Minél jobban belenyúl a kormány az oktatásba, annál rosszabbul teljesítenek a diákok

Újabb videóban vette górcső alá az elmúlt időszak közéleti eseményeit Pottyondy Edina. A humorista legújabb videójában először Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról beszélt.

„Hát ilyen nyomasztó péniszjárást én legutóbb akkor láttam, amikor egy onlyfans modell egyetlen nap alatt ezer férfival bújt ágyba. A győzelem napi ünnepség és fegyverexpo nem csak egy nosztalgikus elvtársi találkozó volt Japán második világháborús legyőzésére emlékezve, hanem félreérthetetlen jele annak, hogy Donald Trump vámháborús mesterterve és külpolitikai pojácáskodása felbátorította a világ diktátorait. A nagypofájú, hantázó, puncimán, csőcserearcú, drivetter traft lakhajú ingatlanügynök fölényeskedése, hazudozásai, blöffjei és zsarolásai most beárazódtak” – fogalmazott Pottyondy, aki szerint

A humorista Szijjártó Péterre is kitért.

– fogalmazott Pottyondy.

A humorista aztán megemlítette a Tisza Párt adóprogramját, Tarr Zoltán szavait és az arra érkező kormányzati reakciót is.

És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Meg persze azt, hogy adót akarnak emelni. És hiába cáfolják Magyar Péterék, hiába mondják el minden alkalommal, hogy nincs ilyen terv, sőt éppen hogy adót akarnak csökkenteni.

– fogalmazott a humorista, aki szerint „ezúttal nem egy ellenzéki Facebook profil, hanem egy kormányzásra készülő párt második embere adta elő a marketing Machiavellit”.

„Értem, hogy Tarr Zoltán azt hiszi, hogy a kiábrándult fideszes visszaábrándul, hogyha nem hall nemzeti lózungot és arrogáns hazudozást. De azért az művészet, hogy egyetlen mondattal sikerült olyan helyzetet teremtenie, hogy az ezer módon adóztató, katát eltörlő, különadókat kivető, világrekord áfát bevezető kormányzat, ami a 15%-os egykulcsos adóra rádobott 10-20-30% inflációt most azzal ijesztgethet, hogy jajaj, mire készül a Tisza” – jegyzi meg.

Pottyondy szerint

A humorista ezután bevágta Lázár János az ATV-ben arról beszélt, hogy a Fidesznek jobb hazugságai vannak, mint a Tiszának, illetve azt is, amikor a Tranziton azt mondta: „Nagyon szépen tudom magyarázni, hogy 15 évig miért nem csináltunk semmit, ez is egy képesség, és a Lázár-infók alkalmasak voltak arra, hogy ezt a képességemet még jobban tökélyre fejlesszem, és más fideszes társaimnak is jó szívvel ajánljam”.

- fogalmaz Pottyondy, majd később hozzátette:

A videóban végül a kötcsei események is szóba kerültek. Pottyondy szerint a Magyar-Orbán csatában nehéz eredményt hirdetni.

„A Tisza bemutatta a gazdasági tótumfaktumát, aki egy ex-fideszes államtitkár, az új alelnökét, aki egy nagyon szimpatikus asszony, és Magyar Péter ellopta a show jelentős részét azzal, hogy kordonok és rendőrsorfal mögé szorította a fideszes elitet. Ami eddig exkluzivitásnak és hatalomnak látszott, az most vergődésnek és gyávaságnak, hiába lett 24 év után most nyilvános a kötcsei Orbán-beszéd. A nemzetvezető sem volt különösebben izgi, viszont az nem látszott, hogy zavartatná magát a családja száz és ezermilliárdjaitól, vagy az állandósult gazdasági válságtól, vagy a közszolgáltatások leépülésétől. Pont olyan magabiztos volt most is, mint 5 éve, meg 10 éve, meg 15 éve. Vagy az van, hogy ez a faszi tökéletes színész, vagy egész egyszerűen nem tájékoztatják arról, hogy milyen a közhangulat. Vagy éppen annyira érdekli az ország állapota, mint a finn női biatlonbajnokság” – mondta Pottyondy, aki szerint Orbán Viktor beszédének végén „jött a szokásos keresztapa pillanat”.

– fogalmaz a humorista.

Érdekes helyzet alakult ki vasárnap Kötcsén: egyszerre tartott rendezvényt a településen a Fidesz és a Tisza Párt is. A két esemény a települést is két részre osztotta: egy bizonyos ponton ugyanis kettéválasztották az érkezőket, egyik irányba a tiszások, míg a másikba a fideszesek mehettek.

Magyar Péterék eseménye körül nem voltak lezárások, viszont - ahogy a Szeretlek Magyarország videójában is látni - a kötcsei piknik helyszínét kordonokkal zárták körbe. Így a sajtó sem jutott sokáig, kollégáinkat is már az úton megállították és arrébb terelték. Emiatt némi vita is kialakult a rendőrökkel.

Miután Magyar Péter és a szimpatizánsai megérkeztek Balatonőszödről gyalog Kötcsére, stábunk a Tisza rendezvénye fel vette az irányt.

Magyar Péterrel még útközben, a Tisza-szimpatizánsokkal pedig már Kötcsén beszélgettünk többek között arról: mit gondolna, mit lehet tenni az ellen, hogy a kisebb településeken és az alacsony iskolázottságúak körében még mindig a Fidesz vezet.

- fogalmazott kérdésünkre Magyar Péter.

Hasonlóan vélekedtek a szimpatizánsai is: a többségük fontosnak tartja, hogy az ország minden pontjára eljuttassák a Tisza Párt üzeneteit.

Arról is megkérdeztük az embereket, hogy mit gondolnak a Tisza terveiről, például a nemrég bejelentett adóprogram kapcsán.

- mondta az egyik Tisza-szimpatizáns.

Az eseményen Tarr Zoltán kijelentéséről is beszélgettünk az emberekkel. A Tisza alelnöke egy belső fórumon beszélt a párt szja-val kapcsolatos terveiről. „Most nem lehet erről beszélgetni. Magunk között természetesen lehet, és majd ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. Tehát magunk között lehet beszélgetni most, de egyébként nem lehet erről beszélgetni. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt nagyon határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet, választást kell nyerni, és utána mindent lehet. Meg kell nyerni a választást. És ez nem azt jelenti, hogy mindenáron meg kell nyerni, nem azt jelenti, hogy hazudunk, füllentünk, hátba támadunk, hanem ahhoz, hogy eljussunk abba az állapotba, hogy lehessen normálisan beszélgetni, ahhoz meg kell teremteni ennek a feltételeit. Ennek a feltételeit úgy lehet megteremteni, hogy megnyerjük a választást” - fogalmazott Tarr a fórumon.

- mondta ezzel kapcsolatban a Szeretlek Magyarországnak egy tiszás Kötcsén.

- fogalmazott egy másik szimpatizáns. De volt, aki szerint Tarr Zoltán kijelentésének semmilyen negatív hatása nem lesz.

- mondta egy másik tiszás.

Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

– tette hozzá Rácz András.

Nemzeti konzultációt indít a Fidesz a Tisza „brutális adóemelési terveivel” kapcsolatban, jelentette be Orbán Viktor. Mindezt egy Index cikkre alapozzák, ami egy „megszerzett feljegyzésre” hivatkozva azt állította, hogy az ellenzéki oárt progresszívvé tenné és megemelné az szja-t. A kormpánypárti portál cikke szerint csak 5 millió Ft éves jövedelem alatt maradna a 15%, 5–15 millió Ft között azonban 22%-ra, 15 millió felett pedig 33%-ra emelnék az adó. Csakhogy az állítólagos „feljegyzésen” semmilyen aláírás nincs, és a gazdaságfejlesztési munkacsoport neve sem stimmel rajta.

Magyar Péter úgy reagált, „természetesen ebből egy szó sem igaz”. Kötcsei beszédekor egyetlen szót írtak a pulpitusra: adócsökkentés. A pártelnök korábban azt ígérte, hogy megtartják az egykulcsos szja-t, sőt, annak mértékét 15%-ról 9%-ra csökkentik. Erről meg is szavaztatták a követőiket. Azonban a pártnak nem jött jól, hogy nem sokkal később egy netre felkerült videó szerint Tarr Zoltán alelnök arról beszélt egy belső fórumon, hogy az egykulcsos adó nem igazságos, de erről még nem lehet értelmesen beszélgetni, mert a Fidesz meggyőzte az embereket, hogy az. Szerinte „számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni”, csak a választások megnyerése után. Hozzátette, amit mond, „össze lehet úgy rakni, hogy ebből akár bukás is lehet a választáson”. A Fidesz össze is rakta, és azóta is sok pénzzel hirdetik az ebből készült montázst, azt állítva, hogy a Tisza titokban a „Tisza-adó” bevezetésére készül.

Eszerint a mediánbér felett (amelynél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint amennyien többet) maradna a 15 százalékos személyi jövedelemadó, alatta pedig adójóváírás csökkentené az effektív kulcsot. A minimálbérig ez 20 ezer forint pluszpénzt jelentene havonta; havi 420 ezer forintos bruttó keresetig 15 ezer forintot; 420–500 ezer Ft között 10 ezer forintot; 500 és 625 ezer Ft között pedig 5 ezer forintot. 625 ezer forint felett maradna a 15 százalékos kulcs.

Mindezt az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra kivetett 1 százalékos vagyonadóból fedeznék. A vagyonba beleszámítanák az ingatlanok mellett a nagyértékű ingóságokat, például jachtokat, magánrepülőket, festményeket, sportkocsikat, valamint a a céges vagyonokat és a külföldön található vagyontárgyakat is.

Eközben csökkentenék az Európa-rekorder ÁFÁ-t is, az egészséges élelmiszerek és a tüzifa esetén 5%-ra, a gyógyszereknél pedig 0-ra,

Arra voltunk kíváncsiak, mennyire reálisak a Tisza nyilvánosságra hozott tervei. Három ismert adószakértővel: Ruszin Zsolttal, Vadász Ivánnal és Angyal Józseffel beszélgettünk.

Szja: több sáv helyett adójóváírás

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke az adójóváírást bevett megoldásnak tartja: „Nekem semmi bajom vele, és a Fidesz is alkalmaz adójóváírást, tehát a 25 év alattiak SZJA az egy tipikus adójóváírás... Ezek mind-mind nagyon jóváírások.” Arra a felvetésre, hogy mennyire egykulcsos vagy „progresszív” ez a konstrukció, úgy reagált, hogy

Angyal József okleveles adószakértő nem ért egyet az adójóváírással, szerinte a jelenlegi rendszerből ugyanis logikusan nem vezethető le. „Számomra ez egy eszetlen, régi DK-s ötlet, amelyet hiba volt a Tisza Párt környékére engedni” - fogalmaz.

A probléma szerinte az, hogy „ma több 0%-os sáv van (egy- és háromgyerekesek stb), és a 0%-os sávon belül 9%-os sávot létrehozni értelmetlen.” Egy háromgyermekes nőre például már nem hatna az új jóváírás, mert a jelenlegi 0%-os kedvezménye nagyobb. Ugyanígy a 25 év alattiakra sem vonatkozna. Angyal József emiatt úgy látja, „ezek politikai, nem szakmai javaslatok.”

Vadász Iván okleveles adószakértő, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint fontos látni, hogy a magyar adórendszer a forgalmi adókra, a közvetett adókra épül. Ebből folyik be a legnagyobb összeg, idén például 8 ezer milliárd forint áfabevételt terveztek. A forgalmi adók közé tartozik az összes különadó is, például a tranzakciós illeték, a közművezetékek adója. Ehhez képest a személyi jövedelemadó bevételek aránya viszonylag kicsi. Ráadául ez az arány tovább csökken, hiszen a kormány nemrég újabb adókedvezményeket vezetett be.

„Ugye most jön az anyák kedvezménye, néhány nap múlva már a gyakorlatban is megjelenik, és ez tovább csökkenti a költségvetés bevételét, lyukat ütve benne.”

A Tisza víziójában a vagyonadó ellensúlyozná a munkát terhelő adók csökkentését.

„Jó lenne, ha lehetne vitatkozni, szakmai konzultációt folytatni erről az országban, de most nem lehet, mert mindenből politikai kérdés lesz. Azt a kérdést, hogy az állam működésének költségvetési fedezetét hogyan képzeljük el, nem szabadna ennyire átitatni politikával.”

Vagyonadó, de hogyan?

Angyal József okleveles adószakértő felveti a kérdést, hogy a külföldön tartott vagyon (például máltai bejegyzésű jacht, offshore tulajdon) esetén hogyan történne a felmérés és az adóztatás? „Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen”.

Vadász szintén úgy látja, a vagyonadó „egy nagyon problémás adónem. Nem is elterjedt a világban.”

Emlékeztet rá, hogy a Bajnai-kormány idején volt már egy ilyen próbálkozás, de azt 2010-ben az Alkotmánybíróság elkaszálta.

„A vagyonadóhoz kell társítani egy másik törvényt is, amit úgy hívnak, hogy vagyonértékelési törvény, mert enélkül nem megy” - mondja. Ugyanis a fő nehézség az értékelés, hogy mi mennyi ér. „Örök kérdés, hogy a sivatagban mi ér többet: egy pohár víz vagy egy aranytömb?”

Az értékelési vitákat a házastársi vagyonmegosztási perekkel illusztrálja. Ha van egy cég, és válás esetén az értékének 50%-át ki kell fizetni a feleségnek, akkor szerinte mindenki össze-vissza beszél. „Tudniillik nagyon sok módon lehet értékelni, tehát a vállalatértékelésre, az üzletértékelésre vonatkozóan vannak szakkönyvek, de ezek arról szólnak, hogy egyik módszernek ez az előnye, a másik módszer ebből a szempontból hatékonyabb, de ebből végtelen számú jogvita lehet.”

Magyarországon erre nincs gyakorlat. Bár az önkormányzatoknál létezik vagyonadó, a telekadó és építményadó, de azt nem a forgalmi értékhez, hanem a területarányhoz igazítják.

A végrehajtás egyik buktatója szerinte az is, hogy még az adóhatóságnak sincsen jogosítványa arra, hogy egy magáningatlanba csak úgy bemenjen, és megnézze, hogy milyen. Ráadásul „egy vagyont könnyű láthatatlanná tenni. Például úgy, hogy külföldre kerül, és külföldön már elég nehéz nyomon követni.” Szerinte nagyon végig kell gondolni, hogy mennyi energiát ölünk ebbe, és szélmalomhacra kényszerítjük-e az adóhatóságot. Vadász összegzése: „az önadózás rendszerében nagyon nehézkesen működik a vagyonadó”.

Ruszin azonban más oldalról közelít: a behajtás kulcsa szerinte a vélelmezési és ellenbizonyítási rend rendezése. „Az ellenbizonyítási jogok szoktak dominálni”. A hatóság vélelmezhet egy vagyonösszeget, de ha ezt vitatná az adóalany, akkor „egyszerű ellenbizonyítást kell letennie. Ilyenkor megfordul újra a bizonyítási teher.” Példaként megemlítette, hogy ez így szokott működni például Dániában.

Ruszin szerint később akár lejjebb is lehet hozni a vagyoni küszöböt, és ezáltal megfoghatnák azt a vagyongyarapodást is, amikor valaki semmiből hirtelen milliárdos lesz. Úgy gondolja, az 1%-os mérték sem sok. „Ha éppen 5 milliárdon áll ez a vagyon, akkor az egy 50 milliós összeg évente.” Ennek kifizetése szerinte nem lehet probléma.

Példák a gyakorlatból: repülőgép, cégautó, céges vagyon

Mi a helyzet akkor, ha például a repülőgépet nem közvetlenül a magánszemély, hanem egy cég birtokolja? Vadász gyakorlati példát is hoz egy magánhasználatú, de cégen keresztül kiadott repülőgépre. „Minden attól függ, hogy mit nevezünk vagyonnak”, de ha „a cég az enyém, aminek ugye a repülőgépe van, akkor a cég általam birtokolt részesedése az én vagyonom.” Ha a magánhasználat kedvezményes vagy ingyenes, „az az SZJA törvény szabályai szerint adóköteles jövedelemnek minősül”. Szerencsére „egy repülőgép használatot lehet ellenőrizni, mert ott nem lehet csak úgy röpködni”.

Ruszin szerint a vagyonok valamilyen formában történő megadóztatása egyáltalán nem ritka.

A fejlett ázsiai országokban ráadásul „elég magasak az örökösödési illetékek”. Dél-Koreában 60%-os örökösödési illeték terheli például a nagyvállalati öröklést; ilyenkor „nem készpénzt kell odaadni”, hanem „különböző technikái” vannak a teljesítésnek, például részvények átadása.

Angyal József szerint egyszerűbb megoldás lenne az osztalékadó emelése. „Miért adózik az osztalék 15%-kal? Meg lehetne emelni 30%-ra az 50 millió forint feletti osztalékoknál”.

Áfa: rossz tapasztalatok

A Tisza több termékkörben áfacsökkentést is emleget. Vadász szerint a korábbi hazai példák óvatosságra intenek: „attól, hogy csökkentjük az áfakulcsot, a fogyasztói árak nem csökkennek”, mert

miközben a költségvetés bevétele csökken. Konkrétumot is mondott: „27 százalékról 5 százalékra vitte le az országgyűlés a lakások áfáját. Azóta is a lakások ára féktelenül emelkedik.” Felidézte a Medgyessy-kormány alatti áfacsökkentést is, amikor az öt százalékos csökkentés ellenére nem változott az ára több terméknek, mert „nem olyan erős a piaci verseny”. Tehát attól, hogy csökkentjük az áfakulcsot, a fogyasztói árak szerinte nem csökkennek, a politikai célt nem érik el, viszont a költségvetés bevétele csökken.

Nem árulják el a számokat

Senki nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje, milyen további hiányt okozna a költségvetésnek az adójóváírások rendszere és az áfacsökkentések. Egybehangzóan azt mondták erre, hogy nincsenek nyilvános, értékelhető adatok. Vadász Iván szerint a számokat az ellenzéki pártok sem ismerhetik, mert ahhoz bent kellene ülniük a Pénzügyminisztériumban.

„A jelenlegi kormány minden adatot titkol, még azt is, ami nem képez államtitkot. Én, mint adószakértő sem tudom megnézni például, hogy a több mint 65 féle adóval kapcsolatban milyenek a részadatok. Az adózással kapcsolatos adatállomány is titkos. A Pénzügyminisztériumban elindult néhány évvel ezelőtt egy külön kutatási csoport, de azt is leálltották.”

Ruszin ugyanezt az akadályt emelte ki: „az NGM nem teszi hozzáférhetővé” a részletes adatokat; „csak nagy, nagyon általános költségvetési számokat látunk, a részleteket nem.”

Angyal éppen ezért korainak tartja, hogy a Tisza kijött az adóterveivel, szerinte

hiszen addig a Fidesz-kormány hozhat új intézkedéseket (most vezették be a háromgyerekes anyák kedvezményét, januártól jön a kétgyerekes anyáké), tehát a helyzet nem végleges.