Miért ne érezd magad soha szerencsétlen lúzernek, ha valami nem sikerül?
A szakértői a hagyományos karrierfogalom, amikor választasz magadnak egy szakmai területet, és emellett kitartasz, elmélyíted benne a tudásodat. Gyakran egész életre szól.
A lineáris karriertípusnál az előrejutás a fontos, az, hogy feljebb kerülj, egyre nagyobb felelősséget és hatalmat kapj, és ne ugyanabban a munkakörben kelljen dolgoznod hosszú ideig.
A spirális karrierút során az a fontos, hogy bizonyos időközönként váltani tudj, új területet hódíts meg, máshol is kipróbáld magad, ahol használni tudod a korábban megszerzett tudást és tapsztalatot. Fontos az új készségek megtanulása is.
Az átmeneti típusnál a változás a fontos. „Azok, akik ezt a karriermintát követik, jellemzően 2-4 évente váltanak munkát, és valami olyasmibe kezdenek, amit soha azelőtt még nem csináltak. Értékesítőkből lesznek például búvároktatók, aztán pedig lakberendezők. Sokszor nem is gondolják - és mások se róluk -, hogy egyáltalán lenne karrierjük, pedig lehet, hogy mindenben nagyon sikeresek voltak, amit eddig csináltak” - írja az Üzlet és Pszichológia.
Mint látható, a siker és karrier erősen személyiségfüggő. Részben emiatt nem kell butának vagy vesztesnek érezned magad, ha valami nem sikerült. Lehet, hogy nem az a te utad, valami mással kellene foglalkoznod. Az is lehet, hogy elsőre túl nagy falatot akarsz lenyelni, vagy nem vagy még eléggé felkészült arra a pályára. Megtörténik, hogy egy adott területen vállalkozást indít valaki, és gyorsan belebukik, mert mondjuk a piacot éppen az a szolgáltatás nem érdekli, amit ő nyújtana. Ez nem azt jelenti, hogy az illető ostoba, hanem azt, hogy
megpróbálta, nem jött össze, és ennyi.
Ha valamibe belebuksz, akkor
fogd fel úgy, hogy most, így, ezzel a módszerrel most nem sikerül, megpróbálod máskor, más eszközökkel, esetleg máshol.
Te ugyanis
nem a fotelből osztottad az észt, hanem legalább MEGPRÓBÁLTAD, belevágtál, léptél egy nagyot.
Elemezd, mi vezetetett a bukáshoz, és rengeteg dolgot tanulsz belőle.
„Korábban mindig féltem a kudarctól, attól, hogy valami nem úgy fog sikerülni, mint ahogy elterveztem. És ezt sikerült kiiktatni, mert a kudarcból egyelőre mindig sokkal többet sikerül tanulnom, mint a győzelmekből” -mondta eyg interjúban Hosszú Katinka. Facebookon pedig ezt írta ki: "Csak az az igazi kudarc, ha abbahagyod a próbálkozást!"
"A startupok nyolcvan-kilencven százaléka kipukkad – a világon mindenütt. Azt gondoljuk, ez szörnyű dolog, így az egésznek nincs is semmi értelme. Amerikában is ez a helyzet: elindít az ember egy céget, mert van egy ötlete, egy elképzelése, egy gondolata, és a cég csődbe megy. Azért is szükségszerű, mert az ember az első cég indításakor rendszerint tapasztalatlan, ezért egy csomó olyan butaságot elkövet, amit másodjára már nem.
A különbség talán az, hogy ha Amerikában valaki egy céggel megbukott, az nemhogy nem negatív, hanem kifejezetten pozitív, különösen, ha újra megpróbálja.
Ismeri a klasszikus sztorit az IBM alapító tulajdonosával Thomas J. Watsonnal?
Bement hozzá az egyik igazgatója, ki csinált valami nagy marhaságot, veszített 600 ezer, más források szerint 10 millió dollárt – gondolom, mai árfolyamon ér ennyit az akkori 600 ezer. Szóval ez az igazgató azt mondta Watsonnak: rúgj ki, megérdemlem. Mire Watson ránézett: még hogy rúgjalak ki? Épp most költöttem 10 millió dollárt az iskoláztatásodra!
Amerikában sem lenne az, csakhogy őket általános iskola első osztályától tanítják erre. Nemcsak arra, hogy fel merjék vállalni a kudarcaikat, de arra is, hogy ez vele jár. Amikor egy ízben elbuktuk a cégünkkel a befektetők másfél millió dollárját, akkor azt hittem, ezzel örökre elástam magam előttük. De nem ez történt, hanem azóta is szóba állna velünk befektetők. Mert az is igaz, hogy egy csomó hibát most már nem követnék el, mert már tudom, mire figyeljek.
