Teszt: mikor kreatív a későn fekvő bagoly és a koránkelő pacsirta?
A kronotípusunkat 50%-ban a genetikai örökségünk határozza meg, 50%-ban pedig szociális környezet.
Tehát pacsirtának vagy bagolynak főleg születünk, nem azzá válunk. De itt van még néhány érdekes adat:
* Ősszel és télen születettek nagyobb eséllyel pacsirták, a tavaszi-nyáriak között pedig több a bagoly típus
* A kisgyerekek általában pacsirták, aztán kamaszkorban átlényegülnek baglyokká, és 20 éves koruk körül visszapacsirtásodnak.
* A férfiak inkább baglyok, a nők inkább pacsirták.
* A népesség kb. 20%-a bagoly és kb. 14%-a pacsirta.
A legtöbb ember kortól, nemtől függetlenül nem kifejezett pacsirta vagy bagoly, sokkal inkább egy harmadik madár! Sőt, nemrég olvastam, hogy két további típust is meghatároztak orosz és belga neurobiológusok – a sziesztázó és a délutáni típusú embert.
Till Roenneberg kronobiológus egy egyszerű módszert ajánl a kronotípusunk meghatározására. Gondolj egy szombati napra, vagy egy olyan napra, amikor nem kell időre kelned.
Ezt a napot alapul véve válaszold meg az alábbi három kérdést!
Általában hány órakor alszol el?
Általában hány órakor kelsz?
Mi a két időpont közötti félidő – tehát az alvás középideje? Keresd ki az alábbi diagramból! (Például ha 23:00-kor alszunk el és 07:00-kor kelünk, akkor a középidő hajnal 04:00-re esik, így láthatjuk, hogy a harmadik madár típusba tartozunk.)

Ahogy láthatod, a népesség kb. 14%-a pacsirta, 21%-a bagoly, és 65%-a a harmadik típusba tartozik. Te?
Hogyan találjuk meg típusunknak és a feladatoknak megfelelő ideális időpontokat?
Típus-feladat-idő módszernek nevezi Daniel H. Pink ezt a technikát a Mikor című könyvében, amely lényegében arról szól, hogy hozzuk szinkronba a cirkadián ritmusunkkal az elvégzendő feladatainkat és azok időpontjait.

Mit kell tennünk? Ezt a 3 lépést!
1.
Először azonosítsuk be a kronotípusunkat (lásd fent)!
2.
Határozzuk meg, milyen feladatok várnak ránk adott napon!
3.
Nézzétek meg az alábbi táblázatban a különböző feladatok elvégzéséhez ideális időpontot!

Te mit szűrsz le mindebből? Mikor érdemes a koncentrálást igénylő feladataiddal foglalkozni, és mikor vagy kreatívabb elemedben, mikorra időzíts egy megbeszélést vagy épp egy döntéshelyzetet?
Szinkronhatás
Érdemes a saját cirkadián ritmusunkhoz és a feladatok jellegéhez időzíteni a teendőinket, amennyiben hatással vagyunk rá. Az a jó, ha össze tudjuk hangolni, szinkronba tudjuk hozni ezt a három jellemzőt: típus, feladat, idő. Ezt nevezik “szinkronhatásnak”.

Az előbbiekben megismertük, hogy három szakasz váltakozik a napunkban, vagyis van egy felívelés, amit egy hullámvölgy követ, majd egy hullámhegy zár. Ha van befolyásunk a napirendünkre, törekedjünk a szinkronitásra, vagyis ha ébernek kell lennünk egy feladathoz, akkor azt igazítsuk a hullámhegyünkhöz, amikor kevesebb koncentráció szükséges, azt a felívelő szakaszhoz.
Ha csak egy dolgot jegyzel meg ebből a cikkből, akkor a kronotípusod meghatározásán kívül ez legyen: ne pazarold favágó munkára a legtermékenyebb óráidat!
De mit csináljunk a hullámvölgyben? Kicsit lazítsunk… vagyis inkubáljunk.
Mit kezdjünk a hullámvölggyel? Legyünk kreatívak!
Akkor vagyunk igazán kreatívak, amikor kevésbé vagyunk koncentráltak, hiszen, ha elkalandozunk, hamarabb észreveszünk bizonyos összefüggéseket, mintha feszülten figyelünk. Emlékszel a kreativitás folyamatának öt állomására?

Az inkubáció szakaszáról van szó, ami után az AHA-élmény következik. Ezt “inspirációs paradoxonnak” is szokták nevezni: Az innováció és a kreativitás akkor erősödik, amikor nem vagyunk csúcsformában, legalábbis a cirkadián ritmusunk szerint.
(Daniel H. Pink: Mikor)
Gondoltad volna? Szóval, amikor legközelebb ötletelni szeretnél, vagy egy problémához más úton közelíteni, olyankorra időzítsd, amikor a nap során a hullámvölgy környékén van és nem kell koncentrálni, esetleg pihensz, sétálsz a szabadban, utazol egy járművön vagy egy pohár borral a kezedben csevegsz a barátaiddal.