Cser-Palkovics András: „A közvilágítás területén mindenképpen szükség van átmeneti segítségre”
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában arról is beszél, nem helyesli, ha a kompenzációk megítélése pártalapon történik, és az sem helyes, ha a magas teljesítményű városokat – mint amilyen Székesfehérvár is – mindig hátrébb sorolják, mert akkor az ilyen városok teljesítménye is csökken.
– Mi lesz most?
– Hadd kezdjem azzal, sokat jelentett nekünk, hogy az állam segített és egy időre „beengedett” bennünket a helyi közszolgáltatások érintett részével a rezsivédelem alá. Ez egy tavalyi kezdeményezés volt, és idén februártól élvezhettük. Amilyen jelentős megtakarítás volt eddig ez az önkormányzatoknak, ugyanannyira megterhelő lesz júliustól a megemelkedett energia számlákat fizetni.
Vannak más formában állami támogatásban részesülő közszolgáltatások is (pl. távhő), ahol szerencsére úgy néz ki, a támogatás fennmarad. Az elszabaduló gázárak mellett, ha ez így lesz, az óriási segítséget jelent majd továbbra is. Van egy harmadik kategóriája is a helyi közszolgáltatásoknak, ahol eddig sem kaptunk támogatást. Ilyenek a víziközmű cégek, ahol kifejezetten nagy a villamosenergia fogyasztás. Ez nálunk idén további nagyságrendileg egymilliárd forintos költségnövekedést jelent majd.
– A költségvetést nyilvánvalóan nem ezekkel az energiaárakkal számolva tervezték, de ezek most rászabadulnak az önkormányzatra. Azt az egymilliárd forintot valahogyan ki kell gazdálkodni. Mik a terveik erre?
– Már a költségvetés tervezésénél látszott az energiaárak emelkedése, számoltunk ezzel, de álmunkban sem gondoltuk, hogy ez ilyen mértékű lesz. Tehát most, amikor a piaci árakat kell fizetni, nyilvánvaló, hogy át kell tervezni a kiadásainkat. Ha a bevételi oldalt nézzük, akkor a tervezéskor figyelembe vehetjük, hogy jövő évtől megszűnik a KKV-k iparűzési adókedvezménye, ezzel a plusz bevétellel remélhetőleg számolhatunk. Szerencsére még mindig érzékelhető gazdasági növekedés, ennek is meg kell jelennie az adóbevételekben is.
További forrásokat fejlesztések átütemezésével, rendezvények elhalasztásával teremthetünk elő, nyilván elsősorban az önként vállalt feladatokból faragnánk le. Nagy segítség lenne, ha egy átmeneti időszakban, legalább pár hónapig még a közvilágításra kaphatnánk további védettséget, magam is ezt a javaslatot fogalmaztam meg.
Nyilván a legfontosabb a családokra vonatkozó rezsicsökkentés fenntartása, hiszen ezekből a számokból is látszik, hogy mekkora segítséget jelent most ez az intézmény. Háborús helyzet van, ez sem volt tervezhető a költségvetésben. Természetesen el tudom fogadni, hogy az önkormányzatoknak is részt kell venni a közös teherviselésben, csak az nem mindegy, hogy mikor és milyen arányban.
– A helyzet még most is képlékeny. Egészen eddig úgy volt, hogy a kisvállalkozóknak is piaci energiaárakat kell fizetni, de nemrég Orbán Viktor bejelentette, hogy egy részük mentesül ez alól. Nyilván más adóbevétellel kell számolni, ha a magas rezsiárak miatt egyes vállalkozók elveszítik a nyereségük nagy részét, netán be is fejezik a tevékenységüket.
– Meg kell érteni, hogy ebben az időszakban nehéz tervezni, az állam esetében is. Az infláció mindenkire hat. Miközben az energiaárak emelkednek, a beszállítók is árakat emelnek, a vállalkozóknak meg kell védeni a munkahelyeket is. Mindenkinek áldozatot kell hozni.
Ez senkinek nem lehet érdeke. Bízom abban, ahogy a kisvállalkozások, úgy az ország települései is kapnak segítséget.
– A Covid járvány idején a kormány már egyszer elvont bevételeket az önkormányzatokról. Amikor ezt részben ellentételezte, az ellenzék szerint ebből alig jutott nem kormánypárti önkormányzatoknak. Mit gondol erről a gyakorlatról?
– Általában kell az önkormányzatokat nézni. Szerintem nem igaz, hogy az eddigi kompenzációkból csak a fideszes önkormányzatok részesültek. Például a KKV adókompenzációból Győr vagy éppen Székesfehérvár teljesen kimaradt, miközben volt olyan baloldali vezetésű önkormányzat, amely teljes vagy részleges kompenzációt kapott.
Ha egy önkormányzat megfelel a normának, akkor kapjon támogatást, ha nem fér bele, ne kapjon. És ennek függetlennek kell lennie, milyen színezetű az adott település vezetése.
A KKV kompenzáció így valósult meg, hiszen huszonötezer fő alatt minden település megkapta, afölött három kategória volt: a teljes, a részleges kompenzáció, illetve az, amikor nem járt semmi. Ezeket jogszabály határozta meg, melyik település melyik kategóriába kerül. Fehérvári polgármesterként azonban azt is hangsúlyoznom kell, hogy az sem helyes, ha a magas teljesítményű önkormányzatokat mindig hátra sorolják, hiszen az sem lehet a közösség érdeke, hogy visszafogjuk azokat a „versenylovakat”, amelyek jól húznak. Ennek az lehet a következménye, hogy a mi teljesítményünk is csökken, aminek éppen az állami költségvetés lehet az egyik kárvallottja. Összegezve:
Hiába van jelentős iparunk és magas adóbevételeink, de ehhez magas költségek is járulnak, például a közlekedés, környezetvédelem, szolgáltatások területén. Fontos lenne azon is változtatni, hogy az elszámolások tekintetében ne az állandó lakosságszám legyen a meghatározó, mert az ma már félrevezető adat.
– Mégis, Ön szerint miben van több ráció? A jelenlegi helyzetben csak a szegényebb önkormányzatok kaphassanak plusz kompenzációt, vagy az Önök települése is?
– Egyfelől van a szolidaritási hozzájárulás, amit például mi befizetünk, és ebből segítik a szegényebb településeket. Ez idén ötmilliárd forint volt és jelentősen meg fog emelkedni a következő évben. Azt gondolom, hogy ha ezt fizetjük, akkor az egyéb jogcímeknél már nem kellene figyelembe venni az anyagi helyzetünket. Vagy ne legyen szolidaritási hozzájárulás és akkor amit itt megtermelünk, abból gazdálkodunk, és nem kérünk külső forrásokat. Ez a két megközelítés most keveredik. A helyi adót és az állami adót azért választottuk szét, hogy ez ne találkozzon. Ebben én következetesebb lennék.
Fontos lenne az is, hogy agglomerációban gondolkodhassunk a jövőben, ha fejlesztésekről, szolgáltatások fenntartásáról van szó. Meggyőződésem, hogy ezzel több szolgáltatás tekintetében is előre lehetne lépni a minőség, valamint a fenntarthatóság tekintetében is. És még valami. Változtatni kellene a szemléletünkön, ebbe az önkormányzatokat is beleértem. Az eddigi, egyébként fantasztikus eredményeket hozó fejlesztésközpontú megközelítés helyett most inkább az üzemeltetés biztonságára kellene koncentrálni. Most bizony a világ olyan forrongó periódusában van, hogy az infláció, az elszabaduló energiaárak, miatt is inkább a stabil működtetésre kell fókuszálnunk.