MyPond – felmérés készült a magyarországi kistavakról
MyPond néven Citizen Science felmérés készül a kerti kistavakról. Az Ökológiai Kutatóközpont a lakosság bevonásával méri fel a magyarországi kerti tavakat. Az eddig résztvevő 750 tótulajdonos összegyűjtött adatai alapján hazánkban a legtöbb épített kerti tó körülbelül tíz négyzetméteres és öt évesnél idősebb, de akadnak 30-40 éves matuzsálemek is.
"Úgy néz ki, hogy folyamatosan van igény a kistavakra, hiszen a résztvevők közül nagyon sokan küldtek adatot idén készített tavakról, aminek nagyon örültünk" - mondja Horváth Zsófia, projektvezető, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
"Tagja vagyok egy nemzetközi szervezetnek, ami kifejezetten kistavakkal foglalkozik, így tudtam, hogy például Angliában mennyire figyelemmel kísérik a kerti és más kistavak biodiverzitását. Ebben a régióban viszont nem tudjuk, hogy egyáltalán mennyi van belőlük, mekkorák, milyen régiek, milyen biodiverzitással rendelkeznek, vagyis milyen állatoknak és növényeknek adnak otthont. De az invazív vagy problematikus fajok megtelepedésére is kiváncsiak voltunk."
A kutatók első körben kérdőív kitöltésére kérték a természetes vagy mesterséges kerti tóval rendelkezőket. A felmérés egyedülállónak számít Magyarországon, holott sokkal több figyelmet érdemelnek ezek az élőhelyek, mivel több szempontból is hozzájárulnak Földünk megóvásához.
- érvel Horváth Zsófia.
"Persze a mesterséges tavak sok mindenben eltérhetnek a természetesektől, hiszen sokszor beton- vagy fólia-alappal rendelkeznek. Az pedig, hogy milyen növényekkel vannak betelepítve a tulajdonos ízlésétől függ. Emellett azoban nagyon hasznosak tudnak lenni. A felmérésből az egyértelműen kiderült, hogy a madaraknak és a kétéltűeknek valóban nagyon fontosak."
A projekt második lépéseként jövőre DNS-alapú módszerekre alapozva mérnék fel pontosan a magyarországi kerti tavakat, amelyek alapján a későbbiekben kezelési útmutatókat szeretnének összeállítani.
"Vízkémiai adatelemzéssel és környezeti DNS alapú módszerekkel az egyes tavak élővilágáról szeretnénk pontosabb képet kapni. A hozzánk beküldött vízminták alapján a szennyeződésekről és a tápanyagtartalomról nyernénk pontos adatokat."
De nem csak a víz pH értékét vagy a nehézfémtartalmát tudják megmérni, hanem a környezeti DNS segítségével arról is sokat megtudhatnak, hogy milyen élővilág használja az adott kerti tavat a baktériumok és az algák mellett.
"A begyűjtött mintákat össze lehet hasonlítani annak alapján, hogy mondjuk jobban működik-e egy olyan tó, amiben nem etetik olyan gyakran a halakat haltáppal, vagy hogy hogyan hat a rendszeres permetezés a vízre. Az adatokat pedig minden esetben megkapnák a kerttulajdonosok" - magyarázza Horváth Zsófia.
Meglepőnek tűnhet, de a tőkés récék, köznapi nevükön a “vadkacsák” is gyakori vendégei a kerti tavaknak. A felmérés szerint a kerti vízforrásokat 97%-ban használják a szitakötők is, aminek nemcsak szépségük miatt örülhetnek a tulajdonosok.
"Hazánkban ráadásul az utóbbi húsz évben a felére csökkent az állomány, de sokan írták, hogy rendszeresen látnak fecskét inni a tavukból, aminek nagyon örültünk. Számukra ez egy nagy segítség" - mondja Horváth Zsófia.
Egy kisebb tó pár fokkal a környező hőmérsékletet is lehűtheti, amellyel hozzájárul a városi hősziget-hatás mérsékléséhez is.
"Városi beton környezetben hűteni tudják maguk körül a levegőt, így nemzetközi szinten már sokan felvetették, hogy megfontolandó lenne a nagyvárosokban több vizes élőhelyet kialakítani. Nemcsak parkok kellenek, ahol fák és persze ezáltal árnyékos helyek vannak, hanem vízfelületre is szükség lenne. Ezt megfontolhatnák a városvezetők" - javasolja a kutató.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
