„A következő forduló Erdoğannak fog kedvezni” – a török elnökválasztásról kérdeztük a Türkinfo főszerkesztőjét

Csepeli György szociálpszichológus a Népszavának adott interjúban arról beszélt, hogy

Úgy véli, ez leginkább kis településeken hatásos, ott, ahol az emberek közvetlen megélhetése kerülhet veszélybe, de a városokban szerinte nem működik.

A szakember szerint a hatalom különféle közvetett eszközökkel élhet. Példaként említette Molnár Áron színész esetét, akinek a közösségi médiás tevékenysége alapján küldött felszólítást a NAV.

A civil szervezeteket és az önkormányzatokat pénzmegvonással lehet befolyásolni, de a rendőrség és az ügyészség is szerepet kaphat, ahogyan azt a Magyar Péter és Dobrev Klára ellen indult ügyek is mutatják. Csepeli úgy látja, a már ismert megfélemlítési módszerek gyakoribbá válhatnak, mert enélkül a hatalom attól tarthatna, hogy gyengének látszik.

Úgy fogalmazott: „Hasonló a helyzet 1956 őszéhez, amikor Rákosi Mátyás már megbukott, Gerő Ernő fenyegetődzött, miközben a velük szemben álló Nagy Imre csillaga emelkedőben volt.”

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt nem tartja hatékony eszköznek.

A professzor szerint a fenyegetés akkor ér célt, ha azt, akit meg akarnak félemlíteni, valóban el is éri.

és ezt a sajtó és a közösségi média is egyértelművé tette azok számára, akik nem voltak jelen.

Csepeli úgy gondolja, hogy a 2026-os választások közeledtével bizonytalan hatósági vezetők inkább kivárnak. Ez viszont növeli azok kockázatát, akik ellenállnak.

A professzor korábban arról is beszélt, hogy „a tudatlan tömeg hiszékeny, a bolondok hajóján a konteó olyan, mint baktériumnak a húsleves.”

Akkor azt mondta, az iskolarendszer jelenleg nem készít fel a hamis állítások felismerésére.

via 24.hu

Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.

A gödi Samsung SDI gyár környezethasználati engedélyének visszavonásáért régóta küzdenek a civilek. Szerintük a kormányhivatal az engedély 2023-as kiadásakor nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, és rendkívül megengedő volt a levegő- és vízszennyezéssel, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladékkal kapcsolatban is. A bíróság azonban nem emiatt, hanem azért vonta vissza az engedélyt, mert azt a kormányhivatal a per alatt háromszor is módosította, megemelve az üzem gyártókapacitását, engedélyezve újabb zaj- és légszennyező források beépítését, valamint azt, hogy többet használjanak a magzatkárosító NMP oldószerből.

Tavaly áprilisban egyszer már a bíróság úgy döntött, hogy a végleges ítéletig fel kell függeszteni a környezethasználati engedélyt, de azt a kormányhivatal úgy értelmezte, elég csökkenteni a termelést. A civilek szerint ilyen "trükközésre" most nincs lehetőség, a gödi gyárnak teljesen le kell állítania a gyártást. Egy új engedély megszerzése pedig három hónapba is telhet. Hogy addig mi történik, és hogyan állt elő ez a helyzet, arról Szegedi Ákossal, a Göd-ÉRT Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Jogerős végzés született arról, hogy ennek az üzemnek nincs környezethasználati engedélye. Ma reggel működött a gödi gyár?

– A hangok alapján csendben volt a gyár. A procedúrának van még néhány napos kifutása: a kézhezvételtől számítva kell a gyárnak megfelelnie ennek az úgymond „nem működésnek”. Itt még van némi tér arra, hogy egy darabig működtessék a gyárat, mert a jogerős végzés az, ami számít.

– Tehát október végére kiderül, hogy a gödi gyár eleget tesz-e az ítéletnek, vagy sem. De még itt van még a Kúria, mint utolsó lehetőség...

– A Kúriánál már csak súlyos eljárási hibákra hivatkozhat a gyár. Amennyire tudom,

Ez az ítélet is azon alapult, hogy kormányhivatali szinten mennyire voltak megfelelőek az eljárásjogi lépések. Itt eljárásjogi problémák voltak az összesen négy határozattal, és ez alapján hozta meg a törvényszék azt a döntést, hogy ilyenkor az összes így kiadott engedély semmissé válik.

– Ez most teljes csendet és tétlenséget jelent a gyár számára, ha az ítélet hatályba lép?

– Igen. Gyártó tevékenységet nem folytathat. Sarkítva: az üzemi konyha működhet, a bérszámfejtési papírokat kiadhatják a kollégáknak, de üzemi, gyártási tevékenységet nem végezhet a gyár.

– Ha betartják az ítéletet, akkor sok dolgozót el is fognak bocsátani, nem?

– Úgy gondoljuk, a dolgozók érdeke is az, hogy törvényesen működő gyárban dolgozzanak. Ez a per most a környezethasználati engedélyről szólt, de a Samsungnak súlyos munkaügyi bírságai voltak; legutóbb, 100 milliós, maximális összegű bírságot szabott ki a munkaügyi hatóság.

Mi a működési engedélyt támadtuk, de ezekből látszik, hogy a dolgozók munkakörülménye, élete és egészsége sincsen feltétlenül biztonságban.

– Kérem, foglalja össze: miben lóg ki a többi hazai akkumulátorgyár közül a Samsung gödi működése?

– Visszakanyarodnék az előzményekhez. Egyesületünk úgy indította az egészet, hogy a legjobban érzékelhető probléma a zajszennyezés volt. Folyamatosan érkeztek a zajpanaszok az érintett lakosoktól, az életminőségük jelentősen romlott. Ezt a kormányhivatal nem kezelte megfelelően, sőt egyáltalán nem kezelte, a Samsung sem. Bizonyos időszakokban a kormányhivatal mért ugyan zajszennyezést, de akkor az egyesületünk figyelemmel kísérte a működést, és a jegyzőkönyvek mérési eredményeiből egyértelmű volt, hogy abban az időszakban a gyár nem működött üzemszerűen. Emellett a levegőbe kerülő anyagokról sincs transzparens, lakosság felé történő tájékoztatás. Rengeteg csőtörés történik, a veszélyes hulladékok elhelyezésével kapcsolatban is gondok vannak. Több mint öt éve húzódik ez az egész. A gyárnak muszáj volt környezethasználati engedélyt kérnie, ezt támadta az egyesületünk, és kiderült: a gyár így nem működtethető.

A sok bírság – munkaügyi, építésügyi, katasztrófavédelmi –, azt mutatja, hogy a gyár csak „lekövette”, amit a hatóságok megköveteltek. Tudja, milyen lépéseket kellene megtennie, de mindig megvárja a hatósági lépéseket, és csak azok nyomására teszi meg, amiről tudja, hogy eleve meg kellene tennie. Tudna szabályszerű működést produkálni. Bár az, hogy ezt a veszélyes üzemet közvetlenül a lakóövezet mellett húzták fel, nemcsak a zaj miatt problémás, hanem ellentétes az Európai Unió katasztrófavédelmi irányelvével is. Ez ugyanis hangsúlyozza a lakóházaktól való biztonságos távolságot ilyen üzemek építése esetén. Nem véletlen, hogy nincsenek kijelölve a gödi gyár veszélyességi övezetei, pedig ez törvényi előírás, hiszen nyilvánvalóvá válna, hogy milyen sok ingatlant és lakost érintene egy esetleges baleset. Ami sajnos nem zárható ki, tekintve a Samsung SDI hatóság által is szankcionált számos iparbiztonsági és tűzvédelmi mulasztását.

– Kevesebb zajszinttel és kevesebb környezetterheléssel?

– Igen. Ehhez megvan a technológia. Például a zaj esetében: amikor vasútvonalat építenek, kötelező zajvédő falat emelni. Egy gyárnál sem lenne nagy kihívás ilyen lépéseket megtenni, mégsem tették meg. Régóta alkalmazható megoldások vannak, amelyekkel elkerülhető lett volna ennyi szabálysértés és probléma.

– A Samsung nyilván a profitot maximalizálja; amit nem kell, nem tesz meg. Az állami hatóságok viszont azért vannak, hogy betartassák a szabályokat. Hol hibázott a rendszer? Ráadásul, ha a Samsung így járt, lehet, hogy valaki felé kártérítési igényt is benyújthat.

– Azt tapasztaltuk, hogy szimbiotikussá vált a hatóság és a gyár viszonya. A per is így állt össze: egyesületünk volt a felperes, az alperes a kormányhivatal, amely az engedélyt adta, és mellé a Samsung becsatlakozott mint alperesi érdekelt. Ez a jogi kifejezés jól mutatja, hogy

Úgy gondolom, a hatóság eléggé engedékeny volt a gyárral szemben.

– Amikor a gyár megépítése szóba került, végigment-e a folyamat az előírt úton? Volt-e lakossági tájékoztatás, környezeti vagy hatástanulmány, együttműködés civil szervezetekkel?

– Az indulás egy a város számára „nem ismert” szituáció volt: a korábbi, Markó József polgármester vezette testület opcióként felajánlott egy beruházási lehetőséget, ami „adta magát” a Samsung számára. A beruházás itt valósult meg. Adott volt az infrastruktúra alapja is: korábban katódgyár, majd képcsöves tévék gyártása zajlott itt.

az akkori önkormányzati vezetésnek ez nem volt meglepő, hiszen ők hívták be a gyárat. Közmeghallgatások, lakossági fórumok az indulásnál nem voltak; csupán bejelentették, hogy a magyar kormány támogatja a beruházás megvalósítását.

– Végeztek-e számítást arról, hogy a gyár közvetlen közelében lévő ingatlanok értéke mennyivel csökkent?

– Annyira ellehetetlenültek a lakhatási körülmények, hogy ez a környék egyértelműen negatívan érintődött. Sokan láttak benne lehetőséget: a növekedés nagy munkaerőbeáramlást hoz, ezért sokan eladták az ingatlanjukat az induláskor. Mások olcsón megvették ezeket, majd tömegszállásnak adták ki. Hirtelen nagyon sok külföldi vendégmunkás jelent meg, nehéz körülmények közé kerülve. Az érintett ingatlanok értéke biztosan leértékelődött.

– Ráadásul duplán: egyik oldalon a zajos gyár, a másikon a szomszédság, családos övezet helyett tömegszállásokkal. Van erről számszerű adat? Négyzetméterár, bármilyen számítás?

– Mi nem végeztünk ilyen számításokat. Tudjuk, hogy vannak, akik polgári pereket indítottak az ingatlanjuk leértékelődése miatt a gyárral szemben. Konkrét lakosokról nincs információnk, csak annyi, hogy folynak ilyen perek.

– Ezek szerint arra sem tud konkrét választ adni, hogy ha mindent szükséges változtatást végrehajt a gyár, és csendesebben, biztonságosabban újraindul a termelés, mennyivel lehet visszaemelni az ingatlanok értékét.

– Ez függ attól is, mennyire fut fel a termelés, mekkora a kereslet a gyár termékeire; az akkumulátorgyártás konjunkturális. A nyilvánossá vált adatok alapján a gyár termelése súlyosan visszaesett, így a munkaerőigény is csökkent. De azok a házak, amelyeket erre a célra megvettek és átalakítottak, attól még nem fognak minőségben javulni, ha az ideiglenesen ott lakó munkavállalók elmennek. Még nagyobb probléma, hogy

így nagyon sok tulajdonos kényszerül döntéshelyzetbe: váljon meg szeretett, korábban értékes otthonától, vagy éljen a veszélyek közepette.

– Ha jól tudom, a Samsung mindettől függetlenül bővíteni is akarja a gyárát.

– Az engedély, mielőtt kimondták, hogy a működést le kell állítani, a bővítésre nem terjed ki; az az engedély a termelésről szól. Nagy terület van a Samsung birtokában, és az építkezés folyamatosan zajlik.

– Az új építkezésnél az engedélyezéssel kapcsolatban most már van rálátásuk? Tanultak-e a hatóságok a korábbi hibákból?

– A hivatalok és a kormányhivatal részéről nincs meg a transzparencia. Nem szabadna gondot okoznia annak, ha egy egyesület vagy magánszemély adatot kér, hogy megadják a nyilvánosan elérhető információt. Azt látjuk, hogy a gyár növekszik, új részegységek épülnek. Az ezekkel kapcsolatos engedélyeket az építésügyi hatóságtól próbáljuk beszerezni, ami a kormányhivatalon belül másik hatóság, és erről is nagyon nehezen kapunk információt.

Havonta csak egyetlen napon és csak személyesen lehet időpontot foglalni ultrahangos vizsgálatra a Váci Jávorszky Ödön Kórházban, írta a Telex. A betegek beszámolói szerint sor a földszinten kezdődik, végigtekereg a lépcsőházon és így, közel két órás sorbanállás után lehet eljutni az ablakig. Ha betelnek az időpontok, a többiek hoppon maradnak. Az Egészségablak applikáción keresztül is lehet ultrahangos időpontot foglalni, itt a rendszer más intézmények szabad kapacitásait is felajánlja. Azonban éppen a legkiszolgáltatottabbak adott esetben ezt az applikációt sem tudják használni, nekik marad a sorbanállás.

A váci havária apropóján Rékasi Balázs egészségügyi szakközgazdász, orvossal beszélgettünk, mi kellene ahhoz, hogy ne ilyen méltatlan helyzetekben legyen része annak, aki nem tudja a magánegészségügyet választani.

– Hogyan alakulhat ki ilyen helyzet, hogy egy adott körzetet ennyire nem képes ellátni egy szakrendelő? Miközben nekem az a tapasztalatom, hogy sok helyen konganak az ürességtől a szakrendelők, alig van beteg, tehát valószínűleg a gép és az ember is meglenne.

– Sok helyen ember sincs. Viszont az, hogy üresnek tűnik a szakrendelő, még nem jelenti azt, hogy nincs beteg. Régebben, a hetvenes években mindenki csak úgy beállt a sorba, és várta, hogy sorra kerüljön. Az elektronikus előjegyzés bevezetése óta viszont ez rendezettebb lett: a betegek adott időpontra érkeznek, az orvos pedig be tudja állítani, hogy hány percenként fogad új pácienst, ez lehet ez 15, 20, vagy akár kevesebb is, ha csak kontrollra jönnek. Ezért tűnhet üresnek a rendelő. A másik része a dolognak maga az ultrahangos előjegyzés. Az ultrahangvizsgálatokra való várakozás mindenhol probléma. Egyrészt kevés a radiológus szakorvos, másrészt a radiológia olyan terület, ahol a legtöbb vizsgálatot ma már távleletezéssel, központilag végzik. A beteggel ilyenkor egy egészségügyi szakdolgozó találkozik, aki a vizsgálatot elvégzi, de az orvos máshol ül, és központilag értékeli a felvételeket. Ez hatékonyabb, mert az orvos idejét nem kötik le olyan dolgok, mint a beteg öltözködése vagy mozgása a rendelőben.

Ez időigényesebb és kevésbé hatékony. A világon mindenhol próbálják ezt a problémát szonográfus-képzéssel enyhíteni. A szonográfus diplomás ápoló, aki ultrahang-specialista képzést kap. A modern megoldás tehát kettős: egyrészt több szonográfust kell képezni, másrészt bővíteni kell azoknak az orvosoknak a körét, akik jogosultak ultrahangvizsgálatot végezni. Ma sok orvos el tudna végezni ultrahangvizsgálatot némi továbbképzéssel, de vagy nincs rá jogosultsága, vagy nincs hozzá külön finanszírozása. Vidéki háziorvosok egyébként pályázhattak ultrahangkészülékre, és ezer körüli gépet ki is osztottak, de a képzésekre külön támogatást nem kapnak, így ha elmennek, azt saját idejükből és energiájukból végzik. Ráadásul hivatalosan nem is leletezhetnek. Az egészségügyi államtitkárság most szeretne ezen változtatni, hogy a háziorvosok is végezhessenek alapvető diagnosztikus célú ultrahangvizsgálatokat. Így például egy epekő vagy epehólyag-gyulladás gyanúját helyben is ki tudnák deríteni. Ehhez viszont megfelelő képzés, motiváció és finanszírozás is kell.

– A váci esetnél az is probléma volt, hogy csak személyesen lehetett időpontot kérni. Gyakori jelenség, hogy hiába van megadva telefonszám, azt nem veszik fel, vagy az embernek legalább egy órát kell próbálkoznia.

– Egyetértek önnel. Az Egészségablak applikációban elvileg lehet időpontot foglalni és megnézni, hol van korábbi szabad időpont, de nem mindenki tudja gördülékenyen használni, idő, amíg az ember megtanulja. A probléma gyökere azonban továbbra is az, hogy kevés az ultrahangos orvos. Emellett fontos megemlíteni, hogy az ultrahang vizsgálatok finanszírozása sokáig elmaradt a valóságtól: az intézmények csak néhány ezer forintot kaptak egy vizsgálat után, és fix keretük volt.

A kormány az utóbbi időben valamelyest emelte a finanszírozást, de a korlátok továbbra is fennállnak. Vannak önkormányzatok, amelyek pluszban finanszírozzák a vizsgálatokat, hogy enyhítsék a társadalmi nyomást, és jobb ellátást nyújtsanak. Viszont, amióta bárki bármelyik települési szakrendelőben foglalhat időpontot, egy ilyen intézkedés azt a kérdést veti fel az adott település önkormányzatánál, hogy miért finanszírozzák a más településekről érkező betegek vizsgálatait?

– Ez a rugalmasság önmagában dicséretes, mert valóban jobban ki lehet használni a szabad kapacitásokat. Azonban nem jelent megoldást annak az idős, egyedülálló embernek, akinek nincs autója, pénze vagy lehetősége máshova menni. Azt érzem, hogy ez inkább kényszer szülte megoldás, mint valódi előrelépés.

– Ráadásul orvosként a másik oldalról is látom a problémát: ha egy háziorvos a saját kerületében küld be valakit ultrahangra, pontosan le tudja írni, mit keres a vizsgálat során. A helyes diagnózis alapja a pontos kérdés. Ha viszont bárhonnan érkeznek betegek, és nem hozzák a korábbi leleteiket, az orvosnak sokkal több idejébe telik kideríteni, mit is kellene vizsgálni.

– Mi lehet az a megoldás, ami az idősek számára is elérhető, nem igényel külön szabadságot a sorban álláshoz, és visszaadja az embereknek azt az érzést, hogy a befizetett adójukért valóban megkapják az ellátást?

– Először is: tisztességesen meg kell finanszírozni az egészségügyet.

– Például az ultrahangnál a mostani finanszírozási keretösszeg fele, mekkora része a valóságos igénynek?

– Hasraütésszerűen mondom, de szerintem

Jelenleg a GDP 4,5 százalékát költjük rá, míg az uniós átlag 8 százalék.

– Bár én nem emlékszem a magyar egészségügy aranyéveire, de amikor a jobban volt finanszírozva a rendszer, akkor mennyit költött a költségvetés az ágazatra?

– Elég öreg vagyok, de erre én sem emlékszem. A hetvenes évekből örökölt kórházcentrikus rendszert tartjuk fenn, rengeteg intézményt, amire nincs szükség.

A járóbeteg szakrendelés ma bizonytalan helyzetben van: részben államosítják, részben önkormányzatokhoz, részben kórházakhoz tartozik.

Ha egy szakrendelő kórházhoz tartozik, ott mindig másodlagos szerepe lesz. Ráadásul a kórházigazgatóknak sincs mozgásterük: nem tudnak versenyképes bért adni, mert közszolgálati jogviszonyban vannak, miközben a magánklinika teljesítményalapú fizetéssel elcsábítja ugyanazt a radiológust.

– Amit elmondott az azt is jelenti, hogy meglenne az elég kapacitás és ember, csak rosszul van elosztva? Kiknek az érdeke, hogy ez ne változzon? Hiszen amikor kórházbezárásról van szó, mindig politikai vitává fajul a kérdés.

– Sajnos az egészségügy túlságosan átpolitizált. Más országokban van közép- és hosszú távú egészségpolitikai stratégia. A kedvenc példám Finnország: a hetvenes években még szegény ország volt, de nem gyárakat kezdtek építeni, hanem az egészségügy és az oktatás fejlesztésébe fektettek. Egészségesebb élelmiszereket vezettek be, csökkentették azok sótartalmát, és ezzel elérték, hogy egészségesebb, produktívabb nemzetté váljanak.

– Nyilván politikai egyetértés is kellett ehhez.

– Igen, konszenzus. Magyarországon viszont, ha valaki be akar zárni egy kisvárosi szülészetet, abból politikai tiltakozás lesz, az éppen aktuális ellenzéki oldalról.

Sokkal jobb lenne, ha a speciális ellátásokat régiós centrumokba koncentrálnánk, és az egyszerűbb problémákat az alapellátás kezelné.

– Ha kivonjuk a politikát, az orvostársadalmon belül is van ellenérdekeltség egy átfogó reformmal szemben?

– Ha én kórházigazgató vagyok, természetesen védeném a saját intézményemet, de összességében nem gondolom, hogy ez lenne az akadály. Tegnap például egészséggazdaságtani konferencia volt, ahol 280 szakember, a jövő generáció képviselői, egyetértettek abban, hogy alapvető reformokra van szükség. Orvosszámban egyébként nem állunk rosszul, hozzuk a nyugat-európai átlagot. A gond a szakdolgozók, különösen az ápolók hiánya, és a gondozói, otthonápolási hálózat fejletlensége.

– Tehát ha jól értem, ha hirtelen megdupláznánk a GDP-arányos egészségügyi kiadásokat, de a rendszer maradna a régi, akkor csak még több pénzt dobnánk a kútba.

– Pontosan. XXI. századi választ kell adni: centrumkórházakban gyors ellátás, rövid kórházi tartózkodás, megelőzés, otthoni, és járóbeteg-ellátás. Ehhez viszont új gondozási hálózat és teljes strukturális átalakítás szükséges.

– Ide politikai bátorság is kell, a pénz kevés.

– Politikai bátorság, stratégia és irány. Jelenleg egy kórházigazgató sem tudja, merre van az előre. Szócska Miklós volt az utolsó államtitkár, aki a Semmelweis Tervben leírta, hová szeretnénk eljutni. Azóta nincs nyilvános stratégia.

ahelyett, hogy megfogalmazná, hogyan akarják betölteni az ezer hiányzó háziorvosi praxisnak akár csak az egyikét is.

– Tegyük fel, hogy bármelyik jövőbeli kormány elhatározza, hogy elindul ezen az úton. Hány év alatt érhetünk el legalább egy szlovák szintű egészségügyi ellátást?

– Ezt a WHO európai regionális irodája is vizsgálta, és meghatározott úgynevezett „quick win” tevékenységeket: olyan intézkedéseket, amelyek egy politikai cikluson belül valódi javulást hozhatnak. Körülbelül huszonöt ilyet listáztak. Például Magyarországon az egyik legsürgetőbb, hogy nálunk a legalacsonyabb az alkoholos termékek adója az Unióban. Ezen emelni kellene, megtiltani a reklámozást, és az ebből származó bevételeket egészségfejlesztési programokra fordítani. Ilyen egyszerű, konkrét intézkedésekből áll ez a program, nem abból, hogy melyik kórházat kell felújítani, hanem abból, hogyan lehet rövid távon javítani a lakosság egészségi állapotát.