8 mondat, amit soha ne mondj a gyerekednek
Valódi stratégia hiányában sok szülő a megszokott klisékhez nyúl, vagyis az évek során begyűjtött, jól ismert mondatokkal reagál egy-egy szituációban. Ezzel alapvetően semmi baj nincsen, sőt érthető, hogy nehéz minden helyzetben a legjobb dolgokat mondani. De sajnos sok ilyen klisé mára már teljesen elavultnak mondható, és nem biztos, hogy a legjobb dologra nevi a gyerekeket, hiszen, sok mondat csupán érzelmi reakció, ami nem mozdítja előre a fejlődését.
A HuffingtonPost szerzője összeszedett nyolc mondatot, amivel jobb, ha inkább felhagysz.
1. "Dühöngd ki magad!"
Van, hogy a gyerekben valami megállíthatatlan dolog motoszkál. Meztelenül akar a konyhában fel-alá futkározni, esetleg torkaszakadtából hamisan énekelni. Sok szülő ekkor úgy dönt, hogy nem veszi fel a harcot a gyerekkel, és hagyja, hagy folytassa, mondván, hogy "majd csak kidühöngi magát".
Sajnos az emberi agy nem így működik, nincs olyan pont, amikor a gyereknek véglegesen elege lesz. Sőt, általában az ellenkezője történik meg, és megszokja, hogy bármit megtehet.
Ehelyett jobb, hogyha gyakoroltatod vele a „jó viselkedést”, például azt, hogy halkan énekeljen hamisan, vagy pizsamában rohangáljon fel-alá, mert a „nagyok” is úgy csinálják. A lényeg, hogy a jó viselkedést folytassa, ne a rosszat.
2. "Rossz gyerek vagy!"
Meglehet, hogy néha tényleg azt gondolod, hogy a gyermeked rossz, vagy legalábbis valami rosszaságot csinált, de valójában (majdnem) biztos, hogy nem utálatból cselekedett rosszul. Viszont, ha sokat hallja azt, hogy ő egy rossz gyerek, teljesen magáévá teheti azt a személyiséget. Ez hosszútávon lehet, hogy még rosszabb tettekre késztetheti, ami depresszióval vagy szorongással is végződhet.
Sokkal jobb, hogyha a tetteit nevezed rossznak, és nem a személyét. Így nem őt minősíted, csak egy viselkedésformáját, amin tud változtatni.
Sőt, lehet hogy jobb, ha nem a hibáikat, hanem jó cselekedeteiket emeled ki, ezzel erősítve a jó személyiségjegyeit.
3. "…vagy nem tudom mit csinálok!"
A „most azonnal visszafordulunk” és hasonló megszólalások azt sugallják a gyereknek, hogy tetteinek nem természetes következményei vannak.
Jobb, ha olyan felszólításokat használsz, amelyek logikusan következnek a viselkedéséből. És előre mutatóbb, ha nyugodtan közlöd velük ezt, mert így ő is meg tudja majd érteni a helyzetet.
4. "Ne legyél olyan szégyenlős!"
Sok gyereknek szorongást okozhat az, hogyha arra kötelezik őket, hogy idegeneknek köszönjenek, akkor is mikor kellemetlenül érzik magukat. Még ártalmasabb tud lenni, hogyha ölelésre, vagy puszikra kötelezed a gyermeket, így azt sugallva, hogy a felette álló ember megparancsolhatja, hogy mit kell tennie a testével.
A szégyenlős gyerekekhez türelem, és gyakorlás kell. Ha fel tudnak készülni a találkozásra, és például elengedő, ha egy pacsit adnak a puszi helyett, sokkal könnyebben fognak tudni közeledni egy új ember felé.
5. "Takarodj a szobádba!"
Egy rossz cselekedet után a legjobb, hogyha a gyerek elgondolkodik, hogy mit is tett és annak milyen következménye van. Valljuk be, egyáltalán nem biztos, hogyha egyedül a szobájába bezárkózik, akkor tényleg ezt fogja tenni. Majdnem biztos, hogy inkább elkezd a zárt ajtó mögött játszani, mint a tetteit alaposan átgondolni.
Eredményesebb lehet, ha csöndben melletted marad, mintha elküldöd, olyan helyre, ahol nem látod, hogy mit csinál.
6. "Miért nem tudod úgy csinálni, mint a tesód?"
A testvérek összehasonlítsa nagyon káros lehet.
Egy család hétköznapjaiban amúgy is sokkal több a vita a tesók között, mint a szülők és a gyerekek között, így semmi szükségük arra, hogy valaki olajat tegyen a tűzre, és kiemelje különbségeiket.
Az összehasonlítgatások helyett helyesebben teszed, hogyha együttműködésre ösztönzöd a gyerekeidet. Például olyan helyzetekkel, ahol együtt kell játszaniuk (de nem vetélytársak!), vagy egy házimunkával, amit közösen kell elvégezniük.
7. "Ha igazán szeretsz…"
A kényszer és a bűntudat között elég kicsi a különbség. A bűntudat valójában egy fontos érzelem, ami jóvátételre sarkallja az embert. A bűntudathoz empátiára van szükség, amivel a gyermek érzi, hogy valakit megbántott. Szülőként segíthetsz ennek a kialakításában, ha ráirányítod a gyermek figyelmét arra, mit okozott, az viszont nagyon káros lehet a számára, ha azzal kényszeríted empátiára, hogy azt mondod, nem szereted.
Sokkal jobb, hogyha a gyermek tudja, hogy bármi is történik, szeretik a szülei, de ettől függetlenül a tettei miatt lehet, hogy valaki szomorú lesz, vagy dühbe gurul.
8. "Most megkapod!"
Ha egy gyermek erőszakos fenyegetéseknek van kitéve, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy maga is erőszakos felnőtt lesz. Főleg, hogyha a fenyegetéseket tettek követik. Ezért jobb, ha ezeket teljesen elkerülöd.
Forrás: HuffingtonPost, illusztrációk: Pixabay
