A heves esőzés miatt beomlott a repülőtér teteje, egy ember meghalt Delhiben
Csütörtök óta tartanak a szárazságot váltó esőzések az indiai városban. A meteorológusok előrejelzése alapján a hétvégén is folytatódik a „heves vagy nagyon heves esőzés”.
A heves esőzés következtében beszakadt a tető a Delhi repülőtéren, írja a BBC. A péntek reggeli baleset következtében egy ember meghalt, nyolc másik pedig megsérült. A tragédia után az Indira Gandhi nemzetközi repülőtér 1-es terminálján minden járatot felfüggesztettek. A tető összeomlása során négy jármű is megsérült.
Az 1-es terminálról indul a legtöbb belföldi járat. A légitársaságok egy része ezért a repülőtér másik két termináljára helyezte át járatait.
A reptér technikai bizottságot hozott létre a baleset okainak kivizsgálására. A légügyi bejelentette, hogy a halálos áldozat családja 2 millió rúpiás (8,8 millió forint) kártérítést, míg a sérültek 300 ezer rúpiát (1,3 millió forint) kapnak.
A miniszter hozzátette, hogy tart a vizsgálat, és folyamatban van egy ellenőrzés, hogy megelőzzenek további hasonló baleseteket. Emellett országos szinten minden olyan repülőtér épületeit is átvizsgálják, amelyek hasonló szerkezetekkel rendelkeznek.
A tragédia helyszínén videót is készítettek az indiai város tűzoltói:
A terminált nemrég újították fel több milliárd rúpiáért, amit Narendra Modi miniszterelnök avatott fel márciusban, nem sokkal a legutóbbi választások előtt. Ugyanakkor később kiderült, hogy az összeomlott tető nem a felújított szakasz része volt.
A heves esőzések csütörtök óta tartanak Delhiben, ami egyben enyhülést hozott a város április óta tartó forró időjárásában. Az esőzések miatt azonban a városban káosz alakult ki, számos út víz alá került, és nagy dugók alakultak ki. A közösségi médiában terjedő videókon térdig érő vízben gázoló embereket, valamint részben víz alá került autókat és buszokat lehetett látni az aluljárókban.
Az indiai meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a hétvégén is folytatódik a „heves vagy nagyon heves esőzés” a városban.
A heves esőzés következtében beszakadt a tető a Delhi repülőtéren, írja a BBC. A péntek reggeli baleset következtében egy ember meghalt, nyolc másik pedig megsérült. A tragédia után az Indira Gandhi nemzetközi repülőtér 1-es terminálján minden járatot felfüggesztettek. A tető összeomlása során négy jármű is megsérült.
Az 1-es terminálról indul a legtöbb belföldi járat. A légitársaságok egy része ezért a repülőtér másik két termináljára helyezte át járatait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Majd amikor az első magyar honvéd elesik a fronton, és elássák egy gödörbe, majd akkor mindenki észhez tér” – mondta Lázár, majd kitüntetésnek vette, hogy lehorthystázták
Lázár János egy makói lakossági fórumon az ukrán fenyegetésről és a háborúból való kimaradásról beszélt. A miniszter egy kérdezőnek válaszolva a „horthysta” jelzőt elismerésnek nevezte.
„Majd amikor az első magyar honvéd elesik a fronton, és elássák egy gödörbe, majd akkor mindenki észhez tér” – mondta Lázár János egy makói lakossági fórumon. Az építési és közlekedési miniszter a Lázárinfó nevű eseményen arról beszélt, hogy Magyarországnak a 21., sőt a 22. században is ki kell maradnia minden háborúból. A 444.hu beszámolója szerint Lázár új szintre emelte a háborús retorikát, amikor kijelentette: „a háború sorsát illető nézetkülönbség addig marad fent, amíg az első magyar gyerek meg nem hal. Mármint magyarországi, mert magyar gyerek halt már meg Kárpátaljáról.”
A miniszter szerint Ukrajna megfenyegette Magyarországot a Barátság kőolajvezeték elzárásával, amit ő „egy háborús fenyegetésnek” és a magyar álláspont megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlásnak nevezett.
Hozzátette, hogy „Orbán Viktor az ukránok legnagyobb ellenfele, őt akarják lekaszabolni, őt akarják eltakarítani az útból, őt akarják megbuktatni”, és ehhez szerinte a németek és más nyugati szereplők is asszisztálnak. A közönség egyik tagjához fordulva azt mondta: „Ön asszonyom, miért áll az ukránok oldalára? Miért az ukránokat védi, amikor elzárják az olajcsapot Magyarországtól? Önnek, ha igaz magyar ember, akkor mellénk kellene állnia”.
Lázár a TISZA pártot is megszólította: szerinte félre kellene tenniük az ellentéteket és összefogni a Fidesszel az ukrán fenyegetéssel szemben. A miniszter úgy látja, az ellenzéki pártnak az az érdeke, hogy Ukrajna ártson Magyarországnak.
A fórumon felszólalt az a férfi is, aki korábban Szegeden már Orbán Viktortól is kérdezett. A minisztert a „16 éven keresztüli lopásról” faggatta, és egy „horthysta földesúr hasonmásának” nevezte. Lázár erre úgy reagált: „azt, hogy horthystának bélyegeznek, ezt kifejezetten kitüntetésnek veszem, 2026-ban tart ott Magyarország, hogy ezt én elismerésnek veszem”.
Lázár János 2023 szeptemberében, Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulóján Kenderesen mondott beszédet, amelyben a volt kormányzót „kivételes államfőnek, igaz magyar hazafinak és hős katonának” nevezte. Az izraeli nagykövetség akkor elítélte a miniszter szavait, közleményükben azt írták: „Egy olyan személy dicsőítésének, akinek tettei tragédiát hoztak a magyar népre, különösen a zsidó honfitársaira, akik közül mintegy 600 000 ártatlan férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg, nincs helye a modern Magyarországon.”
A Barátság kőolajvezeték elzárásával kapcsolatos ukrán jelzések korábban is megjelentek a nyilvánosságban. 2024 augusztusában Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó bejelentette, majd pár órán belül vissza is vonta a vezeték leállítására vonatkozó kijelentését. Elemzők szerint a tranzitszerződés 2030-ig érvényes, így a leállításra vonatkozó üzenetek inkább politikai nyomásgyakorlásként, mintsem azonnali technikai fenyegetésként értelmezhetők.
„Majd amikor az első magyar honvéd elesik a fronton, és elássák egy gödörbe, majd akkor mindenki észhez tér” – mondta Lázár János egy makói lakossági fórumon. Az építési és közlekedési miniszter a Lázárinfó nevű eseményen arról beszélt, hogy Magyarországnak a 21., sőt a 22. században is ki kell maradnia minden háborúból. A 444.hu beszámolója szerint Lázár új szintre emelte a háborús retorikát, amikor kijelentette: „a háború sorsát illető nézetkülönbség addig marad fent, amíg az első magyar gyerek meg nem hal. Mármint magyarországi, mert magyar gyerek halt már meg Kárpátaljáról.”
A miniszter szerint Ukrajna megfenyegette Magyarországot a Barátság kőolajvezeték elzárásával, amit ő „egy háborús fenyegetésnek” és a magyar álláspont megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlásnak nevezett.
Hozzátette, hogy „Orbán Viktor az ukránok legnagyobb ellenfele, őt akarják lekaszabolni, őt akarják eltakarítani az útból, őt akarják megbuktatni”, és ehhez szerinte a németek és más nyugati szereplők is asszisztálnak. A közönség egyik tagjához fordulva azt mondta: „Ön asszonyom, miért áll az ukránok oldalára? Miért az ukránokat védi, amikor elzárják az olajcsapot Magyarországtól? Önnek, ha igaz magyar ember, akkor mellénk kellene állnia”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor elmondta, hogy érdemes vitázni fideszesekkel a Fidesz kivégzős videója kapcsán
A budapesti Fidesz MI-videója heves politikai vitát váltott ki, a DK feljelentést is tett az ügyben. Az elemző egy kormánypárti levélre válaszolva mutatta be, miért hatástalan a háborús narratíva a másik oldalon.
Új szintre emelte háborús kampányát a Fidesz egy mesterséges intelligenciával generált videóval, amelyben egy magyar családapát végeznek ki a fronton. A budapesti Fidesz Facebook-oldalára február 18-án kikerült kisfilm narrációja szerint mindez „ma még rémálom, Brüsszel terve azonban az, hogy valóra váljon”. A videó heves politikai vihart kavart, az ügy kapcsán Török Gábor politikai elemző egy kormánypárti szavazótól kapott levél apropóján fejtette ki, hogyan érdemes vitázni a fideszesekkel.
Az ellenzéki pártok élesen elítélték a videót, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz ezzel minden határt átlépett. „Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott. A Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tett.
Kormánypárti oldalról visszautasították a bírálatokat, hangsúlyozva, hogy a videó a háború valóságát és szörnyűségeit mutatja be. A Honvédelmi Minisztérium közölte, nem ők készítették a felvételt. A videóval kapcsolatban Szél Dávid pszichológus arról beszélt, hogy a Fidesz háborús narratívája szintet lépett. Úgy vélte, „olyan határátlépés történt, amit a politikának sem, még a hatalomféltés időszakában sem szabad elkövetnie”.
Török Gábor politikai elemző arról számolt be, hogy levelet kapott egy kormánypárti szavazótól, aki „hosszan és értelmesen arról írt, nem érti, az ellenzékieket miért zavarja ennyire a Fidesz háborús narratívája”. Török szerint ilyenkor érdemes megfordítani a helyzetet, és egy gondolatkísérlettel élni.
„Képzeljük el a következőt: a Tisza arra építi a kampányát, hogy aki a Fideszre szavaz, a háborúra szavaz, mert ha a Fidesz nyer, a magyar kormány Oroszország oldalán és Ukrajna ellen háborúba lép és a magyar fiatalok bizony mehetnek a frontra. Nyilvánvaló, hogy ez fog történni – mondanák –, hiszen minden ukránellenes és oroszbarát megszólalás már most is ezt a háborút készíti elő. Erről mi lenne a véleményünk?” – tette fel a kérdést az elemző.
A hvg.hu értesülései szerint a videó a katonák egy részénél is kiverte a biztosítékot. A félelemkeltő politikai kommunikáció kapcsán Török Gábor egy híres amerikai példával vont párhuzamot: az 1964-es „Daisy” reklámmal, amelyet csupán egyszer vetítettek le, de így is hozzásegítette a választási győzelemhez a demokrata Lyndon B. Johnsont. A hírhedt reklámban egy kislány látható, miközben egy visszaszámlálás után atomrobbanás történik, a hidegháborús szorongásra építve. A magyar közvélemény a friss felmérések szerint szintén fogékony a háborús kockázatokat hangsúlyozó üzenetekre.
Új szintre emelte háborús kampányát a Fidesz egy mesterséges intelligenciával generált videóval, amelyben egy magyar családapát végeznek ki a fronton. A budapesti Fidesz Facebook-oldalára február 18-án kikerült kisfilm narrációja szerint mindez „ma még rémálom, Brüsszel terve azonban az, hogy valóra váljon”. A videó heves politikai vihart kavart, az ügy kapcsán Török Gábor politikai elemző egy kormánypárti szavazótól kapott levél apropóján fejtette ki, hogyan érdemes vitázni a fideszesekkel.
Az ellenzéki pártok élesen elítélték a videót, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz ezzel minden határt átlépett. „Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott. A Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Úgy jelentette be Szijjártó, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, hogy nem is veszünk részt benne
Szijjártó Péter Mátészalkán közölte a kormány szándékát, amivel Barátság-olajvezeték leállására reagálnak. A lépés jogilag vitatott, mert a hitelcsomagnak hazánk nem is részese. Az Európai Bizottság tervei szerint az első kifizetések a második negyedév elején indulhatnának.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, bár a konstrukcióban hazánk hivatalosan nem is vesz részt, így a vétó mozgástere is erősen korlátozott.
A külgazdasági és külügyminiszter Mátészalkán közölte, hogy Magyarország addig lép fel a hitelcsomag ellen, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást a Barátság-vezetéken – írta a 24.hu.
„Így azt a döntést hoztuk, hogy blokkoljuk a 90 milliárd eurós Ukrajnának nyújtandó hadikölcsön ügyét mindaddig, amíg Ukrajna nem indítja újra a kőolaj szállítását a Barátság vezetéken. Mindaddig, amíg nem indul újra az olajszállítás Magyarország irányába, addig Ukrajna nem férhet hozzá a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz” – tudatta a tárcavezető.
A kormány álláspontja szerint Ukrajna a Barátság-vezeték leállításával zsarolja Magyarországot, és ezzel megsérti az Európai Unióval kötött társulási megállapodását. „Mi nem engedünk ennek a zsarolásnak, nem támogatjuk Ukrajna háborúját, nem fizetünk az ukránoknak a háborúért, nem engedjük a magyar emberek pénzét elküldeni Ukrajnába, és nem engedjük, hogy megemeljék a benzinárat Magyarországon”
– figyelmeztetett Szijjártó.
A magyar kormány vétófenyegetése azonban jogi akadályokba ütközhet. A 90 milliárd eurós hitelcsomagot ugyanis már elfogadták, ráadásul egy úgynevezett megerősített együttműködés keretében, amelyben 24 tagország vesz részt, Magyarország, Szlovákia és Csehország viszont nem. Bár ahhoz kellett a magyar hozzájárulás, hogy a finanszírozást az uniós költségvetési mozgástérből fedezzék, ezt a kormány már korábban megadta.
Ugyanakkor nem minden részletkérdés dől el a 24-ek körében. Egyes, a közös adósságkibocsátáshoz kapcsolódó költségvetési ügyekben mind a 27 tagállam szavazata szükséges.
Diplomáciai források szerint korábban a magyar EU-nagykövet már megakasztotta a folyamat egy ilyen kulcslépését. Az EU ugyanakkor rendelkezik egy vészhelyzeti eljárással, amellyel megkerülheti az egyhangúságot igénylő döntéseket, bár ezt eddig főként az Oroszország elleni szankcióknál alkalmazták.
A vita alapját a Barátság-vezetéken január 27. óta tapasztalható ellátási zavarok adják. Míg a magyar fél politikai blokádról beszél, ukrán és független források az orosz támadások okozta infrastrukturális károkat jelölik meg okként. Válaszul Magyarország február 18-án felfüggesztette a dízelexportját Ukrajnába.
A hitelcsomaggal kapcsolatos eljárás január 21-én kapott zöld utat az Európai Parlamenttől, majd február 5-én az Európai Unió Tanácsa is politikai megállapodásra jutott a jogi keretről. Az Európai Bizottság tervei szerint az első kifizetések a második negyedév elején indulhatnának.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, bár a konstrukcióban hazánk hivatalosan nem is vesz részt, így a vétó mozgástere is erősen korlátozott.
A külgazdasági és külügyminiszter Mátészalkán közölte, hogy Magyarország addig lép fel a hitelcsomag ellen, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást a Barátság-vezetéken – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez a város most az ország. Nem tűrjük tovább a sarcot, a lopást, és nem nekünk kell szégyenkeznünk emiatt” – Pintér Bence nagy tömeg előtt nagy beszédet mondott Győrben
A győri polgármester szerint a városi cég felélte a rászorulók pénzét, miközben a Fidesz magának emelt fizetést. A pénz hiánya miatt családok nem kapnak önkormányzati bérlakást.
Nagy tömeg előtt mondott beszédet Pintér Bence Győr ellenzéki polgármestere, a péntek délutáni tüntetés után több száz ember követte a városháza elé és skandálta, hogy „Hol van a pénz?”, illetve „Hajrá, Győr!”
Győr belvárosában, a Bécsi kapu téren, Magyar Péter országjárásakor gyűlt össze nagyjából annyi ember, mint pénteken: sokan fogadták el Pintér Bence invitálását a tüntetésre, amit azért hívott össze, mert szerinte „kiürült a győri lakáskassza”.
Pintér beszédében súlyos vádakkal illetve a város fideszes vezetésű testületeit. A polgármester szerint a város most az országot jelképezi, mivel igazságot, a pénzét és következményeket követel.
Úgy fogalmazott, a szomorúság és a jogos felháborodás hozta össze az embereket, mert „gyakorlatilag üres a győri lakáskassza, amit rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak”. Mielőtt a részletekre tért volna, személyes vallomással kezdte, mondván, ő nem akart politikus lenni, és korábban újságíróként falakba ütközött, de a változásért cselekednie kellett.
„Lett volna könnyebb út. Most is lenne. Választhatnánk a hallgatást, a megalkuvást, az ismert rosszat. De ha erre az útra lépnénk, soha nem tudnék a gyermekeim szemébe nézni. Mit mondanék nekik évek múlva, és ők mit gondolnának rólam? Apa látta a lopást, apa látta a tisztességtelenséget, apa a hazugságok mögé látott. Mégsem tett semmit?” – írta Pintér, hozzátéve, hogy nem a könnyebb utat választják, és nem veszik át a „nokiás dobozt”.
A polgármester állítása szerint hivatalba lépése után azonnal megkezdték a „pénzszórás” megállítását. Ennek keretében:
„Nem bérlünk havi több millió forintért luxusautókat magunknak, mindet visszaadtuk; ehelyett a Hajléktalanokat Segítő Szolgálatnak vásároltunk új autókat.”
„Nem egy mérgező akkugyárnak készítjük elő a terepet több száz millió forintért, hanem mindannyiunk egészsége érdekében talajvíz-monitoring kútrendszer kiépítésébe kezdtünk.”
„Nem szereltetünk az irodánkba milliós aranyfüggönyt aranybojtokkal, inkább megnyitottuk az átláthatósági szobát.”
Pintér Bence szerint a rendcsinálás a városi cégeknél nehezebb, mivel a tulajdonosi jogokkal egy fideszes többségű bizottság rendelkezik. Azt is állította, hogy a Fidesz politikusai nem értik, hogy nem lehet következmények nélkül hazudozni, és a 2024. június 9-i választáson nem a városi vagyonvesztés ígérete szerzett nekik többséget, hanem a béke és városfejlesztés ígérete.
„Ígéreteiket nem tartották be. Béke helyett háborút indítottak ellenünk; városfejlesztés helyett városrombolást folytatnak Győrben” – jelentette ki a polgármester, aki szerint a kormánypárti politikusok csak saját maguknak csináltak jó dolgokat. „Például kedvezményes önkormányzati bérlakást intéztek az egyik képviselőtársuknak. Megemelték a fizetésüket, ráadásul visszamenőleg is, a jövőre nézve pedig automatikus emelést vezettek be. Nagyot emeltek az önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiban is. A döntést még a polgármesteri vétóm ellenére is keresztültolták.”
A Facebook-posztban is megjelentetett beszéd szerint a Győr-Szol 2024. decemberi mérlege még 2 milliárd forintot mutatott a bankszámlán, ami 2025 szeptemberére 304 millió forintra csökkent. Állítása szerint Dr. Balog-Farkas Renáta 2025. decemberi előterjesztését, amely a pénz útjának nyilvánosságra hozatalát célozta, a Fekete Dávid vezette Városstratégiai Bizottság leszavazta. A február 4-i közgyűlésen, írja Pintér, Fekete Dávid nem válaszolt érdemben a pénz hollétét firtató kérdésre, ehelyett egy „nokiás dobozból” előhúzott banki igazolást mutattak be több mint 2 milliárd forintról.
„Az iratok vizsgálata során hamar kiderült, hogy a 2026. február 4-ei közgyűlésen, a nokiás dobozból előhúzott, 2026. február 3-ai dátumú banki igazoláson szereplő 2,2 milliárd forint gyakorlatilag a cég hitelkeretéből származott. Tehát a cég február 3-án lehívott az addigiak mellett további több mint 2 milliárd forintot a hitelkeretéből”
– részletezte a polgármester.
Pintér szerint a Győr-Szol által kezelt lakáskassza szinte teljesen üres, a pénzt a Fidesz által felügyelt cég felélte. Példaként hozta, hogy a cég február 2-án 50 millió forint tagi kölcsönt adott a GyőrPlusz Zrt.-nek, a győri Fidesz propagandalapjának. A polgármester szerint a pénz hiánya miatt nem haladnak a lakásfelújítások, ezért az illetékes fideszes többségű bizottság sorra utasítja el a rászorulók kérelmeit. Felsorolt több esetet is, köztük egy négygyermekes, egyedülálló anyáét, akinek hetedik kérelmét is elutasították, és egy 76 éves özvegyasszonyét, akinek mind a tizenegy kérelmét elutasították.
„Az önkormányzatban azonban most olyan közgyűlési többség van, amelyik inkább intéz kedvezményes önkormányzati bérlakást a több mint havi bruttó 2 millió forintot kereső fideszes képviselőtársának, mint a rászorulóknak. Olyan közgyűlési többség van, amelynek a felügyelete alatt elfolyik a pénz, amiből újabb, felújított, kiadható lakásokkal bővíthetnénk a lakásrendszert. Elfolyik a pénz, ami a rászoruló győriek reménysége” – írta.
Posztját azzal zárta, hogy vége van a következmények nélküli világnak, és Győrből indul el a változás. „Mert ami itt most elindult, végig fog söpörni az egész országon. Előbb. Vagy utóbb. De végig fog. Győr az igazság szikrája. Ezért retteg a Fidesz.”
Február 3-án Pintér Bence polgármester jelezte, hogy a Győr-Szol Zrt. kezelésében lévő lakáskasszában egy 2025. szeptemberi beszámoló alapján mintegy 1,7 milliárd forintos eltérés látható. A másnapi közgyűlésen Sárkány Péter, a cég elnök-vezérigazgatója egy banki igazolást mutatott be, amely szerint előző nap több mint 2 milliárd forint volt a számlán. Sárkány később elismerte, hogy ennek jelentős része frissen lehívott hitel volt. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, a polgármestert tanúként hallgatták meg.
A szereplők között van Dr. Fekete Dávid, a győri Fidesz–KDNP frakcióvezetője és Navracsics Tibor miniszteri biztosa, aki a Városstratégiai Bizottságot elnökli, valamint Dr. Balog-Farkas Renáta civil képviselő, aki a pénzmozgások nyilvánosságát kezdeményezte.
A városháza által vizsgált iratok alapján a Győr-Szol hitelkeretét 2025 őszén 2,5 milliárdról 3 milliárd forintra emelték, amelynek fedezeteként a Richter Terem is szerepelt. A vállalat álláspontja szerint a lakáskassza egy könyvelési nyilvántartás, nem pedig elkülönített bankszámla, így nem beszélhetünk eltűnt pénzről, a folyószámlahitel pedig a működés része. A cég gazdasági igazgatója időközben távozott posztjáról, de a Győr-Szol szerint ennek nincs köze a lakáskassza-ügyhöz. A cég szerint a 2500 oldalnyi bankszámlakivonatot átadták.
A politikai feszültség a 2026-os költségvetés február 20-i tárgyalása előtt eszkalálódott. Pintér Bence tüntetést hirdetett a közgyűlés elé, míg a Győr-Szol arra figyelmeztetett, hogy a polgármester által javasolt finanszírozás mellett őszre akadozhatnak a városüzemeltetési szolgáltatások. A tágabb kontextushoz tartozik, hogy a győri hulladékcég, a GYHG korábbi ügyeiben az ügyészség már vádat emelt, és az ügy bírósági szakaszban van.
Nagy tömeg előtt mondott beszédet Pintér Bence Győr ellenzéki polgármestere, a péntek délutáni tüntetés után több száz ember követte a városháza elé és skandálta, hogy „Hol van a pénz?”, illetve „Hajrá, Győr!”
Győr belvárosában, a Bécsi kapu téren, Magyar Péter országjárásakor gyűlt össze nagyjából annyi ember, mint pénteken: sokan fogadták el Pintér Bence invitálását a tüntetésre, amit azért hívott össze, mert szerinte „kiürült a győri lakáskassza”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
