Tényleg egészségesebb őseink étrendje? Összecsapnak az érvek és az ellenérvek
Ő ugyanis Londonban született, borneói apától és walesi anyától. Azt mondja, ha a fenti receptet követné, nála a búza, a rizs és a köles jelentené az elsődleges energiaforrást, míg a protein- és zsírbevitelt egyfelől a tejtermékek és a marhahús, másfelől pedig a tobzoska és a denevérhús jelentené, amelyet felmenői még két nemzedékkel korábban is fogyasztottak.
Sőt, ha még visszamenne két évszázadot, az sem kizárt, hogy emberevésre kellene vetemednie.
Wong arra is felhívta a figyelmet, hogy a 16. századi Wales-ben sem ette mindenki ugyanazt. A legszegényebbek például nem a szakácskönyvek receptjei alapján megfőzött ételeken, hanem hulladékokon éltek.
Szerinte már az a kiindulópont is tévhit, hogy régen sokkal egészségesebbek voltak az emberek. Tény, hogy a múltban nem volt annyi kóros elhízás, és az is, hogy ma többen halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, ugyanakkor lényegesen csökkent az alultápláltság is a Földön.
Kelet-Ázsiában például néhány évtized alatt 80%-kal csökkent az elégtelen táplálkozás okozta betegségek aránya.
Az sem biztos, hogy az őseink jobban alkalmazkodtak nálunk az akkori ételekhez. A mongóliai népek tejtermék-gazdag étrendje például 3000 évre vezethető vissza, de a mongolok 95% a mai napig laktóz-érzékeny.
Végezetül Wong hozzáteszi,
az emberek túlnyomó többsége kevert génekkel rendelkezik, így nehéz megmondani, számukra melyik is lenne a genetikai szempontból megfelelő étrend. Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!