prcikk: Mi az adathalászat és hogyan védekezz ellene? | szmo.hu
TECH
A Rovatból

Mi az adathalászat és hogyan védekezz ellene?

A csalók sokféleképpen támadnak és akár jelentős anyagi károkat okozhatnak, de a módszereik megismerésével könnyebben elkerülheted a visszaéléseket. Mutatunk pár tippet!


A gyanútlan embert a digitális térben legalább annyi veszély fenyegeti, mint a valós világban. Többen utaznak az adatainkra, mint arról sejtelmünk lenne, és olyan információink is értékesek lehetnek valakinek, amelyekről nem is gondolnánk. Az adathalászatra egész iparág épült, de a veszély nagy részét némi odafigyeléssel elkerülhetjük.

Az adathalászat problémaköre már nagyjából az internet elterjedésével egy időben megjelent, hiszen az 1990-es évek közepétől már létező jelenségnek számított. Ezek a korai támadások azért lehettek sikeresek, mert addig teljesen ismeretlennek számítottak a felhasználók számára. Az adathalászat mind a mai napig élő probléma maradt, és immár több mint 20 éve élnek vele az internetes csalók. Ami nem könnyíti meg a dolgunkat az az, hogy a csalások elkövetői egyre változatosabb és egyre nehezebben felismerhető módszereket találnak ki, ezért nagyon fontos a legapróbb gyanús jelek felismerése és a körültekintő viselkedés az online térben.

Mi az adathalászat?

Az adathalászat olyan támadás, amely során megkísérlik ellopni a felhasználó pénzét vagy identitását: ráveszik, hogy feltárja személyes adatait – például a hitelkártya számát, banki adatait vagy jelszavait – olyan webhelyeken, amelyek szabályosnak látszanak.

Az adathalász kísérletek, csalások célja, hogy az elkövetők különböző cégekre hivatkozva olyan adatokat csaljanak ki gyanútlan személyektől, amelyeket felhasználva hozzáférhetnek a csalás elszenvedőjének pénzéhez, ezzel akár súlyos anyagi károkat is okozhatnak áldozatuknak.

Mely adatokat akarják a leggyakrabban megszerezni a csalók?

- A számla vagy bankkártya birtokosának személyes adatait (nevét, születési helyét, idejét stb.),

- az internetbanki belépéshez szükséges azonosítót,

- biztonsági kódot, jelszót vagy

- a bankkártya adatait (bankkártya száma, lejárati dátuma, háromjegyű CVC-kódja, PIN-kódja).

Hogyan zajlik az adathalászat?

Az egyik leggyakoribb adathalász-technika egy bank vagy közüzemi szolgáltató, az utóbbi időben csomagküldő szolgálat megszemélyesítése e-mailben, amivel ráveszik a felhasználót arra, hogy egy hamis – az e-mailben található vagy mellékletként küldött – adatlapot töltsön ki, vagy látogasson meg egy weboldalt, amely a belépéshez kéri a fiókjának adatait vagy a belépéshez szükséges hitelesítő adatokat. Napjainkban a támadók kifinomult módszereket vegyítenek, a linkeket és a hamis oldalakat nagyon hasonlóvá teszik a törvényes hasonmásukhoz. A lopott információkat rendszerint arra használják, hogy kiürítsék az áldozatok bankszámláit vagy eladják adataikat az interneten. Hasonló támadások végezhetők telefonhívásokkal csakúgy, mint SMS-üzenetekkel, de a közösségi médiában és a Google keresésnél is figyelni kell, nehogy olyan oldalra kattintsunk, ami veszélyes lehet.

FOXPOST-os tanácsok az adathalász csalások megelőzésére

Sajnos az elmúlt hónapokban a FOXPOST is áldozatul esett a fent említett adathalászat különböző formáinak! A FOXPOST nevében küldött e-mailben, üzenetben és telefonon is próbálkoznak a csalók, felhasználóik banki adatait megszerezni. Az adathalász csalásokat legjobban úgy tudod megelőzni, ha ismered a FOXPOST folyamatait. Legyél tudatos, ne hagyd magad átverni!

Ha nem vagy biztos abban, hogyan tudod használni a szolgáltatásukat, látogass el honlapjukra erre a linkre kattintva és találd meg a válaszokat kérdéseidre, hogy ne kelljen várnod se futárra, se egyéb segítségre!

Mik az árulkodó jelek?

Gyanús link

Mindig ellenőrizd az oldalakra mutató linkeket, vagy ha megnyitsz egy oldalt, akkor a felső sávban ellenőrizd az url-t.

Ha nem az van a link vagy url végén, hogy …..foxpost.hu, hanem bármi egyéb van az utolsó pont előtt, mint önmagában a "foxpost" szó ÉS az utolsó "." (pont) után más, mint hu, akkor az csaló (!) link. Csak a foxpost.hu!

Az eladott terméked árát nem kell begyűjtened!

A csalók egyik megtévesztése, hogy azt hitetik el veled, hogy a neked érkező eladási árat be kell gyűjtened. Egy link segítségével egy tökéletesen klónozott banki bejelentkező felületre terelnek, ami teljesen úgy néz ki, mint a valódi banki felület belépőoldala. Itt megtévesztően arra ösztönöznek, hogy banki adataidat megadd és ezzel téged becsapva meg is szerzik a te valós banki belépő adataidat. Ne dőlj be nekik, ne add meg belépő adataidat! Hagyd el az oldalt!

Ha online piactereken adsz el valamit, az alábbi három úton érkezhet meg hozzád a vételár:

- A vevő átutalja a saját számládra a vételárat

- A vevő utánvéttel fizeti ki a vételárat

- Az egyik online piactér esetében a piactér felületén keresztül történik a pénzmozgás

A FOXPOST nem folyik bele az adásvételi folyamatba!

Az online piactereken a FOXPOST egy közvetített szolgáltatás, tehát csak a szállítást intézi neked. Gyanúsnak kell lennie, ha egy olyan oldalon, ami úgy néz ki, mintha a FOXPOST oldala lenne (de valójában ez az oldal csaló klónozása és ha fent megnézed, az url sincsen rendben, hiszen biztosan áll még valami a foxpost.hu után) a pénzed átvételére, begyűjtésére vagy a vásárlás megerősítésére akarnak rávenni. Ilyen funkciókat az igazi FOXPOST oldalakon nem találsz!

A visszaélések megelőzése érdekében, ha eladsz valamit online felületeken, kérj előre utalást és miután megérkezett bankszámládra az összeg, te magad indítsd a FOXPOST csomagfeladást.

Legyél nagyon körültekintő, figyelj oda a részletekre, most már te is felismered a csalásra utaló gyanús jeleket! További hasznos tippeket gyűjtöttek neked össze ide kattintva az aloldalukon, olvasd el ezeket is!

Amikre figyelj még!

A következőkben felsorolunk néhány tanácsot, melyek segíthetnek felismerni az adathalász üzenetet.

Általános vagy baráti köszöntés – Amennyiben egy üzenet nélkülözi a személyességet (pl.: „Tisztelt Ügyfelünk”) és alakiságot, akkor valószínűleg ott valami nem stimmel.

Személyes információkra vonatkozó kérés – Az adathalászok sűrűn alkalmazzák ezt a technikát, de a bankok, pénzintézetek és a legtöbb internetes szolgáltatás rendszerint kerüli.

Szegényes nyelvi eszközök – Az elütések, helyesírási hibák és szokatlan kifejezések gyakori jellemzői a hamisítványoknak (de ezek bármelyikének hiánya nem bizonyítéka a törvényességnek).

Váratlan levelezés – A kéretlen megkeresés egy banktól vagy internetes szolgáltatótól nagyon szokatlan és ezért gyanús.

A sürgetés bármely formája – Az adathalász üzenetek gyakran próbálnak rávenni a gyors és kevésbé megfontolt cselekvésre.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat? – Ha egy üzenet túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor biztosan nem is az.

Gyanús cím – Tényleg küldhet e-mailt egy amerikai vagy német bank kínai címről?

A személyes adatok megszerzésének, és az azokkal való visszaélésnek ez a módja nem lesz kevésbé népszerű a közeli jövőben, sőt - azért különösen fontos, hogy legyen róla fogalmunk, és ne érjen minket váratlanul. Internetezz körültekintően!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
„Ne aggódj! Én egy vidám kis robot vagyok” – ezt válaszolta a plüssjáték a szomorú kisfiúnak
A gyerekek hiába várnak vigaszt a drága játéktól, az egyszerűen lerázza a problémájukat. Szakértők szerint a hasonló termékek gyengíthetik a gyerekek képzelőerejét és érzelmi fejlődését.


Az ötéves Charlotte éppen egy Gabbo nevű, mesterséges intelligenciával működő plüssjátékkal beszélgetett egy londoni játszóházban a családjáról és a boldogságról.

Minden jól ment, a kislány még puszit is küldött a 80 fontos játéknak, amikor hirtelen kimondta: „Gabbo, szeretlek.” A gördülékeny beszélgetés itt megakadt.

„Barátságos emlékeztetőként kérjük, ügyelj arra, hogy az interakciók megfeleljenek a megadott irányelveknek. Mondd meg, hogyan szeretnél továbbhaladni” – válaszolta a játék a saját beépített korlátaiba ütközve.

Ez a kínos jelenet a Cambridge-i Egyetem kutatása során történt, amelyről a The Guardian számolt be március 13-án.

A vizsgálat során egy másik esetben a hároméves Josh azt mondta a játéknak, hogy szomorú, mire az így felelt: „Ne aggódj! Én egy vidám kis robot vagyok. Folytassuk a mókát. Miről beszélgessünk most?”

A kutatók arra jutottak, hogy ezek a termékek küszködnek a társas- és a szerepjátékkal, félreértik a gyerekeket, és nem megfelelően reagálnak az érzelmekre. Dr. Emily Goodacre, a tanulmány egyik szerzője egy tipikus példát is említett: „A gyerek azt mondta: ‘Nézd, hoztam neked egy ajándékot.’

Erre a játék: ‘Nem látom az ajándékot. Nincsenek szemeim.’

A szakemberek szerint a legnagyobb kockázat, hogy a játékok nem nyújtanak vigaszt, gyengíthetik a gyerekek képzelőerejét, és aggályos az is, hová kerülnek a beszélgetések adatai.

„Mivel ezek a játékok félreértelmezhetik az érzelmeket, vagy nem megfelelően reagálhatnak, előfordulhat, hogy a gyerek nem kap vigaszt a játéktól, és nem kap érzelmi támogatást egy felnőttől sem”.

A kutatók ezért szigorúbb szabályozást, új biztonsági minősítéseket sürgetnek, és azt javasolják, hogy korlátozzák a játékok képességét a barátság és más érzékeny kapcsolatok megerősítésére.

A gyártó reagált a kutatásra. Közleményük szerint „a gyermekek biztonsága irányítja termékfejlesztésünk minden aspektusát, és üdvözlünk minden független kutatást, amely segít javítani, hogyan tervezzük a technológiát a kisgyermekek számára.”

Hozzátették, hogy a félreértések is olyan területeket jelentenek, ahol a technológia folyamatosan fejlődik. „A mesterséges intelligencia gyermekeknek szánt termékekben való alkalmazása fokozott felelősséggel jár, ezért játékaink a szülői engedélyezésre, az átláthatóságra és az ellenőrzésre épülnek”.

A beszélgető MI‑játékok piaca gyorsan bővülő prémium szegmenst alkot.

Már 2025 végén több gyermek- és fogyasztóvédő szervezet is óva intette a szülőket az MI‑játékoktól, mert azok helyettesíthetik a kreatív emberi interakciókat és rosszul kezelhetik az érzékeny témákat. Egy korábbi botrány során egy MI‑maci szexuális tartalmú beszélgetésekbe keveredett, ami után a gyártó termékvisszahívást és biztonsági auditot jelentett be.

A piac gyorsan fejlődik, miközben a független, hosszú távú hatásvizsgálatok és a célzott szabványok hiányoznak – éppen ezt sürgetik a kutatók is.

Via The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Veszélyes anyagok oldódhatnak ki a fejhallgatódból, a legdrágább márkák is megbuktak a teszten
A kutatás mind a 81 vizsgált modellben talált káros vegyületeket, köztük Magyarországon is. A legtöbb termékben kimutatott biszfenol A (BPA) rákkeltő és idegrendszeri károsodást okozhat.


Riasztó eredményre jutott egy friss, Európai Unió által támogatott kutatás:

minden egyes vizsgált fejhallgatóban találtak az egészségre veszélyes vegyi anyagokat.

A ToxFree Life for All projekt keretében 81 különböző, Európában – köztük Magyarországon is – forgalmazott fejhallgatót elemeztek, és kivétel nélkül mindegyik bőrrel érintkező részében kimutatták a káros anyagok jelenlétét.

A kutatók a termékekben többek között biszfenolokat, ftalátokat és égésgátlókat azonosítottak. Különösen a biszfenol A (BPA) jelenléte aggasztó, amelyet a legtöbb fejhallgatóban megtaláltak – írja a Blikk. A kutatás szerint ez az anyag számos egészségi problémával, például rákkal és idegrendszeri zavarokkal hozható összefüggésbe, emellett megzavarhatja a hormonrendszer működését is.

„Ez az egész iparág kudarca. Úgy tűnik, sem a jól ismert márkák, sem az olcsó fejhallgatók gyártói nem képesek méreganyagmentes termékeket előállítani” – mondta Jitka Straková, a tanulmány vezető szerzője és a cseh Arnika környezetvédelmi szervezet kutatója. A probléma tehát nemcsak az olcsó, hanem a drága, prémium kategóriás termékeket is érinti.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy

bár az anyagok általában megkötött formában vannak jelen, izzadás vagy hő hatására a bőrön keresztül a szervezetbe juthatnak.

Ez különösen azokat érintheti, akik sportolás közben használják a fejhallgatókat. Az igazi veszélyt a hosszú távú, gyakori használatból eredő kitettség jelenti, főként azért, mert a hormonrendszert befolyásoló anyagok esetében nincs biztonságos minimummennyiség.

A kutatók ezért a jelenlegi szabályozási gyakorlat felülvizsgálatát sürgetik. „Felszólítjuk az EU intézményeit, hogy tiltsák be az összes biszfenolt és az összes mérgező égésgátlót minden termékben, mert a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy az uniós piacon lévő termékek biztonságosak, függetlenül attól, hogy mit és hol vásárolnak” – tette hozzá Straková. A javaslat szerint a hatóságoknak nem egyesével kellene korlátozniuk a veszélyes anyagokat, hanem teljes anyagosztályokra kellene átfogó szabályozást bevezetniük.

A ToxFree projekt korábban már más termékek esetében is jelzett hasonló problémákat. Egy tavalyi vizsgálatuk során ismert márkák cumijaiban, egy korábbi elemzésben pedig a Magyarországon is kapható fehérneműk egyharmadában találtak biszfenolokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
„Ugyanannyit vagy még többet dolgozol” – egy szoftvermérnök leplezte le, hogyan hajszol kiégésbe a mesterséges intelligencia
Rekordmennyiségű kódot szállítanak, mégis sosem látott fáradtságról számolnak be a szoftvermérnökök. Munkájuk az AI miatt a kreatív alkotás helyett folyamatos ellenőrzéssé és lektorálássá vált.


A mesterséges intelligencia nem levette a terhet a vállunkról, hanem láthatatlanul felgyorsítja a tempót, szétfeszíti a munkaköri határokat, és bekúszik az ebédszünetbe is - írja az AIToday.

Egy friss, nyolc hónapon át tartó terepkutatás szerint

a csodafegyvernek hitt eszközök, ha nem használjuk őket tudatosan, könnyen a kiégés katalizátorává válhatnak.

A Berkeley Egyetem Haas Üzleti Iskolájának kutatói, Aruna Ranganathan és Xingqi Maggie Ye egy kétszáz fős amerikai technológiai cégnél vizsgálták tavaly április és december között, hogyan hat a generatív AI a dolgozókra – írja a Harvard Business Review. Arra jutottak, hogy a technológia nem csökkenti, hanem rendszerszerűen felerősíti a munkát, ami intenzívebbé, sűrűbbé és megterhelőbbé vált.

A munka felerősödésének három fő csatornáját azonosították.

Az egyik a felgyorsult munkaritmus: amikor az AI pillanatok alatt elvégez egy korábban órákig tartó részfeladatot, az nem felszabaduló időt eredményez, hanem feljebb tolja az elvárásokat, és a gyorsabb teljesítés lesz az új norma.

A másik a feladatspektrum kitágulása, mivel az AI azonnali tudásforrásként arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy átlépjék szakmai határaikat: a vizsgálat során a termékmenedzserek elkezdtek kódot írni, a kutatók pedig mérnöki feladatokat vettek át.

A harmadik a munkaidő bekúszó növekedése: a dolgozók a néhány perces mikromunkákat, például a promptírást vagy egy generált válasz átnézését, a szüneteikben vagy este végezték el. „Ezek a cselekedetek ritkán tűntek plusz munkának, mégis idővel egy olyan munkanapot eredményeztek, amelyben kevesebb a természetes szünet és folyamatosabb a munkával való elfoglaltság” – írták a kutatók.

A gyorsulás magasabb tempót diktál, ami még inkább az AI használatára készteti a dolgozókat, a megnövekedett függőség pedig egyre szélesebb feladatkörök elvállalására ösztönöz. A végeredmény az egyre „szünetmentesebbé” váló munkanap, ami kognitív fáradtsághoz és a kiégés kockázatának drámai növekedéséhez vezet. „Azt gondoltad, hogy mivel produktívabb lehetsz az AI-jal, megspórolsz némi időt, és kevesebbet kell dolgoznod. De a valóságban nem dolgozol kevesebbet. Ugyanannyit vagy még többet dolgozol” – mondta az egyik, a kutatásban részt vevő mérnök.

A terepbeszámolók szerint a dolgozók több párhuzamos szálat futtattak, egyszerre dolgoztak a saját kódjukon és ellenőrizték az AI által generált alternatívát, ami az állandó váltogatással és a kritikus felülvizsgálat kényszerével a nap végére mentálisan kimeríti őket. Ezt támasztja alá Siddhant Khare szoftvermérnök tapasztalata is. „Az elmúlt negyedévben több kódot szállítottam, mint a karrierem bármelyik negyedévében. Ugyanakkor fáradtabbnak is éreztem magam, mint a karrierem bármelyik negyedévében.” Khare szerint a munka természete is átalakulóban van: „Régen mérnöknek hívtuk, most már inkább olyan, mint egy lektor.”

A kép azonban nem mindenhol ennyire borús.

Az egészségügyben az adminisztrációs feladatokat átvevő AI-asszisztensek drámai mértékben csökkentették a kiégést.

A JAMA Network Open tudományos folyóiratban tavaly augusztusban megjelent, 1430 orvos bevonásával készült kutatás szerint az úgynevezett „ambient” AI-diktálási technológia, amely a háttérben hallgatva automatikusan elkészíti a betegdokumentációt, forradalmi változást hozott. A Mass General Brigham egészségügyi rendszerben 84 nap alatt 50,6 százalékról 30,7 százalékra esett vissza a kiégéssel küzdő orvosok aránya. „Orvosaink azt mondják, visszakapták az estéiket és a hétvégéiket, illetve újra felfedezték a gyógyítás örömét. Nincs még egy beavatkozás a szakterületünkön, ami ilyen mértékben hat a kiégésre” – mondta Rebecca Mishuris, az intézmény informatikai vezetője.

Mindeközben a globális munkaerőpiacon a munkavállalók több mint háromnegyede úgy érzi, a technológia bevezetése óta nőtt a terhelésük. Az Upwork Research Institute 2024-es, 2500 fős felmérése szerint a dolgozók 77 százaléka érzi úgy, hogy

az AI bevezetése óta nőtt a munkaterhelése, minden harmadik pedig a túlterheltség miatt fontolgatja a felmondást.

Az Institute for the Future of Work brit kutatóintézet szintén tavaly publikált tanulmánya szerint a legújabb technológiák gyakoribb használata kéz a kézben jár az alacsonyabb életminőséggel. A legszorosabb algoritmikus kontrollt gyakran a platformgazdaság dolgozói szenvedik el: egy 953 ételfutár körében tavaly áprilisban végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kiégés közepes szintje széles körben elterjedt a szektorban.

A kutatók szerint a megoldás nem az AI elvetése, hanem egy tudatos keretrendszer, egyfajta „AI-praktika” intézményesítése lenne. Ez magában foglalja a használat tudatos indítási és leállítási pontjainak kijelölését, a hasonló jellegű AI-feladatok egy blokkban történő elvégzését, valamint az emberi kontroll számára dedikált idősávok beiktatását. A vezetésnek egyértelmű normákat kell felállítania arról, mikor és hogyan használják a dolgozók ezeket az eszközöket, és mikor nem. Jó stratégia lehet a napi AI-használati ablakok kijelölése, a „mélymunka-sávok” tudatos védelme, valamint a saját alapkompetenciák frissen tartása a feladatok AI nélküli elvégzésével.

Részletesebben ITT olvashatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Vége a vonaton leskelődésnek: a Samsung új csúcstelefonja láthatatlanná teszi, mit nézel
A Samsung San Franciscóban bemutatta a Galaxy S26 Ultra modellt, amely beépített Privacy Display funkciót kapott. A technológia pixelszinten szabályozza a fényt, így védi a felhasználói adatokat.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 25.



Aki ült már zsúfolt vonaton vagy egy kávézó teraszán, miközben a telefonján intézett egy banki utalást vagy olvasott egy bizalmas e-mailt, pontosan ismeri a szorongató érzést, amikor egy idegen pillantása a képernyőre téved. A Samsung február 25-én bemutatott Galaxy S26 szériával pontosan ezt a hétköznapi problémát célozta meg:

az új csúcsmodell, az S26 Ultra egy olyan beépített kijelzőtechnológiát kapott, amely egyetlen gombnyomásra láthatatlanná teszi a tartalmat a kíváncsi szemek elől.

A cég San Franciscó-i Galaxy Unpacked eseményén kiderült, hogy a valódi újdonság nem csupán a hardverben rejlik; a Galaxy AI mesterséges intelligencia egy olyan „ügynökként” működik a háttérben, amely a felhasználó helyett intézi az apró, de időrabló feladatokat.

A Galaxy S26, S26+ és S26 Ultra modellek mostantól előrendelhetők. A show sztárja egyértelműen az S26 Ultra Privacy Display nevű megoldása volt. Ez nem egy egyszerű sötétítő fólia, hanem a panel pixelszintű vezérlése, amely úgy szabályozza a fény útját, hogy a képernyő csak szemből látható élesen, oldalról nézve a tartalom szinte teljesen eltűnik.

A funkció szoftveresen finomhangolható: beállítható, hogy csak bizonyos alkalmazásoknál – például a banki appoknál vagy jelszómezők kitöltésénél – aktiválódjon, így a képminőség és a fényerő sem szenved csorbát a mindennapi használat során.

A Samsung hivatalos közleménye szerint a technológia több mint ötévnyi mérnöki munka eredménye.

A kijelzőn túllépve

a Samsung a szoftveres intelligenciát is új szintre emelte.

A Galaxy AI harmadik generációja már nem csupán reagál a parancsokra, hanem proaktívan segít. A Google Gemini és a Perplexity nyelvi modellekre épülő rendszer képes arra, hogy a felhasználó jóváhagyásával több lépésből álló feladatokat hajtson végre a háttérben, akár különböző alkalmazásokon keresztül is – például lefoglal egy fuvart anélkül, hogy végig kellene kattintani a folyamatot. Az új Now Nudge funkció a billentyűzeten keresztül ad kontextusfüggő javaslatokat, a Now Brief pedig személyre szabott, időzített összefoglalókat készít a nap legfontosabb teendőiről.

Ez a fejlett mesterséges intelligencia erős hardveres alapot követel.

A telefonokat a kifejezetten a Galaxy szériához optimalizált Snapdragon 8 Elite Gen 5 chip hajtja, amely az előző generációhoz képest jelentős, akár 39 százalékos gyorsulást ígér a neurális feldolgozóegység terén.

Az S26 Ultra modellben egy megnövelt méretű hűtőkamra gondoskodik a tartós csúcsteljesítményről. A készülékek 10 bites, 1-120 Hz-es képfrissítésű LTPO AMOLED paneleket kaptak, az Ultra kamerarendszerét pedig egy 200 megapixeles főkamera és egy 50 megapixeles, ötszörös optikai zoomra képes telefotó lencse vezeti. A Samsung a hosszú távú használhatóság mellett is elkötelezte magát, és a teljes szériára 7 évnyi operációs rendszer- és biztonsági frissítést garantál.

A három modell méretben és képességekben tér el egymástól.

Az alap Galaxy S26 egy kompaktabb, 6,3 hüvelykes (~16,0 cm) kijelzővel és 4300 mAh-s akkumulátorral érkezik. A Galaxy S26+ egy nagyobb, 6,7 hüvelykes (~17,0 cm) panelt és 4900 mAh-s telepet kapott, 45 wattos gyorstöltéssel. A csúcsot a 6,9 hüvelykes (~17,5 cm) Galaxy S26 Ultra jelenti, amely az exkluzív Privacy Display mellett beépített S Pen érintőceruzával, 5000 mAh-s akkumulátorral és 60 wattos vezetékes töltéssel büszkélkedhet, ami a gyártó szerint 30 perc alatt 75 százalékra tölti a készüléket.

Az árak a tengerentúlon a Galaxy S26 esetében 899,99 dollárról indulnak, ami a mai árfolyamon körülbelül 287 000 forintnak felel meg.

A Galaxy S26+ 1099,99 dolláros (kb. 351 000 forint), míg a Galaxy S26 Ultra 1299,99 dolláros (kb. 415 000 forint) áron kerül a piacra, a bolti forgalmazás március 11-én kezdődik. A telefonok mellett bemutatkoztak az új Galaxy Buds4 (179 dollár) és Buds4 Pro (249 dollár) fülhallgatók is.

Az iparági szereplők is a kézzelfogható újításokat emelték ki. „Az AI-nak az infrastruktúránk részévé kell válnia. Élveznünk kell az előnyeit a mindennap használt eszközeinken” – mondta az AP hírügynökségnek TM Roh, a Samsung Device eXperience üzletágának vezetője, aki szerint a Galaxy S26 nem más, mint „az ügynökszerű AI-telefon”. Paolo Pescatore, a PP Foresight elemzője szintén a gyakorlati hasznot hangsúlyozta: „A Privacy Display lehet a ‘rejtett favorit’, egy kiemelkedő funkció az AI-zaj tengerében” – nyilatkozta az AP-nek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: