SZEMPONT

Ami a skizofrénia mögött van: miért hiszi valaki, hogy megfigyelik, el akarják rabolni, vagy a halálát kívánják?

Dr. Szűcs Zsuzsanna pszichiáter rezidenst kérdeztük arról, milyen tünetei lehetnek a betegségnek, mi okozza ezeket, és milyen kezelésre számíthat, aki orvoshoz fordul.

Láng Dávid; illusztráció: Unsplash - szmo.hu
2020. november 05.

Egy hónappal ezelőtt mutattuk be a 27 éves Klári történetét, aki azért keresett meg bennünket, hogy saját példájából kiindulva nyíltan beszéljen arról, mivel jár a skizofrénia, hogyan tud segíteni a betegeknek a környezetük, illetve milyen reakciókat kellene mindenképp elkerülni.

A cikk megjelenése után több olvasói visszajelzést kaptunk azzal kapcsolatban, hogy fontos lenne a betegség hátteréről is beszélni: pontosan mi okozza az egyes tüneteket, és milyen kezelési lehetőségek ismertek.

Kapcsolódó

„Biztos voltam benne, hogy a tanáraim és az osztálytársaim a halálomat kívánják”

Klári 27 éves, gyerekkora óta él skizofréniával és más mentális betegségekkel, pszichiátrián is többször kezelték. Arról mesélt, mit tanácsol a hozzá hasonló helyzetben lévőknek és környezetüknek.

Dr. Szűcs Zsuzsanna, a tatabányai Szent Borbála Kórház pszichiáter rezidense válaszolta meg a fenti kérdéseket.

(Megjegyzés: a betegség szakmailag helyes írásmódja szkizofrénia, azonban mivel a köznyelvben az s betűs alak ragadt meg, ebben a cikkben is végig úgy hivatkozunk rá.)

Számos előítélet él az emberekben a pszichiátriai, különösen a skizofrén betegekkel kapcsolatban. Régebben a skizofrénia tüneteit mutató embereket kirekesztették, sokszor börtönbe is kerültek, elkülönítették őket, a társadalom perifériájára szorultak.

A bebörtönzés szerencsére már a múlté, a stigmatizálás viszont továbbra is jelen van, hiszen az emberek általában félnek attól, amit nem ismernek. A megbélyegzés pedig már azáltal is csökkenthető, ha tisztázzuk az alapvető félreértéseket, ez az interjú fő célkitűzése.

Mi is a skizofrénia?

Egy krónikus mentális betegség, ami pszichotikus epizódokban zajlik. Pszichózisról lényegében akkor beszélünk, ha valaki másképp érzékeli a valóságot, a valósággal való reális kapcsolata megszakad, ez pedig az egész személyiségére és viselkedésére kihat.

Pszichózist nemcsak skizofrénia okozhat, hanem számos egyéb állapot, például egyes hallucinogén kábítószerek fogyasztása is. Ha valakinél a pszichózis jelei észlelhetők, elsők között érdemes azt is tisztázni, használt-e bármilyen tudatmódosító szert, ami hasonló hatást idézhet elő.

A skizofrénia periódusokban zajlik: egy pszichotikus epizód során felerősödnek a betegség tünetei, viszont lehetnek olyan periódusok, amikor a fő tünetek nem jelentkeznek. Előfordulhat az is, hogy több-kevesebb tünet egy epizód után megmarad, állandóan jelen van.

A betegség kialakulásában genetikai és környezeti hatások is szerepet játszanak. Akinek a családjában, felmenői között előfordult, sokkal nagyobb eséllyel alakul ki a betegség. Ha pedig a genetikai hajlam adott, a környezeti hatások, például a droghasználat (különösen a marihuána) elősegítheti a skizofrénia kialakulását.

„Ez sajnos egyáltalán nincs benne a köztudatban, nem hangzik el az iskolák drogprevenciós előadásain, pedig nagyon fontos lenne” – magyarázza a doktornő.

Tehát nem arról van szó, hogy a marihuána automatikusan skizofrénia kialakulásához vezet. Azonban ha valaki genetikailag hajlamos a kórképre és emellett rendszeresen használ marihuánát, sokkal nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának.

A skizofrénia tünetei széles skálán mozognak, eltérőek lehetnek két különböző diagnosztizált beteg esetében is. Ez az úgynevezett spektrum betegségek jellemzője.

Általában fiatal felnőttkorban (15-35 éves kor között) jelentkeznek az első, környezet számára is észlelhető eltérések, nagyon gyakran megfigyelhető egy törés az életvezetésben.

Ha nagyon leegyszerűsítjük, a tüneteket az agyban lévő dopamin- és szerotoninszint eltérése okozza, gyógyszeres terápiával ennek a visszaállítását célozzák meg. Fontos azonban, hogy ez csupán egy tüneti terápia, ami a betegség kiváltó okát nem szünteti meg.

A skizofréniában szenvedő emberek gyakran tagadják, hogy mentális problémájuk lenne, nem érzik magukat betegnek. Emiatt főként a kezdeti időszakban a családnak, ismerősöknek nagyon nehéz rávenni őket arra, hogy forduljanak orvoshoz.

Márpedig az időben megkezdett terápia lényeges, mivel minél több idő telik el kezelés nélkül, annál nehezebb pozitív irányban befolyásolni a tüneteket.

A tünetek

A teljesség igénye nélkül három nagy csoportra oszthatók: vannak pozitív, negatív és kognitív tünetek.

A pozitív tüneteket azért hívják így, mert a normális működésre rakódnak rá. Az egyik ilyen a téveszme, melynek több típusa ismert. Lényege, hogy a valódiságáról az adott személy meg van győződve. Példa lehet rá, ha valaki azt hiszi, meg akarják őt ölni, üldözik, megfigyelik, vagy éppen ő Isten küldötte.

Fontos, hogy ezekkel a téveszmékkel nem érdemes vitatkozni, hiszen valódiságukról meg van győződve a beteg, így felesleges konfliktusokat generálhatunk.

Pozitív tünet a hallucináció is, melynek szintén számos fajtája lehetséges, a skizofréniára legjellemzőbb az ún. akusztikus (hallási) hallucináció.

Ez azért lehet különösen veszélyes, mert a hangok akár utasításokat is adhatnak, különböző cselekedetek megtételére szólíthatnak fel. Például arra, hogy ugorjon ki az ablakon az adott személy. Erre a tünetre különösen oda kell figyelni, hiszen megnöveli az öngyilkosság kockázatát.

Hallucinációk nem csak skizofréniában lehetnek jelen, számos egyéb állapotban és kórképben jelentkezhetnek. Például időskori demenciák, magas láz, kiszáradás esetén is.

A negatív tünetek jellemzője, hogy a normális funkciók rovására mennek, tehát azokat csökkentik. Ilyen lehet például, hogy a beteg visszahúzódóbb lesz, megszakít minden kapcsolatot a barátaival, elhanyagolja a tisztálkodást. Mások érzelmeinek felismerése és a saját érzelmi reakciójuk szabályozása is zavart szenvedhet. Erre lehet példa, ha egy halálhír hallatán valaki elneveti magát.

A kognitív tünetek közé a memória-, koncentráció-, figyelemzavarok tartoznak, jellemzően a beteg kevésbé tud koncentrálni, megjegyezni információkat. Ezeknek a súlyossága, jelenléte is egyénileg változik, attól is függhet, hogy mennyire előrehaladott a betegség.

A diagnózis és a kezelés

Ha jelentkezik egy beteg, akinél felmerül a skizofrénia gyanúja, először érdemes alaposan és célzottan kikérdezni, ezáltal átfogó képet kaphatunk a jelenlévő tünetekről, azok kezdetéről, életminőséget befolyásoló hatásáról. Ezt nevezik pszichiátriai interjúnak.

Ahhoz, hogy egy pszichiátriai betegség diagnózisát fel lehessen állítani, konkrét diagnosztikai kritériumoknak kell teljesülnie. Ez a skizofrénia esetén is így van. Pontosan meg van határozva, hogy mennyi és milyen tünet(ek)nek kell fennállnia, illetve fontosak az időbeli és a kizáró kritériumok is. Feltétel az is, hogy a fentiek valamilyen funkciózavart okozzanak az illetőnek.

A skizofréniában jelentkező első (és a betegség lefolyása során esetlegesen jelentkező későbbi) pszichotikus epizódot gyakran bevezető tünetek előzik meg.

Ilyen lehet például az alvászavar, rémálmokkal, hirtelen felriadásokkal. Erre utalhat az is, ha az illető mindenben jeleket lát, rejtett üzeneteket, olyan összefüggéseket képzel bele véletlenek sorozatába, amelyek valójában nincsenek jelen.

A diagnózis felállításához számos testi betegséget ki kell zárni, minden esetben kötelező agyi képalkotó eljárás (koponya CT, MRI) elvégzése, vérvétel, valamint fontos a hozzátartozókkal is beszélni.

Utóbbi azért is lényeges, mert a beteg sokszor nem minden tünetéről számol be (ehhez nagyban hozzájárulhat az is, hogy nem gondolják magukat betegnek), vagy próbálja azokat kevésbé súlyosnak feltüntetni. Sokszor ezek a hallucinációk, téveszmék a beteget magát is megrémisztik, félelmet keltenek benne, ezért nem mindig könnyű róluk beszélni.

A beteg viselkedésének megfigyelése sokat segíthet, így az apróbb jeleket is könnyebb észrevenni. Például ha az illető azt állítja, hogy nem hallucinál, de közben rendszeresen a szoba sarkai felé tekintget, vagy épp hangosan beszélni kezd valakihez, aki nincs ott. Ezek mind figyelmeztető jelek lehetnek.

A diagnózis felállításával párhuzamosan szükség van személyre szabott gyógyszeres terápia beállítására. Ezek a gyógyszerek az úgynevezett antipszichotikumok (pszichózis ellen ható) gyógyszercsoportba tartoznak. Vannak közöttük szájon át bevehető és izomba adott hosszú hatású injekciók is.

Utóbbi főként azokban az esetekben előnyös, amikor a betegnek hiányos a betegségbelátása. Illetve jóval kényelmesebb is, hiszen nem kell mindennap tabletták beszedésével bajlódni, elég adott időközönként eljárni az injekcióra.

Későbbiekben érdemes lehet a gyógyszeres terápiát egyéb nem-gyógyszeres terápiával kiegészíteni. Erre példa a pszichoterápia, mely pszichológusok közreműködésével zajlik. Fontos, hogy skizofrén betegek esetén a pszichoterápia önmagában nem elegendő, nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést.

Hangsúlyos szerep jut a betegoktatásnak is. Fel kell világosítani a skizofrénia jellegzetességeiről, illetve arról, milyen tünetekre érdemes későbbiekben odafigyelni, milyen lehetőségek vannak arra vonatkozóan, hogy a betegségnek minél kisebb hatása legyen a mindennapjaira. A hozzátartozók esetében ugyanez a helyzet. Egy rendszeres orvosi felügyelet alatt álló, terápiában részesülő beteg teljes értékű életet élhet.

Jellemző tévhitek

A köztudatban a skizofrénia úgy szerepel, mint többszörös személyiség. Erre lehet példa, amikor a beteg egyik nap azt gondolja, hogy ő az ufók küldötte, másik nap viszont nem számol be erről. Ez nem azt jelenti, hogy valójában több személyisége van. Amikor ő az ufók küldötte, akkor éppen a téveszme kerül előtérbe, az lesz a fontos az illető ember számára.

Másik gyakori probléma, hogy az emberek azt gondolják, minden skizofrén ember közveszélyes és beszámíthatatlan. Inkább az a jellemző, hogy bezárkóznak a saját, téveszmékkel és hallucinációkkal tarkított világukba.

A köznyelvben kevesebb szó esik arról, hogy ezek a betegek önmagukra is veszélyt jelenthetnek. Például ha a már említett belső hangok utasítására kárt tesznek magukban vagy öngyilkosságot követnek el.

A következő általánosítás, amit hallani lehet, hogy a skizofrének bűnözők. Ez ebben a sarkított formában nem igaz. Bűncselekményt elkövetők között gyakran fellelhetőek bizonyos személyiségzavarok, ez azonban egy teljesen más diagnosztikus kategória, mint a skizofrénia.

Szintén tévhit, hogy a skizofrének értelmi fogyatékosok. Jelen lehetnek ugyan a fentebb említett kognitív tünetek, ez azonban nem azonos az értelmi fogyatékossággal.

Ezeknek a tévhiteknek egyenes következménye lehet a stigmatizáció. A betegek számára hatványozottan fontos az elfogadó közeg, hiszen annak hiányában még jobban felerősödhetnek bennük a skizofréniával kapcsolatos negatív érzelmek. Ez pedig a betegek elszigetelődéséhez, súlyosabb esetben a terápia teljes visszautasításához vezethet.

Az előbb elhangzottakból adódik, hogy a skizofrén beteg szoros utógondozást, személyre szabott és az aktuális állapothoz igazított terápiát igényelnek. Ehhez alapvető a rendszeres orvosi kontroll és optimális esetben az orvossal történő együttműködés. Fontos, hogy az orvos lehetőleg a családtagokkal is kapcsolatban legyen, hiszen előfordulhat, hogy ők hamarabb észlelik az állapotváltozást, mint maga a beteg.

„Végezetül fontos, hogy az interjú nem tér ki teljes körűen a betegség részleteire. Néhány kiragadott elemet tartalmaz, nem helyettesíti az orvosi diagnózist. Akár önmagunkon, akár hozzátartozónkon, ismerősünkön észleljük a fent felsorolt tüneteket, érdemes pszichiáter szakorvoshoz fordulni!” – hangsúlyozza Dr. Szűcs Zsuzsanna.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában

A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.

DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.

Kapcsolódó

Mészáros Lőrinc cégének embere lett az M1 Híradó új főszerkesztője

Hajdú Gábor, a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group korábbi kommunikációs szakembere lett az M1 Híradó új főszerkesztője. A csatorna hírszolgáltatását augusztus második felében indítják újra, a közlemény szerint a közszolgálatiság elvei mentén.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít

Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.

M.M. / Fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2026. augusztus 03.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.

Kapcsolódó

Szent-Iványi István a Külügyi Intézetről: rettegésben tartották a munkatársakat, Feledy Botond lehet az új vezető

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár szerint menesztették Gladden Pappint a Magyar Külügyi Intézet éléről. A politikus egyúttal súlyos vádakat is megfogalmazott az amerikai vezető intézményvezetési gyakorlatáról. Feledyvel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés: