HÍREK
A Rovatból

„Minden sikátorban két-három embert öltek meg” – Brutális a vérfürdő Iránban: halomra lövik a tüntetőket, a holttesteket egymásra pakolják a hullaházakban

A gazdasági nehézségek miatt kirobbant tüntetéseket a rezsim szerint az USA és Izrael szítja. A jogvédők már több mint 600 halálos áldozatról tudnak.


„Saját szememmel láttam – közvetlenül a tüntetők közé lőttek, és az emberek ott estek össze, ahol álltak” – mondta remegő hangon a negyvenes éveiben járó Omid, aki egy dél-iráni kisvárosban vett részt vérfürdőbe torkollott tüntetésen. Elmondása szerint a biztonsági erők Kalasnyikovokkal nyitottak tüzet a fegyvertelen emberekre.

„Üres kézzel harcolunk egy brutális rezsim ellen”

– tette hozzá.

A BBC-hez több hasonló beszámoló is eljutott a hatóságok kegyetlen fellépéséről, miután a súlyosbodó gazdasági nehézségek miatt országszerte tiltakozások törtek ki. A kormány azóta lekapcsolta az internetet, így a külvilág csak az életüket kockáztató források bátorságának köszönhetően értesülhet a közel-keleti országban zajló eseményekről.

Az egyik legnagyobb kormányellenes megmozdulás január 8-án, csütörtökön volt. Másnap Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője kijelentette, hogy „az Iszlám Köztársaság nem hátrál meg”, és a jelek szerint csak ezután kezdődött a legsúlyosabb vérontás.

Az iráni vezetés az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja azzal, hogy ők provokálják a zavargásokat, sőt, „terrorista cselekményekről” beszél.

Egy fiatal teheráni nő szerint a múlt csütörtök olyan volt, „mint az ítélet napja”. Azt mondta, „Teherán távoli negyedei, vagyis olyan helyek is tele voltak tüntetőkkel, amiket el sem hinne az ember.

De pénteken a biztonsági erők csak öltek és öltek és öltek. Saját szememmel látva annyira megviselt, hogy teljesen elvesztettem a lelki erőmet. A péntek véres nap volt.”

A szemtanú azt látta, hogy a gyilkosságok után az emberek már csak sikátorokból vagy az otthonaikból mertek kikiabálni.

„Háborúban mindkét félnek van fegyvere. Itt az emberek csak skandálnak, erre megölik őket. Ez egy egyoldalú háború.”

A fővárostól nyugatra fekvő Fardiszban a kormánypárti Iszlám Forradalmi Gárda félkatonai erői állítólag motorokról, egyenruhát viselve lőttek a tömegbe éles lőszerrel. A beszámolók szerint rendszám és megkülönböztető jelzés nélküli autók hajtottak be a sikátorokba, és a bennük ülő fegyveresek olyanokra is tüzet nyitottak, akik nem is vettek részt a tiltakozásokban.

„Minden sikátorban két-három embert öltek meg” – állította az egyik szemtanú.

A szintén név nélkül nyilatkozó ápolók és orvosok közölték: a kórházak sok városban megteltek, és nem tudják ellátni a súlyos fej- és szemsérülteket. Egyesek arról számoltak be, hogy a holttesteket „egymásra halmozták”, és nem adták ki őket a családoknak. A teheráni Kahrizak törvényszéki központban készült videókon kétségbeesett családok próbálják azonosítani a szeretteiket az áldozatok fotói alapján.

Mashhad egyik temetőjének dolgozója azt mondta, péntek hajnalban 180-200, súlyos fejsérülést szenvedett holttestet hoztak be, és azonnal eltemették őket. Rashtból közben arról érkezett hír, hogy a biztonsági erők „a golyók árának” megfizetését követelték, mielőtt kiadták volna a holttesteket a családoknak.

A norvégiai székhelyű Iran Human Rights szervezet szerint legalább 648 tüntetőt öltek meg, köztük kilenc 18 év alatti fiatalt. Ezzel szemben az iráni állami média arról számolt be, hogy 100 biztonsági ember vesztette életét, a „rendbontóknak” nevezett tüntetők pedig több tucat mecsetet és bankot gyújtottak fel.

António Guterres ENSZ-főtitkár azt közölte, megdöbbentették a beszámolók, amelyek szerint „az iráni hatóságok erőszakot és túlzott erőszakalkalmazást tanúsítottak a tüntetőkkel szemben”. Mai Sato, az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója pedig hangsúlyozta, hogy „a halálos áldozatok számától függetlenül is aggasztó a halálos fegyverek alkalmazása a biztonsági erők részéről”.

A súlyos tiltakozási hullám a gazdasági nehézségek miatt indult, 2025. december 28-án, először a teheráni bazár környékén, majd rövid időn belül átterjedt az ország mind a 31 tartományra és mintegy 120 városra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.


Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:

  • megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
  • új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
  • helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
  • javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.

Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.

Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.


„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.

Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.

„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”

A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.

„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.

Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.

Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Július 1-től drágul a Temu: 3 eurós vám jön minden termékkategóriára
Az EU-n kívülről rendelt, 150 euró alatti csomagokra új vámszabály lép életbe július 1-jétől Magyarországon is. A 3 eurós díjat nem csomagonként, hanem az abban található, különböző vámtarifaszámú termékkategóriák után kell megfizetni.


Július 1-jétől minden, EU-n kívülről rendelt 150 euró alatti csomagra új, fix vámtétel jön: nem csomagonként, hanem termékkategóriánként 3 eurót kell fizetni – vagyis ugyanabban a dobozban egy póló, egy telefontok és egy fülhallgató már 9 euróra ugrik – írta az Index. Az új szabályt az Európai Unió egységesen alkalmazza, Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeli a zökkenőmentes átállást.

A változás az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti belső értékű küldeményekre vonatkozik.

Míg egy rendelés, amely három azonos típusú pamutpólót tartalmaz, egyetlen kategóriának minősül és 3 eurós vámot von maga után, addig egy pólóból, telefontokból és fülhallgatóból álló csomag már három különböző kategória, így a fizetendő vám összesen 9 euró lesz.

A díj várhatóan beépül a webáruházak áraiba, a 150 eurónál értékesebb küldemények vámkezelése pedig nem változik.

A vámkezelést továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig folyamatosan egyeztet a piaci szereplőkkel az átállásról. Információt a hivatal honlapján és a 1819-es, külföldről a +36 1 461 1819-es számon hívható NAV Infóvonalon lehet kérni.

A most bevezetett egységes vámszabály átmeneti jellegű, 2026. július 1. és 2028. július 1. között érvényes, bár az időszak meghosszabbítható.

Az Európai Unió már jó ideje készült a lépésre. A vita középpontjában a 150 eurós vámmentességi határ állt, amely a gyakorlatban ösztönözte az alulértékelést és a tömeges, ellenőrizhetetlen termékbeáramlást a kínai webáruházakból. A döntéshozók végül egy egyszerűsített, fix díjas megoldás mellett állapodtak meg, hogy a fogyasztók a vásárlás pillanatában, átláthatóan lássák a teljes költséget, miközben a vámhatóságok terhelése kezelhető marad.

A reform lendületét az is adta, hogy több uniós jelentés és vizsgálat problémásnak találta egyes távol-keleti platformok termékkínálatát, köztük veszélyes termékekkel, amelyek nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak.

A politikai üzenet világos volt: az EU egyszerre akarja növelni a fogyasztóvédelmet és kiegyenlíteni a versenyfeltételeket az uniós kereskedők és a harmadik országbeli szereplők között. Az új vámrendszer így nemcsak bevételi vagy adminisztratív kérdés, hanem piaci tisztítási eszköz is, amely a vásárlói biztonságot helyezi előtérbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jönnek a bejelentések a kormánytól – itt nézheted élőben a tájékoztatót
Egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témákban is döntött a kormány a szerdai ülésén. Az intézkedésekről Magyar Péter mellett a kormányszóvivők számolnak be sajtótájékoztatón.


Szerdán ismét ülésezett a kormány, ahol számos ügyben hoztak döntéseket. Ezekről Magyar Péter miniszterelnök szerda este már egy Facebook-posztban beszámolt, részleteket azonban a 11 órakor kezdődő kormányszóvivői tájékoztatón fognak közölni.

A kormányfő tegnapi listáján egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepeltek. Ezek alapján a tájékoztatón szó lesz például

  • a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására megítélt 3,4 milliárdos forrásról,
  • a mohácsi Duna-híd építése kapcsán tett lépésekről,
  • a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról,
  • a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználásáról,
  • a várható kánikulára való felkészülésről,
  • a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügyéről is.

A tájékoztatót itt nézheted élőben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk