Ami néhány évvel ezelőtt még furának tűnt volna, ma már természetes: sok üzletben nem adnak automatikusan nylonzacskót a vásárlásodhoz, ha mégis kérsz, pénzért vehetsz papírtáskát; műanyagszívószálakat már ne is keress a bárokban, éttermekben; és ha teljesen lemondanál a csomagólanyagokról, megteheted, mert vásárolhatsz már csomagolásmentes boltokban. Zöldnek lenni ma már nem valami egzotikus csodabogárság, sokkal inkább alapelvárás.

A Mastercarddal közös kérdőívünkben arra voltunk kíváncsiak, ki mennyire tette magáévá a környezetbarát életmódot, a zöld gondolkodást, változott-e tekintetben bármi is a pandémia hatására, vagy éppen miről lenne képes lemondani egy fenntarthatóbb jövő érdekében. Összesen 1057-en válaszoltak kérdéseinkre - amit ezúton is köszönünk a közreműködőknek. A felmérésünk ugyan nem reprezentatív, de számos tanulsággal szolgál.

A közepesnél némileg magasabb mértékben tartják magukat környezettudatosnak a válaszadók – 10-es skálán 7.21-es átlagot adtak a válaszok. A 18-35 év közöttiek lentebb pozícionálták magukat (6,87), A diplomások fentebb (7,27) pozícionálták magukat, míg a 18-35 év közöttiek lentebb (6,87) - utóbbi azért is érdekes, mert épp a fiatalabb korosztály körében tapasztalható általánosságban, hogy sokkal komolyabban veszik a bolygó jövőjét érintő problémákat, hiszen jó eséllyel az ő életüket is befolyásolják majd ezek a dolgok. Talán épp a nagyobb aggodalom miatt érzik úgy, hogy nem tesznek eleget, lehetne még többet.

A zöld gondolkodás egyik kulcskérdése, hogy terheljük-e a környezetünket szennyező anyagokkal - például a benzines autók használatával. A válaszadók leggyakrabban saját autójukkal közlekednek (28,23%) – ami nem a legzöldebb megoldás. De csaknem egynegyedük (23,95%) amikor csak teheti, gyalog jár, míg 25,95% tömegközlekedik. A tömegközlekedők aránya még sokkal magasabb a budapestiek körében (48,73%) - ami érthető, mivel a fővárosban jóval kiterjedtebb a tömegközlekedési hálózat, mint vidéken.

Igaz, hogy a korábbi kérdésnél magukat saját autóval közlekedőknek vallókat figyeljük, akkor már nem ilyen rózsás a kép: 100-ból mindössze 3-an mondanák azt, hogy a bolygó érdekében autó nélkül is meglennének, ha kell.

Amit leginkább elhagynának a nemes cél érdekében a válaszadók: a csomagolóanyagok használata vásárlásnál (75%) – 18-35 évesek körében ez az arány 84% - , a gyakori ruhavásárlás (70,98%), és a repülővel utazás (54,41%). De még a húsevést is megjelölte minden ötödik válaszadó (22%).

Na de egyelőre még nem vásárolunk teljesen csomagolásmentesen, bár vannak már erre specializálódott boltok. Ha például házhoz rendelünk valamit, garantáltan felhalmozódik némi csomagolóanyag - hát még ha kajarendelésről van szó. De mit kezdünk ezekkel a műanyagdobozokkal? A legtöbben (35,62%) elmossák és a szelektív gyűjtőbe teszik őket – a 18-35 évesek között (39,45%) és a budapestiek körében (41,82%) még nagyobb ez az arány. Az elmosás után újrahasznosítók aránya is magas: 28,76%. 100-ból csak 6-an dobják ki a kukába a háztartási szemétbe a dobozokat saját bevallásuk szerint, míg minden ötödik válaszadó inkább nem rendel olyan helyről, amelyik műanyag dobozban szállít ki.

A klímaszorongás fogalmát minden 3. válaszadó abszolút átérzi, sőt, maga is aggódik, milyen jövő vár ránk. A 18-35 éveseknél és a diplomásoknál ez az arány magasabb, egyaránt 38%-os.

A többség (48%) ugyanakkor úgy véli, hogy bár tudja, hogy van sok gond a klímaváltozás miatt, de attól, hogy szorong, nem lesz jobb. 100-ból heten nem tudják pontosan, mit is jelent a kifejezés.

A klímaszorongást sokan annyira komolyan veszik, hogy gyermekvállalási terveiket is újragondolják. 11,53% mondta azt, hogy ilyen világra inkább nem szeretne utódot – a 18-35 éveseknél még többen: 16,88%. Tegyük hozzá, az idősebb válaszolóink nagy része azt az opciót választotta, hogy számára nem aktuális ez a kérdés. A válaszolók több mint egynegyedét elgondolkodtatta ugyan ez a dilemma, de azért nem tenne le arról, hogy legyen gyereke. És ha már utódok: a válaszadók döntő többsége (84,72%) úgy gondolja, hogy a gyermekeink életére már egészen biztosan hatással lesz a klímaváltozás.

Hogy konkrétan milyen hatással kell számolnunk, arról is vannak konkrét elképzelések. Leginkább attól tartanak a válaszadók, hogy Magyarországot vízhiány és szárazság fenyegeti majd (58,67%). A rendkívüli időjárási körülményektől csak minden ötödik tart, a hőmérséklet-növekedéstől pedig 7%.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a covid-járvány zöldebbé tett-e minket, vagy épp ellenkezőleg, inkább akadályozta a környezettudatosságot. Valamivel többen vannak az utóbbi nézetet osztók – 28,19%. De 27,62% úgy gondolja, hogy a pandémia ebben a kérdésben nem hozott változást.

A kevesebb utazás (49,62%) és a kevesebb ruhavásárlás (40,42%) fért még fel a dobogóra. A diplomások és a 18-35 évesek körében még nagyobb arányban (63 ill. 64%) vezet az otthoni munkavégzés.

Természeti kincseink védelme ugyanúgy a felelős, zöld gondolkodás része. Márpedig itt gondok mutatkoznak: a válaszadók több mint fele (51,76%) érzékelte azt, hogy az elmúlt időkben nőtt az erdők szennyezése. Pedig a nagy többség tisztában van azzal, mennyire fontosak számunkra az erdők. A fák hasznos tulajdonságai közül a legtöbben azt ismerték, hogy képesek megkötni a szén-dioxidot (89,34%), hogy élőhelyet biztosítanak más élőlényeknek (88,58%), és hogy árnyékot adva csökkentik a hőérzetet (83,06%).

A válaszadók számára egyre meghatározóbb, hogy egy adott márka valóban környezettudatos legyen – 10-es skálán 6,49-es értéket jelöltek meg a kérdésre, hogy mennyire fontos ez számukra. A diplomások körében ez az érték valamivel magasabb: 6,61. Ugyanakkor 16,86% egyértelműen 10-es értéket jelölt meg a skálán, tehát ebben a kérdésben minden hatodik nem ismer kompromisszumot.