A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.
Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.
Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.
A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.
Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.
Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a kitálaló katonáról: Nem lennék a helyében
A miniszterelnök az Ultrahangnak adott interjúban beszélt a honvédségről kitálaló Pálinkás Szilveszterről. Orbán szerint a százados még állományban van, így rá a katonai szabályok vonatkoznak.
Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.
A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.
A miniszterelnök egy személyes hangvételű megjegyzést is tett: „Amit láttam a nyilvánosságban, nem lennék Pálinkás úr helyében.”
Pálinkás Szilveszter korábban arról beszélt, hogy az első interjúja előtt a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki, csak hogy ne nyilatkozzon. A százados állította azt is, hogy a csádi katonai misszió ötlete a miniszterelnök fiához, Orbán Gáspárhoz köthető, és a tervezésnél rendkívül magas, 50 százalékos veszteséggel számoltak a szakértők. Az interjúk nagy nyilvánosságot kaptak, és komoly politikai vihart kavartak.
A kormányfő az interjúban a csádi misszióval kapcsolatos „családi sugalmakat” visszautasította, és a honvédség hierarchikus működését hangsúlyozta. „A századosok, főhadnagyok nem terveznek missziókat. Aki ezt állítja, az tökkelütött” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a hadseregben nem lehet „összevissza ugrándozni”.
Az interjú másik fontos témája az a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés volt, amelynek állítólagos leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra kedden. A dokumentum szerint a magyar miniszterelnök egy mesére hivatkozva ajánlotta fel segítségét az orosz elnöknek, mondván, a kisegér is tud segíteni a bajba jutott oroszlánnak. Az ügy komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, Donald Tusk lengyel kormányfő az X-en vonta kérdőre Orbán Viktort.
A miniszterelnök a leirattal kapcsolatban azt mondta, többször is beszélt az orosz és az amerikai elnökkel is.
Állítása szerint a kiszivárgott beszélgetés előtti napon az amerikai elnök hívta fel őt egy budapesti békecsúcs ötletével.
„A ‘tegnap’ az az volt, hogy az amerikai elnök fölhívott engem, és azt mondta: lenne egy békecsúcs, és azt javasolják, hogy Budapesten. Ez Putyin elnök úr és Trump elnök úr közös javaslata” – közölte Orbán Viktor.
A Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar korábban cáfolta Pálinkás állításait, közleményükben azt írták, nincs politikai döntés a csádi műveletről, és a leszerelési szándékok sem tömegesek. Zákány Péter tábornok a Mandinernek nyilatkozva „iszonyatos csalódásnak” nevezte a századost, aki szerinte beszennyezte a honvédséget.
Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.
A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Washington Post: Szijjártó Péter segítséget ajánlott Iránnak a Hezbollah csipogóinak felrobbantása után
Egy kiszivárgott leirat szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter a 2024-es libanoni csipogó-támadás után a magyar titkosszolgálatok segítségét ajánlotta fel Iránnak. A gesztus éles ellentétben áll a kormány Izrael-barát politikájával.
Miközben J. D. Vance amerikai alelnök Budapesten Orbán Viktor mellett kampányol, egy frissen nyilvánosságra került leirat szerint a magyar kormány a 2024-es Hezbollah elleni pager-támadás után felajánlotta Iránnak, hogy a titkosszolgálatok minden vizsgálati információt megosztanak velük. A gesztus éles ellentétben áll Magyarország hivatalos Izrael-barát politikájával.
A 2024. szeptember 30-i telefonhívásról – egy általa megszerzett és hitelesített magyar kormányzati leirat alapján – a The Washington Post írt. A dokumentum szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról biztosította iráni kollégáját, Abbasz Aragcsit, hogy a magyar szolgálatok már felvették a kapcsolatot az irániakkal.
„Minden lehetséges dokumentumot meg fogunk osztani az önök szolgálataival” – mondta a leirat szerint a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó azt is hangsúlyozta, hogy országa semmilyen módon nem vett részt a támadásban: „Ezeket a csipogókat nem Magyarországon gyártják, sosem jártak Magyarországon, és egyetlen magyar cégnek sincs fizikai köze hozzájuk. Tehát semmi közünk hozzájuk!”
A magyar kormány hivatalos álláspontja ezzel egybevág. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban az X-en azt írta, a megnevezett budapesti cég csupán „kereskedelmi közvetítő”, a kérdéses eszközök „soha nem jártak Magyarországon”, a nemzetbiztonsági szolgálatok pedig „minden releváns nemzetközi partner ügynökséggel és szervezettel” együttműködnek.
Az iráni külügyminiszternek tett felajánlás azért vet fel kérdéseket, mert az Orbán-kormány Európában az egyik leghatározottabb Izrael-párti politikát folytatja, rendszeresen az Egyesült Államokkal együtt szavaz az ENSZ Közgyűlésében, és 2025 áprilisában, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásán jelentette be kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Egy volt Fehér Ház-i tisztségviselő a lapnak úgy nyilatkozott: „El sem tudnám képzelni, hogy egy brit külügyminiszter ilyet tegyen.”
A telefonhívás előzménye a 2024. szeptember 17-i libanoni támadás, amely során több ezer, a Hezbollah által használt pager robbant fel, 12 ember halálát és akár 2800 sebesültet okozva. A sajtó Izraelt sejtette a művelet mögött, a tajvani márkájú eszközökről pedig azt állították, egy magyar cég gyárthatta őket licenc alapján.
Az ügyet a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzet teszi különösen pikánssá. J. D. Vance amerikai alelnök kedden érkezett Budapestre, hogy a vasárnapi választás előtt támogassa Orbán Viktor kampányát, és ma beszédet mond a Mathias Corvinus Collegiumban. Vance a kormány narratíváját erősítve a brüsszeli beavatkozásról beszélt, miközben a magyar kormány blokkolja az Európai Unió által Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt.
A magyar kormány keleti kapcsolatai nem először kerülnek a figyelem középpontjába. Nemrég több független lap, köztük a VSquare is nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen Szijjártó Péter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett orosz milliárdosok uniós szankciók alóli mentesítéséről.
A külügyminiszter nem tagadta a felvétel hitelességét, de azzal próbálta kisebbíteni a jelentőségét, hogy az újságírók „bebizonyították: ugyanazt mondom nyilvánosan, mint amit telefonon is.” A magyar–orosz viszony mélységét mutatja az a korábbi hangfelvétel is, amelyen Orbán Viktor Putyinnal egyeztet, valamint az a titkos 12 pontos terv, amelyet Szijjártó Moszkvában írt alá.
Miközben J. D. Vance amerikai alelnök Budapesten Orbán Viktor mellett kampányol, egy frissen nyilvánosságra került leirat szerint a magyar kormány a 2024-es Hezbollah elleni pager-támadás után felajánlotta Iránnak, hogy a titkosszolgálatok minden vizsgálati információt megosztanak velük. A gesztus éles ellentétben áll Magyarország hivatalos Izrael-barát politikájával.
A 2024. szeptember 30-i telefonhívásról – egy általa megszerzett és hitelesített magyar kormányzati leirat alapján – a The Washington Post írt. A dokumentum szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról biztosította iráni kollégáját, Abbasz Aragcsit, hogy a magyar szolgálatok már felvették a kapcsolatot az irániakkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha a Fidesz csalni próbál, akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos” – Mit gondolnak a Tisza-szimpatizánsok a választás előtt?
Elkísértük Magyar Pétert a kampány utolsó hetének első állomásaira, és a Tisza-szimpatizánsait arról kérdeztük, mire számítanak a vasárnapi választáson.
Öt nappal a szavazás előtt a Szeretlek Magyarország stábja annak járt utána, hogyan lett a kormányváltási reményből sokak számára kétharmados győzelmi várakozás, miközben az utcán egyszerre van jelen a bizakodás, a düh és a bizonytalanság. A Tisza Párt támogatói biztos győzelemről beszélnek, eközben viszont sokan csalástól tartanak.
A rendezvényen megjelent emberek többsége nemcsak Tisza-győzelmet vár, hanem annak arányát is bátran latolgatta. „Szerintem, ha minden jól megy, meglesz a kétharmad” – mondta az egyikük, míg egy másik bizakodó helyi hozzátette, szerinte a Tisza „száz százalék, hogy kétharmaddal nyer”. A szimpatizánsok között
visszatérő elem a választási csalástól való félelem, többen is azzal a feltétellel jósolnak nagyarányú ellenzéki sikert, „ha nem csalják el”.
Az optimizmust az országos elégedetlenséggel magyarázzák. „Ezt a mocskos kormányt le kell váltani, mert csak szétrabolták az országot” – fogalmaz egy férfi, aki szerint
az egészségügy romokban van, a kormány pedig csak a felvett hitelekből osztogat.
Ez a közhangulat egybevágott a választás előtti utolsó közvélemény-kutatásokkal is. A Medián friss mandátumbecslése például a Tisza Párt számára akár a kétharmados győzelmet is lehetségesnek tartotta, míg az Iránytű Intézet felmérése egyértelmű kormányváltó hangulatot és Tisza-előnyt mutatott ki a biztos szavazók körében.
A Fidesz a kampányhajrában nemzetközi segítséggel is próbált mozgósítani. Amikor a riportban az amerikai alelnök, J. D. Vance budapesti látogatásáról kérdeztük az embereket, a legtöbben szkeptikusan reagálnak.
„Szerintem ezen a süllyedő hajón már nem nagyon tudnak segíteni”
– mondta egyikük, van, aki pedig úgy látja, „aki a Tisza mellett döntött, az már így marad”. A Fidesz kampányrendezvényén készült riportunk szerint a kormánypárti szimpatizánsok között is akadtak olyanok, akik szerint a végeredmény „szoros lesz”, és a kétharmados győzelmet már ők is kizárták.
A kampány utolsó hetét egy biztonságpolitikai hír is tematizálta: a szerbiai Magyarkanizsa közelében robbanóanyagot találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett. A videóban megszólalók ezt egyöntetűen kampányfogásnak tartják.
„Borzasztóan nevetségesnek és szánalmasnak tartom az egészet. Egy megrendezett shownak tartom az egészet”
– mondja egy nő, míg mások egyszerűen „kamunak” és „színjátéknak” nevezik az esetet.
Riporterünk arról is megkérdezte az embereket, mit várnak a választás utánra, ha a Fidesz elveszíti a többséget. A válaszok a békés átadás reményétől a nyílt konfrontáció kilátásba helyezéséig terjednek. Van, aki szerint egy ennyi ideje kormányzó párttól elvárható, hogy a vereséget is el tudja viselni, és „megembereli magát, és át fogja adni a hatalmat”. Mások viszont ettől tartanak a leginkább: „Attól is tartok, hogyha olyan eredmény jön, ami nem nekik kedvez, akkor az semmis lesz, nem fogadják el.” A legkeményebb álláspontot egy férfi fogalmazza meg, aki szerint
„ha a Fidesz csalni próbál, „akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos. Akkor én is ott leszek Pesten.”
Öt nappal a szavazás előtt a Szeretlek Magyarország stábja annak járt utána, hogyan lett a kormányváltási reményből sokak számára kétharmados győzelmi várakozás, miközben az utcán egyszerre van jelen a bizakodás, a düh és a bizonytalanság. A Tisza Párt támogatói biztos győzelemről beszélnek, eközben viszont sokan csalástól tartanak.
A rendezvényen megjelent emberek többsége nemcsak Tisza-győzelmet vár, hanem annak arányát is bátran latolgatta. „Szerintem, ha minden jól megy, meglesz a kétharmad” – mondta az egyikük, míg egy másik bizakodó helyi hozzátette, szerinte a Tisza „száz százalék, hogy kétharmaddal nyer”. A szimpatizánsok között
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán titkára üzent Wáberer Györgynek: Az árulás nem teljesítmény
Nagy János éles hangú üzenetben bírálta a nagyvállalkozót. A konfliktus azután robbant ki, hogy a volt kormánybiztos egy videóban Európa melletti szavazásra buzdított az orosz orientációval szemben.
Árulással vádolta meg Wáberer Györgyöt, az első szavazóknak pedig üzenetet küldött Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár – ezzel a kampány finisében a kormány és egykori kormánybiztosa közti konfliktus a nyilvánosság előtt éleződött ki.
Nagy János, a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa a kormányzati közlemény szerint a fiataloknak azt üzente, hogy „a választás nem játék, és nem szabad eldobni a békés fejlődést egy aktuális őrületért”.
Wáberer Györgynek pedig azt írta: „az árulás nem teljesítmény”. Az államtitkár a Telex által is idézett üzenetében azt is Wáberer szemére vetette, hogy új szövetségesei sem fogják másnak tartani, mint a kormányoldal szereplőit.
„Akikkel Te most közösséget vállalsz, azok szemében Te éppen ugyanolyan NER-es tolvaj, bűnöző vagy, mint mi” – fogalmazott az államtitkár.
A kormányzati reakciót Wáberer György kedden közzétett videója váltotta ki, amelyben a Waberer’s alapítója és volt kormánybiztos sorsdöntőnek nevezte az április 12-i választást.
Az üzletember úgy fogalmazott, a voksolás arról dönt, hogy „Európához akarsz-e tartozni vagy az oroszokhoz”.
A kormányoldal a „magyar út” és a „brüsszeli út” közötti döntésként írja le a helyzetet, ahol előbbi a békét és a szuverenitást, utóbbi pedig a háborús kockázatot és a multinacionális cégek érdekeit jelenti. Ezzel szemben Wáberer az Európa melletti kiállást és az orosz orientációval való szembefordulást tartja a választás valódi tétjének.
Az „orosz orientáció” kérdése azért is érzékeny, mert a sajtóban nemrég hírek jelentek meg egy kiszivárgott 12 pontos tervről, amelyet a dokumentumok szerint Szijjártó Péter külügyminiszter titokban írt alá Moszkvában a gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzéséről.
Árulással vádolta meg Wáberer Györgyöt, az első szavazóknak pedig üzenetet küldött Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár – ezzel a kampány finisében a kormány és egykori kormánybiztosa közti konfliktus a nyilvánosság előtt éleződött ki.
Nagy János, a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa a kormányzati közlemény szerint a fiataloknak azt üzente, hogy „a választás nem játék, és nem szabad eldobni a békés fejlődést egy aktuális őrületért”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
