Már biztos, hogy a koronavírus károsíthatja az agyat és idegrendszert – egyelőre kérdés, mennyire
Komolyabban elkezdték vizsgálni a koronavírus hatásait agykutatók és neurológusok, hogy rájöjjenek, milyen mértékben károsítja az idegrendszert és az agyat a betegség - írja a 444 a The Washington Post cikkére hivatkozva.
A kutatások megkezdését többek között az is előmozdította, hogy az egyik leggyakoribb tünet, a szaglás és az ízérzékelés ideiglenes elvesztése neurológiai jelenségre is utalt.
„Százával érkeztek beadványok egyedi esetek leírásával” - mondta el a lapnak S. Andrew Josephson, az amerikai orvosi kamara neurológiai szakfolyóirata, a JAMA Neurology főszerkesztője.
Ezek azonban, mint meséli, sokszor nem voltak alkalmasak mélyebb elemzésekre. Egyrészt mert nem lehetett tudni, hogy az észlelt tünetek - hallászavarok, szédülés, zsibbadás, látástorzulás, szaglásvesztés, szellemi tompultság - mennyire köthetők össze a fertőzéssel. Másfelől arról sem volt információ, hogy a legtöbb betegnél hasonló tünetek jelentkeztek-e már a Covid előtt is.
Ráadásul a világ járványügyi hatóságai - így a magyar NNK és az amerikai CDC is - elővigyázatosságból inkább ellenjavallta a koronavírusos áldozatok boncolását.
2020 márciusában viszont a New York-i Columbia Egyetem neuropatológusai mégis felnyitották egy covidáldozat koponyáját, majd a következő hónapokban még több tucatnyi áldozat agyából vettek mintát, és a világ más országaiban is történtek hasonló esetek.
A gondolat, hogy a koronavírus az agyat is megfertőzheti, részben a fertőzés mechanizmusából is fakadt. A koronavírus tüskefehérjéje kulcsként illeszkedik a légutak sejtjeiben nagy számban előforduló ACE2 receptorokhoz, így a fertőzés leggyakoribb útja az orr nyálkahártyáján át vezetett. Ezt a nyálkahártyát a szaglószervünknél csak egy vékony, lyukacsos csont választja el az agyunktól. A vírus ezen a területen telepedett meg leginkább, így adta magát a következtetés, hogy itt, az idegeken és a lyukacsos csonton át juthat be a vírus magába az agyba.
A Columbia Egyetem kutatócsapatának egyik tagját, James E. Goldmant nem igazán győzték meg a laborkísérletek. Megérzése igaznak bizonyult, egy valódi covidáldozat agyából vett mintában nem találták nyomát a koronavírusnak. Ahogy aztán a további vizsgálatok során sem.
A koronavírus tehát nem telepszik meg az agyban, de más probléma akad. A felboncolt covidáldozatok agyában egyrészt agyi infarktusokra utaló sérüléseket találtak a szürkeállományban, ami arra utal, hogy a betegek agyában apró vérrögök keletkeztek, megbénítva ezzel egyes agyterületek vérellátását, az agyállomány halálát okozva. Ezek némelyike csak mikroszkóppal látható sérüléseket okozott.
A másik komoly problémát a kisagyban, agytörzsben, egyéb agyállományokban figyelték meg, amikben felhalmozódtak a microgliasejtek. Ezek a sejtek normál esetben az agyban és a gerincvelőben inaktívak, ám a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedése esetén falósejtekké alakulnak át, felfalják a sérült vagy halott neuronokat. Ez a jelenség főleg agyvelőgyulladáskor megfigyelhető.
A tudósok most arra koncentrálnak, hogy a covidot túlélt, de más betegségben később elhunytak agyát meg tudják vizsgálni, mert így kiderülhetne, hogy az enyhébb lefolyású betegség milyen károsodást okozhat. Ezek a vizsgálatok azonban még évekig elhúzódhatnak, mire egyáltalán elegendő mennyiségű adatot lehet majd elemezni.
S. Andrew Josephson szerint