SZEMPONT
A Rovatból

„Biztos voltam benne, hogy a tanáraim és az osztálytársaim a halálomat kívánják”

Klári 27 éves, gyerekkora óta él skizofréniával és más mentális betegségekkel, pszichiátrián is többször kezelték. Arról mesélt, mit tanácsol a hozzá hasonló helyzetben lévőknek és környezetüknek.


„Érzelmi hullámvasútjaim, öngyilkos gondolataim már általános iskolásként is voltak. Alvászavar, pánikrohamok is gyötörtek, de se a tanáraim, se a szüleim nem igazán tudtak mit kezdeni vele.”

Így kezdi történetét Klári, aki azzal a céllal keresett meg bennünket, hogy saját példájából kiindulva nyíltan beszéljen róla, mivel jár a skizofrénia és különféle mentális zavarok, hogyan tud segíteni a betegeknek a környezetük, illetve milyen reakciókat kellene mindenképp elkerülni.

„Szeretnék tanácsokat adni azoknak, akik még az út elején tartanak a diagnózissal és a hallucinációkkal, téveszmékkel, rémálmokkal” – tette hozzá.

Hivatalos diagnózist sokáig ő sem kapott, egyedül az alvászavara miatt járt egy alváslaboratóriumban, de innen se küldték tovább, holott utólag már úgy látja, nyilvánvalóak voltak a tünetei.

„Rivotrilt írtak fel nekem, amit csak felnőttek szedhetnek. Anyám erre azt mondta, hogy ő ezt nem adja be nekem. Ebből a szempontból felelős volt, ennél tovább viszont ő se ment, hiába látszott egyértelműen, hogy komolyabb problémáim is vannak.”

Elmondása szerint az iskolapszichológust is többször felkereste, de ő se jutott el addig, hogy felismerje, komolyabb segítségre szorul.

„Iszonyú hangulat-ingadozásaim voltak, előfordult, hogy napokig fel se tudtam kelni az ágyból, utána viszont jött egy mániás időszak, amikor folyamatosan pörögtem”

– mondja arról, hogy telt az utolsó pár éve a középiskolában.

Érettségi után egy évet kihagyott, majd Kaposvárra került egyetemre. Ekkoriban kezdődtek a fenti tünetek mellett az erős hallucinációi és téveszméi is.

„Biztos voltam benne, hogy a tanáraim és az osztálytársaim a halálomat kívánják. A végén már annyira rettegtem, hogy be se tudtam járni.”

Egyre nehezebben tudta megkülönböztetni az álmait a valóságtól, az is többször előfordult, hogy olyan ismerőseit látta maga mellett a buszon, akik valójában ott se voltak.

„Elkezdtem hangosan beszélni hozzájuk, hiába mondta nekem a többi utas – már ha egyáltalán meg mertek szólítani –, hogy nincs ott senki. A magukban beszélő embereket sokan kiröhögik, pedig nekik valójában segítségre lenne szükségük, nem gúnyolódásra, hiszen mindannyian betegek.”

Klárit saját ismerősei nagy része sem vette komolyan, azt hitték, hogy csak viccel.

„Egy ilyen betegség miatt stigma kerül az emberre, amit nagyon nehéz lemosni. Rengeteg gyerekkori barátom szakította meg velem a kapcsolatot” – idézi fel.

Két hónap a pszichiátrián

Kórházba 2015. szeptember 2-án került. Ekkor már komoly mélyponton volt, de senkitől nem kapott segítséget. Alig pár héttel korábban egy ismerős pszichológus még le is beszélte arról, hogy kezeltesse magát, mondván, nem olyan súlyos az állapota.

Bár otthon lakott, szüleivel alig érintkezett: éjjel fent volt, nappal aludt. A barátai nagy részével is teljesen megszakította a kapcsolatot.

A konkrét pillanatra így emlékszik:

„Egy buszon ültem épp, és megint mindenféle téveszméim voltak. Hirtelen annyira rosszul lettem, hogy le kellett szállnom, majd felhívtam a bátyámat, hogy nem bírom tovább, kórházba akarok menni.”

A bátyja azonnal odament és mentőt hívott hozzá, így került be a János kórház pszichiátriájára. Összesen két hónapot töltött ott, ebből az első másfél-két hetet a zárt osztályon.

Több mint egy hónapig nem mehetett ki az épületből se. Rengeteg gyógyszert kapott, nyugtatót és hangulatstabilizátort, aminek következtében a napok jó részét átaludta.

Itt végre felállították a diagnózisát is: akut pszichotikus zavar, majd skizofrénia és skizoaffektív zavar lettek a hivatalos betegségei.

„Hajléktalan és egykori elítélt is volt a szobatársaim között, rengeteg nagyon durva sztorit kellett végighallgatnom. Amikor valaki épp mániás szakaszban van, folyamatosan dumál és egyáltalán nem érdekli, hogy te meg le vagy szedálva és pihenni szeretnél”

– meséli az ott töltött időszakról.

A legrosszabb az volt, hogy nem tudhatta, meddig fogják bent tartani. Mivel szinte mindenki tabuként kezeli ezt a témát, gyakorlatilag nem lehet olyanokról hallani, akik kikerültek a pszichiátriáról, csak olyanokról, akiket hosszú évek óta kezelnek és esélyük sincs a szabad életre.

Ehhez képest a két hónapot utólag nem is érzi annyira soknak. Igaz, miután letelt, még hónapokig mindennap be kellett járnia ambuláns kezelésre. A hallucinációi, pánikrohamai teljesen nem múltak el, de a gyógyszereknek köszönhetően rengeteget javult az állapota.

„Azzal köszönt el, hogy egyébként kár értem”

A mindennapi életbe való visszailleszkedése sem zajlott zökkenőmentesen.

Sikerült elhelyezkednie egy üzletben eladóként, ahol az egyik kollégájának elárulta, mi a diagnózisa, és hogy pszichiátrián kezelték. Még aznap este a főnöke is magához hívatta, mondandója lényege az volt, hogy másnap inkább már ne menjen be.

„Végül azzal köszönt el, hogy egyébként kár értem – erre egy életre emlékezni fogok. Leültem egy padra a közelben, és percekig zokogtam.”

Szerencséjére voltak olyan emberek is a közelében, akik nem ilyenek. A kezelése alatt is sokan bejártak hozzá, elmondása szerint még a családját is összehozta valamennyire a helyzet.

Ennek ellenére az új ismerősei nagy részének továbbra sem mert beszélni az állapotáról, annyira félt az elutasítástól.

„Most is vannak időszakok, amikor nagyon lent vagyok. Szükségem van keretekre: mindig figyelnem kell rá, hogy bevegyem a gyógyszereim, eljárjak sétálni, rendesen egyek és találkozzak emberekkel. Ha ezeket betartom, sokkal jobb a helyzet.”

A hangulatzavarai azóta is elkísérik:

„Amikor beüt egy pörgős időszak, egymás után szövöm a terveket realitásérzék nélkül, például hogy a meglévő szakommal párhuzamosan elvégzem a jogot, mellette még dolgozom is, satöbbi… Egyébként be is adtam a jelentkezést a jogra és fel is vettek. Aztán persze jött a depressziós szakasz, amikor napokig ki sem tudtam kelni az ágyból, és nem lustaságból.”

Mint mondja, mindenkinél különbözik, milyen időközönként váltja egymást a két állapot. Nála általában néhány nap szokott lenni.

„A legrosszabb az, amikor a kettő között vagy és épp zuhansz. Ilyenkor gondolok a legtöbbször arra, hogy bárcsak inkább ne is élnék” – teszi hozzá.

Klári kamaszkora óta fest és rajzol is. Mint mondja, ha nem tudja kifejezni magát szavakban, jó, ha van más alternatíva.

„Rájöttem, hogy így jobban tudok kapcsolódni másokhoz, mert meg tudom mutatni, mit érzek, ki vagyok... Szavakkal ez sokszor nem megy.”

Megfigyelte azt is, hogy amikor sokáig nem fejezi ki képekben az érzéseit és gondolatait, rendszerint romlik az állapota. Még tavaly is volt egy eset, amikor mélypontra került és a sürgősségin gyomormosást kellett végezni rajta – emlékei szerint ezelőtt sem rajzolt hónapokig semmit, így most már hatványozottan próbál figyelni erre.

Ha úgy érzed, hogy rászorulsz, ne félj segítséget kérni!

A fenti mondat a legnagyobb tanulság, amit Klári a hozzá hasonló helyzetben lévőknek át tud adni: ma már tisztában van vele, hogy ez a betegség nem szégyen, mindenki jobban jár, ha nyíltan felvállalja és nem eltitkolja.

További tanácsai pedig így szólnak:

– Ha nem vesznek komolyan, ne is törődj vele, csak menj tovább egészen addig, amíg nem találsz valakit, akiben megbízhatsz!

– Az önreflexió is nagyon fontos. Merj magadhoz kedvesnek lenni! Az önmarcangolással, negatív belső monológokkal csak rontasz a helyzeten.

– Amikor stigmatizálják és elzárkóznak tőle, vagy viccet csinálnak a betegségéből, mindig a nagymamája egyik régi mondása jut eszébe: „Előfordul, hogy bántanak valakit, amire van ok, de nincs magyarázat.”

– Ne zárkózz be! Inkább keresd meg azokat az embereket, akiket szeretsz, és elfogadnak olyannak, amilyen vagy. Lehet, hogy nincsenek sokan, de ők tényleg ki tudnak húzni a gödörből.

– Ha a másik oldalon állsz, tehát neked van személyiségzavaros ismerősöd, kezeld partnerként! Ne úgy nézz rá, hogy ő a beteg ismerősöd, akit „meg kell mentened”, mert ez rettentően lekezelő tud lenni.

A tüneteivel szemben viszont legyél empatikus: ha például nem tud kikelni az ágyból, ne könyveld el lustának, hiszen nem erről van szó. Akkor se sértődj meg rá, ha az utolsó pillanatban lemond egy programot, vagy egyszerűen nem jön el.

Aki ezeket betartja, máris sokkal könnyebben tanulhat meg együtt élni a betegséggel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Nyilván nem a saját kútfőjükből jött, hogy nekik Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Nagy Márton érdekeltségeibe kell pénzt fektetni
A Transparency International jogi igazgatója szerint ki fog derülni, hogy valaki utasításokat adott az állami bankoknak a most vizsgált hitelekkel és tőkeprogramokkal kapcsolatban. Ők öt magántőkealap ügyében tettek hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést, és már el is indult a nyomozás.


Meglepő gyorsasággal rendelték el a nyomozást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által finanszírozott Baross Gábor Tőkeprogrammal kapcsolatos ügyben – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A szervezet a múlt héten tett feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt öt magántőkealap finanszírozása kapcsán, amelyekbe összesen 281 milliárd forintnyi állami pénz került.

Ligeti Miklós szerint az ügy egy összesen ezermilliárdos nagyságrendű közpénzt megmozgató befektetési program része, amelyből a Transparency 11 magántőkealaphoz került, mintegy 388 milliárd forintnyi pénz sorsát vizsgálta adatigényléssel.

A jogi igazgató szerint a fejlemény az, hogy „ezúttal nem utaztatták az aktát, hanem meglepő gyorsasággal döntöttek a nyomozás elrendeléséről”. Hozzátette, a feljelentést az ügyészségen tették, az néhány napon belül a Nemzeti Nyomozó Irodához került, ahonnan kedden érkezett a tájékoztatás. „Szintén szokatlan módon e-mailben válaszoltak nekünk, nem is a Cégkapun keresztül” – jegyezte meg.

Ligeti szerint más ügyeikben nem tapasztaltak ilyen gyorsaságot, példaként említette az Orbán Győzőhöz köthető bányatársaságok ügyét, ahol a gyanú szerint az állami megrendeléseknél akár nyolcszoros túlárazással vásároltak kőalapanyagot. Az a június elején tett feljelentésük még mindig „valahol úton van”.

A vizsgálatuk alapja viszonylag egyszerű volt – magyarázta Ligeti Miklós. Állítása szerint csupa olyan cégről van szó, amelyeknek az éves beszámolójukban közzé kellett volna tenniük, hova mennyi pénzt küldenek. „Olyan adatokért pereltünk részben, amelyeknek meg kellett volna jelenniük az éves beszámolóban” – mondta, hozzátéve, hogy ezek az adatok egy idő után eltűntek a frissebb iratokból. Hosszú pereskedés után jutottak hozzá a döntés-előkészítő anyagokhoz, amelyekből arra a következtetésre jutottak, hogy „nem nagyon aggódtak az állami befektetők”.

Ligeti szerint felmerül a Magyar Fejlesztési Bank csoport különböző szintű vezetőinek a felelőssége, de azoknak az ügyvédeknek, könyvizsgálóknak, tanácsadóknak a felelőssége is, akik részt vettek ebben a befektetési, értékelési műveletben.

„A pecsétjükkel, nevükkel hozzájárultak ahhoz, hogy tulajdonképpen elbábozzák, hogy itt minden rendben van. A magatartásuk az lehet, hogy nem tettesi, hanem részesi, de ugyanúgy a hűtlen kezelés körében ítélhető meg” – fogalmazott.

A felelősséggel kapcsolatban kifejtette, hogy az elsősorban az MFB-csoport különböző szintű vezetőit terheli, de szerinte felelősségük van azoknak a szakértőknek, ügyvédeknek, könyvvizsgálóknak  is, akik közreműködtek a folyamatban.

Ligeti egy konkrét példát is említett, amely szerinte jól mutatja a gondatlanságot: „sok esetben az állam, a magyar-fejlesztési bankcsoport, amikor ezekbe a magántőkealapokba pénzt tolt, akkor

az adott magántőkealap teljes keretének akár a 70%-át is ő maga dobta össze,

tehát lényegileg olyan, mintha ez egy állami zseb lenne, hiszen 70 százalékig az összes kockázata az állami befektetőt terhelte, ehhez képest megelégedett azzal, hogy nem vagy csak nagyon kis százalékot megtestesítően küldött tagokat az irányító testületbe, kért beleszólást a döntéshozatalba”.

Az elszámoltatással kapcsolatban Ligeti azt mondta, nem túlzás a NER-t, az Orbán-rendszert foglyul ejtett államnak titulálni. Úgy látják, hogy a NER prominens döntéshozói sokszor a saját zsebüket tömködték, és ezt büntetőbíróság előtt kell megvizsgálni.

A Magyar Péter által bejelentett átfogó felülvizsgálattal kapcsolatban, amely az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) is érinti, Ligeti Miklós azt mondta, a szervezet működésére „igen-igen ráfér az alapos átvilágítás”. Úgy véli, az ÁSZ alulhasználja a lehetőségeit. Amikor például a Transparency azt kérte a számvevőszéktől, hogy vesse össze a kutatási adataikat a pártok kampányköltési bevallásaival, sablonválaszt kaptak. „Akkor jött a rutin válasz, hogy ők egyébként mindent törvényesen tesznek, mi meg általában azt reagáltuk, hogy mi is ettől féltünk, hogy marad minden úgy, ahogy eddig volt” – idézte fel. Elmondta, hogy a Baross Gábor Tőkeprogram ügyében is kérték az ÁSZ vizsgálatát, de azt a választ kapták, hogy megfontolják, és egyelőre egy kisebb, átláthatóbb részterületet vizsgálnak.

Az interjúban szóba kerültek az Eximbankhoz köthető, a kormány által feljelentett nagy értékű, magas kockázatú külföldi projektek is. Ligeti Miklós szerint ezekben az ügyekben is valószínűsíthető a hűtlen kezelés.

Úgy látja, ha ezeket is alaposan megvizsgálják, hasonló mintázatok rajzolódnak majd ki, mint az MFB-csoportnál.

„Ezeknél az Exim-sztoriknál is ki fog derülni, hogy semmi nem stimmelt, hogy mindig is tisztában voltak azzal, hogy túl kockázatos, nem indokolható a magyar közpénzekre vonatkozó törvényi szabályok által megjelölt célok fényében, tehát, hogy a közpénzeket elsősorban a magyar közfeladatokra, a magyar emberek érdekeire kell fordítani, hogy áthágták az összes banki kockázatkezelési szabályt, és ha összeadjuk ezeket a különböző elemeket, ha mozaikokat összetoljuk, akkor a kép együttesen megint csak ki fogja adni a hűtlenkezelésnek a tényállás elemét” – fejtette ki.

A jogi igazgató szerint ezekben az esetekben a felelősség nem áll meg a bankok üzleti vezetőinél, mivel szerinte egyértelmű, hogy politikai utasításra cselekedtek. Állítása szerint a nyomozásnak ki kell derítenie, ki adta az utasításokat a pénzek kihelyezésére.

„Nyilván nem a saját kútfőjükből jött elő az ötlet, hogy nekik Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter és mások érdekeltségeibe kell pénzt fektetni” – mondta az MFB-s üggyel kapcsolatban.

Ligeti szerint ugyanez a helyzet az Eximbank esetében is. „Ezeket valaki utasította, ezek állami pénzkihelyezések. Ezek az intézmények, az MFB csoport, az Exim mind a magyar állam részei, tehát például az Európai Unió statisztikai elszámolása szerint ők költségvetésbe számítanak. Államadósságot sem lehet oda elrejteni, hogy hát az nem is államadósság, az MFB ,meg Exim adósság.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tóka Gábor: Parádésan jelentkezett be Orbán Viktor Tusványoson a végkimerült Thürmer Gyula szerepének átvételére
Tóka Gábor választási szakértő a Vox Populi Facebook-oldalon elemezte Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét. „Orbán simán kihúzhatja jó pár évig egy 10-15-20 százalékos párt vezetőjeként. Persze csak akkor, ha nem szól közbe az igazságszolgáltatás” - írta.


„Parádésan jelentkezett be Orbán Viktor Tusványoson a végkimerült Thürmer Gyula szerepének átvételére” – írta Tóka Gábor választási szakértő a Vox Populi Facebook-oldalon. A szakértő szerint Orbán Viktor nem összeomlást, hanem tudatos stratégiát hirdet, és „húsz százalékos támogatottságról indítja kifutó termékének maratonját”. Tóka úgy látja, a Fidesz középtávon egy 10-20 százalékos pártként stabilizálódhat, hacsak „nem szól közbe az igazságszolgáltatás”.

„Parádésan jelentkezett be Orbán Viktor Tusványoson a végkimerült Thürmer Gyula szerepének átvételére”

A posztban Tóka Gábor a Munkáspártot 1989-ben megalakító Thürmer Gyula stílusához hasonlítja Orbán Viktor új politikai szerepét, emlékeztetve arra, hogy Thürmer milyen sokáig képes volt a politika margóján megélni. Orbán Viktor egyetlen hátrányának Thürmerrel szemben azt nevezi, hogy „neki az igazságszolgáltatástól van a legtöbb félnivalója.” A szakértő hozzáteszi, már előre készült arra, hogy sokan a Fidesz megsemmisüléséről fognak írni, de ő nem osztja ezt a véleményt, sőt, ha fogadni lehetne erre, „óriásit kaszálnék rajta”.

A poszt szerint sokak számára érthetetlen, hogyan szavazhat bárki a Fideszre, akinek van erkölcsi érzéke, de a szakértő a korábbi kétharmadok tapasztalatai alapján nem számol a párt eltűnésével.

Úgy véli, a fideszes szavazótábor szétesését egyetlen dolog gyorsíthatná fel igazán: ha Orbán Viktort „látványosan szakszerű nyomozást és vádemelést követően kétségbevonhatatlanul törvényes, pártatlan és igazságos bírói ítéletek marasztalnák el igazán nagy súlyú bűncselekményekben.”

Amíg ez nem következik be, a Fidesz működésének káoszba dőlése sem rendíti meg a pártot alapjaiban. Tóka szerint Orbán nemtörődömnek bizonyult abban, hogy a kormányhatalom elvesztése után biztosítsa a pártapparátus és a propagandamédia fenntartását, de „ettől még ott maradt kb. másfél millió szavazó”, akinek „abszolút tetszeni fog, hogy Orbán ellenállást hirdet egy új autokráciával szemben.”

Ez a tartalék lehetővé teszi, hogy „Orbán simán kihúzhatja jó pár évig egy 10-15-20 százalékos párt vezetőjeként. Persze csak akkor, ha nem szól közbe az igazságszolgáltatás.” Egy ilyen Fidesszel viszont „még nagyon sokáig senki nem akar majd koalícióra lépni”, ami akadályozni fogja egy versengő pártrendszer kialakulását.

Tóka Gábor elemzése Orbán Viktor szombati, tusnádfürdői beszéde után jelent meg, ahol a Fidesz elnöke ellenzéki politikusként nyíltan meghirdette az „ellenállási politikát”. A választási vereség után a párton belül is megindult a szembenézés, egy tusványosi pódiumbeszélgetésen L. Simon László és Navracsics Tibor is a párt leegyszerűsítő kommunikációját és a belső kritika elfojtását tette felelőssé a bukásért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Osztrák lap: Szorul a hurok Orbán köre körül, már nemcsak politikailag, büntetőjogilag is
A vezető osztrák lap, a Die Presse szerint a Fidesz szétverése jól halad, miközben Magyar Péter lélegzetállító tempóban bontja le Orbán Viktor tekintélyuralmi rendszerét. A szerző szerint a „Tisztítótűz” legnehezebb része az állami és a kormányközeli cégek összefonódásának megszüntetése lesz, ami gazdaságilag fájdalmas átmenettel járhat.


Forradalom zajlik Magyarországon, de felvetődik a kérdés, hogy egy tekintélyuralmi rendszert le lehet-e bontani a demokratikus játékszabályok feszegetése nélkül – ezt a dilemmát járja körül az osztrák Die Presse friss vezércikke, amelyet a HVG szemlézett.

A lap szerint Magyar Péter lélegzetelállító tempóban bontja le Orbán tekintélyuralmi rendszerét.

Mint írják, az új kormány 80 nap alatt messzebbre jutott az állam átalakításában, mint azt sokan egy teljes ciklustól remélték. Olyan, az orbáni évekből ismerős módszerekhez nyúlnak, mint az alkotmány átírása, hogy megszabaduljon a köztársasági elnöktől. Azonbn ha a hatalomváltás után le lehet cserélni államfőt és bírákat, azzal a Tisza pont azt a hatalommegosztást gyengítheti, amit elvileg erősíteni szeretne.

A cikk szerint Magyar Péter miniszterelnök egyik gyengéje az ösztönös és néha meggondolatlan cselekvés,

ami visszaütött, amikor anélkül jelölte államfőnek Polgár Juditot, hogy előtte egyeztetett volna vele.

A lap úgy látja, a Fidesz szétverése jól halad, és

politikailag, valamint büntetőjogilag is „szorul a hurok Orbán klikkje körül”.

Erre reagálhatott a volt miniszterelnök, amikor Tusványoson ellenállásra szólított fel.

A cikk szerint a „Tisztítótűz” legnehezebb része az állami és a kormányközeli cégek összefonódásának megszüntetése lesz, ami gazdaságilag fájdalmas átmenettel járhat.

A Die Presse egyébként már a kormányváltás előtt is rendszeresen és kritikusan foglalkozott a magyarországi helyzettel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Republikon-elemző: Orbán Viktor nemcsak hibáztatja, egyenesen hülyének nézi a fiatalokat
Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója értékelte Orbán Viktor tusványosi beszédét, amely szerinte nélkülözött mindenféle útmutatást. Az elemző szerint a volt miniszterelnök nem tudatos állampolgárként, hanem megtévesztett gyerekként kezeli a politikailag aktív fiatal generációt.


Orbán Viktor nemcsak hibáztatja a fiatalokat, hanem egyenesen hülyének nézi őket – értékelte a volt miniszterelnök tusványosi beszédét a HVG-nek Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Az elemző szerint iszonyatos lenézés van abban, ahogy Orbán a kampányban soha nem látott aktivitást mutató fiatalokról beszél.

„Azt sugallja ezzel, mintha nem valamifajta tudatos állampolgárok lennének, hanem megtévesztett kisgyerekek, akik azt sem tudják, hogy nekik mi a jó. Ez nettó bántalmazó attitűd a velük szemben” – fogalmazott Virág Andrea.

A szakértő szerint Orbán Viktor útmutatást ígért, de ehelyett csak egy homályos párhuzamokkal tarkított helyzetleírást adott a saját táborának. A beszédéből nem derült ki, hogy a Fidesz mit fog tenni a jövőben, az okfejtés végletekig zavaros volt, ami Virág szerint „kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy fogalmuk sincsen arról igazából, hogy mit kellene csinálni.”

Az elemző a Tisza-kormányt Venezuelához hasonlító párhuzamot is bírálta, szerinte az a választók többségének „teljesen értelmezhetetlen volt.”

„Egész egyszerűen nem hiteles a Fidesz-politikusok szájából ez az egész, nem lehet két hét alatt hirtelen a demokrácia és a jogállam védelmezőjeként feltűnni” – tette hozzá.

A tusványosi beszéd közvetlen előzménye az a szerdai sajtótájékoztató volt, ahol Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz „ellenállást” hirdet a „tiszás önkényuralommal” szemben. Ezt azután közölte, hogy az ügyészség az NKA-ügyben házkutatást tartott a párt szerverközpontjában, és szervereket foglalt le. A Fidesz a héten választotta meg Bóka Jánost új frakcióvezetőjének, miután Gulyás Gergely lemondott.

A párton belüli feszültségeket jelzi, hogy Tusványoson volt fideszes kormánytagok, köztük Navracsics Tibor és L. Simon László is élesen kritizálták a párt elmúlt évekbeli politikáját. A lemondott Gulyás Gergely pedig végül el sem ment a rendezvényre.

A fideszes tábor hangulatát jól mutatta, hogy a rendezvényen elhangzottak kemény üzenetek is: Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter például az új rendszert kiszolgáló bírók és ügyészek listázásával és felelősségre vonásával fenyegetőzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET: