HÍREK
A Rovatból

Már a magyarok harmada bízik az idei nyaralásban, a legtöbben a Balaton környékére mennének

A többség apartmanban szeretne megszállni a nyári pihenés alatt, nem hotelben. Külföldi üdülést csak tízből két fő tervez egy friss felmérés szerint.


Az elmúlt hetek korlátozások enyhítéséről és az oltási számok markáns növekedéséről szóló híreinek hatására a lakosság harmada újra bízik abban, hogy el tud menni nyaralni - derül ki a Szállás.hu és az Ipsos legfrissebb reprezentatív felméréséből.

Az MTI-nek küldött közlemény szerint míg tavaly a lakosság közel fele jutott el nyaralni a pandémia két hulláma között, az idei nyár már most kedvezőbbnek tűnik a hazai turisztikai szereplők számára. A Szállás.hu idén februártól kéthetente végez reprezentatív kutatást az Ipsos-szal a lakosság körében az aktuális trendek nyomon követéséhez.

A lazító bejelentések hatása egyértelműen látszik a foglalási számokban is, napról-napra gyarapodnak a nyári előfoglalások

- mondta Trepess Beatrix, a Szállás.hu közösségi média és pr menedzsere a közleményben. A tavaly ilyenkori foglalásoknak a többszöröse érkezik jelenleg a nyárra.

Az átlagos foglalási ár éjszakánként és személyenként 9070 forint, az átlagos foglalási érték 118 700 forint. Bár a kutatásban résztvevők többsége maximum 100 ezer forint körüli szállásköltséggel tervez, a teljes nyaralásra többet költenének, maximum 300 ezer forinttal kalkulálnak - ismertette. Az átlagos foglalás 4 éjszakára szól idén, míg tavaly 2-3 éj volt, a Szállás.hu foglalási adatai alapján az átlagos vendéglétszám foglalásonként 3-4 fő.

A kutatás szerint 10-ből 8 nyaralást tervező nem hotelben tölti majd nyaralását: az idei nyári foglalások 33 százaléka apartmanba szól, míg hotelbe 25 százalék. Az eddig lezárt öt kutatás alapján kizárólag belföldi nyaralást a lakosság kétharmada, külföldit tízből 2 fő tervez idén nyárra.

A bel- és külföldre is utazók aránya visszatért a március eleji és azelőtti szintre (11-12 százalék). Április elején a nyaralást nem tervezők aránya stagnálást mutat, a lakosság egyharmada továbbra sem tud vagy nem mer tervezni.

Az Ipsos felmérése szerint a legkedveltebb belföldi úti cél a Balaton és környéke, ahová a nyaralók több mint fele utazna idén. Ezen belül kifejezetten Siófokra 10-12 százalékuk menne üdülni. Megnőtt Hévíz népszerűsége (7 százalék) április elejére, emellett pedig továbbra is vonzó Eger, Hajdúszoboszló és Lillafüred-Szilvásvárad is.

A Szállás.hu előfoglalási adatai alapján Balaton továbbra is népszerű, a foglalások 35 százaléka ide szól június-július-augusztus időszakra. A nyári top10 belföldi úti cél között az első helyezett és további 3-4 település is a Balaton térségében van. A legkeresettebb Siófok, a foglalások ötödével. Az élmezőnyben van Balatonfüred, Hajdúszoboszló, Hévíz, Eger, Gyula, Zalakaros, Pécs, Balatonlelle és Szeged is. Régiós bontásban kedvelt Észak-Magyarország is, a foglalások 16,3 százalékával, a Nyugat-Dunántúlra eddig minden tizedik foglalás szól, a Dél-Alföldre pedig az összes leadott foglalás 9,4 százaléka.

A kutatás a magyar 18-59 éves internetező lakosságra nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentatív.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a Várkert Bazárban tálalt ki: 14 956 milliárd forintot vettek el a cégektől
Orbán Viktor a 27. évértékelőjén számszerűsítette a bankokra, energiavállalatokra és láncokra kivetett különadókat. Szerinte a Tisza Párt győzelmével ezek a cégek a családokon hajtanák be a pénzt, azt nem tette hozzá, hogy eddig is bőven áthárították a lakosságra a veszteséget.


„Olyan tényeket fogok most bemutatni, amilyeneket nem szoktam” – ezzel a mondattal harangozott be rendkívüli bejelentést Orbán Viktor, aki szombat délelőtt tartja huszonhetedik évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A miniszterelnök fényt derített arra is, miből fut a magyar kormánynak mindenfélére.

„2010 és 2025 között három gazdasági területről, a bankoktól, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól különböző módszerekkel elvettünk 14 956 milliárd forintot”

– közölte Orbán, aki azt is elárulta, hogy 2026-ban további 1927 milliárd forintot terveznek elvenni ezektől a szektoroktól – írta a Telex.

A kormányfő szerint a bankok és a többi nagyvállalat azért támadja őt, mert ezeket a terheket viselik. Úgy látja, „a nemzeti bankok is jól járnak a háborúból, nemcsak a Shell”. Ezt a következtetését arra alapozta, hogy Kármán András, a második Orbán-kormány volt államtitkára, aki korábban az Ersténél is dolgozott, a Tisza Párthoz csatlakozott. Orbán szerint az Erste ezzel a Shellhez hasonlóan „delegált embert”, mert azt akarják, hogy az Európai Unió hiteleket vegyen fel. A miniszterelnök végül arra is kitért, hogy ha a Tisza Párt nyer, akkor ezek a nagyvállalatok „ki fogják zsebelni a magyar családokat”.

A kormány 2010-ben vezette be az első válságadókat a banki, energetikai, távközlési és kiskereskedelmi szektorra, majd 2022-től extraprofitadók címszó alatt vetett ki újabb terheket több ágazatra is. A kormányzati kommunikáció szerint ezekből a bevételekből finanszírozzák többek között a rezsivédelmet, a honvédelmi kiadásokat és egyes családtámogatási formákat. Az érintett iparági szereplők évek óta a kiszámíthatatlanságra és a beruházásokat visszafogó hatásokra panaszkodnak. A Tisza Párt gazdaságpolitikusa, Kármán András korábban arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén fokozatosan csökkentenék az ágazati különadókat, miközben felülvizsgálnák és visszavágnák a nagy, főként autó- és akkumulátoripari multinacionális cégeknek nyújtott egyedi adókedvezményeket. Céljuk a kiszámíthatóbb üzleti környezet megteremtése és az uniós források felszabadítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter visszaszólt Orbánnak: Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra
A miniszterelnök szerint a háborúból a Shell és az Erste profitál a leginkább. Őket nevezte „a halál vámszedőinek.”


Szombaton tartotta évértékelőjét Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A kormányfő feltűnően sokat foglalkozott a TISZA Párttal, és a háború kapcsán tett megjegyzéseket.

A miniszterelnök szerint a háborúból a Shell és az Erste profitál a leginkább. „Ők azok, akik keresnek a vérontáson, akik érdekeltek a harcok folytatásában, ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – fogalmazott

Magyar Péter röviden reagált a Facebook-oldalán Orbán mondataira:

"Reakció Orbán Viktor utolsó, miniszterelnökként tartott évértékelőjére:

Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.

Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.

Aki a múlt helyett a jövőre kíváncsi, az kövesse holnap a TISZA évértékelőjét és 14 órakor kapcsoljon a YT csatornámra vagy a FB oldalamra.

57 nap múlva a magyarok elzavarják azokat, akik hazaárulónak tartanak mindenkit, aki nem a hatalomban maradásukat akarja, és elkezdjük egy új, békés, emberséges és működő Magyarország felépítését.

A TISZA-kormány minden magyarért fog dolgozni."

Holnap a TISZA elnöke tart majd évértékelőt délután, vélhetően ott bővebben kitér majd a miniszterelnök megjegyzéseire.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt az Erste Bank, miután Orbán Viktor a halál vámszedőinek nevezte a céget
Orbán Viktor évértékelő beszédében háborús szövetségnek nevezte a Shellt és az Erste Bankot és Brüsszelt. A bank közleményben utasította vissza a vádakat, és elhatárolódott a politikai kampányoktól.


A halál vámszedőinek és a háború kutyáinak nevezte Orbán Viktor miniszterelnök a Shellt és az Erste Bankot február 14-i évértékelő beszédében. A kormányfő szerint a két cég és „Brüsszel” háborús szövetséget alkot, és a vérontáson nyerészkednek. Az Erste Bankról azt állította, nem érdekli őket, hogy évente meghal és megrokkan 400 ezer ember, „csak pörögjön a kassza, jöjjön a lóvé”.

Az Erste Bank Hungary Zrt. közleményben reagált a Telexnek miniszterelnök szavaira, amelyben leszögezték:

„Az Erste Bank Hungary Zrt. alapelvei szerint ellenez minden háborút és erőszakot.”

Hozzátették, hogy a bank

„semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban, a bank a rá vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartja.”

A miniszterelnök szavai különösen annak fényében érdekesek, hogy a kormány tavaly szeptemberben még hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel. Akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megbízható partnerként hivatkozott a cégre.

A mostani éles bírálat politikai hátteréhez tartozik, hogy Orbán Viktor a beszédében a Tisza Párthoz kötötte a két vállalatot. A párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke, míg költségvetési és adópolitikai szakértőjük Kármán András, aki korábban szintén vezető pozíciót töltött be az Ersténél. Magyar Péter egyébként úgy reagált, hogy "Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb uniós kormányfővel tárgyalt Magyar Péter, szerinte Orbán Viktor 8 éve nem találkozott a szomszédos állam vezetőjével
A Tisza Párt elnöke a müncheni biztonságpolitikai konferencián egyeztetett a horvát kormányfővel, miután pénteken Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel beszéltek. Horvátország miniszterelnökét meghívta az 1956-os forradalom 70. évfordulójára, Budapestre.


Magyar Péter a müncheni biztonságpolitikai konferencián építi diplomáciai kapcsolatait: a Tisza Párt elnöke Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel és a horvát kormány több tagjával is tárgyalt – írta a 24.hu.

A politikus Facebook-posztja szerint áttekintették a magyar–horvát kapcsolatokat, és szó esett a közelgő magyar választásokról is. „Beszéltünk a globális biztonsági kihívásokról, valamint arról, hogyan tudnak országaink hozzájárulni ahhoz, hogy mielőbb megszülessen a nemzetközi közösség által garantált, tartós béke Ukrajna és Oroszország között” – idézte a portál Magyar Pétert.

A politikus felidézte, hogy nyolc éve nem került sor kétoldalú horvát-magyar miniszterelnöki tárgyalásra, majd hozzátette: „Ezt a magyarországi kormányváltás után pótolni fogjuk. Célunk, hogy az elmúlt években sokasodó vitás kérdéseket mielőbb rendezzük.” A megbeszélés végén meghívta Andrej Plenkovićot az 1956-os forradalom 70. évfordulójára Budapestre.

Andrej Plenković egyébként a Magyar által közzétett videó tanúsága szerint barátságosan fogadta a Tisza Párt vezetőjét, és finoman, de jelezte, hogy biztos abban, hogy Magyar Péter lesz Magyarország következő miniszterelnöke.

A horvát miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyar jövőre már nagyobb delegációval érkezik, amire a Tisza Párt elnöke megjegyezte, hogy még azért 57 nap hátra van a választásokig.

A horvát kormányfővel folytatott egyeztetés előtt Magyar már találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is, akinek Orbán Anitát a leendő Tisza-kormány külügyminisztereként mutatta be. Ezen a megbeszélésen elsősorban gazdasági, energetikai, védelmi, közlekedési, oktatási és kulturális együttműködésekről volt szó. „A tárgyalásunk célja, hogy a magyarországi kormányváltás után a lehető legrövidebb időn belül sikerüljön helyreállítani a lengyel-magyar kapcsolatokat a két nép ezeréves barátságának szellemében. Kiemelt feladatunk lesz a jövőben a lengyel miniszterelnökkel a Visegrádi Négyek megerősítése, és egy erős Közép-Európa kialakítása” – fogalmazott a találkozó után.

Magyar Péter a müncheni rendezvényt Orbán Anitával, a párt külügyi szakértőjével járja, és terveik szerint több más uniós vezetővel, köztük Friedrich Merz német és az osztrák kancellárral is tárgyalnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk