SZEMPONT
A Rovatból

Ami a skizofrénia mögött van: miért hiszi valaki, hogy megfigyelik, el akarják rabolni, vagy a halálát kívánják?

Dr. Szűcs Zsuzsanna pszichiáter rezidenst kérdeztük arról, milyen tünetei lehetnek a betegségnek, mi okozza ezeket, és milyen kezelésre számíthat, aki orvoshoz fordul.


Egy hónappal ezelőtt mutattuk be a 27 éves Klári történetét, aki azért keresett meg bennünket, hogy saját példájából kiindulva nyíltan beszéljen arról, mivel jár a skizofrénia, hogyan tud segíteni a betegeknek a környezetük, illetve milyen reakciókat kellene mindenképp elkerülni.

A cikk megjelenése után több olvasói visszajelzést kaptunk azzal kapcsolatban, hogy fontos lenne a betegség hátteréről is beszélni: pontosan mi okozza az egyes tüneteket, és milyen kezelési lehetőségek ismertek.

Dr. Szűcs Zsuzsanna, a tatabányai Szent Borbála Kórház pszichiáter rezidense válaszolta meg a fenti kérdéseket.

(Megjegyzés: a betegség szakmailag helyes írásmódja szkizofrénia, azonban mivel a köznyelvben az s betűs alak ragadt meg, ebben a cikkben is végig úgy hivatkozunk rá.)

Számos előítélet él az emberekben a pszichiátriai, különösen a skizofrén betegekkel kapcsolatban. Régebben a skizofrénia tüneteit mutató embereket kirekesztették, sokszor börtönbe is kerültek, elkülönítették őket, a társadalom perifériájára szorultak.

A bebörtönzés szerencsére már a múlté, a stigmatizálás viszont továbbra is jelen van, hiszen az emberek általában félnek attól, amit nem ismernek. A megbélyegzés pedig már azáltal is csökkenthető, ha tisztázzuk az alapvető félreértéseket, ez az interjú fő célkitűzése.

Mi is a skizofrénia?

Egy krónikus mentális betegség, ami pszichotikus epizódokban zajlik. Pszichózisról lényegében akkor beszélünk, ha valaki másképp érzékeli a valóságot, a valósággal való reális kapcsolata megszakad, ez pedig az egész személyiségére és viselkedésére kihat.

Pszichózist nemcsak skizofrénia okozhat, hanem számos egyéb állapot, például egyes hallucinogén kábítószerek fogyasztása is. Ha valakinél a pszichózis jelei észlelhetők, elsők között érdemes azt is tisztázni, használt-e bármilyen tudatmódosító szert, ami hasonló hatást idézhet elő.

A skizofrénia periódusokban zajlik: egy pszichotikus epizód során felerősödnek a betegség tünetei, viszont lehetnek olyan periódusok, amikor a fő tünetek nem jelentkeznek. Előfordulhat az is, hogy több-kevesebb tünet egy epizód után megmarad, állandóan jelen van.

A betegség kialakulásában genetikai és környezeti hatások is szerepet játszanak. Akinek a családjában, felmenői között előfordult, sokkal nagyobb eséllyel alakul ki a betegség. Ha pedig a genetikai hajlam adott, a környezeti hatások, például a droghasználat (különösen a marihuána) elősegítheti a skizofrénia kialakulását.

„Ez sajnos egyáltalán nincs benne a köztudatban, nem hangzik el az iskolák drogprevenciós előadásain, pedig nagyon fontos lenne” – magyarázza a doktornő.

Tehát nem arról van szó, hogy a marihuána automatikusan skizofrénia kialakulásához vezet. Azonban ha valaki genetikailag hajlamos a kórképre és emellett rendszeresen használ marihuánát, sokkal nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának.

A skizofrénia tünetei széles skálán mozognak, eltérőek lehetnek két különböző diagnosztizált beteg esetében is. Ez az úgynevezett spektrum betegségek jellemzője.

Általában fiatal felnőttkorban (15-35 éves kor között) jelentkeznek az első, környezet számára is észlelhető eltérések, nagyon gyakran megfigyelhető egy törés az életvezetésben.

Ha nagyon leegyszerűsítjük, a tüneteket az agyban lévő dopamin- és szerotoninszint eltérése okozza, gyógyszeres terápiával ennek a visszaállítását célozzák meg. Fontos azonban, hogy ez csupán egy tüneti terápia, ami a betegség kiváltó okát nem szünteti meg.

A skizofréniában szenvedő emberek gyakran tagadják, hogy mentális problémájuk lenne, nem érzik magukat betegnek. Emiatt főként a kezdeti időszakban a családnak, ismerősöknek nagyon nehéz rávenni őket arra, hogy forduljanak orvoshoz.

Márpedig az időben megkezdett terápia lényeges, mivel minél több idő telik el kezelés nélkül, annál nehezebb pozitív irányban befolyásolni a tüneteket.

A tünetek

A teljesség igénye nélkül három nagy csoportra oszthatók: vannak pozitív, negatív és kognitív tünetek.

A pozitív tüneteket azért hívják így, mert a normális működésre rakódnak rá. Az egyik ilyen a téveszme, melynek több típusa ismert. Lényege, hogy a valódiságáról az adott személy meg van győződve. Példa lehet rá, ha valaki azt hiszi, meg akarják őt ölni, üldözik, megfigyelik, vagy éppen ő Isten küldötte.

Fontos, hogy ezekkel a téveszmékkel nem érdemes vitatkozni, hiszen valódiságukról meg van győződve a beteg, így felesleges konfliktusokat generálhatunk.

Pozitív tünet a hallucináció is, melynek szintén számos fajtája lehetséges, a skizofréniára legjellemzőbb az ún. akusztikus (hallási) hallucináció.

Ez azért lehet különösen veszélyes, mert a hangok akár utasításokat is adhatnak, különböző cselekedetek megtételére szólíthatnak fel. Például arra, hogy ugorjon ki az ablakon az adott személy. Erre a tünetre különösen oda kell figyelni, hiszen megnöveli az öngyilkosság kockázatát.

Hallucinációk nem csak skizofréniában lehetnek jelen, számos egyéb állapotban és kórképben jelentkezhetnek. Például időskori demenciák, magas láz, kiszáradás esetén is.

A negatív tünetek jellemzője, hogy a normális funkciók rovására mennek, tehát azokat csökkentik. Ilyen lehet például, hogy a beteg visszahúzódóbb lesz, megszakít minden kapcsolatot a barátaival, elhanyagolja a tisztálkodást. Mások érzelmeinek felismerése és a saját érzelmi reakciójuk szabályozása is zavart szenvedhet. Erre lehet példa, ha egy halálhír hallatán valaki elneveti magát.

A kognitív tünetek közé a memória-, koncentráció-, figyelemzavarok tartoznak, jellemzően a beteg kevésbé tud koncentrálni, megjegyezni információkat. Ezeknek a súlyossága, jelenléte is egyénileg változik, attól is függhet, hogy mennyire előrehaladott a betegség.

A diagnózis és a kezelés

Ha jelentkezik egy beteg, akinél felmerül a skizofrénia gyanúja, először érdemes alaposan és célzottan kikérdezni, ezáltal átfogó képet kaphatunk a jelenlévő tünetekről, azok kezdetéről, életminőséget befolyásoló hatásáról. Ezt nevezik pszichiátriai interjúnak.

Ahhoz, hogy egy pszichiátriai betegség diagnózisát fel lehessen állítani, konkrét diagnosztikai kritériumoknak kell teljesülnie. Ez a skizofrénia esetén is így van. Pontosan meg van határozva, hogy mennyi és milyen tünet(ek)nek kell fennállnia, illetve fontosak az időbeli és a kizáró kritériumok is. Feltétel az is, hogy a fentiek valamilyen funkciózavart okozzanak az illetőnek.

A skizofréniában jelentkező első (és a betegség lefolyása során esetlegesen jelentkező későbbi) pszichotikus epizódot gyakran bevezető tünetek előzik meg.

Ilyen lehet például az alvászavar, rémálmokkal, hirtelen felriadásokkal. Erre utalhat az is, ha az illető mindenben jeleket lát, rejtett üzeneteket, olyan összefüggéseket képzel bele véletlenek sorozatába, amelyek valójában nincsenek jelen.

A diagnózis felállításához számos testi betegséget ki kell zárni, minden esetben kötelező agyi képalkotó eljárás (koponya CT, MRI) elvégzése, vérvétel, valamint fontos a hozzátartozókkal is beszélni.

Utóbbi azért is lényeges, mert a beteg sokszor nem minden tünetéről számol be (ehhez nagyban hozzájárulhat az is, hogy nem gondolják magukat betegnek), vagy próbálja azokat kevésbé súlyosnak feltüntetni. Sokszor ezek a hallucinációk, téveszmék a beteget magát is megrémisztik, félelmet keltenek benne, ezért nem mindig könnyű róluk beszélni.

A beteg viselkedésének megfigyelése sokat segíthet, így az apróbb jeleket is könnyebb észrevenni. Például ha az illető azt állítja, hogy nem hallucinál, de közben rendszeresen a szoba sarkai felé tekintget, vagy épp hangosan beszélni kezd valakihez, aki nincs ott. Ezek mind figyelmeztető jelek lehetnek.

A diagnózis felállításával párhuzamosan szükség van személyre szabott gyógyszeres terápia beállítására. Ezek a gyógyszerek az úgynevezett antipszichotikumok (pszichózis ellen ható) gyógyszercsoportba tartoznak. Vannak közöttük szájon át bevehető és izomba adott hosszú hatású injekciók is.

Utóbbi főként azokban az esetekben előnyös, amikor a betegnek hiányos a betegségbelátása. Illetve jóval kényelmesebb is, hiszen nem kell mindennap tabletták beszedésével bajlódni, elég adott időközönként eljárni az injekcióra.

Későbbiekben érdemes lehet a gyógyszeres terápiát egyéb nem-gyógyszeres terápiával kiegészíteni. Erre példa a pszichoterápia, mely pszichológusok közreműködésével zajlik. Fontos, hogy skizofrén betegek esetén a pszichoterápia önmagában nem elegendő, nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést.

Hangsúlyos szerep jut a betegoktatásnak is. Fel kell világosítani a skizofrénia jellegzetességeiről, illetve arról, milyen tünetekre érdemes későbbiekben odafigyelni, milyen lehetőségek vannak arra vonatkozóan, hogy a betegségnek minél kisebb hatása legyen a mindennapjaira. A hozzátartozók esetében ugyanez a helyzet. Egy rendszeres orvosi felügyelet alatt álló, terápiában részesülő beteg teljes értékű életet élhet.

Jellemző tévhitek

A köztudatban a skizofrénia úgy szerepel, mint többszörös személyiség. Erre lehet példa, amikor a beteg egyik nap azt gondolja, hogy ő az ufók küldötte, másik nap viszont nem számol be erről. Ez nem azt jelenti, hogy valójában több személyisége van. Amikor ő az ufók küldötte, akkor éppen a téveszme kerül előtérbe, az lesz a fontos az illető ember számára.

Másik gyakori probléma, hogy az emberek azt gondolják, minden skizofrén ember közveszélyes és beszámíthatatlan. Inkább az a jellemző, hogy bezárkóznak a saját, téveszmékkel és hallucinációkkal tarkított világukba.

A köznyelvben kevesebb szó esik arról, hogy ezek a betegek önmagukra is veszélyt jelenthetnek. Például ha a már említett belső hangok utasítására kárt tesznek magukban vagy öngyilkosságot követnek el.

A következő általánosítás, amit hallani lehet, hogy a skizofrének bűnözők. Ez ebben a sarkított formában nem igaz. Bűncselekményt elkövetők között gyakran fellelhetőek bizonyos személyiségzavarok, ez azonban egy teljesen más diagnosztikus kategória, mint a skizofrénia.

Szintén tévhit, hogy a skizofrének értelmi fogyatékosok. Jelen lehetnek ugyan a fentebb említett kognitív tünetek, ez azonban nem azonos az értelmi fogyatékossággal.

Ezeknek a tévhiteknek egyenes következménye lehet a stigmatizáció. A betegek számára hatványozottan fontos az elfogadó közeg, hiszen annak hiányában még jobban felerősödhetnek bennük a skizofréniával kapcsolatos negatív érzelmek. Ez pedig a betegek elszigetelődéséhez, súlyosabb esetben a terápia teljes visszautasításához vezethet.

Az előbb elhangzottakból adódik, hogy a skizofrén beteg szoros utógondozást, személyre szabott és az aktuális állapothoz igazított terápiát igényelnek. Ehhez alapvető a rendszeres orvosi kontroll és optimális esetben az orvossal történő együttműködés. Fontos, hogy az orvos lehetőleg a családtagokkal is kapcsolatban legyen, hiszen előfordulhat, hogy ők hamarabb észlelik az állapotváltozást, mint maga a beteg.

„Végezetül fontos, hogy az interjú nem tér ki teljes körűen a betegség részleteire. Néhány kiragadott elemet tartalmaz, nem helyettesíti az orvosi diagnózist. Akár önmagunkon, akár hozzátartozónkon, ismerősünkön észleljük a fent felsorolt tüneteket, érdemes pszichiáter szakorvoshoz fordulni!” – hangsúlyozza Dr. Szűcs Zsuzsanna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk