JÖVŐ
A Rovatból

Miért veszélyes ránk a Facebook, az Instagram, a Google? - új dokumentumfilm a Netflixen

The Social Dilemma címmel mutattak be egy új filmet, ami sötét képet fest arról, hogyan működik valójában a közösségi média.


Figyelemkapitalizmus - sokan így nevezik azt az új korszakot, amit a közösségi média hozott el. A Netflix új dokumentumfilmje részletesen bemutatja, hogyan működik ez a világ, ahol belőlünk, felhasználókból csinálnak pénzt. Méghozzá annyi pénzt, ami a techcégeket az emberi történelem leggazdagabb cégeivé tette.

Mi vagyunk a termék - állítják a filmben megszólalók, akik szinte kivétel nélkül a nagy közösségi oldalaknál dolgoztak korábban különböző vezető pozíciókban. Sokan közülük azért álltak fel, mert rájöttek, hogy amit csinálnak, az nem etikus. Sőt, nagyon is káros mind az egyénekre, mind a közösségekre.

"A társadalom szövete elkezdett felbomlani"

- hangzik el egy mondat a film elején, amit aztán a káosz képei követnek. Utcai összecsapások, tömeggyilkosságok, lincselések, dezinformációs kampányok által befolyásolt választások.

A film szereplői szerint mindezért nem egy rossz ember a felelős, hanem egy rossz rendszer. Az, hogy a techcégek létrehozói nem számoltak a közösségi média sötét oldalával. Vagy éppen nagyon is számoltak vele, csak épp nem érdekelte őket, ha ezáltal több pénzt kereshetnek.

VIDEÓ: a film trailere

A figyelemkapitalizmusban látszólag minden ingyenes. A Facebook, a Google, a Gmail, az Instagram, a Snapchat használatáért senkitől sem kérnek pénzt. A figyelmünkkel fizetünk, amit a hirdetőknek adnak el. A verseny azért folyik, hogy az életünkből minél több időt töltsünk a közösségi oldalak használatával. Ennek érdekében megváltoztatjuk a napi szokásainkat, és végső soron mi magunk is megváltozunk.

Mennyi pénzt ér meg, hogy a világ egy százalékban megváltozzon? Rengeteget.

A történelemben még sohasem fordul elő, hogy 40-50 szoftverfejlesztő mérnök kezében ekkora hatalom összpontosult volna. Hogy képesek lettek volna 2 milliárd ember életét egyik pillanatról a másikra megváltoztatni. Márpedig most ez a helyzet.

A figyelmünkért folytatott versenyben a kulcsszó az addikció, vagyis a függőség. A közösségi oldalakon minden: a színek, a formák, a hírfolyam felépítése azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók minél függőbbé váljanak. Képtelen legyenek elszakadni, leszokni.

Ahhoz, hogy ez működjön, folyamatosan megfigyelnek minket.

Figyelik a reakcióinkat, hogy milyen képeket nézegetünk, melyiket meddig nézzük, mikor kattintunk rá az exeink fotójára, mikor vagyunk szomorúak, mikor vidámak, mit csinálunk éjszaka, extrovertáltak vagyunk vagy introvertáltak.

Az összes adatot, amit csak kiadunk, összegyűjtik és elemzik, hogy minél jobb modellt alkossanak rólunk. És minél több az adat, annál pontosabban jósolják meg, mit fogunk a jövőben csinálni. Milyen videók érdekelnek? Milyen érzelmek fognak meg? Mire reagálunk?

A céljuk, hogy minél több időt töltsünk a közösségi oldalak előtt, minél több ismerősünket vonjuk be és persze minél több hirdetést nézzünk meg.

A jobb eredmény érdekében a pszichológia, a viselkedéstudomány, a meggyőzés-technika legújabb eredményeit használják fel. Semmi sem véletlen, ami a hírfolyamunkban vagy a chatablakunkban történik. Ha az algoritmusok által irányított rendszer azt látja, hogy egy ideje nem vagyunk aktívak, értesítést küld, hogy valamelyik ismerősünk épp csinált valamit. Vagy, hogy bejelöltek minket egy fotón. Vagy felkínál egy új filtert. Ha a chatben nem válaszoltak nekünk azonnal, megjelenik a három kis pont, mintha a másik épp válaszolni készülne.

A filmben egy elképzelt jeleneten mutatják be, hogyan működik mindez. A mobilt elzárják, az algoritmus pedig egyfolytában próbálkozik, hogy visszaszerezze a figyelmet. Mire reagáltunk korábban? Mire kíváncsiak a pszichometrikus hasonmásaink? Végül értesítést küld arról: "Volt barátnődnek új kapcsolata van". Ki tud ennek ellenállni?

Tudat alatt egyfolytában manipulálnak bennünket.

Amikor pedig a rendszer azt látja, hogy eléggé figyelünk, betesz egy személyre szabott, nekünk szóló hirdetést, amit aszerint választottak ki, amit rólunk tudnak.

A közösségi média drog

- mondja a filmben a Stanford professzora. Minden lájk, minden komment azonnali jutalmazás, ami dopaminlöket szabadít fel a szervezetünkben, ez pedig függővé tesz. Millió évnyi evolúció áll mögötte, hogy miért nem tudunk elszakadni tőle. A megszólaló tech-vezetők sem. Azt mondják, hiába tudták, hogy működik, ugyanúgy függővé váltak. Ki a levelezőprogramtól, ki a Twittertől, ki az Instagramtól. Nem tudták megállni, hogy bevigyék a hálószobába a mobiljukat.

De a programozók ennél is mélyebbre ásnak az agytörzsben. Átveszik az irányítást az identitás, az önbecsülés felett. Úgy fejlődtünk, hogy érdekeljen bennünket, mit gondol rólunk a közösségünk. Csakhogy akkor, amikor 5 percenként kapunk elismerést, rövidtávú jelzésekkel jutalmazódunk, a szervezetünk akárcsak a droghoz, ehhez is alkalmazkodik. És amikor nincsenek lájkok, üresnek érezzük magunkat.

A manipulált környezet, az irreális szépségideálok oda vezet, hogy hatalmas mértékben megnő a szorongás és a depresszió a tinik között.

Egyre többen vagdossák magukat. Az Egyesült Államokban a közösségi média térhódítása óta háromszorosára nőtt az önkárosítások száma, és 150%-kal az öngyilkossági kísérletek száma a 10-14 éves tinik körében.

Mindeközben egyre kevésbé vállalnak kockázatot, nem teszik le a jogsit, nem mernek randizni. A szülők pedig nem értik, mi történik a gyerekükkel.

De mindez társadalmi szinten is komoly következményekhez vezet.

A Google más-más találatokat ad attól függően, hogy mit tud rólunk. A Facebook más híreket. Nem egy hírfolyam van, vagy egy keresési találati oldal, hanem milliárdnyi.

Így minden embernek saját valósága alakul ki, amiben úgy tűnik, mintha mindenki egyetértene velünk. És mindenki más tényekben kezd el hinni.

"Hogy lehetnek ennyire hülyék?" - kérdezzük, amikor a másik oldal véleményével találkozunk. Hiszen mi addig csak olyan véleményeket láttunk, amelyek a miénket erősítették meg.

A YouTube 100 milliószor ajánlotta a lapos-föld elméletet. Olyanokat is meggyőzött, akik korábban nem hittek ebben. Ugyanez a helyzet az oltásellenesekkel, vagy bármilyen más összeesküvés-elmélettel.

A közösségi oldalak algoritmusai felerősítik a pletykákat és a szóbeszédeket. A film idéz egy kutatást, ami szerint az álhírek hatszor gyorsabban terjednek, mint a valós hírek a Twitteren. Milliárdok gondolatai és cselekedetei változnak meg egyszerűen azért, mert az igazság gyakran unalmas, a hamis információk viszont jobban lekötik a figyelmet, és több pénzt hoznak a közösségi oldalaknak.

Az algoritmusok egyre szélsőségesebbé teszik a felhasználókat, ahogy elárasztják a falukat az álhírekhez vagy összeesküvés-elméletekhez kapcsolódó vlogokkal, eseményekkel, csoport-ajánlásokkal.

A helyzet még rosszabb azokon a helyeken, ahol eleve csak a Facebook-létezik internetként. Mianmarban a boltban eleve telepítik a mobilokra az applikációt, és létrehozzák a vevő profilját. Utána pedig szédítő sebességgel terjesztik a gyűlöletkeltő tartalmakat, amik végül erőszakhoz vezettek a rohingya kisebbséggel szemben.

A polarizáció növeli az adott oldalon eltöltött időt, de közben aláássa a demokráciát, megerősíti a populizmust, a megosztottságot, és lehetetlenné teszi, hogy az emberek elfogadják: létezik objektív igazság.

A filmben megszólalók szerint hiába várjuk, hogy majd alkalmazkodunk az új környezethez.

"Egy mesterséges intelligencia ellen játszol. És ez nem kiegyenlített küzdelem."

- hangzik el. Az algoritmusokat ugyanis mesterséges intelligencia (MI) irányítja, ami az exponenciálisan fejlődő technológia eredményeként születhetett meg. Hatalmas termekben, a föld alatt, vagy épp a víz alatt sorakozó számítógépek ezrei, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és bonyolult programokat futtatnak. Az algoritmusokat a sikerre optimalizálták, a siker fokmérője pedig a profit.

A gépi tanulással az MI-k egyre ügyesebbek lesznek. Minél több adathoz jutnak, annál pontosabban tudják megjósolni, mire hogyan reagálunk.

A működésüket pedig már a techcégeknél is csak maroknyi ember érti meg. Vagy ők sem. Ahogy az MI-k fejlődnek, úgy veszítjük el fokozatosan az irányítást.

A másik oldalon pedig csak az emberi agy áll, egy millió éves hardver, ami képtelen ilyen gyorsan fejlődni.

A film végén mégis adnak egy halvány reménysugarat.

Azt mondják, a szabályozással már sikerült a történelemben néhány nagy céget megregulázni, lehetne most is ilyesmivel próbálkozni. Van aki odáig megy, hogy be kellene tiltani a közösségi oldalakat. Mások azt mondják, rá kellene venni őket, hogy etikus tervezéssel fejlesszenek, ami nem a figyelem kizsákmányolásán alapul.

Végül a film szereplői néhány egyszerű tanácsot is megosztanak a nézőkkel. Kapcsoljátok ki az értesítéseket. Kövessetek tudatosan olyanokat, akikkel nem értetek egyet valamiben. Ne hagyatkozzatok az automatikus ajánlórendszerekre. Ne engedjétek a gyerekeket egészen kicsi korban a közösségi média közelébe, később pedig állítsatok fel együtt határokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
„A visszaszámlálás megkezdődött” - Hamarosan minket is elér az El Niño-jelenség hatása
A Csendes-óceán melegedése az eddigi rekordok dupláját is elérheti, ami a globális időjárást is felborítja. Magyarországon csapadékosabb időszakot hozhat, majd egy tartósabb száraz periódust - mondja Molnár László meteorológus.


Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) június 11-én hivatalosan is bejelentette az El Niño éghajlati jelenség kezdetét. Molnár László meteorológus szerint azonban ezúttal nem a megszokott esemény vár ránk: a melegedés mértéke az eddigi rekordnak is közel a duplája lehet, amire évszázadok, sőt talán évezredek óta nem volt példa - mondta el a 24.hu-nak.

„A visszaszámlálás megkezdődött: nagyjából 2–3 hónap, és ránk zúdulnak a következmények szélsőséges időjárási események formájában” – jelentette ki Molnár László.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg a legerősebb, 2015–2016-os El Niño 2,6 °C-os melegedést hozott a Csendes-óceán kulcsfontosságú területén, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ modellje most decemberre legalább 3 °C-os eltérést valószínűsít, sőt, akár a 4,1 °C-ot is elérheti. Az átlagos előrejelzés 3,6–3,7 °C-os melegedést mutat, ami egy fokkal haladja meg az eddigi csúcsot.

A szakértő szerint: „Ez már jóval meghaladja a szuper-El Niñót, egy új szintről beszélhetünk. Ez nem szuper-El Niño, hanem inkább hiper-El Niño”.

A követkemények között lehet például, hogy Afrikában komoly hidegbetörések jöhetnek. Európában viszont az átlagosnál melegebb télre lehet számítani, meglepetésszerű hidegbetörésekkel. De előfordulhatnak árvizek, gyors felmelegedések és hirtelen lehűlések is.

Magyarországon az eddigi tapasztalatok szerint az El Niño miatt átlagosan 20–30 százalékkal több csapadék hullott. A szakember a lapnak elmondta, hogy legkésőbb októbertől február–márciusig az átlagosnál jóval több csapadék várható a Kárpát-medencében.

A meteorológus szerint az lesz az alapállapot, hogy két-három éves La Niña-időszakokat nagyon erős, akár szuper-El Niñók fognak megszakítani.

A mostani csapadékosabb időszakot várhatóan egy újabb száraz periódus követi majd.

A következő La Niña-esemény pedig akár két-három évig is eltarthat, így 2027 júliusától rendkívül száraz időszak lehet majd Közép- és Nyugat-Európában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Több strand inkább ki sem nyitott: Megdöbbentő képeken a kiszáradó Velencei-tó
A Velencei-tó vízszintje olyan alacsony, hogy több strand inkább ki sem nyitott. Szakértők figyelmeztetnek: vízállás még ennél is alacsonyabb lehet őszre.


Annyira alacsony a Velencei-tó vízszintje, hogy bizonyos részein át lehet sétálni a túlpartra - amit semmiképpen sem javaslunk, ez még a profik számára is egy rendkívül veszélyes manőver.

Múlt szombaton 52 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami új történelmi mélypontot jelent, és a nyári intenzív párolgási időszak még csak most kezdődik.

Egy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva – ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat. Ez a tó több kisebb medencére szakadását, újabb halpusztulást és

a katasztrófaturizmus megjelenését vetíti előre.

Habár a tó nagyjából száz évente kiszárad, a klímaváltozás begyorsítja a tó változékonyságát a szakértők szerint.

A visszahúzódó vízpart miatt néhány strand idén ki sem nyitott. Lesújtó felvételeket közölt a több városból is az MTI.

Képeken a rekordalacsony vízszint:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Azonnal riasztást adott ki az ENSZ: Küszöbön áll az El Niño-jelenség, extrém időjárást hoz magával
Novemberig 90 százalékot is meghaladja az El Niño-jelenség kialakulásának valószínűsége a Meteorológiai Világszervezet szerint. A legtöbb előrejelzési modell legalább mérsékelt, de akár erős eseményt is valószínűsít, ami olajat önt az emberi tevékenység miatt amúgy is felmelegedő világ tüzére.


„Küszöbön áll az El Niño” – figyelmeztetett kedden az ENSZ, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közölte:

80 százalék az esélye annak, hogy a globális időjárást felforgató jelenség már idén nyáron visszatér, de annak már 90 százalékos a valószínűsége, hogy novemberig kialakul.

– írta a ScienceAlert.

António Guterres, az ENSZ főtitkára egy videóüzenetben a helyzetet sürgős klímavészjelzésnek nevezte, mondván: „Az El Niño jelenség olajat önt az amúgy is felmelegedő világ tüzére.”

Guterres szerint az egyetlen hatékony válasz a válsággal arányos klímavédelem, ami magában foglalja „a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését, a megújulókra való átállás felgyorsítását, a legsebezhetőbbek védelmét és a mindenki számára elérhető korai előrejelző rendszerek kiépítését”.

Az ENSZ aggodalmait alátámasztják a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői részén már zajló folyamatok: a tengerfelszín hőmérséklete megközelítette a küszöbértékeket, a felszín alatti vizek pedig több mint 6 Celsius-fokkal voltak melegebbek az átlagnál - mindez az El Niño-jelenség kialakulására utal.

Mi az az El Niño?

Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely 2–7 évente jelentkezik, és a Csendes-óceán egyenlítői vidékének felszíni felmelegedésével jár. Ez világszerte megváltoztatja a szél-, nyomás- és csapadékviszonyokat, és ellentétével, a hűtő hatású La Niñával váltakozik.

A legutóbbi, 2023–2024-es El Niño a feljegyzések öt legerősebbike közé tartozott, és hozzájárult ahhoz, hogy 2024 a valaha mért legmelegebb év legyen

A Meteorológiai Világszervezet szerint arra nincs bizonyíték, hogy a klímaváltozás növelné az El Niño-események gyakoriságát vagy intenzitását. Az ügynökség ugyanakkor úgy véli, a globális felmelegedés felerősíti a jelenséggel járó hatásokat, mivel a melegebb óceán és légkör több hőt és csapadékot biztosít a szélsőséges időjárási eseményekhez.

Mi várható, ha visszatér az El Niño?

Az Euronews arra figyelmeztet, hogy a valószínűleg bekövetkező jelenség hatására Európában is extrém hőhullámokra kell számítani idén nyáron. Egyes területeken fokozott aszály- és az árvízveszély lehet.

A WMO szerint június és augusztus között a Föld szinte minden részén a normálnál melegebb hőmérsékletek várhatók. Ez egyes régiókban felgyorsíthatja az aszályok kialakulását.

A regionális előrejelzések szerint a Afrika Szarvának északi részén az átlagosnál kevesebb esőre, Dél-Ázsiában gyengébb monszunra, Közép-Amerikában pedig szárazabb és melegebb nyárra kell készülni. A jelenség a trópusi viharok eloszlását is átrendezi: a Csendes-óceánon táplálhatja a hurrikánokat, miközben az Atlanti-óceánon gátolhatja azok kialakulását.

Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet vezetője szerint a világnak fel kell készülnie egy olyan El Niñóra, amely „súlyosbíthatja az aszályt és a heves esőzéseket, és növeli a hőhullámok kockázatát a szárazföldön és az óceánon egyaránt”.

Meddig fog tartani?

Nagyjából egy évig. Erőssége általában november és február között éri el csúcspontját, és a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása gyakran a kialakulását követő második évben a legerősebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
„Nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság” – riasztó helyzetjelentés a haldokló Velencei-tóról
Dr. Boromisza Zsombor szerint a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje egy mélyebb problémát jelez. A válságot az okozza, hogy egy természeténél fogva változékony tavat próbálunk mesterségesen állandó állapotban tartani.


Múlt szombaton 52 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami új történelmi mélypontot jelent, és a nyári intenzív párolgási időszak még csak most kezdődik. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva –

ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat. Ez a tó több kisebb medencére szakadását, újabb halpusztulást és a katasztrófaturizmus megjelenését vetíti előre.

A probléma azonban túlmutat a puszta vízhiányon; a jelenlegi helyzet egy teljes használati és fejlesztési modell válságát jelzi – mutat rá a Másfélfok cikkében Dr. Boromisza Zsombor okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő.

A MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének docense emlékeztet, hogy a Velencei-tó egy természeténél fogva változékony, sekély, szikes tó, amelynek működéséhez a vízszintingadozás, sőt, szélsőséges években az időszakos kiszáradás lehetősége is hozzátartozik. A klímaváltozás ezeket a kisvizes állapotokat teszi gyakoribbá. Bár az alacsony vízállásnak vannak negatív következményei, a tó ökológiai szempontból vegyesen reagál.

Míg a nyugati medence kiszáradó nádasai egyes gémfélék költőhelyeit veszélyeztetik, a sekély, iszaposabb parti zónák kedveznek bizonyos partimadaraknak. A fokozottan védett gólyatöcs idén ismét nagy számban megjelent, és a gulipán számára is kedvezőbbek a feltételek. A szakértő szerint a mocsári növényzet terjedése és a madárvilág átalakulása a tó természetes regenerációs folyamatait mutatja.

A jelenlegi válság abból fakad, hogy a 19–20. századi beavatkozásokkal – csatornázással, víztározók építésével, kotrásokkal és partvédőművekkel – egy mesterségesen állandósított, üdülési célokra optimalizált tavat hoztunk létre. A társadalom ehhez a képhez szokott hozzá, és a tó köré épült gazdasági rendszer is ezt a stabil, magasabb vízszintet feltételezi. Amikor a természet visszaveszi az irányítást, ez a rugalmatlan használati rendszer omlik össze.

A megoldás hosszú távon nem a mindenáron való vízpótlás, hanem az alkalmazkodó tájhasználat. Ez magában foglalja a vízgyűjtőn történő vízmegtartás erősítését, a part menti zónák ökológiai állapotának javítását, a strand- és horgászati használat kockázattudatosabb tervezését, valamint egy olyan turisztikai kínálat kialakítását, amely nem kizárólag a magas vízállású tó képére épül.

A szakértő szerint a kommunikáción is változtatni kell: amíg a közbeszédben az „eltűnt a víz”, „vissza kell állítani a régi állapotot”, „katasztrófa van” típusú fordulatok uralják a témát, addig gyenge marad az alkalmazkodás társadalmi támogatottsága.

A mostani rekordmélypontot egy évek óta tartó folyamat előzte meg. 2021 nyarán már tömeges halpusztulás jelezte a bajt, és a vízpótlást a közeli Pátkai-víztározóból sem lehetett megoldani annak rossz vízminősége miatt. 2022 nyarára a helyzet tovább romlott, augusztus közepére a vízszint rekordközelbe, 58 centiméter alá süllyedt, majd szeptember 23-án 53 centiméterrel beállt a korábbi negatív rekord. A csapadékosabb időszak után 2024 elejére a vízszint látványosan megemelkedett, de ez a javulás csak a tó szélsőséges ingadozásokra való hajlamát bizonyította.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk