Nahát, egy iskola, ahol jó lenni!
Csodát tesznek a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában a főképp hátrányos helyzetű roma gyerekekkel. Együtt tűzik ki az egyénre szabott célokat, kudarc esetén nem büntetnek, azt is jutalmazzák, ha valaki segít a gondnoknak, és nem csak akkor hívják be a szülőket, ha baj van a gyerekkel. A speciális, amerikai minta alapján működő módszer működik, az iskola minden mutatója jelentősen javult, de a legfontosabb, hogy a gyerekek és a tanárok is szeretnek ott lenni.
Földrajzóra vége a győri Kossuth Lajos Általános Iskola nyolcadik osztályában. Mind a 12 gyerek előtt egy-egy saját névre szóló táblázat, rajta napok szerint lebontva kis rubrikákban kézzel írott számok. A számok aranyat érnek. Iskolai aranyat. Nem valami furcsa matekfeladat ez, hanem egy alternatív oktatási módszer alapeleme, amelyet öt éve alkalmaznak a nyugat-magyarországi iskolában. Ezzel szeretnének jó tanulókat, és ami fontosabb: motivált, felelősségteljes és magabiztos fiatalokat faragni a nagyrészt hátrányos helyzetű gyerekekből – állítja Papp Gyöngyi, az iskola igazgatója.
A tanulók aktuális aranyvagyona a teremben is ki van függesztve
A módszer egy magatartásmódosító komplex nevelési és oktatási rendszer, amelyet 2010 óta alkalmaznak a győri Kossuthban, alapjait a magatartási, beilleszkedési nehézségekkel – és sokszor lelki problémákkal – küzdő fiatalok esélyeinek növelésére fejlesztették ki Amerikában a ’60-as években. A fiatalok erősségeire koncentrálnak, és személyre szabottan, az őket érő összes környezeti hatás figyelembe vételével lépésről lépésre segítenek leküzdeni a fejlődésüket gátló rossz viselkedési mintákat. A módszert Magyarországon az amerikai gyökerű Pressley Ridge Magyarország Alapítvány honosította meg. A győri iskola mellett Salgótarjánban, egy bentlakásos intézményben alkalmazzák még a Pressley-programot.
Ha jól viselkedik a gyerek, az aranyat ér…
Sokszor előfordult már, hogy a nyolcadik osztályos Ádám fogta magát, és óra közben szó nélkül felállt a helyéről, és egy másik padhoz sétált, vagy elhagyta az osztálytermet. Emellett láthatóan imád a középpontban lenni – van, hogy a tanárnővel szinkronban beszél órán. Osztálytársa, Kevin pedig a tanórán ritkábban foglalkozik az órai munkával, mint bármi mással, amit érdekesnek talál. Ezekről nem a tanáraiktól tudunk, hanem maguk a diákok vállalják fel mindenki előtt őket. Leküzdésük ugyanis mindegyikük egyéni célja, mindenkinek van két dolog, amire folyamatosan oda kell figyelnie.
A tanulók két személyes célja a padon is ott van előttük
A tanórák végén van ugyanis egy értékelés – itt kerülnek elő az említett személyes táblázatok -, ahol a tanár és a diákok megbeszélik, sikerült-e megvalósítani a kitűzött célt. Ha igen, 100 arany érte a jutalom, de levonás akkor sincsen, ha nem jött össze a cél. Vannak viszont előre lefektetett, és a tanulókkal világosan ismertetett – az osztályterem falára is kifüggesztett – szabályok, amelyek megszegésének viszont tényleg következményei vannak.
Verekedés: mínusz 1000 arany
Tiszteletlenség: mínusz 1000 arany
Órai munka zavarása: mínusz 100 arany
Késés: mínusz 10 arany/perc
Reggeli érkezés szabályának be nem tartása: mínusz 1000 arany
Tanterem elhagyása óra alatt: mínusz 500 arany
Távolmaradás tanóráról: mínusz 1000 arany
Más osztály tanórájának zavarása: mínusz 1000 arany
Mobiltelefon használata: mínusz 500 arany
A szankciókat itt nem büntetésnek, hanem következménynek nevezik, a büntetés negatív töltetű fogalmára szerintük nincs is szükség, hiszen a gyerekeknek jól felfogott érdeke, hogy a szabályokat betartsák. A szintén nyolcadikos Mininek például elég csak arra gondolni, ha az órán előveszi a telefonját, ami netán meg is szólal, annak az lesz a következménye, hogy egy aranya sem marad, amit az iskolai boltban elkölthetne. Édességre, játékra, vagy akár hosszabb ideig tartó gyűjtögetés után egy közös kirándulásra az osztállyal, netán felszerelésre az osztályterem kidíszítéséhez. „Ha ilyesmire, tehát valamilyen közös cél elérésére vagy a környezetük szépítésére fordítják a pénzüket a gyerekek, az nekünk különösen motiváló tud lenni” – magyarázta az Abcúgnak az iskola egyik tanára. „Ez ugyanis azt jelenti, hogy a rövidtávú, gyors örömszerzést – amit egy csoki vásárlása nyújthat nekik – képesek beáldozni valami hosszabb távú, nem csak saját maguknak, hanem társaiknak is örömet okozó dologért” – tette hozzá.
Vásárlás az iskolaboltban az összegyűlt aranyakból
A Pressley-program másik lényegi eleme az egyéni fejlesztés mellett a közösség fejlesztése, a csoportban nevelés. Az osztályközösségeknek is van csoportcélja, mely minden egyes tanulóra nézve egyaránt kötelező, és egy egész iskolai nap alatt (8-tól délután 4-ig) kell próbálni megvalósítani. Hogy ez sikerült-e, azt a nap végén a „beszélgetőkörön” vitatják meg az osztályfőnök és a diákok.
Kicsiben eljátsszák az életet…
A jutalmazásra épülő rendszert a Kossuthban nem csak arra használják, hogy a gyerekeket érdekeltté tegyék az önfegyelem gyakorlásában és az együttműködésben, és így javítsák az iskolai teljesítményüket. Cél a felelősségtudatosságra tanítás, és az olyan praktikus ismeretek átadása is, mint hogy mi az az adózás, a közpénz, vagy épp: hogyan működik a munkaerőpiac.
A gyerekek ugyanis minden megkeresett aranyuk után havonta adóznak, cserébe pedig az osztályok így összegyűlt közpénzéből különféle fejlesztésekre számíthatnak. A Pressley Ridge mintája alapján a győri iskolában működik egy „munkaügyi központ”is, amin keresztül a diákok különböző iskolai feladatokra jelentkezhetnek – szintén iskolai aranyakért. Legyen az segítség a gondnok Imre bácsinak apró javítási munkákban, vagy a könyvtárosnak a leltárazásban, esetleg egy vers elszavalása egy iskolai ünnepségen – mindegyik munkára személyesen, a munkaügyi központban kell jelentkezni.
Egy álláshirdetés tavalyról
A kiválasztott tanuló ezután munkaszerződést köt az iskolával, amiben vállalja, hogy ennyi és ennyi aranyért elvégzi az adott feladatot. Olykor-olykor még bértárgyalást is beiktat a munkaadó. „Ha például az egyik remek versmondó tanulónk csak 1000 aranyat kér a munkájáért, majd később látja, hogy a társa ugyanezt 2000-ért csinálja – holott ugyanolyan jó versmondó -, akkor ez a tanuló megtanulja, hogy legközelebb merje többre értékelni a munkáját” – magyarázta az iskola egyik tanára, hogyan használható önbizalom-növelésre is a jutalmazó rendszer.
„Először az volt a cél, hogy az iskolában jó legyen lenni”
A Kossuth iskola Győr Újváros nevű részén működik, annak legfrekventáltabb részén, a Kossuth Lajos utcában. Újvárosnak ez a része a város talán egyik legrosszabb állapotban lévő negyede: a lakosság nagy része munkanélküli, a létminimum alatt él. A városrész rehabilitációja ugyan tavaly elkezdődött (ennek keretében 2014 őszén a Kossuth iskolában is történt egy komolyabb felújítás) a ’Kossuthutca’ a győri közbeszédben továbbra is veszélyes környéknek számít. Ez az imázs – függetlenül a valóságtartalmától – eddig is csak erősítette a gettósodás folyamatát, amelynek káros hatásai előbb utóbb az iskolában is jelentkeztek. Hiába próbáltak több módon is tenni ellene, a szabad iskolaválasztás miatt az iskola vezetése és az önkormányzat sem tudták megakadályozni, hogy a körzetében élő nemroma szülők, illetve a tehetősebb családok inkább más iskolákba vigyék a gyerekeiket. Ez már nem csak etnikai de társadalmi réteg szerinti „spontán szegregációt” jelent, a tanulók 60 százaléka ugyanis hátrányos helyzetű, és nagyon szegény körülmények között él.
Az órai elvárásokat közösen fogalmazták meg a tanárok és a diákok
Papp Gyöngyi szerint a gyerekeket érő, a kedvezőtlen szociális környezetből érkező negatív hatások , és a rövid időn belüli három igazgatóváltás – ami bizonytalan és bizalmatlan állapotot eredményezett a Kossuthban – ahhoz vezettek, hogy az iskolai színvonala 2010-re súlyosan leromlott. A gyerekek labilissá váltak, könnyebben keveredtek bajba, megsokasodtak a fegyelmi ügyek, a lógások. Tanári részről pedig a munkahelyi légkör is megromlott – nagyrészt a gyerekekkel való munka lehetetlensége miatt. „Ebben a helyzetben a Pressley-program bevezetésével a legelső cél az volt, hogy az iskolában jó legyen lenni – tanárnak és diáknak egyaránt” –hangsúlyozta az igazgató.
„Meglepődtek a szülők, hogy nem csak akkor hívjuk őket, ha baj van a gyerekkel”
„Ezek a gyerekek egytől egyig nehéz batyut cipelnek a hátukon az iskolába, benne az összes otthoni gondjukkal, és az is a dolgunk, hogy ha levenni nem is tudjuk a vállukról, legalább könnyítsük” – magyarázta Katalin, a Kossuth iskola szociális munkása. A módszer, amelyet az iskolában alkalmaznak, éppen ezért dolgozik úgynevezett ökológiai szemlélettel. Ez annak a felismerését jelenti, hogy a gyerek életének stabilizálásához, a fejlődéséhez szükséges biztonságérzet eléréséhez és megtartásához az egész környezet együttműködése szükséges.
Következmények, bónuszok, vállalások
Az egyik legfontosabb lépés a szülők bevonása, és nem csak akkor, ha a gyereke esetleg lógott az iskolából, vagy elfogadhatatlanul viselkedett – magyarázta Papp Gyöngyi intézményvezető. Ezért az iskola úgy próbál rendszeres kommunikációt kialakítani a szülőkkel, hogy lehetőleg hetente többször felkeresi őket valamilyen pozitív fejleménnyel – legyen az a gyerekük jó jegye vagy jól elvégzett munkája. Így lehet, hogy a Kossuthban egy 15 fős osztályra évente csaknem száz személyes szülő-tanár találkozás jut – mutatják a statisztikák.
Szintén a szülők bizalmának megnyerése és az iskola munkájába való szorosabb bevonásuk miatt döntött úgy az iskola igazgatója, hogy alkalmazásba vesz az iskolában újvárosi roma asszonyokat, hogy segítsék a pedagógusok munkáját. Ezek a családanyák nem csak az iskolában működő roma/cigány nemzetiségi oktatást segítik, de szülőként is kapcsolatban állnak/álltak az iskolával – koordinátori minőségükben pedig egyfajta hidat képeznek az iskola személyzete és a helybeli családok között.
Egy, a szülők, az osztályfőnök és a tanuló között kötött háromoldalú szerződés részlete a vállalásokkal
A szülő intenzívebb bevonására azért is szükség van, mert ők is részt vesznek a gyermekük tehetségtérképének felállításában – ez gyakorlatilag a gyermek minden tanév elején elkészített egyéni fejlesztési terve. Ez alapján készül el az a szerződés az iskola és a tanuló között, ami tartalmazza a már említett egyéni célt, és ami meghatározza a tanár és a diák személyre szabott mentor-mentorált viszonyát. A cél, hogy a gyerekek egyéni erősségeit kiemelő szemléletmódot a szülők is átvegyék “hogy mindenki egy hajóban evezzen”.
Most érik…
A Kossuth iskolában 5 év után most kezdenek láthatóvá válni, beérni a speciális nevelési módszer eredményei. Ezt egy tudatosan felállított, már a módszer bevezetésének félévében használatba vett értékelési szempontrendszer mutatja meg az intézményvezetésnek. Eszerint a program sikere
a motiváltság,
a magatartás változása,
a tanulmányi eredmények,
a hiányzások száma,
az elvégzett önkéntes munka mennyisége,
a szülő-iskola kapcsolatok élénksége és
a fegyelmi ügyek száma
szerint határozható meg. „Ezek alapján egyértelműen sikeresnek mondható a program, szinte mindegyik szempont szerint látványos a javulás” – magyarázta az intézményvezető. Egy egész érdemjeggyel (kettesről hármasra) javult például az iskolai tanulmányi átlag, a legutóbbi kompetencia felmérésen pedig a megyei átlag felett teljesítettek az iskola tanulói. A korábban gyakori fegyelmi ügyek mára gyakorlatilag megszűntek, az igazolatlan hiányzások száma is látványosan csökkent.
Mivel már a rangidős nyolcadikos tanulók is negyedikes koruk óta a Pressley Ridge-féle módszerrel tanulnak, a kisebbek pedig eleve ebbe kerültek bele, a magatartásbeli változások már intézmény szinten érezhetőek. A tanárok szerint a gyerekekkel sokkal könnyebb így együtt dolgozni, akiknek a sikerei pedig nyilván motiválják a pedagógusokat.„Kellett egy jó három év, mire úgy éreztük, hogy működni kezd, amit elkezdtünk” – folytatta az igazgató, aki szerint körülbelül ennyi időbe telt, mire mindegyik pedagógus és nevelő munkát segítő személy következetesen alkalmazni kezdte azt, amit a Pressley Ridge Alapítvány trénereitől megtanultak.
Csak akkor haladnak, ha mindenki egyfelé evez
Az, hogy a program elindulhatott és maradhatott az iskolában, több szereplő együttműködésének eredménye. Az első alapozó tréning és a folyamatos szupervízió – tehát a Pressley Ridge Alapítvány által biztosított szolgáltatások – költségeinek finanszírozása ugyanis plusz források bevonását kívánták. Papp Gyöngyi a kezdő képzésre még a Győr Újvárosi Részönkormányzattól kapott támogatást, a program további költségeit az első évében viszont már teljes mértékben önerőből – pályázatok és felajánlások útján – teremtették elő. Az iskolák állami fenntartásba vételekor egyébként a Kleberseberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a speciális módszertani program folytatásával vette át az iskolát.
A folyamatos forrásteremtési próbálkozások mellett (például a tavaly decemberben zárult újvárosi város-rehabilitációs projektjében is részt vettek) a győri iskola körülbelül 40-50 megyei intézménnyel, szervezettel működik együtt – tőlük folyamatosan érkeznek különböző felajánlások: ingyen színházjegy, ajándék belépők kiállításokra, esetleg kisebb ajándéktárgyak formájában. „Még a legkisebb felajánlás is számít, mert azt is azonnal jutalomként tudjuk beépíteni a rendszerünkbe” – tette hozzá Papp Gyöngyi, aki az eredményeket látva elkötelezett a „Pressley-program” győri verziójának működtetésében.
Ha érdekes volt az írás, nyomj egy lájkot!
