Megkínzott és meggyilkolt olimpiai bajnokunk
Petschauer Attila három olimpiai érmet nyert Magyarországnak. 1928-ban Amszterdamban csapatban aranyérmet, egyéniben ezüstérmet szerzett, 1932-ben, a Los Angeles-i olimpián pedig szintén csapatban nyert aranyat. Az ezüstérmet a Tersztyánszky Ödön elleni elvesztett döntőben szerezte.
Magyar házidöntő az 1928-as olimpián: Tersztyánszky Ödön és Petschauer Attila küzd az aranyéremért

Petschauer hihetetlen tehetség volt, sokan úgy nevezték, hogy az új d’Artagnan. 1923-ban, 19 évesen már Európa-bajnoki bronzérmet szerzett és később sem maradt eredménytelen ebben a sorozatban: még két bronz-, két ezüst- és két aranyérmet szerzett.
Balszerencséjére Petschauer Attila zsidó családba született. Magyarország második világháborús német megszállása alatt sok zsidót deportáltak, de Attila ünnepelt és közkedvelt sportolóként mentességet kapott volna. 1942-ben, egy napon, mikor sétálni indult a mentességet bizonyító papírjait otthagyta – így egy tiszt mégis bevitte őt Nagykátára, az egyik legnagyobb munkaszolgálatos táborba. Ebbe a táborba került Örkény István és Rejtő Jenő is.

forrás: magyarzsido.hu
Ettől kezdve az égvilágon senkit sem érdekelt, hogy Petschauer Attila mentességet kapott a deportálás alól. Amikor erre hivatkozott, az 1945-ben háborús bűnösként kivégzett Muray Lipót gúnyosan zavarta vissza a sorba. Petschauer és a százada pár hetes kiképzés után a keleti frontra került, az ukrajnai Davidovkába.
Itt 1943-ben találkozott korábbi barátjával, olimpiai válogatott társával, Cseh Kálmánnal. Cseh Kálmán volt a tábor parancsnoka, és immár lovas versenyző helyett alezredesként szolgált. És immár barátok sem voltak többé – Cseh szólt az őröknek, hogy dolgoztassák meg az egykori sportolót kicsit.

Ekkor történt az, ami nem csak a magyar sport, vagy történelem, de az emberiség történetében is szörnyű folt: „a keretlegények rákiáltottak: ‘Te, olimpiai érmes kardvívó… Lássuk, hogy tudsz fára mászni!’ Tél közepe volt, rettenetes hideg, de ráparancsoltak, hogy vetkőzzön le, és másszon fel az egyik fára. Azt parancsolták neki, hogy kukorékoljon, miközben vízzel locsolták. A metsző hidegben a víz ráfagyott a testére, ő pedig rövidesen meghalt.”
Szabó István, Oscar-díjas rendezőnk A napfény íze c. filméjében róla mintázta Sors (Sonnenschein) Ádám karakterét.
VIDEO:
Itthon sokan nem ismerjük a nevét, Amerikában viszont 1994 óta évente megrendezésre kerül a Petschauer Attila Emlékverseny (Attila Petschauer Sabre Open), amely az Egyesült Államok egyik legrangosabb kardversenyének számít.
Mindezt a szintén Davidovkában szolgáló, olimpiai aranyérmes birkózónk, Kárpáti Károly emlékezéséből tudjuk. Petschauer tragikus sorsa színes egyéniségének tudatában még tragikusabb.
28 évesen vonult vissza a profi sporttól és lett újságíró. Sporteseményekről és színdarabokról írt, tudósított és kritikái jelentek meg Az Estben. Az 1930-as évek irodalmi és közéletének kedvelt, népszerű és (el)ismert alakja volt. Lehet, hogy éppen ez nem tetszett Cseh Kálmánnak azon az 1943. januári napon Ukrajnában…