Több mint három éve nem veszi át a periratokat az orosz metrókocsigyártó Metrowagonmash, így az amúgy forráshiánnyal küzdő BKV nem juthat pénzhez a kötbérből - írta meg a Népszava.
A labda most újfent a BKV térfelén pattog, a cég most állítja össze az MVM által benyújtott ellenkérelemre választ adó nyilatkozatát
– tájékoztatta a fővárosi cég a Népszavát.
A BKV már hat éve, 2017-ben megállapította, hogy az M3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért vállalkozó „Metrowagonmash a szállítói szerződésben vállalt feladatok jelentős részét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette”.
Az orosz fél semmit nem ismert el és semmilyen kártérítési összeget nem tartott elfogadhatónak.
Korábban a cég még a periratokat sem vette át, idén azonban úgy tűnik, megkezdődhet a per. Az orosz cég ugyan felújításra szerződött, de gyakorlatilag új kocsikat szállított, csak éppen csapnivaló minőségben.
Jelenleg egyre csak nő a BKV követelése: idén szeptemberre már nagyjából 100 millió euróra, azaz 38 milliárd forintra rúgott különféle kötbérek, kárátalány, illetve kártérítés jogcímén. Ez már több mint a korábbi szerződéses ár fele.
Több mint három éve nem veszi át a periratokat az orosz metrókocsigyártó Metrowagonmash, így az amúgy forráshiánnyal küzdő BKV nem juthat pénzhez a kötbérből - írta meg a Népszava.
A labda most újfent a BKV térfelén pattog, a cég most állítja össze az MVM által benyújtott ellenkérelemre választ adó nyilatkozatát
– tájékoztatta a fővárosi cég a Népszavát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter keményen visszavágott a vendégmunkásokra vonatkozó szigorításokra panaszkodó Master Goodnak
A miniszterelnök a Master Good 2025-ös pénzügyi eredményeire hivatkozva utasította el a cég panaszát a vendégmunkás-szigorítások miatt. A 25,5 milliárd forintos adózott nyereség szerinte elegendő fedezetet nyújtana a béremelésre, amivel magyar dolgozókat is vonzhatnának.
A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.
A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.
A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.
Magyar Péter szerint a vállalatnak a nyereségéből kellene a bérfejlesztést finanszíroznia, amivel több magyar munkavállalót tudna megtartani, vagy hazacsábítani a külföldi munkából.
Hozzátette, Kelet-Magyarországon sokan nem a munkahelyek hiányát, hanem az alacsony béreket látják problémának, és számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben.
Bárány László, a vállalatcsoport ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián arról beszélt, hogy a beruházás megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, azonban a csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő. A cégvezető szerint amennyiben a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetlenítik, a tervezett, 120 milliárd forintos üzem megépítése is kérdésessé válhat.
A vállalat vezetője egyértelművé tette, mekkora a tét a cég számára.
„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak” – hangzott el a cégvezetőtől.
A kormány június elején lényegében leállította az új vendégmunkás-engedélyek kiadását, az országlista kiürítésével szigorítva a beáramlást. A kabinet érvelése szerint a harmadik országból érkező tömeges munkaerő lefelé nyomhatja a béreket, ezért a cél a hazai dolgozók foglalkoztatása és a bérfelzárkóztatás. A hivatalos rendelet kimondta: a már itt dolgozó külföldiek a papírjaik lejártáig maradhatnak.
A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.
A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.
A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.
„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.
Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.
„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”
A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.
„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.
Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.
Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.
„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.
Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fontos döntést hozott a kormány a babaváróról: újabb haladékot kapott 24 ezer pár
A Tisza-kormány meghosszabbítja a babaváró hitelre vonatkozó moratóriumot. A 24 ezer érintett párnak így 2026. november 1-jéig van idejük a gyermekvállalásra, elkerülve a büntetést.
Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.
Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.
A Tisza-kormány úgy döntött, hogy ők is meghosszabbítják a fizetési haladék határidejét egy újabb intervallummal, amíg a Pénzügyminisztérium ki nem dolgoz egy enyhébb, de jogkövető rendszert a rendezés érdekében.
Azt is közölte, hogy 24 ezer szerződést érint a probléma, összesen 182 milliárdos hitelállományról van szó. A kérdést pedig társadalmi egyeztetésre is bocsátják, a kormány célja egy méltányosabb eljárásrend kialakítása.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter kormányfő a bejelentést azzal egészítette ki, hogy
a határidőt egészen 2026. november 1-jéig tolják ki.
Mint mondta, eddig van idő a gyermekáldás érdekében is tevékenykedni és abszolválni a feladatot. Az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy a párokat meg kell védeni a hirtelen rájuk zúduló anyagi terhektől.
Kitért arra a problémára is, hogy sokan nem a meghatározott célra használják a támogatást, ezért hangsúlyozta, hogy a visszaéléseket meg kell akadályozni. Gazdaságpolitikai célként jelölte meg, hogy a kamatkörnyezet kedvezőbb legyen mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek.
Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.
Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A NAV bekeményít: 170 ezer autós járművét vonhatják ki a forgalomból, ha nem lépnek június 30-ig
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a súlyos következményekre figyelmezteti a gépjárműadóval tartozó több mint 170 ezer autóst. Az adósok száma április óta 600 ezerről csökkent, a maradéknak június 30-ig kell lépnie.
Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.
Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.
Aki egyben fizetné ki a tartozását, azt szintén megteheti a mobilalkalmazásban bankkártyával, a kapott határozatban szereplő linken keresztül a NAV Ügyfélportálján, vagy banki átutalással.
Utóbbi esetben az összeget a NAV Belföldi gépjárműadó-bevételi számlájára (10032000-01079160) kell utalni. A közlemény rovatba az adóazonosító jelet vagy az adószámot kell beírni, nem a jármű rendszámát.
Aki elmulasztja a befizetést és a részletfizetési kérelmet sem adja be a határidőig, az komoly következményekkel számolhat.
A NAV először késedelmi pótlékot számol fel, majd végrehajtási eljárást indíthat a tartozás behajtására. Ennek végső eszköze lehet az érintett jármű forgalomból való kivonása. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások a fentieken túl egyedi fizetési könnyítést is kérhetnek, amennyiben likviditási gondjaik adódnak.
A NAV az idei gépjárműadó-határozatokat márciusban kezdte kiküldeni, a befizetés eredeti határideje április 15-e volt. Egy héttel később, április 21-én még mintegy 600 ezer autós tartozott az adóval, ez a szám csökkent mostanra 170 ezerre. Aki bizonytalan a fizetendő összegben, a NAV honlapján elérhető gépjárműadó-kalkulátorral gyorsan ellenőrizheti azt.
Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.
Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
