ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Százból tizenegyen a gyermekvállalást is újragondolják a klímaszorongás miatt

Ez is egy beszédes adat a közelmúltban a Mastercarddal közösen készített felmérésünkből.


Ami néhány évvel ezelőtt még furának tűnt volna, ma már természetes: sok üzletben nem adnak automatikusan nylonzacskót a vásárlásodhoz, ha mégis kérsz, pénzért vehetsz papírtáskát; műanyagszívószálakat már ne is keress a bárokban, éttermekben; és ha teljesen lemondanál a csomagólanyagokról, megteheted, mert vásárolhatsz már csomagolásmentes boltokban. Zöldnek lenni ma már nem valami egzotikus csodabogárság, sokkal inkább alapelvárás.

De hogy vagyunk a környezetünk védelmével mi, egyének? Mit teszünk meg a fenntarthatóságért?

A Mastercarddal közös kérdőívünkben arra voltunk kíváncsiak, ki mennyire tette magáévá a környezetbarát életmódot, a zöld gondolkodást, változott-e tekintetben bármi is a pandémia hatására, vagy éppen miről lenne képes lemondani egy fenntarthatóbb jövő érdekében. Összesen 1057-en válaszoltak kérdéseinkre - amit ezúton is köszönünk a közreműködőknek. A felmérésünk ugyan nem reprezentatív, de számos tanulsággal szolgál.

A közepesnél némileg magasabb mértékben tartják magukat környezettudatosnak a válaszadók – 10-es skálán 7.21-es átlagot adtak a válaszok. A 18-35 év közöttiek lentebb pozícionálták magukat (6,87), A diplomások fentebb (7,27) pozícionálták magukat, míg a 18-35 év közöttiek lentebb (6,87) - utóbbi azért is érdekes, mert épp a fiatalabb korosztály körében tapasztalható általánosságban, hogy sokkal komolyabban veszik a bolygó jövőjét érintő problémákat, hiszen jó eséllyel az ő életüket is befolyásolják majd ezek a dolgok. Talán épp a nagyobb aggodalom miatt érzik úgy, hogy nem tesznek eleget, lehetne még többet.

Tudjuk, hogy az autózás nem jó a bolygónak, de aki autóvezető, kevésbé váltana más járműre

A zöld gondolkodás egyik kulcskérdése, hogy terheljük-e a környezetünket szennyező anyagokkal - például a benzines autók használatával. A válaszadók leggyakrabban saját autójukkal közlekednek (28,23%) – ami nem a legzöldebb megoldás. De csaknem egynegyedük (23,95%) amikor csak teheti, gyalog jár, míg 25,95% tömegközlekedik. A tömegközlekedők aránya még sokkal magasabb a budapestiek körében (48,73%) - ami érthető, mivel a fővárosban jóval kiterjedtebb a tömegközlekedési hálózat, mint vidéken.

Amikor azt kérdeztük, hogy miről mondanának le a válaszadók annak érdekében, hogy kevésbé terheljék a Földet, minden negyedik kitöltő megjelölte az autóhasználatot – a budapestiek még magasabb arányban lennének hajlandók lemondani az autózásról, csaknem egyharmaduk (32%).

Igaz, hogy a korábbi kérdésnél magukat saját autóval közlekedőknek vallókat figyeljük, akkor már nem ilyen rózsás a kép: 100-ból mindössze 3-an mondanák azt, hogy a bolygó érdekében autó nélkül is meglennének, ha kell.

Amit leginkább elhagynának a nemes cél érdekében a válaszadók: a csomagolóanyagok használata vásárlásnál (75%) – 18-35 évesek körében ez az arány 84% - , a gyakori ruhavásárlás (70,98%), és a repülővel utazás (54,41%). De még a húsevést is megjelölte minden ötödik válaszadó (22%).

Na de egyelőre még nem vásárolunk teljesen csomagolásmentesen, bár vannak már erre specializálódott boltok. Ha például házhoz rendelünk valamit, garantáltan felhalmozódik némi csomagolóanyag - hát még ha kajarendelésről van szó. De mit kezdünk ezekkel a műanyagdobozokkal? A legtöbben (35,62%) elmossák és a szelektív gyűjtőbe teszik őket – a 18-35 évesek között (39,45%) és a budapestiek körében (41,82%) még nagyobb ez az arány. Az elmosás után újrahasznosítók aránya is magas: 28,76%. 100-ból csak 6-an dobják ki a kukába a háztartási szemétbe a dobozokat saját bevallásuk szerint, míg minden ötödik válaszadó inkább nem rendel olyan helyről, amelyik műanyag dobozban szállít ki.

100-ból 11-en a klímaszorongás hatására a gyermekvállalási terveiket is újragondolják

A klímaszorongás fogalmát minden 3. válaszadó abszolút átérzi, sőt, maga is aggódik, milyen jövő vár ránk. A 18-35 éveseknél és a diplomásoknál ez az arány magasabb, egyaránt 38%-os.

A többség (48%) ugyanakkor úgy véli, hogy bár tudja, hogy van sok gond a klímaváltozás miatt, de attól, hogy szorong, nem lesz jobb. 100-ból heten nem tudják pontosan, mit is jelent a kifejezés.

A klímaszorongást sokan annyira komolyan veszik, hogy gyermekvállalási terveiket is újragondolják. 11,53% mondta azt, hogy ilyen világra inkább nem szeretne utódot – a 18-35 éveseknél még többen: 16,88%. Tegyük hozzá, az idősebb válaszolóink nagy része azt az opciót választotta, hogy számára nem aktuális ez a kérdés. A válaszolók több mint egynegyedét elgondolkodtatta ugyan ez a dilemma, de azért nem tenne le arról, hogy legyen gyereke. És ha már utódok: a válaszadók döntő többsége (84,72%) úgy gondolja, hogy a gyermekeink életére már egészen biztosan hatással lesz a klímaváltozás.

Hogy konkrétan milyen hatással kell számolnunk, arról is vannak konkrét elképzelések. Leginkább attól tartanak a válaszadók, hogy Magyarországot vízhiány és szárazság fenyegeti majd (58,67%). A rendkívüli időjárási körülményektől csak minden ötödik tart, a hőmérséklet-növekedéstől pedig 7%.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a covid-járvány zöldebbé tett-e minket, vagy épp ellenkezőleg, inkább akadályozta a környezettudatosságot. Valamivel többen vannak az utóbbi nézetet osztók – 28,19%. De 27,62% úgy gondolja, hogy a pandémia ebben a kérdésben nem hozott változást.

A covid-járványnak köszönhetünk azért olyan új szokásokat, amelyek a környezetünkre is jó hatással vannak. A legnagyobb arányban az otthoni munkavégzést jelölték meg a válaszadók – több opciót is választhattak – 54,69%.

A kevesebb utazás (49,62%) és a kevesebb ruhavásárlás (40,42%) fért még fel a dobogóra. A diplomások és a 18-35 évesek körében még nagyobb arányban (63 ill. 64%) vezet az otthoni munkavégzés.

Faültetésért lelkesedünk, de a 1,5 fokos felmelegedés megakadályozására nem látunk esélyt

Természeti kincseink védelme ugyanúgy a felelős, zöld gondolkodás része. Márpedig itt gondok mutatkoznak: a válaszadók több mint fele (51,76%) érzékelte azt, hogy az elmúlt időkben nőtt az erdők szennyezése. Pedig a nagy többség tisztában van azzal, mennyire fontosak számunkra az erdők. A fák hasznos tulajdonságai közül a legtöbben azt ismerték, hogy képesek megkötni a szén-dioxidot (89,34%), hogy élőhelyet biztosítanak más élőlényeknek (88,58%), és hogy árnyékot adva csökkentik a hőérzetet (83,06%).

A válaszadók 28%-a vett már részt faültetési akcióban, további 15%-a pedig támogatott ilyen kezdeményezést. 47% pedig a jövőben lenne támogatója faültetésnek - ha csak a lelkesedésen múlna, biztosra vehetjük, hogy szaporodnak majd a fák és erdők körülöttünk.

A válaszadók számára egyre meghatározóbb, hogy egy adott márka valóban környezettudatos legyen – 10-es skálán 6,49-es értéket jelöltek meg a kérdésre, hogy mennyire fontos ez számukra. A diplomások körében ez az érték valamivel magasabb: 6,61. Ugyanakkor 16,86% egyértelműen 10-es értéket jelölt meg a skálán, tehát ebben a kérdésben minden hatodik nem ismer kompromisszumot.

Azt illetően, hogy képes lesz-e az emberiség megakadályozni a 1,5 foknál nagyobb mértékű felmelegedést, elég pesszimista a hangulat: 65,49% úgy gondolja, hogy erre nincs esély.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk