SZEMPONT
A Rovatból

„Biztos voltam benne, hogy a tanáraim és az osztálytársaim a halálomat kívánják”

Klári 27 éves, gyerekkora óta él skizofréniával és más mentális betegségekkel, pszichiátrián is többször kezelték. Arról mesélt, mit tanácsol a hozzá hasonló helyzetben lévőknek és környezetüknek.


„Érzelmi hullámvasútjaim, öngyilkos gondolataim már általános iskolásként is voltak. Alvászavar, pánikrohamok is gyötörtek, de se a tanáraim, se a szüleim nem igazán tudtak mit kezdeni vele.”

Így kezdi történetét Klári, aki azzal a céllal keresett meg bennünket, hogy saját példájából kiindulva nyíltan beszéljen róla, mivel jár a skizofrénia és különféle mentális zavarok, hogyan tud segíteni a betegeknek a környezetük, illetve milyen reakciókat kellene mindenképp elkerülni.

„Szeretnék tanácsokat adni azoknak, akik még az út elején tartanak a diagnózissal és a hallucinációkkal, téveszmékkel, rémálmokkal” – tette hozzá.

Hivatalos diagnózist sokáig ő sem kapott, egyedül az alvászavara miatt járt egy alváslaboratóriumban, de innen se küldték tovább, holott utólag már úgy látja, nyilvánvalóak voltak a tünetei.

„Rivotrilt írtak fel nekem, amit csak felnőttek szedhetnek. Anyám erre azt mondta, hogy ő ezt nem adja be nekem. Ebből a szempontból felelős volt, ennél tovább viszont ő se ment, hiába látszott egyértelműen, hogy komolyabb problémáim is vannak.”

Elmondása szerint az iskolapszichológust is többször felkereste, de ő se jutott el addig, hogy felismerje, komolyabb segítségre szorul.

„Iszonyú hangulat-ingadozásaim voltak, előfordult, hogy napokig fel se tudtam kelni az ágyból, utána viszont jött egy mániás időszak, amikor folyamatosan pörögtem”

– mondja arról, hogy telt az utolsó pár éve a középiskolában.

Érettségi után egy évet kihagyott, majd Kaposvárra került egyetemre. Ekkoriban kezdődtek a fenti tünetek mellett az erős hallucinációi és téveszméi is.

„Biztos voltam benne, hogy a tanáraim és az osztálytársaim a halálomat kívánják. A végén már annyira rettegtem, hogy be se tudtam járni.”

Egyre nehezebben tudta megkülönböztetni az álmait a valóságtól, az is többször előfordult, hogy olyan ismerőseit látta maga mellett a buszon, akik valójában ott se voltak.

„Elkezdtem hangosan beszélni hozzájuk, hiába mondta nekem a többi utas – már ha egyáltalán meg mertek szólítani –, hogy nincs ott senki. A magukban beszélő embereket sokan kiröhögik, pedig nekik valójában segítségre lenne szükségük, nem gúnyolódásra, hiszen mindannyian betegek.”

Klárit saját ismerősei nagy része sem vette komolyan, azt hitték, hogy csak viccel.

„Egy ilyen betegség miatt stigma kerül az emberre, amit nagyon nehéz lemosni. Rengeteg gyerekkori barátom szakította meg velem a kapcsolatot” – idézi fel.

Két hónap a pszichiátrián

Kórházba 2015. szeptember 2-án került. Ekkor már komoly mélyponton volt, de senkitől nem kapott segítséget. Alig pár héttel korábban egy ismerős pszichológus még le is beszélte arról, hogy kezeltesse magát, mondván, nem olyan súlyos az állapota.

Bár otthon lakott, szüleivel alig érintkezett: éjjel fent volt, nappal aludt. A barátai nagy részével is teljesen megszakította a kapcsolatot.

A konkrét pillanatra így emlékszik:

„Egy buszon ültem épp, és megint mindenféle téveszméim voltak. Hirtelen annyira rosszul lettem, hogy le kellett szállnom, majd felhívtam a bátyámat, hogy nem bírom tovább, kórházba akarok menni.”

A bátyja azonnal odament és mentőt hívott hozzá, így került be a János kórház pszichiátriájára. Összesen két hónapot töltött ott, ebből az első másfél-két hetet a zárt osztályon.

Több mint egy hónapig nem mehetett ki az épületből se. Rengeteg gyógyszert kapott, nyugtatót és hangulatstabilizátort, aminek következtében a napok jó részét átaludta.

Itt végre felállították a diagnózisát is: akut pszichotikus zavar, majd skizofrénia és skizoaffektív zavar lettek a hivatalos betegségei.

„Hajléktalan és egykori elítélt is volt a szobatársaim között, rengeteg nagyon durva sztorit kellett végighallgatnom. Amikor valaki épp mániás szakaszban van, folyamatosan dumál és egyáltalán nem érdekli, hogy te meg le vagy szedálva és pihenni szeretnél”

– meséli az ott töltött időszakról.

A legrosszabb az volt, hogy nem tudhatta, meddig fogják bent tartani. Mivel szinte mindenki tabuként kezeli ezt a témát, gyakorlatilag nem lehet olyanokról hallani, akik kikerültek a pszichiátriáról, csak olyanokról, akiket hosszú évek óta kezelnek és esélyük sincs a szabad életre.

Ehhez képest a két hónapot utólag nem is érzi annyira soknak. Igaz, miután letelt, még hónapokig mindennap be kellett járnia ambuláns kezelésre. A hallucinációi, pánikrohamai teljesen nem múltak el, de a gyógyszereknek köszönhetően rengeteget javult az állapota.

„Azzal köszönt el, hogy egyébként kár értem”

A mindennapi életbe való visszailleszkedése sem zajlott zökkenőmentesen.

Sikerült elhelyezkednie egy üzletben eladóként, ahol az egyik kollégájának elárulta, mi a diagnózisa, és hogy pszichiátrián kezelték. Még aznap este a főnöke is magához hívatta, mondandója lényege az volt, hogy másnap inkább már ne menjen be.

„Végül azzal köszönt el, hogy egyébként kár értem – erre egy életre emlékezni fogok. Leültem egy padra a közelben, és percekig zokogtam.”

Szerencséjére voltak olyan emberek is a közelében, akik nem ilyenek. A kezelése alatt is sokan bejártak hozzá, elmondása szerint még a családját is összehozta valamennyire a helyzet.

Ennek ellenére az új ismerősei nagy részének továbbra sem mert beszélni az állapotáról, annyira félt az elutasítástól.

„Most is vannak időszakok, amikor nagyon lent vagyok. Szükségem van keretekre: mindig figyelnem kell rá, hogy bevegyem a gyógyszereim, eljárjak sétálni, rendesen egyek és találkozzak emberekkel. Ha ezeket betartom, sokkal jobb a helyzet.”

A hangulatzavarai azóta is elkísérik:

„Amikor beüt egy pörgős időszak, egymás után szövöm a terveket realitásérzék nélkül, például hogy a meglévő szakommal párhuzamosan elvégzem a jogot, mellette még dolgozom is, satöbbi… Egyébként be is adtam a jelentkezést a jogra és fel is vettek. Aztán persze jött a depressziós szakasz, amikor napokig ki sem tudtam kelni az ágyból, és nem lustaságból.”

Mint mondja, mindenkinél különbözik, milyen időközönként váltja egymást a két állapot. Nála általában néhány nap szokott lenni.

„A legrosszabb az, amikor a kettő között vagy és épp zuhansz. Ilyenkor gondolok a legtöbbször arra, hogy bárcsak inkább ne is élnék” – teszi hozzá.

Klári kamaszkora óta fest és rajzol is. Mint mondja, ha nem tudja kifejezni magát szavakban, jó, ha van más alternatíva.

„Rájöttem, hogy így jobban tudok kapcsolódni másokhoz, mert meg tudom mutatni, mit érzek, ki vagyok... Szavakkal ez sokszor nem megy.”

Megfigyelte azt is, hogy amikor sokáig nem fejezi ki képekben az érzéseit és gondolatait, rendszerint romlik az állapota. Még tavaly is volt egy eset, amikor mélypontra került és a sürgősségin gyomormosást kellett végezni rajta – emlékei szerint ezelőtt sem rajzolt hónapokig semmit, így most már hatványozottan próbál figyelni erre.

Ha úgy érzed, hogy rászorulsz, ne félj segítséget kérni!

A fenti mondat a legnagyobb tanulság, amit Klári a hozzá hasonló helyzetben lévőknek át tud adni: ma már tisztában van vele, hogy ez a betegség nem szégyen, mindenki jobban jár, ha nyíltan felvállalja és nem eltitkolja.

További tanácsai pedig így szólnak:

– Ha nem vesznek komolyan, ne is törődj vele, csak menj tovább egészen addig, amíg nem találsz valakit, akiben megbízhatsz!

– Az önreflexió is nagyon fontos. Merj magadhoz kedvesnek lenni! Az önmarcangolással, negatív belső monológokkal csak rontasz a helyzeten.

– Amikor stigmatizálják és elzárkóznak tőle, vagy viccet csinálnak a betegségéből, mindig a nagymamája egyik régi mondása jut eszébe: „Előfordul, hogy bántanak valakit, amire van ok, de nincs magyarázat.”

– Ne zárkózz be! Inkább keresd meg azokat az embereket, akiket szeretsz, és elfogadnak olyannak, amilyen vagy. Lehet, hogy nincsenek sokan, de ők tényleg ki tudnak húzni a gödörből.

– Ha a másik oldalon állsz, tehát neked van személyiségzavaros ismerősöd, kezeld partnerként! Ne úgy nézz rá, hogy ő a beteg ismerősöd, akit „meg kell mentened”, mert ez rettentően lekezelő tud lenni.

A tüneteivel szemben viszont legyél empatikus: ha például nem tud kikelni az ágyból, ne könyveld el lustának, hiszen nem erről van szó. Akkor se sértődj meg rá, ha az utolsó pillanatban lemond egy programot, vagy egyszerűen nem jön el.

Aki ezeket betartja, máris sokkal könnyebben tanulhat meg együtt élni a betegséggel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Alföldi Róbert: Ordítva és felháborodva kikérem magamnak, hogy háborúpártinak és hazaárulónak kiáltanak ki, mert nem rájuk szavazok
A Jászai-díjas színész-rendező szerint a háború támogatójának kiáltják ki őt és még több millió magyar honfitársát. Amiatt, mert nem a Fideszre szavaznak.


A Jászai-díjas színész-rendező, Alföldi Róbert a közösségi oldalán osztotta meg gondolatait az október 23-ai budapesti eseményekről.

„Nézem, hallgatom, persze hogy nézem és hallgatom a mai nap eseményeit.

Október 23-a van, az 1956-os forradalom évfordulója.

Nézem a két tábort, nézem a két tömeget.

Nem érdekel, melyik volt nagyobb,

mindkettő releváns és valóságos.

(Legyünk nagyvonalúak, és hagyjuk most a buszoztatást.)

Elhatároztam, hogy kvázi objektíve ránézek a két táborra, meghallgatom a beszédeket és figyelek,

és nem fognak befolyásolni az indulataim, a fájdalmaim, a reménytelenségem.

Csak figyelek…

…de nem tudok….

…azt hallom, azt hallgatom, azt kell hallgatnom az egyik oldal főszónokától, a tömegben megszólaltatott honfitársaimtól, a kormányon lévő politikustoktól, a kormányhű média - hát tényleg létezhet ilyen egy demokráciában? - képviselőitől, a kultúrában dolgozó, kvázi kollégáimtól, hogy én hazaáruló vagyok és háborúpárti.

Csak azért, mert nem nálunk menetelek, mert nem rájuk szavazok!

Így kimondva, vállalva, hogy egy olyan szégyenteljes bűncselekménnyel vádolnak, amiért nagyon sokszor a történelem során halál járt.

Tehát, hogy hazaáruló vagyok csak azért, mert nem rájuk szavazok, mert elméletben nem velük vonulok.

És

háborúpártinak, a háború támogatójának kiáltanak ki engem és még több millió magyar honfitársamat, csak azért, mert szerintük nem rájuk szavazok, csak azért, mert nem egy olyan Magyarországot képzelek, mint ami most van.

Azt az égbekiáltó, pofátlan, aljas jelzőt aggatják rám, hogy támogatok egy háborút.

Hogy támogatom a gyilkosságokat, a nemi erőszakokat, az emberek megcsonkítását, a gyerekek lebombázását. A pusztítást!

KIKÉREM MAGAMNAK!

NAGYON HANGOSAN,

ORDÍTVA ÉS FELHÁBORODVA, KIKÉREM MAGAMNAK!

Magyar állampolgár vagyok, felnőtt, adófizető állampolgár, aki tisztességesen végzi a munkáját, aki megpróbál lehetőségeihez mértem felelősséget vállalni honfitársaiért, aki egész életében a magyar kultúrát képviselte itthon és külföldön, aki egész életében felelős értelmiségiként próbálta építeni ezt az országot.

A Hazámat.

Akinek egyetlen bűne, hogy nem a Fideszt támogatja.

És ezért hazaáruló és háború párti!

Nagyon nehéz nem káromkodni….

De tényleg KIKÉREM MAGAMNAK!

Aztán hallgatom az esti beszédet, ahol a főszónok arról beszél, hogy nincs ilyen vagy olyan magyar, magyar van, hogy nem az a fontos, hogy kire szavazol, hogy mindegy milyen pártot támogatsz, mert az a fontos, hogy most már végre együtt, egymást szeretve, szépen, kedvesen tényleg kezdjünk már el építeni egy demokráciát.

Hogy egyek vagyunk magyarok, és együtt tudunk csak előre menni.

Teljesen objektíve gondoljuk át, hogy akkor kire is szavazunk jövőre!

Mély főhajtás '56 hőseinek!

2025. október 23.” – írta Alföldi Róbert a Facebookon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Nagyobb bajban vannak, mint gondolták - interjú a Tisza Párt elnökével
Magyar Péter szerint tanulságos volt október 23-a, ami megmutatta, milyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje. Saját rendezvényüket méltóságteljesnek nevezte. Interjúnkban arról is beszélt, hogyan képzelik el a megbékélést.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 24.



Nemcsak a Hősök tere telt meg, az Andrássy úton is sokan álltak Magyar Péter október 23-i beszéde alatt. A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy ismét országjárásra indul, még hosszabbra, mint eddig. És azt is, hogy ha győznek, megbékélési törvényt nyújtanak be a parlamentben.

A Tisza Párt elnökével arról beszélgettünk, hogyan értékeli az október 23-i rendezvényüket, mennyire tartja nagy kihívásnak a kistelepüléseken élők meggyőzését, és hogyan képzelik el a megbékélést.

- Ilyenkor szokás értékelni azt, hogy mi történt a mai napon, és már láttam is néhány értékelést. A Híradó.hu-n sokat nem találtam, csak annyit, hogy Orbán Viktor bejelentette, győztek, mert kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint a Nemzeti Meneten. A Magyar Nemzetben Deák Dániel arról írt, hogy Magyar Péter csúnyán kudarcot vallott. Mit gondol ezekről?

- Nem szabad, hogy az ember elkövesse azt a hibát, hogy elolvassa a Híradó.hu-t, kivéve, ha stand upot akar nézni. Csodálkozom egyébként, hogy nem számoltak be, hiszen Császár Attila elvtárs ott volt végig a menetünkön, és feltett egy csomó kérdést, néhányra válaszoltunk is.

Szerintem a Nemzeti Menet méltó volt 1956-hoz, méltó volt a forradalmáraink emlékéhez. Én nagyon örülök, hogy rengeteg család volt ott, annak is, hogy tényleg sokan voltak. A TISZA megmutatta, hogyan tud békésen, jókedvűen áradni Budapest belvárosában.

Nagyon köszönöm azoknak, akik eljöttek, akár vidéki kistelepülésről, akár a Kárpát-medence bármely részéről, voltak Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből, sőt Kárpátaljáról is, és még az Egyesült Államokból is jöttek honfitársaink, nagyon hálás vagyok nekik. Szerintem mindenki látta, mekkora volt ez a menet, milyen méltóságteljes volt. Ugye nulla forint állami pénz van benne, töredékéből hoztuk ezt össze, mint az állampárt, amely sok milliárd forint adófizetői pénzt elégetett a monumentális, grandiózus - "very big", ahogy Trump elnök szokta mondani - rendezvényükre a Kossuth téren.

Azért csináltak ekkora színpadot, hogy a fél Kossuth teret elfoglalják, és úgy tűnjön, mintha tele lenne a tér.

Féltek attól, hogy nem lesz tele, és hát ez egy jó tanulság volt. Szerintem Kubatov elvtársat nem biztos, hogy megdicsérik ma, mert ha ilyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje, mint amit ma láttunk, hogy fenyegetéssel, zsarolással, ígérgetéssel, ingyenes falubuszokkal, élelmiszercsomaggal ennyit sikerült összehozni, akkor még nagyobb bajban vannak, mint gondolták.

- Út a győzelembe néven új országjárásra indul. Nem tudom, hogy mennyire látta Bedő Dávid videósorozatát, aki elment nagyon szegény településekre, és az látszott, hogy ott még nagyon kemény munkát kell a Tiszának elvégeznie, ha nyerni akarnak.

- Mi is rengeteg ilyen településen voltunk. Jártam az Ormánságban, Borsodi kisfalvakban, nagyon sok kicsi településen. Szerintem kicsit pesszimista volt a képviselő úr néhány összeállítása. Én nem ezt tapasztalom a magyar vidéken, a kis településeken sem.

Én azt tapasztalom, hogy olyan településeken, ahol mondjuk az Európai Parlamenti választáson egy szavazatot kapott a TISZA, ott is óriási érdeklődés van mind kérdésekben, mind javaslatokban, és azt látom, hogy magára hagyták a magyar vidéket.

A munkát nem fogjuk megspórolni, eddig sem spóroltuk meg, mi nem avatarokkal, nem digitális harcosokkal megyünk, hanem valódi hús-vér emberekkel dolgozunk, és velük jutunk el a 3155 településre, úgyhogy nem akarjuk megkerülni ezt a kérdést, és nem is fogjuk. Én mindig arra biztatom a kollégáimat is, a jelöltjeinket is, a szakértőinket is, hogy menjenek ki az emberek közé. Ha van tanulsága az országjárásnak, akkor az az, hogy egy politikus nem lehet túl sokat, csak túl keveset az emberek között.

- Arról is beszélt, hogy benyújtják a Nemzeti Megbékélés törvényt. Hogyan lehet törvénnyel nemzeti megbékélést teremteni?

- Önmagában törvénnyel nem lehet. A törvény mindig egy szimbolikus dolog. Ezt is úgy szeretnénk majd összehozni, hogy lesz egy javaslatunk, amiben mondjuk tíz fontos pont benne lesz, és hagyjuk, hogy az óellenzéki pártok, a Fidesz, vagy akár más politikai erők, vagy társadalmi csoportok is hozzászóljanak. Nem csak erről a 15-20 évről szeretnénk ezt megtenni. Nagyon sok trauma van a magyar társadalomban: holokauszt, Trianon, a németek kitelepítése, felvidéki magyarok betelepítése, '89, a rendszerváltás vesztesei és az utóbbi 15-20 év is. Óriási árokásást hajtott végre ez a két politikai erő, ha mondhatom így finoman és diplomatikusan. Azon versenyeztek, ki tud nagyobb szeletet kiszakítani az országból, ki tud mélyebb árkot ásni magyar és magyar közé. Úgyhogy nagyon sok feladatunk van. A törvény egy szimbolikus dolog lesz, de azt is együtt fogjuk csinálni.

De szeretnénk a traumákat feldolgozni, és szeretnénk valós megbékélést. A rendszerváltás nem törvényekben zajlik le, nem feltétlenül választáson, hanem a lelkekben és a szívekben. Ahhoz pedig az kell, hogy az áldozatok az elkövetők szemébe tudjanak nézni.

Ahhoz az kell, hogy kibeszéljünk dolgokat, hogy kiderüljön, ki volt a bűnös, ki volt az áldozat. Ezt szolgálja például az ügynökakták megnyitása is.

- Medgyessy Péter már kísérletezett egyfajta árokbetemetéssel, az nem hozott nagy eredményt.

- Hát azért, amikor a farkas akar a vegánoknak étrendet javasolni, az nem annyira hiteles. Tehát aki látta és emlékszik a 2002-es választásra, a 23 millió románozásra és egyéb dolgokra, ráadásul Medgyessy Péter érintett volt az ügynökügyekben eléggé vaskosan, tőle nem hangzott ennyire hitelesen. Szerintem, aki látta a mai rendezvényünket, érezte azt, átélte, az pontosan tudja, mire gondolunk. Szerintem a Fidesz szavazók is, ha látták, akkor ők is egy ilyen országban szeretnének élni.

Interjú Magyar Péterrel


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
CNN: Trump olajszankciói akár meg is buktathatják Orbánt, aki szinte csak az oroszoktól hajlandó olajat venni
Miközben az EU-tagok leváltak az orosz energiaforrásokról, Magyarország 92%-ban Moszkvára támaszkodik. A leválás helyett nőtt a függőség.


Orbán Viktor a múlt héten még örömmel fogadta, hogy Magyarország lehet az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, ukrajnai háborúról szóló csúcstalálkozó helyszíne. A miniszterelnök abban bízott, hogy ezzel megmutathatja a világnak: „a békéhez vezető út Budapesten keresztül vezet”, írja a CNN.

A tervek azonban hirtelen megváltoztak. A Trump-adminisztráció végül félretette a budapesti találkozó ötletét, és ehelyett szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajcége ellen. Ez volt az első ilyen lépés azóta, hogy Trump visszatért a Fehér Házba.

A szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország hadieszközeinek utánpótlását, de a magyar gazdaságra is komoly hatással lehetnek.

Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától. 2024-ben az ország nyersolajimportjának 92 százaléka Oroszországból származott.

Egy friss jelentés szerint Magyarország az invázió előtti 61 százalékról 86 százalékra növelte az orosz olajtól való függőségét. A dokumentum alapján

Magyarország és Szlovákia vásárlásai májusra 2060 milliárd forintot hoztak Oroszországnak.

A jelentés szerint ez „egyenértékű 1800 Iszkander–M rakéta beszerzésének költségével, amelyeket ukrán infrastruktúra megsemmisítésére és ukrán civilek megölésére használtak”.

Az orosz olaj jelenleg a Druzsba vezetéken keresztül érkezik Magyarországra, amit a nyáron több alkalommal is ukrán drónok támadtak meg. A szakértők szerint hazánk más forrásból is beszerezhetne nyersolajat, például a horvát Adria vezetéken keresztül, de eddig nem történt érdemi változás.

A CNN szerint

Orbán Viktor a magyar állami rádióban arról beszélt, hogy kormánya „azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni” az amerikai szankciókat, de további részleteket nem közölt.

Közben az Európai Unió is új bejelentést tett: 2027-től betiltják az orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Orbán egy korábbi találkozón azt mondta Donald Trumpnak, hogy orosz energia nélkül a magyar gazdaság „térdre kényszerül”.

2022 februárjában, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU-tagországok lépéseket tettek az orosz energiafüggőség csökkentésére. Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban mentességet kaptak az orosz nyersolajtilalom alól, hogy több idejük legyen az átállásra.

Magyarország a leválás helyett növelte a függőséget.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a „szuverenitás” mellett áll ki – vagyis fontosnak tartja, hogy az ország maga dönthessen a stratégiai kérdésekről, beleértve a nemzetközi kapcsolatait is. Orbán az utóbbi években szoros viszonyt alakított ki Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is.

Az új amerikai és uniós intézkedések egy olyan időszakban érkeztek, amikor Orbán Viktornak belpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie.

Az ellenzék soraiban egyre aktívabb Magyar Péter, aki korábban a kormány egyik szoros szövetségese volt, mára viszont az egyik legélesebb bírálójává vált, írja az amerikai lap.

Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics vezető közgazdásza szerint

Magyarország reakciója lehet az első komoly teszt arra, mennyire veszi komolyan a Trump-adminisztráció a szankciók betartatását.

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent úgy fogalmazott: a szankciók azért váltak szükségessé, mert Putyin „nem volt hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak”.

Donald Trump óvatosabban nyilatkozott, reményét fejezte ki, hogy a szankciók „nem lesznek sokáig érvényben”. A budapesti csúcstalálkozóról pedig azt mondta: „meg fogjuk csinálni a jövőben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
László Róbert: A miniszterelnök elismerte, hogy a Magyar Péter vezette ellenzéki párt ellépett a Fidesztől, magyarul előnyben van
A Political Capital elemzője szerint a kormányfő üzenete arra utal, hogy nemcsak a meglévő, hanem az elvesztett szavazókat is meg akarják szólítani. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa.


Orbán Viktor a Kossuth téren tartott beszédében arról beszélt, hogy „öt hónap múlva döntenünk kell a sorsunkról. (…) De a következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is, egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért.” László Róbert választási szakértő szerint ez a kijelentés fontos fordulatot jelez a kormánypárt politikájában.

A Political Capital elemzője a 24.hu-nak azt mondta, a Fidesz még 2024-ben is úgy gondolta, hogy elegendő a saját szavazóit mozgósítania, és nem szükséges új választókat megszólítania. Ehhez képest jelentős változás, hogy most a kormányfő azok felé is nyitna, akik korábban nem a Fideszt támogatták.

Az elemző úgy látja, hogy

Orbán Viktor közvetetten elismerte: a Magyar Péter vezette ellenzéki párt előnybe került. László Róbert szerint ez ellentmond azoknak az adatoknak, amelyeket a kormányközeli intézetek közvélemény-kutatásaikban publikálnak.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök a hét elején kiszivárgott zánkai beszédében azt mondta, „nem állnak jól”, vagyis nincsenek elegen. László Róbert szerint ez is azt mutatja, hogy a kormányoldal most már olyan választók megszólítására készül, akik az utóbbi időszakban elfordultak tőlük. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa – tette hozzá.

Az elemző szerint ez a helyzet több szempontból is eltér a 2022-es választás előtti időszaktól, amikor az ellenzék nem tudta tartósan meghaladni a Fidesz támogatottságát.

A mostani kampányban viszont a korábban még fideszes, de azóta más pártokhoz pártolt szavazók lehetnek a célkeresztben.

László Róbert nem számít jelentős változásra a kampány stílusában vagy hevességében, de szerinte

elképzelhető, hogy fiataloknak szóló üzenetekkel is megpróbálnak új szavazókat megszólítani.

Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök egyszerre próbált erőt és magabiztosságot sugározni, miközben arról is beszélt, hogy új választói rétegeket kell elérni. A szakértő szerint ez azért fontos, mert több százezer olyan bizonytalan szavazó is van, akiknek a támogatása döntő lehet, és ők elsősorban az erőt, a magabiztosságot kereshetik a politikai szereplőkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk