HÍREK

Vajon valóban megtörtént a legrégebbi gyerekkori emléked?

Valószínűleg mindenki fel tud eleveníteni gyermekkorából egy történetet, meghatározó pillanatot. Az viszont már izgalmasabb kérdés, hogy kinek hány éves koriak ezek képsorok és valóban megtörténtek-e.
Vén Bernadett írása a 7köznapi pszichológia blogon, fotók: pixabay.com - szmo.hu
2018. szeptember 09.


Link másolása

Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy vajon hány éves korunktól vannak emlékeink és mik azok: intenzív érzésekhez, egy-egy különösen kellemes élményhez, esetleg egy hétköznapi eseményhez kapcsolódnak? Néha bevillannak megmagyarázhatatlan képek a fejembe, ahol látom a szemeim előtt, hogy anyuval, apuval vagyok otthon, ott egy idegen is, aki fizikailag bántalmazza apukámat.

Pár évvel ezelőtt ezt a szorongatóbb, ijesztőbb jelenetet próbáltam feleleveníteni szüleimnek, teljes részletességgel elmesélve – ők azonban nem emlékeztek a történtekre. Akkor elbizonytalanodtam, vajon ez a képsor a fantáziám szüleménye volt, az akkori félelmeimmel vegyítve, vagy valóban megtörtént, csak ők nem vették észre az adott helyzetben, hogy hogy éreztem magam? Vagy titkolnak előlem valamit? De az is lehet, hogy nem is bántalmazta senki édesapámat?

A mentális időutazás tapasztalatokkal tűzdelt, érzésekkel terhelt képsorok felidézését jelenti, amelyek lehet, hogy inkább tükrözik a mitikus családi elbeszéléseket, mint a valóságot. Vitatott és sokakat elgondolkodtató téma legkorábbi gyermekkori emlékeink eredete. Egyesek számára az első méhcsípés, míg mások számára totyogó korukból maradt meg szüleikkel egy szimpla hétköznapi interakció. Mások állítják, hogy ők emlékeznek arra, amikor a babakocsiban feküdtek és tolták őket az utcán.

De mennyire lehetünk biztosak benne, hogy ez egy megtapasztalt valódi emlék, nem pedig a családi anekdotákból, fotóalbumokból kreáltuk magunknak? A freudi elmélet szerint negatív emlékeink nem törlődnek, hanem a mélyben elnyomva jelen vannak, a tudatalattiban dolgoznak és mérgeznek bennünket.

Kevés felnőtt emlékszik arra, mi történt vele 3 éves kora előtt. A legújabb kutatások szerint körülbelül 7 éves korunktól kezdenek elhalványulni azelőtti emlékeink – ez a „gyermekkori amnézia” néven ismert jelenség.

Készítettek egy kutatást, amely során a résztvevő szülőknek 3 éves gyermekükkel kellett beszélgetniük legutóbbi életeseményeikről, például az állatkertről, vagy egy születésnapi zsúrról. Majd évekkel később megkérték a gyermekeket, hogy emlékezzenek vissza korai tapasztalataikra. A kutatást vezetők arra az eredményre jutottak, hogy a 6-7 éves gyermekek a három évesen összegyűjtött emlékek 72%-át, 8-9 évesen mindössze 35%-át tudták felidézni. Ez a memóriavesztés valójában az új emlékek mellékterméke lehet. Az új idegsejtek termelődése az agy memóriarendszerében – amely úgy tűnik, hogy segít az új ismeretek felfogásában, elsajátításában – megzavarhatja és kiszoríthatja a korábbi neuron kapcsolatokat, így az emlékeket is.

Egy 2018-as tanulmány szerint azonban korai emlékeink nagy része valójában fikció, családi történeteken, fényképeken alapul. Eszerint az emberek 40%-a gondolja úgy, hogy 2 éves, vagy még korábbi korukból vannak emlékeik (a pelenkacserétől, a babakocsiig, vagy az első lépésekig). 3 éves kor az általánosan elfogadott életkor az első emlékekre vonatkozóan, egyes tudósok azonban az 5-6 éves kort jelölik meg a megbízható emlékek eredetére.

A kutatást végző professzor elmagyarázta, hogyan eresztenek gyökeret és válnak valódi első emlékekké fikcióink. A kutatás során a résztvevők válaszait megvizsgálva rájöttünk, hogy sok ilyen első emlék gyakran a csecsemőkorhoz kapcsolódik, és tipikusan a babakocsihoz köthető. Az ilyen típusú emlék annak az eredménye is lehet, hogy a gyermek sokszor „találkozott” a babakocsival (ült benne, aludt benne stb..). A személy aztán elképzeli, hogyan nézhetett ki mindez. Idővel pedig ezek a képtöredékek a memória részévé válnak és ezeket az emlékképeket töltjük meg idővel tartalommal, színezzük ki fantáziánkkal.

Függetlenül attól, hogy a gyermekkori emlékek eredetiségét és folyamatát a neurobiológiához vagy mélységi pszichológiához rendelik-e, a tény az, hogy mindannyiunknak vannak korai emlékei. Nehéz időkben pedig belső erőnkre kell támaszkodnunk. Egyes pillanatokban tudatunkba kerülnek ezek a gyermekkori emlékeink, amelyek akár valóságosak, akár nem, valamit mondanak magunkról; figyelmeztetnek, vagy útmutatást ad(hat)nak. Érdemes velük foglalkozni.

Forrás:

Tulving, E. (1985). Memory and consciousness. Canadian Psychologist, 25, 1–12.

Wang, Q., & Peterson, C. (2014). Your earliest memory may be earlier than you think: Prospective studies of children’s dating of earliest childhood memories. Developmental psychology, 50(6), 1680.

https://psychcentral.com/news/2014/01/26/whats-your-earliest-memory/64982.html

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A választások után száz ügyvéddel fogjuk feljelenteni az összes propagandistát
A fideszes vezetésű Makón arról is beszélt Magyar, hogy Orbán Viktor lezárt utcákon kampányol, mintha kijárási tilalom lenne.

Link másolása

Magyar Péter az országjárása részeként Makón tartott beszédet, írja a Telex.

Magyar kiemelte, hogy a jelenlegi kormány vidékellenes, és nem nézi a magyar gazdák érdekeit.

„Lengyelországban az agrárexport 3,5 milliárd volt, Magyarországon ugyanennyi. Ma a magyar 10 milliárd euró, a lengyel több mint 50 milliárd euró”

– hozta fel példaként.

Ígéretekből sem volt hiány, azt ugyan nem tudta megígérni, hogy 2030-ra Magyarország Ausztria lesz, de csatlakozni fogunk az Európai Ügyészséghez, és zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben is. Polt Pétert és Rogán Antalt is eltávolítaná a pozíciójukból.

„Betiltjuk a propagandát, visszavesszük a közmédiát, ugyanis a hír szent, a vélemény szabad. A választások után csoportosan fogjuk feljelenteni az összes propagandistát, száz ügyvéd fog ezen dolgozni”

– mondta a Tisza Párt EP-listavezetője, hozzátéve, hogy a kártérítési összeget a bicskei áldozatoknak és szegény családoknak utalnák el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Szegedről üzent Kiss-Rigó Lászlónak: „Ez nem a helyes út, püspök úr”
A TISZA Párt politikusa szerint igenis fontos az állam és az egyház szétválasztása. Ettől nem lesz rosszabb sem az államnak, sem az egyháznak.

Link másolása

A TISZA Párt politikusa folytatta országjáró körútját: hétfőn Szegeden járt, ahol teljesen megtelt a Dóm tér, mint az a közösségi oldalára feltöltött fotón látszik is.

Magyar Péter a Szeged-Csanádi Egyházmegye pár hónappal ezelőtt tervezett fakivágásaira is emlékeztetett, és azt üzente Kiss-Rigó László püspöknek, hogy „nem tesz jót az egyháznak, amit most csinálnak”.

„Az bizonyosan nem a helyes út, ha egy egyház arra költi az állam pénzét, hogy magának stadiont, hotelt vagy leszállópályát építsen, és védett erdőt kivágjon. Ez nem a helyes út, püspök úr”

– mondta a Dóm téren Magyar Péter, aki beszédében megemlítette II. János Pált, majd a sajnálatát fejezte ki a reformátusok felé, hogy olyan egyházuk van, amilyen.

„Van nekünk egy keresztény kormányunk, akik odáig nem jutottak el, hogy bocsánatot kérjenek a bicskei áldozatoktól.”

– tette hozzá Magyar Péter.

A politikus azt is mondta, hogy igenis fontos az állam és az egyház szétválasztása. Ettől nem lesz rosszabb sem az államnak, sem az egyháznak.

Magyar arról is beszélt, hogy azt szeretné, ha Magyarország nem a “Döbrögik”, nem a Rogánok, Mészárosok, Tiborczok hazája lenne, hanem a “Lúdas Matyiké”.

A teljes beszédet itt lehet visszanézni!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Drágulás itt is: tízezer forint felett már az éves kártyadíj ennél a négy banknál
A készpénzfelvétel díja is erőteljesen nőtt. Jelenleg egy banki ügyfél saját 50 ezer forintjához bankja ATM-jét használva átlagosan majdnem egy ezresért jut.

Link másolása

Néhány éve még átlagosan 4 ezer forintból meg lehetett úszni a kártyázást, de mostanra eljutottunk oda, hogy négy banknál is 10 ezer forint felett lesz az éves díja a bankkártyának.

Az Azénpénzem.hu összefoglalója szerint ez mostanra a négy nagyobb banknál (CIB, Erste, OTP, Unicredit) bekövetkezett.

A többi három banknál (K&H, MBH, Raiffeisen) is hasonló a helyzet: náluk kilencezer forint feletti kártyadíjat számítanak fel.

Ennek következtében a készpénzfelvétel díja is erőteljesen nőtt. Jelenleg egy banki ügyfél saját 50 ezer forintjához bankja ATM-jét használva átlagosan majdnem egy ezresért jut.

Ez korábban 600 forint volt. Százezer forintot most majdnem másfél ezer forintért lehet átlagosan felvenni. Ezért aztán mindenkinek ajánlott, hogy használja ki a maximum két részletben díjmentesen felvehető 150 ezer forintot, amihez csak egy nyilatkozat szükséges.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Így söpört végig a durva vihar Budapesten pünkösdhétfőn – fotók!
Májusi eső aranyat ér, na de ennyi?

Link másolása

A zivatarokkal, szupercellákal és jégesőkkel tarkított hosszú hétvégén az időjárás letarolta Budapestet és környékét. Az Időképhez beküldött olvasói fotókon mutatjuk a legérdekesebb pillanatokat.

Budapest XVIII.ker - Pestszentimre | Fotó: Madimark

Sződliget | Fotó: Andynyosy

Budapest XIV.ker - Alsórákos | Fotó: Kandurbandee

Budapest X.ker - Kőbánya | Fotó: Körmendi Balázs

Budapest | Fotó: Horváth Zsolt

Fotó: Baranyai Diána


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk