„Meghallgatott és elment Xboxozni” – létezik érzelemmentes szerelem?
* a közelség diszkomfortérzetet kelt,
* a személyközi kapcsolatok nem jelentenek prioritást az életükben,
* bizonytalan (elkerülő) kötődés jellemzi őket,
* nehezen helyezkednek bele a másik szemszögébe, általában hidegek és távolságtartóak.
Az érzelmi önismeret segít eligazodni emberi viszonyainkban és az „adni és kapni” dinamika egyensúlyában. Az érzelmi analfabétáknál ezek a képességek hiányoznak, amely sok félreértéshez vezethet a hétköznapokban.
Hogyan működnek egy szerelemben?
Zsófi így mesélte el párkapcsolatát:
„Az elején erőltettem romantikus sétákat a tengerparton, meglepetéspikniket szerveztem a csillagok alatt. Eredménytelenül. Nemrég volt egy vitánk. Természetesen ő nem akart beszélni róla, adtam neki egy napot, hogy emésztgesse. Aztán a nap végén azt mondta, hogy túl sok idő telt el, nem tudja mit mondjon. Ez a vita többször lezajlott köztünk, az érzésekről veszekedtünk. Választ akartam kapni, hogy szeret-e. Hiába. Úgy éreztem, távolodunk egymástól, egyszerűen nem veszi figyelembe az érzéseimet. Egyedül érzem magam a kapcsolatban. Miért reagál ilyen hidegen? Miért hagyja, hogy így szenvedjek? Ez nem az, amit szerelemnek hívnak. Meghallgatott és elment Xboxozni. Ez sokáig így ment. Ő kétségbeesetten meg akart engem érteni, elmondta, hogy szeret engem, soha nem megy sehova, legyen ez elég. Majd egy napon elmesélte, hogy az interneten talált egy tesztet az alexitímiáról. Kitöltötte. És nagyon magas értéket kapott. Onnantól kezdve mindketten máshogy állunk egymáshoz.”
A párkapcsolat optimális esetben a legtámogatóbb kapcsolat egy felnőtt életében. A szerelmi partner fontos forrása az érzelmi támogatásnak, különösen egy ilyen zavarnál, ahol a beteg személy máshonnan nehezen kap kitüntetett figyelmet.
Az alexitímiások sokszor kisebb érzelmi támogatást tapasztalnak szerelmi partnerüktől - összehasonlítva a nem alexitímiásokkal. Ez azonban lehet az érintettek észlelésének elfogultsága is. Hiszen nemcsak a saját érzelmi állapotaik felismerését és leírását tartják nehéznek, hanem a másik viselkedésének megfelelő értelmezésével is akadályokba ütközhetnek.
Az alexitímiásoknak nehézséget okoz a külső érzelmi ingerek – különösen egy-egy negatív arckifejezés (pl. düh, félelem, szomorúság) – felismerése. Azonban, ha elegendő idejük van feldolgozni az arckifejezéseket, hasonló eredményeket mutatnak a nem alexitímiásokéhoz. Ugyanakkor az a tény, hogy hosszabb idő kell nekik pl. a düh vagy a szomorúság felismerésére, okozhat konfliktusokat. Ezt jól láttuk a fenti esetben is.
Ha a partner éppen dühös, vagy szomorú, nem ismerik fel időben, hogy a másiknak támogatásra van szüksége. Ráadásul, mivel a saját érzéseiket nehezen értik meg, nehezükre esik a saját tapasztalataikat és ismeretüket felhasználni a partner érzelmi támogatására.
Egy ilyen személyiségvonással bíró személy partnerének is frusztráló a helyzet, a leírt esetből is nyilvánvaló, hogy sokszor talán nehezebb is, és csalódást okozhat, hogy az egészséges partner támogatását a másik oldal nem értékeli eléggé. Érezhetik úgyis, hogy ők mindent megtesznek, keményen dolgoznak a másik segítése érdekében, de a másik ebből mit sem vesz észre. Ennek eredményeképpen, az állandó erőfeszítésnek köszönhetően valóban előfordulhat, hogy csökken a támogatás részükről.
Milyen velük a szex?
Szerelmi és szexuális életüket is akadályozza a képzelőerő gyengesége. Az empátia és a képzelőerő feltétele a jól működő szexuális életnek. A szexualitásban az embernek általában képesnek kell lennie a nonverbális kommunikációra, és felismerni a partner utalásait, sejtetéseit.
Számukra a szex is sokszor mechanikus és kényelmetlen folyamat. Tanulhatnak szexuális technikákat, azokat ismételhetik gépiesen, de a spontaneitás hiányzik belőlük. Néhányan fizikailag is rosszul érzik magukat szex közben, nem élvezik, mert a szex érzelmeket ébreszt, és úgy érzik, túlterheltek, akár fizikailag is megbetegedhetnek.
Mások a szex rabjaivá válnak, megszokásból szeretik a fizikai élvezetet. De egyik esetben sem beszélhetünk érzelmekkel tarkított „szeretkezésről”.
Milyenek ők a mindennapokban?
* Kialakítanak egy válasz repertoárt, sokszor ismétlik ugyanazokat a válaszokat, utánzással sajátítják el az érzelmi normákat, viselkedéseket.
* Ha érzelmekről kell beszélni, hirtelen fáradtak lesznek, unalmasnak gondolják a témát.
* Munkahelyen sikeresek lehetnek, ahol a rend és kiszámíthatóság uralkodik.
* A velük való beszélgetés sokszor monoton.
Gyógyíthatók?
A terápia sokat javíthat egy érzelmi analfabéta állapotán.
A terapeuta segítségével a kliens fokozatosan felismeri és azonosítja érzelmeit, és ezzel a segítséggel egy dinamikusan működő kapcsolat kialakítására is képes lehet.
A gyermekkorba betekintő terápia segíthet feltárni a kliens elfojtott dühét, szomorúságát, amelyet kisgyermekként szerzett, és amely akár katartikus élményhez, radikális pozitív „érzelmi” változásokhoz is vezethet.
Az alexitímia görög eredetű szó, szó szerinti jelentése: a személynek nincsenek szavai az érzéseire.
