SZEMPONT
A Rovatból

Menő vagy teljesen haszontalan a filozófia?

Forrai Gábor filozófus elmagyarázza, miért kellene a topmenedzsereknek is Platónt olvasni.


Névjegy

Forrai Gábor filozófus, egyetemi tanár a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársa.

1993-ban szerzett PhD-t filozófiából a University of Notre Dame-en, 2003-ban lett az MTA doktora. Pár évig az MTA Filozófiai Kutatóintézetében, tizenhat évig a Miskolci Egyetemen dolgozott. 2013 szeptemberétől dolgozik a BME Filozófia és Tudománytörténet tanszékén.

Soros-ösztöndíjasként hosszabb időt töltött Oxfordban, Mellon-ösztöndíjasként Edinburgh-ban, Humboldt-ösztöndíjasként Marburgban és Frankfurtban.

Elsősorban a tudással és a megismeréssel kapcsolatos kérdések foglalkoztatják.

- Miért kezdett filozófiát tanulni?

- Amikor felvételiztem az egyetemre, teljesen világos volt, hogy az angol szakot fogom választani, mert jól tudok angolul, s erre a szakra jó eséllyel felvesznek, és néztem, milyen szakpárosítással hirdették meg. A filozófia volt az egyik. Gondoltam, megpróbálom, aztán beleszerettem, mert izgalmas és jó kérdések merültek fel, én pedig szerettem ezeken törni a fejemet.

- Akkoriban milyen kérdések érdekelték a legjobban?

- Elsősorban a megismerés kérdései. Mi a tudás? Hogyan szerezhetjük meg? Mikor mondhatjuk azt, hogy tudunk valamit? Milyen garanciák vannak a tévedések ellen? Milyen bizonyosságra tehet szert a hétköznapi megismerés, illetve a tudományos megismerés?

kutej_filozofia

A BME Filozófia és Tudománytörténeti Tanszék könyvtára a Kutatók Éjszakáján

- Mi az izgalmas a filozófia kérdéseiben?

- Az, hogy ha alaposabban utánagondolunk bizonyos dolgoknak, akkor kiderül: a világról alkotott hétköznapi elképzeléseinkben van egy rakás különös konfliktus, ellentmondás, érthetetlenség. Ami egészen addig nem zavaró, amíg el nem kezdünk ezekről gondolkodni.

- Megvilágítaná egy példával?

- Ilyen például a szabadság kérdése. Kialakult egy rutinunk, amely alapján el tudjuk dönteni, hogy valaki szabad akaratából tett-e valamit, amiért erkölcsileg vagy jogilag is felelősnek tartjuk, vagy pedig kényszerítették, illetve olyan állapotban volt, amely döntési képességét befolyásolja.

Másfelől a tudományunk azt mondja, két típusú folyamat létezik a természetben: determinisztikus és indeterminisztikus. Úgy tűnik, egyik sem vezet a szabadsághoz. Ha a determinizmus igaz, akkor a világ adott állapotából megjósolható a világ egy későbbi állapota, tehát nincsenek választási lehetőségek, nincsen szabadság. Ha viszont az indeterminizmus igaz, a természeti folyamatok véletlenszerűek, és az emberi cselekedetek is éppen olyan véletlenszerűek, mint az elektronok mozgása. Ez sem szabadság.

Tehát mindennapi ítéleteinkben különbséget teszünk szabad és nem szabad cselekedet között, ami feltételezi az, hogy legalábbis létezik szabad cselekvés, csakhogy a természet rendjébe a szabad cselekvés nem fér bele. Ha nagyon megkapirgáljuk a felszínt, a gondolkodásunkban akadnak hasonló belső feszültségek. Vagy azért, mert a gondolkodásunk fogalmi zűrzavaroktól és ellentmondásoktól szenved, vagy pedig azért, mert a hétköznapi gondolkodásunk ütközik bizonyos tudományos elképzelésekkel. Ez persze nem az egyetlen lehetséges felfogás a filozófiáról.

Én a filozófiát leginkább úgy látom, mint egy kísérletet arra, hogy ezeket a dolgokat megpróbálja kibogozni.

escher1

- Mi az, amit már sikerült kibogozni?

- Olyan játék ez, mint az Az útvesztő (The Maze Runner) című film cselekménye: egy csapat fiatal él egy tisztáson, amelyet falak vesznek körül, a falakon túl pedig labirintus található. Az útvesztőben éjszaka elszabadul a pokol, de nappal ezek a fiatalemberek futva indulnak a felderítésére, hogy megtalálják a kiutat. Megpróbálják megjegyezni, hogy ha erre kanyarodom, akkor ide jutok, és így előbb-utóbb kialakul egy térkép, amely segítségével kijuthatnak.

A filozófia ilyesfajta tevékenység.

És ma már lényegesen jobban eligazodunk a labirintusban, hiszen egy sor megközelítésről tudjuk, hogy zsákutca.

Abban viszont nincsen egyetértés, hogy a még le nem zárt útvonalak közül melyik vezet ki. Ezért óvakodok én attól a kijelentéstől, hogy valamit végérvényesen kibogoztam.

VIDEÓ: Az útvesztő előzetese

- Ezek szerint a filozófia újabb és újabb kérdéseket tesz fel?

- Igen, illetve a válaszok új kérdésekhez vezetnek. A válaszok többnyire ideiglenesnek és problematikusnak bizonyulnak. A filozófia területén felhalmozott ismeretek nagy része negatív tudás: bizonyos álláspontokról, megközelítésekről nagyon jól tudjuk, hogy tévesek.

Forrai Gábor a Na, mit gondolsz? című blog társszerzője, az ott olvasható bejegyzések többségének alkotója. A blogot jutalomjátéknak tekinti a szakmai, tudományos publikációk mellett.

Szerzőtársával, Pavlovits Tamással arra törekszenek, hogy a laikus olvasókhoz közelebb hozzák a filozófiát. Nem száraz ismeretanyagot közölnek, hanem játékos posztok formájában próbálják a filozófia szellemiségét átadni. A bejegyzések egy-egy problémát mutatnak be, a posztok pedig mindig nyitott kérdéssel végződnek.

- Milyen visszajelzéseket kapnak az olvasóktól?

- Vannak, akik rendesen beleállnak ezekbe a kérdésekbe és elkezdenek vitatkozni. Van, aki félreérti azt, amit leírtunk, van, aki nem érti félre, ám amit mond, arról filozófusként tudom, hogy már egy lezárt út… de a lényeg az, hogy próbálnak a felvetett kérdéseken gondolkodni. És persze akad, aki szerint „az egész hülyeség, kár hogy ide kattintott”.

El tudom képzelni, hogy az utóbbi típust egyszerűen bosszantja, mert alapjában véve nem szeretjük a kérdéseket és a problémákat. Azt szeretjük, ha a világban minden szépen a helyén van. És amikor valamiről, amiről úgy tudom, hogy tudom – például hogyan kell összeadni - kiderül, hogy mégsem ennyire egyértelmű, akkor felháborodom, hogy „miféle hülyeség ez, hagyjanak engem békén!”

lab2

- Tényleg, miért fontos, hogy mi, laikusok is foglalkozzunk filozófiai kérdésekkel? Nem elég a mi kis hétköznapi életünkben az, hogy eligazodjunk egy szerződésen és képesek legyünk egyedül közlekedni?

- Természetesen az egyes ember szintjén ez elég, és ha a legtöbb embernek annyi dolga van, hogy esze ágában sincsen ilyeneken törni a fejét, azt teljesen érthető. Bizonyos kérdésekre azonban a kultúránknak választ kell adnia. Hogyan vélekedünk az emberi szabadságról? Ennek konkrét jelentősége van bizonyos ügyekben. Vagy például: hogyan is vélekedünk a tudomány céljairól és esélyeiről? Mi az, amit műalkotásnak tekintünk? Hiszen emiatt fogunk bizonyos alkotásokat tisztelni vagy nem tisztelni.

Persze akadnak olyan kérdések is, amelyekben egyetlen kultúrának sem kell egyértelműen állást foglalnia. Például abban az absztrakt kérdésben, hogy csak egyedi dolgok léteznek-e, vagy univerzálék is, amelyek több egyidejű dologban egyszerre jelen lehetnek.

- Akkor miért kell mégis kérdéseken és megoldásokon töprengenünk?

- Ezeknek a kérdéseknek pedagógia szempontból van jelentőségük. Az ember elméjét hihetetlenül élessé teszi, ha ilyen dolgokon töri a fejét. Magyarországon azonban az a kép él a filozófiáról, hogy „Teljesen haszontalan dolog, túl sok a filozófus, mit csinálnak?” Ehhez képest

a gonosz, materialista Egyesült Államokban a filozófia kifejezetten sikerágazat.

A New York Times arról ír, hogy egyre nehezebb bejutni a filozófiai programokra, egyre nagyobb számban vesznek részt ezeken a hallgatók.

- Hogyhogy?

- Ott az 1970-es években már lezajlott az, ami Magyarországon az elmúlt pár évben történt: a társadalmi és bölcsésztudományok erősen visszaszorultak, a filozófia azonban visszanyerte a helyét. A filozófusok fizetése pályájuk közepére utoléri és meg is haladja az üzleti tanulmányokat folytatókét.

A The Chronicle of Higher Education, vagyis a legfontosabb amerikai felsőoktatási folyóirat egyik cikkében arról értekezik, milyen nagy baj van az üzleti oktatással. Az egyik nagy iskola vezetője elmondta, hogy a hallgatóiknak filozófiát is tanítanak, mert azok a konkrét üzleti megoldások, amiket oktatnak, pár év múlva elavulttá válhatnak, de ha azt akarják, hogy ezek az emberek életük végéig képesek legyenek bármilyen üzleti környezetben megállni a helyüket, akkor örök érvényű tudást kell számukra nyújtani.

- Különösnek tűnik, hogy éppen az üzleti képzésben veszik hasznát a filozófiának.

- Az Economist leközölt tavaly egy cikket Filozófus királyok címmel. Azt írják, hogy

a vezetőknek nem csapatépítő tréningeken és topmenedzser képzéseken kellene részt venniük, hanem inkább el kellene vonulniuk egy szállodába Platónt olvasni. Hasznosabb is, olcsóbb is, és bölcsebbek lesznek.

A Salon.comon egy újságíró pedig azt közölte, hogy számára nem az újságírás kurzusok voltak a leghasznosabbak, hanem a filozófia kurzus, amikor egy fél éven át semmi mással nem foglalkoztak, csupán megpróbálták definiálni a szék fogalmát. Lehet, hogy ennél unalmasabbat nehéz elképzelni, ám aki egy ilyen kurzust végigcsinál, megtanul olyan fegyelmezetten gondolkodni, hogy véletlenül sem fog pontatlanságot írni.

olvas2

- Minden kornak, korszaknak, kornak megvan a maga divatos vagy hangsúlyos kérdése, amivel sokat foglalkozik?

- Ez valamennyire igaz; filozófiai kérdések jönnek és mennek. Az egyik elgondolás szerint az egyes korszakoknak megvannak a maguk jellegzetességei, amelyek bizonyos témákat a központba állítanak, a filozófusok gondolkodóként reflektálnak a korukra, bizonyos problémákra, és mások a kérdések a 21. század elején, mint amelyek a 19. század elején felmerültek.

A magam részéről úgy vélem, ez a filozófia egyes területeire igaz. A társadalomfilozófia ás a politikai filozófia természetesen ilyen módon korfüggő, akár csak az esztétika. De nagyon sok filozófia meglehetősen független a társadalmi körülményektől, ugyanolyan módon fejlődik a saját belső logikája vagy logikátlansága alapján, mint egyes természettudományok.

- A 21. század elején van most ilyen, korra jellemző kérdés?

- Ilyet most nem tudnék mondani. Ennek az egyik oka - amivel a filozófia kicsit küszködik is -, hogy a kutatási szintű filozófia elég távol csúszott a társadalmi valóságtól és igen kevéssé reflektál rá. Slavoj Žižeket és a hozzá hasonló, a médiában szereplő filozófusokat a szakma "popfilozófusnak" tekinti, akiket nem kell olyan komolyan venni.

A polgárosodás hajnalán, a 17-18. század fordulóján jelentős részben filozófusok találták ki, milyen társadalmat építsünk fel. Most a jövő kitalálásában a filozófusoknak lényegesen kisebb szerepük van. És a filozófiát is utolérte a nagy társadalmi folyamatokra való reflektálás halála: a specializáció. Ha valaki publikálni akar egy cikket, akkor arról a területről nagyon sokat kell tudnia, és olyan szigorúak igényességi standardok vannak, amelyek az ember felettes énként nyomják abban az esetben is, hogy ha általános kérdéshez szeretne hozzászólni. Például: „Milyen irányba megy az emberiség? Ja, ahhoz igazából nem értek!”

lab1

- Miért van szükség filozófusokra?

Vannak bizonyos kérdések, amelyekre a társadalomnak valamilyen választ kell adnia. Elképzelhető, hogy ezeket a válaszokat nem hivatásos filozófusi réteg fogja megadni, hanem mások. A szabadság kérdésével foglalkozhatnak a jogászok, a műalkotások mibenlétéről a kurátorok törhetik a fejüket.

A nevelő szerepet, azt, hogy jót tesz az ifjúságnak, ha időnként absztrakt, nagy precizitást igénylő és a mindennapi élethez nem szorosan kapcsolódó kérdéseken gondolkodik – elvben ezt is elláthatja valamilyen más szakma.

De ha ellátatlan marad ez a feladat, vagy ha olyan kérdések maradnak megválaszolatlanok, amelyekre egy kultúrának választ kell adnia, az veszteség. Ha a filozófusok munkáját senki nem végzi el, az szerintem baj.

olvasni

Ha érdekes volt az interjú, ajánld másoknak is!

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: