Mégis van élet a halál után?
Egy kanadai kórház intenzív osztályán végzett kutatás érdekes eredményeket mutatott.
Négy végstádiumban lévő betegnél lekapcsolták az életfenntartó berendezéseket. A betegeken a Nyugat-Ontariói Egyetem kutatói elektroenkefalográfiás (EEG) mérést végeztek, amellyel az idegsejtjeik elektromos aktivitását mérték a halál előtt és után is. Egyiküknél még hosszú percekkel azután is agyi aktivitást figyeltek meg, hogy klinikailag halottá nyilvánították.
A betegnél megállapították a halál beálltát, mivel többek között nem volt pulzusa, és a pupillája sem reagált. Azonban az ezt követő több mint 10 percben olyan agyhullámokat észleltek, amelyek az alvó emberre jellemzők.
A betegnél észlelt delta-hullám kisüléscsomag teljesen más jelenség, mint a már korábban megfigyelt, úgynevezett hirtelenhalál-hullámok, amelyeket patkányoknál figyeltek meg. Az állatoknál közvetlenül lefejezésük után mértek agyi aktivitást. Nagyjából 1 perccel azután megjelent egy hullámkiugrás, hogy lefejezték őket, majd utána simává vált az EEG-görbéjük.

Illusztráció: Pixabay
A most vizsgált 4 betegnél az agyi aktivitás elektroenkefalogramján kevés volt a hasonlóság a holttá nyilvánítás előtt és után is. Ebből arra következtettek, hogy a halál minden egyénnél egyedi élmény - írja az Origo.
További érdekesség, hogy a kutatók négyből csak egyetlen betegnél figyeltek meg agyi aktivitást a klinikai halál után, három betegnél már az EKG-n megjelenő egyenes vonal feltűnése előtt megszűnt az agyműködés.
A jelenséget a szakértők fenntartásokkal kezelik, hiszen ez az első ilyen megfigyelés. Mivel semmilyen biológiai magyarázatot nem találtak még arra, hogyan észlelhető agyi aktivitása testben, percekkel a szív megállása után, ezért azt mondják,
lehet, hogy az észlelés egyszerűen valami rögzítéskor bekövetkezett hiba.
Bár eddig semmi nem utal arra, hogy egy egyszerű hiba állna a dolog hátterében, az orvosi eszközök nem jeleztek semmilyen rendellenességet.
„Nagyon nehéz élettani alapot társítani ehhez az EEG-aktivitáshoz, mivel a keringés tartós megszűnése után fordult elő. Ezért lehetséges, hogy ezek a hullám-kisüléscsomagok emberi hiba következményei, noha semmilyen hibaforrást nem sikerült azonosítani" – idézi az Origo a kutatók beszámolóját a The Canadian Journal of Neurological Sciences folyóiratból.

Illusztráció: Pixabay
A korábban már említett, patkányoknál megfigyelt hullámkiugrás arra utal, hogy a szív és az agy halála nem esik egybe, de a jelenséget itt sem tudták megmagyarázni. Azt a kutatást a Radboud Egyetem kutató végezték. Szerintük ez az egyperces jel választja el az életet a haláltól, ez a végső határ.
A friss kutatásban azonban semmilyen kiugró adatot nem mértek a halál beállta után egy perccel.
Forrás: Origo