Orbán Viktor a Várkert Bazárban tálalt ki: 14 956 milliárd forintot vettek el a cégektől

Bár a legtöbben már a 2026-os választásokkal vannak elfoglalva, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében a tavalyi évvel való elszámolást tette meg az elsődleges feladatnak. „Mindenkit az izgat, mi lesz itt 2026-ban, engem is. De először el kell számolni a 2025-ös évvel” – jelentette ki a kormányfő, majd felvázolta, hogyan látja Magyarország és Európa helyzetét a világban.

Ez a helyzet szerinte leckeként szolgál azoknak, akik nem hisznek a szuverén külpolitikában. Ezzel kapcsolatban a Tisza Pártot is megemlítette, amely szerinte már bejelentette, hogy bekapcsolódna a közös európai külpolitikába. Orbán Viktor ezzel szemben úgy fogalmazott: nem engedik meg, hogy elvegyék Magyarország vétójogát.

Az Európai Unióban évek óta vita zajlik a külpolitikai döntéshozatalról, ahol több tagállam a nemzeti vétójogok hatásának csökkentését és a minősített többségi szavazás bevezetését szorgalmazza. Elemzések szerint Magyarország az elmúlt években kiemelkedően sokszor élt a vétó lehetőségével. Az amerikai Ukrajna-politika 2025-ben összetettebben alakult: Donald Trump elnök átmenetileg felfüggesztett egyes katonai szállításokat és tűzszünetre ösztönözte Kijevet, de az USA nem vonta ki magát teljesen a folyamatokból. A Tisza Párt programja a külpolitikát illetően „konstruktívan kritikus”, de egyértelműen EU-integrációpárti álláspontot képvisel.

A miniszterelnök tágabb történelmi keretbe is helyezte a helyzetet, amikor arról beszélt, hogy ez az évszázad „Európa megaláztatásának évszázada lesz”. Úgy véli, a gőzgépek feltalálása óta először fordul elő, hogy Európa nem részese a világ átalakulásának, de hozzátette, Magyarországnak van esélye jól kijönni ebből a helyzetből.

Szombaton tartotta évértékelőjét Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A kormányfő feltűnően sokat foglalkozott a TISZA Párttal, és a háború kapcsán tett megjegyzéseket.

A miniszterelnök szerint a háborúból a Shell és az Erste profitál a leginkább. „Ők azok, akik keresnek a vérontáson, akik érdekeltek a harcok folytatásában, ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – fogalmazott

Magyar Péter röviden reagált a Facebook-oldalán Orbán mondataira:

"Reakció Orbán Viktor utolsó, miniszterelnökként tartott évértékelőjére:

Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.

Aki a múlt helyett a jövőre kíváncsi, az kövesse holnap a TISZA évértékelőjét és 14 órakor kapcsoljon a YT csatornámra vagy a FB oldalamra.

57 nap múlva a magyarok elzavarják azokat, akik hazaárulónak tartanak mindenkit, aki nem a hatalomban maradásukat akarja, és elkezdjük egy új, békés, emberséges és működő Magyarország felépítését.

A TISZA-kormány minden magyarért fog dolgozni."

Holnap a TISZA elnöke tart majd évértékelőt délután, vélhetően ott bővebben kitér majd a miniszterelnök megjegyzéseire.

Április után „el fogják takarítani” a „szuverenitást fenyegető” médiumokat és civilszervezeteket – ígérte meg Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-én, szombaton tartott évértékelőjében. A kormányfő szerint ugyanis a kiszorításukkal eddig „csak félmunkát végeztünk”.

Beszédét a rezsiárakkal és a „Kinek mit intézett a kormánya” kérdéssel indította, majd felidézte tavalyi ígéretét, miszerint „zúzós rock and roll jön a magyar belpolitikában”. Ehhez képest értékelte úgy, hogy a szuverenitást korlátozó erőkkel szemben eddig csak félmunkát végeztek.

A bejelentés közvetlen előzménye a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása, amelynek feladata a külföldről finanszírozott, a magyar szuverenitást sértőnek ítélt tevékenységek vizsgálata. A törvényt belföldön és külföldön is számos kritika érte, amiért az alkalmas lehet a kormánykritikus hangok elhallgattatására. Míg a kormányoldal a bejelentést a szuverenitásvédelem és a külföldi befolyás visszaszorításának részeként kommunikálja, addig kritikusai és jogvédő szervezetek szerint az ilyen lépések a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége és a civil társadalom mozgásterének további szűkítését jelenthetik, és sérthetik az európai uniós jogállamisági normákat.

A miniszterelnöki beszéd várhatóan újraéleszti a jogállamisági vitákat Magyarország és az európai uniós intézmények között. A következő hetekben derülhet ki, ha kiderül, hogy a kormány milyen konkrét jogi és intézményi lépéseket tervez „április után”, és pontosan melyik amerikai kongresszusi jelentésre hivatkozott Orbán Viktor.

Magyar Péter a müncheni biztonságpolitikai konferencián építi diplomáciai kapcsolatait: a Tisza Párt elnöke Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel és a horvát kormány több tagjával is tárgyalt – írta a 24.hu.

A politikus Facebook-posztja szerint áttekintették a magyar–horvát kapcsolatokat, és szó esett a közelgő magyar választásokról is. „Beszéltünk a globális biztonsági kihívásokról, valamint arról, hogyan tudnak országaink hozzájárulni ahhoz, hogy mielőbb megszülessen a nemzetközi közösség által garantált, tartós béke Ukrajna és Oroszország között” – idézte a portál Magyar Pétert.

Andrej Plenković egyébként a Magyar által közzétett videó tanúsága szerint barátságosan fogadta a Tisza Párt vezetőjét, és finoman, de jelezte, hogy biztos abban, hogy Magyar Péter lesz Magyarország következő miniszterelnöke.

A horvát kormányfővel folytatott egyeztetés előtt Magyar már találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is, akinek Orbán Anitát a leendő Tisza-kormány külügyminisztereként mutatta be. Ezen a megbeszélésen elsősorban gazdasági, energetikai, védelmi, közlekedési, oktatási és kulturális együttműködésekről volt szó. „A tárgyalásunk célja, hogy a magyarországi kormányváltás után a lehető legrövidebb időn belül sikerüljön helyreállítani a lengyel-magyar kapcsolatokat a két nép ezeréves barátságának szellemében. Kiemelt feladatunk lesz a jövőben a lengyel miniszterelnökkel a Visegrádi Négyek megerősítése, és egy erős Közép-Európa kialakítása” – fogalmazott a találkozó után.

Magyar Péter a müncheni rendezvényt Orbán Anitával, a párt külügyi szakértőjével járja, és terveik szerint több más uniós vezetővel, köztük Friedrich Merz német és az osztrák kancellárral is tárgyalnak.