ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A betörés vagy a beázás valószínűbb, ha hosszabb időre üresen hagyjuk otthonunkat?

A nemrég készített online felmérésünk szerint a betöréstől tartunk leginkább, pedig még csak 100-ból 6 válaszolóval fordult elő ilyesmi. Na és mi lehet a hatékony védekezés a betörőkkel szemben?

Link másolása

Ha hosszabb időre elutazunk, szeretjük felhőtlenül belevetni magunkat az új kalandokba. Azonban sosem lehetünk biztosak abban, hogy mi történik otthon, amíg mi távol vagyunk. Utazásunk alatt lecsaphat egy vihar, beáztathat a szomszéd, vagy betörés áldozatává is válhatunk. Tehetünk óvintézkedéseket ezek ellen, de sokszor már csak akkor eszmélünk fel, amikor baj van.

Te mi miatt aggódsz a legjobban, ha hosszabb időre elutazol?

Az Allianz-cal közös kérdőívünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy hosszabb utazáskor mi ad a legnagyobb aggodalomra okot? Ki milyen módszerekkel védekezik a betörők, illetve a természeti csapások ellen. Illetve mi az első, amit tesznek, ha bekövetkezik a kár.

Összesen 1027-en válaszoltak kérdéseinkre - amit ezúton is köszönünk a közreműködőknek. A felmérésünk ugyan nem reprezentatív, de a demográfiánál ügyeltünk az objektív arányokra, és az elemzés számos tanulsággal szolgál.

Mit hagytam otthon? Kihúztam a vasalót? Bezártam az ablakot?

Miután kilépünk az ajtón számtalan kérdés tódulhat a fejünkbe. Ám hosszabb utazásra indulva

a válaszolók csaknem negyedét (23,89%) az a gondolat nyugtalanítja a legjobban, hogy nem fognak-e betörni a lakásba.

Ez szerencsére eddig a válaszadók csak kis részével történt meg (6,29%). Ugyanakkor minden ötödik válaszoló úgy véli, hogy ő maga nem egy aggódós típus (20,32%) – a férfiak magasabb arányban (28%) gondolják ezt magukról.

A felmérésből viszont kiderült, mi az a három káresemény, ami leginkább aggasztja a válaszadókat. A legtöbben attól tartanak, hogy távollétük során egy vihar kárt tesz a házban / kertben (43,58%). A dobogós félelmek közé tartozik még, hogy betörnek és értékeket visznek el (34,67%), illetve villám csap a házba és elektronikai eszközök mennek tönkre (22,53%). A férfiak valamivel jobban tartanak a betöréstől (39,5%), de leginkább a 18-35 éves korosztályt aggasztja ez (48,62%).

Jobb félni, mint megijedni: amitől tartunk, még sosem fordult elő velünk

Az aggodalmat befolyásolhatja az is, hogy történt-e már velünk ilyen jellegű szerencsétlenség. A válaszolók döntő többségének (57,07%) még egyik kérdőívben felsorolt káreseménnyel sem volt dolga. Minden ötödiknek (19,06%) viszont ázott már be a lakása, 13,65%-nak pedig volt viharkára – községben élőknél valamivel többnek: 18%. A 18-35 éves korosztály előtt még ott az élet – náluk 70,97% azok aránya, akikkel még semmilyen káresemény nem történt. Csak 100-ból 6 emberrel fordult elő, hogy betörtek hozzá és értékeket vittek el - sokkal kevesebbel, mint ahányan félnek ettől.

Szerencsére a megkérdezettek nagy részének (38,5%) nem volt jelentős összegű káreseménye az otthonában. 28,04%-nak 100.000 Ft alatti értékben, csak 100-ból négyen mondták azt, hogy 500.000 Ft-ot meghaladó kár keletkezett az otthonukban.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a válaszadók szerint melyik évszakban van kitéve leginkább az otthonuk veszélynek. A kitöltők többsége (43,6%) úgy véli, hogy nincs különbség az évszakokban aszerint, hogy mikor nagyobb a veszély. Egyharmaduk (34,02%) viszont a nyarat tartja veszélyesebbnek.

A megelőzéssel kapcsolatban is megoszlottak a vélemények. Betöréstől tartva voltak, akik Kevint hagynák otthon, hogy ő intézzen mindent és reszkessenek a betörők (4.72%). Azonban

a leggyakoribb védekezési módszerek közé tartozik, hogy nem posztolnak nyilvánosan a közösségi médiában a nyaralásról (49,07%), és adnak egy pótkulcsot rokonnak vagy szomszédnak (47,69%).

18,98% mondta azt, hogy riasztója van, 17,9% pedig biztosítást köt, hogy legalább utólag kártalanítsák. A férfiak (22%) és a 18-35 évesek (25,81%) inkább választják azt, hogy elpakolják az értékeket, mint a kitöltők összessége (15,54%).

A legbiztosabb védőpajzs: lakásbiztosítás

A természeti csapások ellen a legtöbben (74,8%) úgy védekeznek, hogy bezárják az ajtókat, ablakokat. Második helyen szerepel, hogy biztosítást kötnek (43,82%). Ugyanakkor a válaszolók csaknem egynegyede szerint (24,9%) a természeti csapásokkal szemben nem lehet védekezni – a községben élők még nagyobb arányban gondolják így ezt (29,32%).

A kérdőív elemzéséből kiderül az is, hogy a megkérdezettek mit tesznek először, ha bekövetkezett a baj. Néhányan kevésbé hatékony megoldást választanak, és percekig mérgelődnek, illetve szeretnének valakit hibáztatni (1,55%). 100-ból 5-en próbálkoznak azzal, hogy a Google-t hívják segítségül megtudni, mi a teendő. Azonban

a legtöbben (65,4%) először a biztosítót hívják.

Hogy miért fizet a biztosító, azt változó magabiztossággal ítélik meg: az eső okozta beázás (64,68%), a villámcsapás okozta kár (60,32%), és a szomszéd által okozott beázás (42,06%) végzett az élen. Minden ötödik válaszoló a „nem tudom” opciót jelölte meg.

A válaszadók 84,07% mondta azt, hogy van lakásbiztosítása. 5,51%-nak ugyan nincs, de már gondolkodik rajta, míg 4,82% azt hiszi, hogy mert albérletben lakik, nincs vele dolga. Akinek nincs lakásbiztosítása, annak leginkább azért nincs, mert drágának tartja.

Készülj fel a váratlan helyzetekre az Allianz lakásbiztosításaival!Egy őszi városlátogatás, egy külföldi hosszú hétvége vagy egy hosszabb utazás során is nyugodtan élvezheted a kikapcsolódást, miközben az Allianz gondoskodik otthonod biztonságáról!

Nézz szét honlapunkon, és találd meg a számodra megfelelő biztosítást gyorsan és kényelmesen!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
Nagyon a zsebedbe kell nyúlnod, ha a budapesti agglomerációban akarsz ingatlant – mutatjuk, hol a legdrágábbak
Majdnem 20 százalékkal nőtt a négyzetméterár, nincs nagy meglepetés a települések listáján.
MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása


A Duna House csütörtökön közölte adatait az MTI-vel, amikből kiderül, hogy 2023-hoz képest nőtt az adásvételek száma, az otthonteremtés költsége pedig 10 millió forinttal nőtt a Budapest környéki területek ingatlanpiacán.

Tavaly a gazdasági nehézségek és magas hitelkamatok miatt országosan csökkent az ingatlanvásárlási kedv, ami az agglomerációban is éreztette hatását, 2022-hez képest 18 százalékkal esett vissza a forgalom.

Az ingatlanközvetítő adatai alapján idén is a nyugati szektorba vágyók (Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Páty, Törökbálint, Zsámbék) fizetik meg a legmagasabb átlagos négyzetméterárat, ami jelenleg 19 százalékkal több, mint tavaly, 824 ezer forint.

12 százalékos emelkedést tapasztaltak a délkeleti szektorban is (Alsónémedi, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés), ott jelenleg átlagosan 569 ezer fointba kerül egy négyzetméter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezeket a dolgokat bánják meg a legtöbben a halálos ágyukon
Egy ápolónő összegyűjtött öt dolgot, amire a leggyakrabban gondolnak, ha közeleg a vég.

Link másolása

Bronnie Ware ápolónő palliatív ellátással foglalkozik, vagyis olyan betegeket gondoz, akik valamilyen súlyos, életet rövidítő betegségben (pl. végső stádiumú daganatos megbetegedés) szenved – írja az UNILAD.

Munkáját körbeveszi tehát a halál, s éppen ezért összegyűjtött 5 dolgot, amit az emberek többsége az utolsó pillanataiban sajnálni kezdenek.

Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat!

Bronnie az egyik leggyakoribb megbánást a munkával kapcsolatban hallotta.

Ugyanis a legtöbben - főként a férfiak - túl sok időt szenteltek a munkának, és jóval kevesebbet a szeretteiknek.

Bárcsak a saját életemet életem volna, ahelyett, amit mások elvártak.

Haláluk perceiben sokan úgy érzik, elnyomták valódi vágyaikat, és nagyon sajálják, hogy nem valósították meg az álmaikat.

Sajnálom, hogy nem ápoltam jobban a baráti kapcsolataimat!

Ahogy idősebb lesz az ember, annál elfoglaltabb, és egyre nehezebb fenntartani a barátságokat.

Egy tavaly készített felmérés szerint az Egyesült Államokban a válaszadók nyolc százaléka mondta azt, hogy nincsenek közeli barátai.

Ki kellett volna mutatnom az érzéseimet!

Bronnie szerint nagyon sok ember, aki elmondta neki az utolsó szavaival, mit érez, hozzátette azt is, hogy egész életében elfojtotta az érzéseit, hogy békében legyen másokkal.

Bárcsak boldogabb lettem volna!

Az ápolónő páciensei gyakran tették fel azt a kérdést: vajon tényleg tudjuk értékelni a boldog pillanatokat? A válaszuk pedig a halálos ágyukon érte őket: a boldogság egy választás lehet, amivel érdemes volna élnünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az első babavárósok negyedénél nem született meg a gyerek, és mindjárt lejár a határidő
A kormányhivatal méltányosságból részletfizetést és halasztást is engedélyezhet, vagy akár el is engedhetik a tartozás egy részét.

Link másolása

Remekül kezdett a csok plusz a legfrissebb, márciusi adatok alapján, mondta az Indexnek Hornung Ágnes. A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára szerint március végéig több mint 3100 igénylést adtak be, vagyis ennyi fiatal házaspár élt a lehetőséggel már az első három hónapban.

A befogadott kérelmek összege 83 milliárd forint, azaz a családok átlagosan 26 millió forint hitelt igényeltek

- mondta az államtitkár. Az interjúból az is kiderül, hogy az egy gyereket tervezők átlagosan 23 millió, a két gyereket tervezők 29 millió, a nagycsaládra vágyók pedig 44 millió forint összegű kölcsönt igényelnek. A családok mintegy háromnegyede első közös otthonának megszerzésére, negyedük pedig másik otthonba való költözéshez igényli a kölcsönt.

Hornung Ágnes az elmaradt gyerekvállalásokkal kapcsolatban elmondta, eddig csak a csok támogatás kapcsán állnak rendelkezésre részleges adatok, hiszen ott az előre vállalt gyermekek esetében a támogatást akkor kell visszafizetni, ha az első gyermek 4 éven belül nem érkezik meg.

Ám még nem tudnak teljes körű adatokkal szolgálni, hiszen ugyan az első gyermek vállalására vonatkozó négyéves határidők az első években igénylőknél elvileg már lejártak, de építkezés vagy bővítés esetén ez a határidő csak a munkák befejezésétől, vagyis akár több évvel később indul; a második gyermekek születésére előírt 8 éves határidők és különösen a három gyermeknél irányadó 10 éves határidők pedig értelemszerűen még nem esedékesek.

Az államtitkár kitért a babaváró hitelre is, ami 2019 júliusában indult. Ott az első gyermek születésére 5 éves intervallumot biztosítottak, így most még senkinek sem járt le ténylegesen, de 2024 második félévében, júliustól már lehetnek ilyenek. A Magyar Államkincstárnál lévő legfrissebb összevetés szerint

a 2019-ben igényelt babavárók esetében az igénylők kevesebb mint negyedénél nem volt igazolva az, hogy megszületett az első gyerek.

Bizonyosan nincs remény a gyermekvállalásra, ahol a gyermeket vállaló pár elvált. Ilyenkor a kamattámogatást a jegybanki alapkamat +5 százalékos büntetőkamattal kell visszafizetni.

Hornung hangsúlyozta: a kormányhivatal méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést, vagy legfeljebb 5 évre fizetési halasztást engedélyezhet, illetve a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen el is engedheti.

Link másolása
KÖVESS MINKET: