2015-ben ő volt Magyarország legdögösebb testépítője
A kedves, mosolygós szőke lánynak, Kiss Virágnak nem csak az ország van oda a testéért, hanem a fél világ is. Európa- és világbajnok testépítőként azonban egészen más az ő karrierje, mint egy modellé: ugyan az alakjával “keresi a kenyerét” de
ebben óriási munka van.
Ráadásul Virág nem csak a színpadon nyújt átlagon felülit, a politológia után jogot tanul és hamarosan dr. Kiss Virágként lehetünk rá még büszkébbek.
- Az emberek fejében van valami a barnítókrémes pózolásról, de aligha tudják teljesen, mit csinálsz minden nap. Tegyük rendbe a fejekben azt, hogy mit takar a te sportod!
- A hétköznapokban egy vékony lánynak tűnök, úgyhogy volt már olyan is, aki megkérdezte, hogy én sportolok-e egyáltalán. Igen, a válasz, hogy testépítéssel foglalkozom. Ebben a sportágban kategóriám a bikini-modell, de ezt a kifejezést én nem szeretem, mert nem adja vissza, hogy mit is csinálok valójában. Az emberek legtöbbször egy fals képet kötnek a modell szóhoz, úgyhogy sokkal jobb a külföldön használt bikini fitness megnevezés. Rengeteget dolgozom az alakomért, a felépített izomzatomért. Azért a pár másodpercért, amit a színpadon a zsűri előtt töltünk el, hosszú hónapokig kell borzasztó keményen edzeni. És akkor az még csak az egyik része a sikernek.
- Mit pontoz a zsűri ebben a sportban?
- A lányoknak feszes és formás izomzattal kell rendelkezniük, nem lehetnek túlzottan szálkásak, vagyis nem lehetnek az izmok élesen kirajzoltak, erezettek. Esztétikus, nőies testalkattal kell rendelkezniük, és a nőies kisugárzást, szépséget, a színpadi mozgást is fokozottan figyelembe veszik a bírók a helyezések megítélésében. A különbség a mi és az eggyel felettünk lévő bodyfitness kategória elvárásai között, hogy nekik már jelentősebb izomtömeggel, és zsírtalanabb, szálkásabb fizikummal kell rendelkezni. A modell lányok képeit láthatod a legtöbbet az újságokban, vagy a neten, mert csinosak, izmosak, mégis még a nőies határokon belül maradnak, még az átlagember megítélése szerint is.
- Hogy állítod össze a naptárad? Gondolom van versenyidőszak.
- Ez úgy működik, hogy megnézzük a 2016-os versenynaptárt és azt, hogy melyik versenyen szeretnék részt venni. Ahogy a bokszban, itt is több szövetség van, én az IFBB tagja vagyok. Miután kiválasztottuk a versenyeket, Timi, a személyi edzőm felállít egy formaidőzítést. Ha például márciusban van az első verseny, akkor onnan visszafelé egy kb. 12 hetes felkészülést tűzünk ki. A súlyzós- és a kardióedzések mellett az egyik legfontosabb, hogy megtervezzük az étkezésem is.
- Csak hús és saláta?
Reggel 6-kor kelek, elkészítem és kis dobozba rakom azt, amit aznap ennem kell.
Ilyenkor nincsenek félreevések, nincsenek csalások, mert akkor semmit nem ért, amiért dologozom.
De tényleg, kis konyhamérlegen mérem ki grammra pontosan a pulykahúst és a zöldségeket, aminek grammra pontosan tudom a szénhidrát- és fehérjetartalmát. Tehát kis - többnyire pulykával és salátával teli - dobozokkal elindulok edzésre, általában 8-kor már az edzőteremben vagyok és egy kb. három órás edzésen veszek részt. Ebből egy óra súlyzós tréning, aztán a formától függ, hogy mennyi kardió és mennyi pózolás. Azt is gyakorolni kell, hiába tűnik úgy, hogy ott mi csak állunk és mosolygunk, annak nagyon szigorú szabályai vannak.
- És edzés után egész nap csak pihensz?
- Persze... Azt leszámítva, hogy akkor jönnek az egyetemi órák, a diplomaírás, illetve a szponzori felkérések, ahol helyt kell állni, az edzős videók készítése, stb. Szóval minden nap valami lefoglal.
- Hogy kezdődött ez el az életedben?
- Ovis koromban tütüben balettoztam a békéscsabai színházban, később hip-hopot nyomtam, ott beállítottak a hátsó sorba, mert nem értékelték a tánctudásom. Egész életemben versenyezni akartam és versenyeztem is.
Minden állomásomon azt akarták nekem bebizonyítani, hogy amit én csinálok, abban nem vagyok jó.
Így volt ez a fitnesszel is, amiért nagyon sokat küzdöttem. Amikor az egyetem miatt felkerültem Pestre, megkerestem az általam legjobbnak gondolt edzőt és egy évig készültem a magyar bajnokságra. De olyan erőbedobással, hogy például kijártam a Fradi tornászaihoz külön akrobatikára.
Aztán az első versenyem előtti színpadpróbán leszakadt a bokaszalagom.
Ez 2011-ben történt és ekkor az élet bebizonyította nekem, hogy lehet másoknak volt igaza és nekem ez az “ugrabugra” (apu hívta így), tényleg nem fekszik. Az edzőm és a saját ötletemre pedig nekivágtam a fitnesz modellkedésnek. 2012 tavaszán azt mondtam, hogy mivel ez egy teljes embert próbáló dolog, a két egyetem mellett csak akkor csinálom, ha az első versenyemen jó helyezést érek el.
Abban az évben világbajnok lettem.
- Melyik versenyeredményedre vagy a legbüszkébb?
- Ebben az évben nagyon sok nemzetközi versenyen vettem részt, kb. kéthetente másik országban, mégis
a 2013-as Arnold Classic győzelmemre vagyok a legbüszkébb.
Korábban egy másik szövetségben versenyeztem, de az IFBB a testépítésben a csúcsok csúcsa. Itt versenyeznek a legnagyobbak, ebben a sorozatban állhatsz fel egy Arnold vagy egy Mr. Olympia színpadára. Utóbbi egyébként nagy álmom.
- Akkor ez egy olyan rendszer, ahol a különböző állomásokon pontokat gyűjthetsz és azt egy év végén összesítik?
- Igen. Egyik állomás sem kötelező, különböző súlyozással lehet pontokat szerezni egy-egy versenyen, ezt pedig összesítik év végén.
- 2015-ben hányadik leszel?
- Még nem tudni, mert ezt nem olyan könnyű kiszámolni a rengeteg versenyző és verseny miatt. Viszont sok versenyen indultam el és mindegyiken benne voltam a legjobb 4-6-os mezőnyben, szóval bizakodó vagyok. Az év végén közzétett top 20-as listán bizonyára ott leszek.
- Az, hogy eddig eljutottál, az szerinted hány százalékban tudható be az adottságoknak és hány százalékban a munkának és a lemondásoknak?
- Nem voltam őstehetség a sportok terén. Ez egy esztétikai sport, úgyhogy itt számít az is, hogy ki milyen szépséggel, kisugárzással, színpadi jelenléttel bír, de ezek szerintem elenyésző százalék. A legnagyobbaknak komoly sportmúltja van, és ez nem véletlen.
Itt leginkább a test, a belefektetett idő és energia, illetve az önfegyelem számít.
A másik, amit tudni kell, hogy itt senki nem tuningolja magát tiltott szerekkel és izomnövelőkkel. Van doppingszűrés, doppingvizsgálat versenyek előtt, ami azt bizonyítja, hogy a résztvevők saját erejükből érték el a színpadi formát.
- Mi számodra a pihenés, a szórakozás?
- Amikor versenyszezon van, akkor az otthon-egyetem-edzőterem hármasa között mozgok, nincs se időm, se energiám a szórakozásra. Az évnek ebben a szakaszában szociális életet élni sem nagyon tudok, de nem azért, mert nem vagyok százas. Már a barátaim is megértették, hogy nekem ilyenkor egy mozi nem kikapcsolódás. Mindenki rágcsálja körülöttem a popcornt és a nachost, én pedig majd belehalok, mert egyébként imádok enni. Nekem viszont hónapok óta pulykán és salátán kell élnem… Ebben az időszakban egy kis wellness, fürdőzés abszolút ki tud kapcsolni.
Na de az offszezon maga a mennyország! Én gasztromániás vagyok, ez azt jelenti, hogy van a telefonban egy lista azokról a helyekről, ahová nem tudtam elmenni, amikor versenyszezon volt. Ezt ilyenkor szépen előkapom és módszeresen kipróbálom mindet. Imádok enni, a főzőműsorokat nézni, a gasztroblogokat olvasni és főzni is. Ezenkívül, mivel én békéscsabai vagyok, nekem Budapest még mindig egy felfedezetlen hely, amiért rajongok. A nyár pedig a fesztiváloké, azokat is imádom.
- Hogy juthat el valaki egy ilyen versenyre?
- Eleinte ez rengeteg áldozattal, lemondással jár és nehéz is emiatt elkezdeni. Az, hogy te elutazz egy ilyen versenyre, azt a saját zsebedből kell finanszíroznod.
Nagyon hálás vagyok a szüleimnek, hogy annak idején lehetővé tették, hogy elkezdjem.
Ma már egy szponzor, a BioTech USA áll mögöttem, ami nagyon ritka Magyarországon. Nekik is nagyon hálás vagyok ezért.
- Ha jól tudom, ma már te vagy az egyik legnagyobb reklámarcuk.
- Igen. 2013-ban vittek ki az első expóra, ahol kiderült, hogy tök jól tudunk együtt dolgozni. De mivel akkor nem volt IFBB eredményem, ezért nem tudtuk még olyan szorosra fűzni a viszonyt. Ezután kimentem az őszi Arnoldra és megnyertem. Azóta edzésvideókat készítek, szakértő válaszol blogot vezetek, expókra járok velük.
Soha nem gondoltam volna, hogy amikor 56 lány között állok a madridi Arnold színpadán, akkor a nézőtérre lesve látom a BioTech csapatát izgatottan drukkolni, majd jobbra pillantok és a színpad melletti első stand a miénk... ahol saját magamat látom giga méretben visszamosolyogni. Óriási érzés, hihetetlenül felemelő!
- A közösségi médiában való szereplésed is miattuk van?
- Nem. Azt magamtól kezdtem el és nagyon büszke voltam, amikor elértem a 800 lájkot az oldalammal. Ma már 38 ezer Facebook- és 25 ezer Instagram követőm van. Persze a nagy lendületet a BioTech hozta, emlékszem, amikor az első képemet megosztották, hívogattam anyut, hogy több mint százan lájkolták a képem. Most már ez odáig jutott, hogy tegnap egy Ausztráliából küldött köszönőcsomagot nyitottam ki, amit egy olyan lány küldött, akinek online segítettünk egy házi bajnokságra felkészülni.
Rengetegen írnak nekem hálás üzenetet, hogy motiválom őket és példaképnek tartanak.
- Azt gondolnám, hogy két negatív kommentelő azért az oldaladra téved: az irigy lány és az, aki nem lát az egész mögé és szerinte te csak pózolsz és pénzt kapsz érte.
- Nincsenek ilyenek, hála az égnek. Azért nem törlöm őket, mert nincs mit törölni. Hihetetlen néha nekem is, de csupa kedves, hálás ember vesz körül. Fiúk, lányok, tinik, anyukák vegyesen követik munkásságom és nagyon megtisztelő, hogy sokan példaképnek tekintenek.
- Hova jársz egyetemre?
- Amikor felkerültem Pestre, akkor elkezdtem angolul politológiát tanulni. Ez azért történt, mert cserediákként én egy évet az USA-ban töltöttem és elterveztem, hogy visszamegyek oda. Ez megváltozott, amikor beleszerettem Pestbe és rájöttem, hogy itt vannak a szüleim és a barátaim. Történelemmániás voltam mindig, már gimiben eldöntöttem, hogy jogot fogok tanulni, ezért úgy döntöttem, hogy beiratkozom a Pázmányra. Párhuzamosan végeztem a kettőt, most vagyok végzős a jogon, szeretem csinálni, egyedül a versenyekkel nehéz összeegyeztetni.
- És mi lesz belőled?
- Aki a hétvégén a színpadon pózol?
- Szerencsére ez egy kortalan sport, úgyhogy egy jó ideig szeretném csinálni. Tavasszal azonban majd döntenem kell, hogy folytatom a versenyzést, vagy ügyvédi pályám építgetem. Hiszen képzeljünk csak el egy ügyvédet, aki a hétvégén bikiniben pózol… Az egy kicsit necces talán. Arról nem beszélve, hogy mindkét munka 0-24-es, teljes embert kíván.
Ha tetszett az interjú, oszd meg!
