KULT
A Rovatból

Reális világvégével fenyeget a Fehér zaj, mi pedig csak nevetünk rajta

Hitler- és Elvis-szakértők, halálfélelem, civakodó család, titokzatos gyógyszerek, egy vonatbaleset és egy halálos gázfelhő… Noah Baumbach a Házassági történet után valami teljesen másba fogott. Kritika.


1985-ben jelent meg Don DeLillo Fehér zaj című őrült szatírája a káoszról, amit családnak hívunk, az akadémiai, értelmiségi életről és az egzisztenciális szorongásról. Nem sokkal később bekerült a megfilmesíthetetlennek tartott regények klubjába, mivel a labirintusszerű cselekmény, amely a függőséget, a vallásos hitet és a fogyasztói kultúrát is vizsgálja, még a legmerészebb rendező számára is hatalmas kihívást jelentene – gondolták akkor.

Noah Baumbach azonban nem egy ijedős filmes.

Olyan mozgóképek után, mint a szülei válását feldolgozó A tintahal és a bálna (2005), az énkereső huszonéves lány kálváriáját taglaló Frances Ha (2012) vagy a szintén egy kapcsolat megromlásán végigkalauzoló, hatszoros Oscar-jelölt és nem mellékesen egészen parádés Házassági történet (2019) után úgy döntött, hogy új projektjének az eddigiek szöges ellentétét választja, s megfilmesíti a megfilmesíthetetlent.

A Fehér zaj a ’80-as években játszódik, és a Gladney család eseménydús történetét regéli el, amelyet Jack (Adam Driver), Babette (Greta Gerwig), Denise (Raffey Cassidy), Steffie (May Nivola), Heinrich (Sam Nivola) és a kis Wilder alkotnak. A família tagjai mintha egy Woody Allen-filmből ugrottak volna elő, folyton-folyvást társadalmi, politikai, kulturális dolgokon civakodnak. Jack a helyi egyetem előadója, a "Hitler-tanulmányok" professzora, de amúgy az egész család a vérengzésről és pusztításról szóló történetek rajongója. Babette fitness-oktatást tart a helyi időseknek, és megszállottja a halál gondolatának (ami szintén gyakori Woody Allen-topik).

A regény olyan sok kitárgyalandó témába vág bele, hogy könnyedén összezavarhatja s elidegenítheti az olvasót/nézőt, és Baumbach sem könnyíti meg a dolgunkat.

Az egyik pillanatban még a család és a hűség dinamikáját vizsgálja, a másikban pedig már Jack professzori elhivatottságán és a nácizmuson szórakozik.

Ráadásul író-rendezőnk sok esetben ragaszkodott a könyv eredeti dialógusaihoz, ami mozgóképen teátrálisnak, valószínűtlennek hat, hiszen nem így beszélgetnek az emberek a valóságban.

A Fehér zaj alapvetően három felvonásra oszlik. Az elsőben megismerjük a családot és mindennapi életüket. A másodikban aztán erős műfajváltást láthatunk, ugyanis egy katasztrófa sújtja a várost, amikor egy vonatbaleset halálos füstfelhőt szabadít fel. A "légmérgezés-incidens" arra kényszeríti Gladney-éket, hogy elhagyják az otthonukat, és több ezer másik emberhez csatlakozva megpróbáljanak egy biztonságos helyre menekülni a rejtélyes felhő alatt, amely eltakarja a napot, ráadásul áramkimaradást is okoz. A film ezen szakaszára mehetett el a költségvetés nagy része, hiszen a balesetet, a felhő általi fenyegetést és a város evakuálását rendkívül látványosra és hitelesre hangszerelték az alkotók. Amikor egy közös, mindenre és mindenkire kiterjedő fenyegetés piszlicsáré színben tünteti fel az addigi élet „nagy problémáit”...

Ez a katasztrófa a modern kor allegóriája is lehetne, könnyű belelátni a Covidra adott reakciókat, hiszen a városlakók kénytelenek maszkot húzni valamilyen levegőben terjedő kórság ellen.

Ráadásul az evakuálás során teljes káosz alakul ki, s amikor az emberek karanténba kényszerülnek, mindenféle vad összeesküvés-elméletek bukkannak fel, és sokan kezdenek bizalmatlanná válni a médiával szemben. Egyértelműen ez a szakasz a legszórakoztatóbb Baumbach filmjében, aki élvezettel húzta ezt alá pirossal egy olyan könyvben, amit több mint 30 évvel azelőtt adtak ki, hogy a koronavírus elszabadult volna. Ez pedig DeLillo érdeme.

Van azonban sajnos egy meglepő harmadik felvonás is, amiben Jack és Babette újraértékelik az életüket, és a történtek hatására egyre inkább félnek a haláltól. Babette egy titokzatos gyógyszert szed, amiről a lánya, Denise és Jack próbálják kideríteni, mire jó. A nyomozás pedig egy lepukkant motelszobába vezet... Már-már David Lynch üti fel a fejét ebben a harmadban, nehezen követhető és értelmezhető jelenetek sorjáznak, amelyek rendesen megosztják majd a közönséget. Szét is esik valamiképp itt a cselekmény, hiszen annyi mindenbe kapott már bele a sztori, ezt pedig kissé feleslegesnek is érezhetjük,

A Fehér zaj néhol költői, máshol teljesen őrült, ám az kétségtelen, hogy ez igen merész új irányt jelöl ki Noah Baumbach számára.

A kérdés csupán, hogy szeretnénk-e, ha alkotónk ezen a csapáson maradna-e a továbbiakban. A korábbi filmjeit nézve örülnénk, ha visszatérne az emberi kapcsolatok érzékletes bemutatásához, a Fehér zajba ugyanis egy kissé beletört a bicskája.

Egy részleteiben valóban megkapó és emlékezetes alkotásról beszélünk (ráadásul Adam Driver és Baumbach felesége, Greta Gerwig is kiválóan kattant alakítást nyújtanak), összességében azonban nem igazán áll össze a cselekmény, zavart érzünk majd az Erőben, káoszt, kuszaságot, zagyvaságot. Persze könnyen lehet, ez volt a cél…

Ám akármennyire is türelmet és embert próbáló etap a harmadik, érdemes végignézni, mivel szemtanúi lehetünk a vége-főcím alatt az amerikai fogyasztói társadalom totálisan őrült ünneplésének. Na, ez veszettül szórakoztató lett!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Kiszáll a külföldi tulajdonos a Szigetből, Gerendai Károly mentheti meg a fesztivált
A jelenlegi tulajdonos a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük megszüntetését kérte. Gerendai mindeközben hajlandónak mutatkozik a világhírű fesztivál hóna alá nyúlni.


Ahogy arról korábban írtunk, Karácsony Gergely főpolgármester hétfő reggel egy Facebook-posztban osztotta meg, hogy bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője. Mint írta, a fesztivál vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy kezdeményezni fogja a fővárossal kötött megállapodás felmondását.

A Sziget sajtóosztálya szerint ez nem jelenti a rendezvény végét. Bíznak abban, hogy a fesztivál egy új, magyar tulajdonosi háttérrel még sikeresebb lehet a jövőben.

A szervezők valóban azzal a kéréssel fordultak a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyüket közös megegyezéssel szüntessék meg. Ennek okáról azt írták: „A fesztivál külföldi tulajdonosa – annak ellenére, hogy korábban egy hosszabb távú fejlesztési programban gondolkodott – úgy döntött, hogy a jelenlegi struktúrában nem vállal további kockázatot Magyarországon” – írja a Telex.

A döntés hátterében az is szerepet játszik, hogy

„mivel a Fővárosi Közgyűléssel kötött területhasználati megállapodásunk határozott időre szól és a fizetési kötelezettség még jövőre is fennállna, akkor is, ha nem lenne rendezvény, ezért vagyunk kénytelenek a megállapodást ebben a formában felmondani”.

A Sziget ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem a fesztivál történetének lezárása. „Ezen döntéssel párhuzamosan – a hazai menedzsment javaslatára – a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését” – írták.

Az egyeztetések még zajlanak, ezért a szervezők nem kívántak további részleteket elárulni. Közleményükben úgy fogalmaztak: „Mi, a Sziget szervező csapata, őszintén bízunk abban, hogy a fesztivál egy új, független, magyar tulajdonosi háttérrel az eddigieknél is sikeresebb lehetne, hiszen a változás egyszerre nyújt lehetőséget a fejlődésre és a megújulásra, valamint a Sziget klasszikus értékeinek és szellemiségének az újbóli megerősítésére.”

Azt is remélik, hogy számíthatnak a közönség támogatására, a „szakmai partnereikkel ápolt kiváló kapcsolatukra”, valamint a „Főváros megértő együttműködésére is”. Hozzátették: „Hiszünk benne, hogy a Sziget léte nem csak az abban közvetlenül érdekelteknek, hanem az egész ország számára fontos, közös ügy.”

A Sziget Zrt. tulajdonosai a hazai menedzsment javaslatára keresték meg újra Gerendai Károlyt, aki 2022-ben szállt ki a fesztivál életéből. A Sziget-iroda közölte: „Mivel az egyeztetések jelenleg is folynak a felek között, ezzel kapcsolatban még nem áll módunkban további információkat megosztani.”

Gerendai Károly sem kívánt részleteket megosztani, amíg nincs konkrét megállapodás, de a Forbesnak annyit elárult:

„Bár nemrég még nagyon nem így képzeltem el az elkövetkező éveimet, de a jelen helyzetben határozott célom megoldást találni a Sziget létének hosszú távú biztosítására.”

Az egykori főszervező az elmúlt években főként a Costes csoporthoz tartozó gasztronómiai vállalkozásaira koncentrált, szabadidejének jelentős részét pedig utazással töltötte. Most abban bízik, hogy akár már októberben létrejöhet egy olyan új tulajdonosi struktúra, ami szakmailag és pénzügyileg is biztosíthatja a fesztivál jövőjét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Színészlegendák és legendás szerepek kísérték Diane Keaton életét – galéria
A 79 éves korában elhunyt színésznő a szakma krémjével dolgozott együtt. Néhány munkakapcsolata párkapcsolattá is alakult, bár sosem ment férjhez. Egy élet és karrier képekben.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton Los Angelesben elhunyt Diane Keaton amerikai színész, rendező és producer.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas művész pályafutása során olyan nagy sztárokkal dolgozott számos filmben, mint Woody Allen, Al Pacino, Richard Gere, Warren Beatty, Jack Nicholson, Mia Farrow vagy Jane Fonda.

Megannyi filmes szerepéből olykor romantikus kapcsolat is szövődött kollégáival, bár férjhez soha nem ment. Két örökbe fogadott gyereke Dexter (1996) és Duke (2000).

Filmes szerepeiből, pár- és munkakapcsolataiból készítettünk válogatást (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk