ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Léteznek még egyáltalán kulcsos gyerekek Magyarországon?

Míg korábban pozitív, ma már inkább negatív kicsengése van ennek a kifejezésnek.


Voltam én is kulcsos gyerek, mivel a szüleim és a nagyszüleim is dolgoztak, így nem mindig volt, aki vigyázzon ránk. Kaptunk lakáskulcsot, sokszor a húgommal együtt sétáltunk haza - az egyébként közelben lévő - iskolából. Lakótelepen laktunk, és ha akartunk, lementünk a ház elé játszani a szomszéd gyerekekkel.

Egyáltalán nem éltük meg tragédiának ezt a helyzetet, szó sem volt magányról, hanem inkább arról, hogy fokozatosan lettünk önállóságra szoktatva.

A páromnak is hasonlóak a gyermekkori emlékei, így ha meghalljuk az a kifejezést, hogy kulcsos gyerek, mindkettőnknek először a játszótér jut az eszébe. Nyáron reggeltől estig ott voltunk a többi gyerekkel, csak enni mentünk haza.

És szinte mindenkinek a nyakában lógott a lakáskulcs,

a párom szerint ez menőnek számított akkoriban - nekem természetesnek tűnt, ezen az aspektusán nem is gondolkodtam.

Rendszerint a gyerekek közül a nagyobbik, illetve a legidősebb gyerek kapta meg a lakáskulcsot, az vigyázott rá. Esetemben ez többszöri zárcserével járt, mivel szórakozott gyerekként évente egyszer elhagytam valahol a kulcscsomót. Persze egy idő után megtanultam vigyázni rá.

lakotelep_1981_446985

A kulcsos gyerek kifejezés az 1970-es, 1980-as években terjedt el. Azokat a gyerekeket nevezték így, akikre suli után nem vigyázott a nagyi/nagynéni/szomszédasszony, jellemzően nem voltak napközisek, hanem kaptak saját kulcsot a lakáshoz, így szabadon mozoghattak a környéken.

A kulcsos gyerekek általában a suli után a többiekkel "bandáztak" a játszótéren, elmentek egymáshoz játszani, és akit erre szoktattak, az nekilátott egyedül a házi feladatoknak.

Sokan nosztalgiával és pozitívan emlékeznek vissza erre az időre, mint a végtelen gyermeki szabadság aranykorára.

Ebben van valami, hiszen a szülőknek nem kellett nap mint nap attól rettegniük, hogy valami komolyabb baj történik a gyermekükkel, hogy elrabolják vagy kirabolják. Mivel korántsem volt ekkora forgalom, mint most, nem járt ennyi autó az utcákon, és azokra sem volt jellemző, hogy szélvészként száguldoztak volna, így a balesetektől sem kellett annyira tartani, mint most.

Ma azonban a kulcsos gyerek kifejezést egyre többen használják pejoratív értelemben.

67180

Több szülő is arról számolt be nekem, hogy most a kulcsos gyerekeket és a szüleiket inkább sajnálják, és aggódnak a délutánonként szülői felügyelet nélkül mászkáló gyerekekért. Ennek az egyik oka az, hogy jóval rosszabbnak ítélik meg a közbiztonságot, mint amilyen 30-40 évvel ezelőtt volt.

Van, aki elfelejti, hogy az a régi legendás közbiztonság részben abból fakadhatott, hogy szocialista államban éltünk, erősebb volt a hatósági kontroll, sokféle indulat mesterségesen lett lenyomva abban az időben, és létezett egyfajta öncenzúra is a viselkedésben.

És azt se felejtsük el, hogy sok helyen a szomszédok, ismerősök jobban figyeltek mások gyermekeire is. És lehet, hogy rosszul emlékszem, de nekem úgy rémlik, hogy a szülők sem vették rossz néven, ha idegnek/szomszédok rászóltak a gyermekeikre akkor, amikor éppen valami nyilvánvaló marhaságra készültek.

A tanárok azt javasolják, ne 6-7 évben kezdjük el a teljes önállóságra szoktatást, mert a kicsikben fokozatosan alakul ki a felelősségérzet, és a nagy szabadságot sem úgy élik meg, mint a tinédzserek.

Szerintük ráér felső tagozatos kortól egyre nagyobb szabadságot adni a gyereknek, de akkor is csak lépésenként. Aki teheti, írassa be iskolai napközis táborba a kicsiket, ha nem tudja megoldani a családon belül a felügyeletet.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy bár ez a bevált szokás, ne az idősebbik/legidősebb gyerek legyen a szülőpótlék a gyerekek számára, ne neki kelljen mindig, minden helyzetben ügyelni arra, hogy mit csinál a kicsi, mert nem szabad ekkora felelősséget, ekkora terhet a nagyobb gyerek vállára tenni.

lakotelep1973_1

Igen, léteznek ma is kulcsos gyerekek, bár klasszikus értelemben inkább kisebb városokban, ahol sokan kerékpároznak, és a gyerekek is gyalog vagy bicajjal járnak-kelnek, de többnyire szülők nélkül. Van, aki kizárólag falun, kistelepülésen tudja elképzelni, hogy biztonságban legyenek a kulcsos gyerekek. Azzal a kitétellel, hogy akkor is meg kell tanítani a kicsiknek, hogyan közlekedjenek, mire ügyeljenek, mit tegyenek, ha bajba kerülnek, kitől és hogyan kérjenek segítséget.

"
Én még falun sem engedem el az unokaöcsém kezét, ha elmegyek vele valahova, akárhogy tiltakozik

- mesélte az egyik huszonéves férfi ismerősöm. Ő a kivétel, aki úgy gondolja, ma sehol sincsenek biztonságban a gyerekek, ergo nem is mászkálhatnak egyedül.

A budapesti szülők nagy része autóval viszi iskolába a gyerekeket, autóval megy értük, vagy a nagyszülők kísérgetik a gyerekeket. Sőt, egyre gyakoribb, hogy azok, akik megtehetik, bébiszitter fogadnak, kifejezetten azzal a céllal, hogy a gyerek ne "csellengjen" egyedül.

A biztonságérzetüket persze az sem javítja, hogy folyton azok a videók jönnek szembe velük a közösségi oldalakon, amelyekben azt mutatják be, hogy milyen könnyen, milyen trükkökkel és milyen rövid idő alatt csalhatják el a gyerekeket a játszótérről, akár úgy is, hogy az idősebb testvérük, vagy a szüleik a közelben vannak.

31913
Egy megyeszékhelyen élő édesanya beszámolója és véleménye

"Ismerek egy harmadikos és egy óvodás gyerekeket, akik kulcsos gyerekek. A nagy kíséri át a kicsit a lakótelepi oviból a lakásukig. Ez szükséges rossz. Egyszer a gyerekek kiszúrták az iskola közelében, hogy a közelben egy autóban ül egy férfi, mezítelenül, és magát tapogatta. Részletes személyleírás és az autó leírása ellenére sem tudták még kézre keríteni ezt az embert.

Mi főút mellett lakunk, biztos, hogy 10-12 éves koráig kísérgetni fogom a gyermekeimet. Száguldoznak az autósok lakott területen belül 70-80 kilométer/órás sebességgel. Nagyot változott a világ.

Az én időmben sokkal kevesebb autó zakatolt, kevesebb lélekszámú településen többnyire ismerték egymást az emberek, és még figyeltek egymásra. Képesek voltak elnézni néhány, nem kirívó, de tőlük eltérő másságot. Elfogadták. Ma pedig már minden rossz, hibás, sokan rögtön rásütik a bélyeget a másikra, hogy "nem normális". Mindenki be is zárkózik emiatt, a saját kis világába, nem érdekli a másik, mert nem fér bele a világképébe.

Féltem a gyerekeimet azoktól is, akik egy mobiltelefonért vagy kétezer forintért képesek ütni, késelni.

Realitásokkal kezelem az önállóság témáját, nem parázom túl, de a kulcsos gyerek korszaknak nagyvárosokban vége."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„Ezt a felvételt soha nem lett volna szabad látnotok” – most bárki megnézheti az amerikai hadsereg videóját a rejtélyes égi háromszögről
Egyenesen egy hírszerzési archívumból szivárgott ki a videó, ami hatalmas nyomást helyez az amerikai kormányra. Az oknyomozó szerint a felvételt szándékosan el akarták titkolni, de vajon miért?


Döbbenetes felvétel került elő az amerikai hadsereg archívumából: három azonosítatlan, izzó gömb repül tökéletes háromszög alakzatban a Perzsa-öböl felett. Bár a videót csak most hozták nyilvánosságra, az eredetileg még 2012. augusztus 23-án, helyi idő szerint nem sokkal hat óra után készült.

A nagyjából egyperces, infravörös felvételt az amerikai légierő egyik MQ-9 Reaper drónja rögzítette.

A bizarr esetről először a UNILAD számolt be. A videót januárban a WEAPONIZED podcast két házigazdája, Jeremy Corbell és George Knapp oknyomozók tették közzé, akik szerint az anyag egyenesen egy hírszerzési archívumból származik. Az amerikai katonai szervek a jelenséget hivatalosan UAP-ként, azaz azonosítatlan anomális jelenségként minősítették. Corbell szerint a felvételen látható, ahogy az egyik fény egy pillanatra lemarad a formációtól, majd visszatér a helyére.

„Ezek a tárgyak tudatában vannak egymásnak, intelligensek, és tartják az egyenlő távolságot repülés közben. De hirtelen azt látjuk, hogy az egyik tesz egy játékos kis mozdulatot, mintha lemaradna az alakzatban, majd újra előre jön”

– magyarázta Corbell.

Társa, George Knapp a felvétel katonai eredetét hangsúlyozta, ami szerinte hitelesebbé teszi azt. Ugyanakkor egyértelműsítette, hogy bár a látvány egyetlen, háromszög alakú járműre emlékeztet, valójában három különálló objektumról van szó. „Ez egy katonai szenzor által rögzített kép, ami egy háromszög alakú UFO-nak tűnik. De ha megnézzük, egyértelműen látszik, hogy nem az” – mondta Knapp.

A videót az amerikai Védelmi Minisztérium adta ki, amelyet egy 2025-ös elnöki rendelet óta másodlagos névként ismét a „Hadügyminisztériumnak” (Department of War) lehet nevezni, bár a tárca hivatalos neve nem változott. Corbell szerint a felvétel kiszivárgása komoly jelentőséggel bír.

„A kormányotok UAP-ként jelölte meg ezt, és ezt a felvételt soha nem lett volna szabad látnotok” – állította az oknyomozó.

Az eset nem egyedi. Az utóbbi időben több hasonló, Közel-Keleten rögzített katonai videó is napvilágot látott, köztük a 2016-os „moszuli gömb” néven elhíresült fotó és egy 2021-es szíriai drónfelvétel. A téma politikai súlyát jelzi, hogy a kongresszusban is téma volt egy 2024-es jemeni incidens, ahol a hírek szerint egy amerikai Hellfire rakétával próbáltak eltalálni egy hasonló azonosítatlan objektumot. Míg a nyilvánosságra kerülő anyagok fokozzák a kormányzati átláthatóság iránti nyomást, a szkeptikusok szerint a jelenségekre lehetnek földi magyarázatok is, például optikai csalódások, szenzorhibák vagy más, hagyományos repülőeszközök.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legkegyetlenebb pillanat: kiderült, mit hallanak a betegek, miután leállt a szívük
Egy kutatás a klinikai halál legfélelmetesebb titkát tárta fel újraélesztett betegek beszámolói alapján.


Mi történik, ha a szívünk megáll, de az agyunk még működik? A legrosszabb rémálom válhat valóra: egy új kutatás szerint a betegek hallhatják, amikor az orvosok kimondják a halál beálltát, miközben már nem tudnak jelezni a külvilágnak. Dr. Sam Parnia, a New York-i NYU Langone Medical Center kutatóorvosa és csapata a Resuscitation című tudományos folyóiratban tette közzé azokat a meghökkentő eredményeket, amelyekről a New York Post is beszámolt februárban.

A kutatók 25, többségében amerikai és brit kórházban vizsgáltak 53 szívleállás-túlélőt. A túlélők közel 40 százaléka számolt be arról, hogy a klinikai halál állapota alatt tudatos gondolatai vagy emlékei voltak.

Az orvosok elektroencefalográffal mérték az agyi aktivitást, és a gondolkodással összefüggő gamma, delta, théta, alfa és béta agyhullámokat észleltek még 35-60 perccel a szív leállása után is.

„Ők [a túlélők] úgy érezték, hogy teljesen tudatuknál vannak” – mondta Dr. Parnia. „Nemcsak a tiszta tudatosság jeleit tudtuk kimutatni, hanem azt is, hogy ezek az élmények egyediek és univerzálisak. Különböznek az álmoktól, illúzióktól és téveszméktől.”

A jelenség magyarázata az agy úgynevezett diszinhibíciója lehet. Amikor a szívleállás miatt megszűnik a vérellátás, az agyban lévő természetes gátlórendszerek kikapcsolnak. Ez egyfajta szuperfókuszált állapotot hozhat létre, ami megmagyarázhatja a részletes emlékeket és az „élet filmjének lepörgését” is. „Ahogy az agy a vérellátás hiánya miatt leáll, a normál fékrendszerek kioldanak, ezt nevezzük diszinhibíciónak.

Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy hozzáférjenek a teljes tudatukhoz: minden gondolatukhoz, emlékükhöz, érzelmi állapotukhoz, mindenhez, amit valaha tettek, és amit az erkölcs és etika szemszögéből élnek újra.”

Ezek az eredmények alapjaiban változtathatják meg az újraélesztési protokollokat. Ha a tudatosság részben megmaradhat, egyáltalán nem mindegy, mi hangzik el a beteg mellett a beavatkozások során. „Bár az orvosok régóta úgy gondolták, hogy az agy körülbelül 10 perc után maradandó károsodást szenved, miután a szív leállítja az oxigénellátását, a munkánk azt találta, hogy

az agy az elektromos helyreállás jeleit mutathatja a folyamatos újraélesztés alatt is”

– tette hozzá Dr. Parnia.

A tudományos közösség ugyanakkor óvatosságra int. A kutatásban vizsgált túlélők alcsoportja kicsi volt, és a rögzített agyi aktivitás és a későbbi élménybeszámolók közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem sikerült egyértelműen bizonyítani. A vita mindenesetre rávilágít, hogy a halál nem egyetlen pillanat, hanem egy folyamat.

A szívleállás utáni agyi aktivitás léte komoly etikai kérdéseket is felvet, például a szervdonáció időzítésével kapcsolatban.

A kutatók szerint a következő lépés nagyobb mintákon végzett, folyamatos agyi monitorozás lehet, hogy pontosabb képet kapjanak a haldoklás folyamatáról. Az eredmények addig is arra figyelmeztetnek: sosem tudhatjuk, ki hallja, ami egy kórházi ágy mellett elhangzik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Magyarok kedvenc webshopjaira csap le az EU: hamarosan nem éri meg a Temuról és a Sheinről rendelni?
Brüsszel megelégelte az olcsó kínai dömpinget, és keményen odacsap. Hamarosan komoly vámok drágíthatják a filléres göncöket, vége lehet a bulinak.


A ruházati termékeknél globális tendencia, hogy miközben egyre többet vásárolunk belőlük, azok egyre kevesebbe kerülnek – mondta a Pénzcentrumnak adott interjúban Dobos Emese, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont gazdaságkutatója.

Szerinte ez a jelenség leginkább az úgynevezett ultrafast fashion márkáknál, mint a Temu vagy a Shein, figyelhető meg.

A kutató szerint a magyar vásárlók európai összehasonlításban is kiemelkedően nyitottak az ilyen termékekre, ami alátámasztja azt a régóta ismert trendet, hogy a magyarok egyszerre árérzékenyek és divatérzékenyek. A háztartások költéseinek itthon nagyjából 3,5 százalékát teszi ki a ruha és a cipő, ami globálisan is növekvő arányt mutat.

Az ultrafast fashion fogalma elsősorban a kínai szereplőkre vonatkozik, amelyek üzleti modelljének lényege, hogy naponta több ezer új terméket tesznek elérhetővé, szemben a klasszikus fast fashion márkák heti frissítésével.

Dobos Emese kifejtette, hogy ezek a cégek rendkívül gyorsan képesek reagálni a közösségi médiában felbukkanó mikrotrendekre, mivel gyakran helyben, a logisztikai központjaik közelében gyártatnak. „Míg a hagyományos fast fashion márkák korábban főként a nagy kifutós divatmárkákat másolták, addig az ultrafast fashion szereplők algoritmusokkal figyelik például az Instagramot és a Pinterestet, és ha látnak valamit, ami akár kismértékben is népszerűnek tűnik, azonnal elkezdik gyártani” – magyarázta a szakértő.

Az extrém alacsony árak mögött a gyártási költségek drasztikus leszorítása áll. A kutató szerint a legjellemzőbb tendencia az olcsó alapanyagok használata, a termékek leegyszerűsítése és a munkaerő méltánytalan megfizetése.

Bár a legtöbb cégnek van etikai kódexe, ez szerinte gyakran csak kommunikációs szinten valósul meg. Ha kiderül, hogy egy beszállítónál nem megfelelőek a munkakörülmények, a megrendelő egyszerűen szerződést bont és másik gyártót keres. „Ami igazán döbbenetes, hogy mindezek ellenére a kereskedő még így is nagy valószínűséggel profitot termel” – fogalmazott Dobos Emese.

A magyarok körében a használt ruha vásárlásának is nagy hagyománya van, aminek posztszocialista gyökerei vannak, mivel a nyugatról érkező termékeket jobb minőségűnek tartották. Az online platformok, mint a Vinted, elterjesztették azt a gondolkodást, hogy a megunt ruhákat pénzzé lehet tenni. A kutató ugyanakkor megkérdőjelezi ezen platformok fenntarthatóságát.

„Kérdéses, mennyire tekinthetők ezek a platformok valóban fenntartható alternatívának, ha tele vannak ultrafast fashion és fast fashion termékekkel” – vetette fel, hozzátéve, hogy nem tartja életszerűnek, hogy valakinek egy 500 forintos Shein pólóra lenne szüksége másodkézből.

Az olcsó kínai termékek korszaka azonban a végéhez közeledhet. Dobos Emese szerint az Európai Unióban több olyan kezdeményezés van napirenden, amely a divatipar, különösen az ultrafast fashion modell szabályozását célozza.

„Ezek az intézkedések elsősorban a határokon átnyúló, tömegtermelésre épülő kínai vállalkozásokat érintenék, vámok vagy egyéb korlátozások bevezetésével. Mindez hosszabb távon valóban áremelkedést eredményezhet, ami akár a magyar vásárlók számára is érzékelhető lehet” – mondta a kutató. Hozzátette, hogy nemcsak az ultrafast fashion, de bizonyos szempontból a luxusipar működése is fenntarthatatlan, mivel az egész iparág komoly költségnyomás alatt áll.

A minőségromlás a szakértő szerint általános jelenség, amely már a luxusmárkákat is érinti.

„Ma már a luxusmárkák is használnak poliésztert, és náluk is előfordulnak kivitelezési hibák” – állítja. A ruhák elavulása kapcsán kifejtette, hogy bár nem feltétlenül tervezik őket rövid élettartamra, az emberek gyakran sokkal hamarabb megválnak tőlük, mint ahogy ténylegesen elhasználódnának. „Nekem például van olyan blúzom, ami fast fashion termék, de mégis tíz éve hordom” – hozott személyes példát.

A Kínából rendelt termékek jelentős egészségügyi kockázatokat is rejtenek. Létezik ugyan egy uniós vegyianyag-rendelet (REACH), de a felülvizsgálata lassú, és az ellenőrzés nehézkes. „Nincs kapacitás arra, hogy minden egyes, az EU-ba beérkező terméket megfelelően átvizsgáljanak” – mutatott rá a problémára. A textiliparban több mint tízezer vegyi anyagot használnak, és ezek együttes hatásáról szinte semmit nem tudunk. „A szervezetet egyszerre érik a kozmetikumok, az élelmiszerek és a ruházati termékek vegyi összetevői, ezek együttes hatásáról pedig gyakorlatilag semmilyen pontos információnk nincs.”

A divatipar környezeti terhelése óriási, bár a pontos hatásokat nehéz mérni az ellátási láncok széttagoltsága miatt.

A fő probléma a poliészter, mint kőolajszármazék használata, de a természetes alapanyagokra való teljes átállás sem megoldás, mert az a termőföldekre és a vízkészletekre helyezne elviselhetetlen nyomást. A valódi megoldás a túltermelés és a túlfogyasztás visszafogása lenne, de a kutató ezt nem látja reálisnak. „Nehéz lenne bárkinek is megmagyarázni, hogy mostantól csak az eddig vásárolt ruhamennyiség ötödét veheti meg – ezt egyszerűen nem lehet kikényszeríteni.”

A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon ma is létezik ruházati ipar: több mint 3000 vállalkozás mintegy 17 ezer főt foglalkoztat, és sok high-end, luxusmárka gyártat itthon.

A hazai varrodák többsége azonban exportra dolgozik. A globalizáció miatt a magyar tervezőket is érinti a másolás veszélye, ahogy a hamisított termékek piaca is jelentős az országban.

Dobos Emese szerint a magyar textiliparnak van jövője, nemcsak a ruházati termékek, hanem az olyan speciális területek miatt is, mint az űripar, autóipar vagy hadiipar. A ruhagyártás ráadásul továbbra is élőmunka-igényes maradt, mert a gyorsan változó trendek és a kis szériák miatt nem éri meg robotizálni.

„Az ultrafast fashion cégek például gyakran mindössze 100 darabot gyártanak egy új termékből első körben, majd a kereslet alapján döntenek az utángyártásról” – magyarázta. A hazai iparág legnagyobb kihívása a szakemberhiány és a pálya alacsony presztízse. „A divattervezői képzések világszerte előtérbe kerültek, és Magyarországon is évente legalább száz divattervező végez el szakirányú képzést. Ők azonban jellemzően nem tudnak divattervezőként elhelyezkedni.”

Ezzel párhuzamosan a gyakorlati szakemberek, mint a szabászok képzése szinte teljesen eltűnt.

A termékcímkéken szereplő információk gyakran félrevezetőek. A „Made in Italy” címke például rákerülhet egy olyan termékre is, amit nagyrészt Kelet-Európában gyártottak, és csak az utolsó munkafázist végezték Olaszországban.

„Ez egyértelműen visszaélésre adott lehetőséget” – jelentette ki a kutató. Hasonló a helyzet az anyagösszetétellel is, ahol a „greenwashing” gyakori jelenség: egy termék újrahasznosítottnak van feltüntetve, miközben csak néhány százalékban tartalmaz ilyen alapanyagot.

A jövőbeli fogyasztói trendekkel kapcsolatban Dobos Emese a szélsőségek felé tolódást látja. A tudatosnak tartott, másodkézből vásárló rétegnél is megjelenhet a túlfogyasztás. A szemléletformálásnak nagy szerepe lenne, de a kutató szerint a helyzetet nehéz általánosítani. „Az biztos, hogy a fenntarthatóságra érzékeny réteg még nem érte el a kritikus tömeget; inkább egy kisebb szegmensről beszélünk, a domináns motiváció pedig továbbra is az alacsony ár.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ez a fajta agytorna tényleg csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát - legalábbis egy 20 éven át futó kutatás szerint
Lehet, hogy a mobilod „agytréniges” játékai nem csak az idődet rabolják, hanem plusz egészséges éveket adnak az agyadnak?


A kérdés elsőre kicsit olyan, mint egy mobilos hirdetés: tényleg meg lehet előzni az Alzheimer-kórt néhány célzott játékkal? A válasz továbbra sem az, hogy igen, kész, pipa. Hanem az, hogy nem hülyeség próbálkozni.

Az Alzheimer-kórra továbbra sincs bizonyított megelőzési módszer vagy gyógymód. Ami van: időnyerés. Ha a tünetek megjelenését akár csak néhány évvel sikerül eltolni, az rengeteget számít az önállóság, az életminőség és a családok terhelése szempontjából.

„Ezért kulcsfontosságú, hogy bővítsük a bizonyítékokon alapuló megelőzési eszköztárat”

– mondta Vernon Williams sportneurológus, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Orthopaedics Sportneurológiai és Fájdalomgyógyászati Központjának alapító igazgatója.

Egy 1998-ban indult kísérlet

A friss eredmények egy 1998-ban indult kutatásból nőtték ki magukat. Akkor 2802 idősebb felnőttet – többségében fehér nőket – vontak be a vizsgálatba.

A résztvevőket négy csoportra osztották: három különböző típusú kognitív tréninget kaptak (memória-, logikai gondolkodás- vagy feldolgozási sebesség-fejlesztést), a negyedik, kontrollcsoport viszont semmilyen agytornában nem vett részt.

A tréningek 5–6 héten át zajlottak, összesen 10 alkalommal, egyenként 60–75 perces üléseken. A feldolgozási sebességet fejlesztő feladatok célja az volt, hogy javítsák a mentális gyorsaságot és a tárgyfelismerés pontosságát. Magyarul: gyorsabban és pontosabban reagálj arra, amit látsz.

A résztvevők nagyjából fele később „booster”, azaz emlékeztető-erősítő alkalmakon is részt vett: az alaptréning után 11 és 35 hónappal további legfeljebb négy ülésen.

A kutatók 2016-ban már közöltek egy fontos eredményt:

azoknál, akik a feldolgozási sebességet fejlesztő tréningen vettek részt, 48 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata

10 éves távlatban.

Húsz év adatai, még erősebb jel

A mostani elemzés még tovább ment. A kutatócsoport 1999 és 2019 közötti, 20 évnyi Medicare-adatot vizsgált meg, hogy kiderüljön, kinél diagnosztizáltak demenciát.

Az eredmény: akik a sebességalapú tréningen vettek részt, később szignifikánsan kisebb eséllyel kaptak Alzheimer-kór vagy más demenciadiagnózist.

Azok közül, akik elvégezték a sebességtréninget és a booster alkalmakat is, végül 40 százaléknál alakult ki demencia, míg a kontrollcsoportban ez az arány 49 százalék volt.

Fontos részlet: a háromféle agytorna közül

egyedül a feldolgozási sebességet fejlesztő program mutatott érdemi védőhatást.

Sem a memória-, sem a logikai tréning nem járt együtt szignifikánsan alacsonyabb demenciakockázattal.

Jonathan Rasouli idegsebész úgy foglalta össze az eredményeket: „Az idősebb felnőttek, akik specifikus, sebességalapú kognitív tréninget végeznek, jelentősen alacsonyabb hosszú távú Alzheimer-kockázattal számolhatnak, különösen, ha a tréninget emlékeztető alkalmak is megerősítik.”

Nem mindegy, hogyan edzed az agyad

A korábbi kutatások már kimutatták, hogy az agytorna rövid és hosszú távon is javíthatja a kognitív teljesítményt. A mostani eredmény viszont arra utal, hogy nem mindegy, mit és hogyan gyakorlunk. „Úgy tűnik, számít, hogyan eddzük az agyat” – mondta Williams.

Az, hogy csak a sebességalapú tréning csökkentette a demenciakockázatot, nem apró részlet. A célzott, ismételt, megerősített tréning valószínűleg többet ér, mint az alkalmi, elszigetelt próbálkozások.

„Az agy egészségéhez megfelelő inger, megfelelő dózis és folyamatos visszacsatolás kell” – fogalmazott.

Rasouli szerint az olyan gyakorlatok, amelyek a feldolgozási sebességet, a megosztott figyelmet és a gyors vizuális döntéshozatalt fejlesztik, erősíthetik az idegi hálózatokat és a kognitív rezilienciát. Ez segíthet abban, hogy az agy jobban kompenzálja az életkorral járó változásokat, és akár évtizedekkel később csökkenjen a demenciadiagnózis esélye.

Nem csodafegyver, hanem egy darab a kirakósból

Mielőtt mindenki letöltene három agytorna-appot: ez nem varázslat. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a kognitív tréning legfeljebb egy eleme lehet az agybarát életmódnak.

Ide tartozik a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvásminőség, a társas kapcsolatok ápolása és az egészséges étrend is.

Ezek együtt alkotnak olyan védőhálót, amely csökkentheti a demencia kockázatát.

A következő kérdés az, hogy kik profitálnak a legtöbbet az ilyen típusú tréningből, és hogyan kombinálható a leghatékonyabban más megelőző stratégiákkal. Mert ha már nincs biztos módszer az Alzheimer-kór megelőzésére, minden olyan eszköz, amely éveket nyerhet, komolyan veendő.

Via Health


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk