akár az április 12-i országgyűlési választáson mindössze négy pártlistáról dönthetünk. Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án, péntek délután 4 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 aláírást, országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 71 választókerületben rendelkezik jelölttel, minimum 14 különböző megyében és a fővárosban.
A DK kedden közölte, hogy több mint 71 egyéni választókerületben már le is adták a szükséges számú ajánlásokat, és szerdán döntenek az országos lista összetételéről
– írta a 24.hu. A párt hozzátette, ettől függetlenül mindenhol folytatják a gyűjtést, és a következő két napban mind a 106 választókörzetben leadják az induláshoz szükséges ajánlásokat. A DK sajtóirodája szerint az ajánlásgyűjtés „nemcsak 500 aláírás összegyűjtéséről szól”, utalva a kampánytevékenységre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
