Játssz a GDF Infopálya játékával és nyerj egy Huawei P10 okostelefont!

Spanyolországban épp most zajlik a tudománytörténet talán legkellemesebbnek hangzó kísérlete: 10 000 önkéntest toboroztak, hogy derítsék ki, mi történik az emberrel, ha rendszeresen iszik egy kevés bort. Mielőtt azonban bárki csomagolna és repülőjegyet foglalna, a helyzet ennél bonyolultabb. A Navarrai Egyetem gigantikus, négyéves vizsgálata

A felállás pofonegyszerű: fogtak 10 000, már eleve mérsékelt alkoholfogyasztó spanyolt – 50 és 75 év közötti férfiakat és nőket –, majd két csoportra osztották őket. Az egyik csapat azt a tanácsot kapja, hogy hagyja abba teljesen az ivást. A másik csoport folytathatja a „mediterrán ivási mintát”:

a hét folyamán elosztva, a rohamivást kerülve. Senkit nem biztatnak az ivás elkezdésére, és ingyen bort sem osztogatnak. A kutatók négy éven át követik a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a demencia és a depresszió kockázatának alakulását mindkét csoportban. A tét nem kicsi, a projektet vezető Miguel Ángel Martínez-González szerint ugyanis „ez fogja kimondani a végső szót” a témában.

A spanyol professzor nem rejti véka alá a frusztrációját az eddigi kutatásokkal kapcsolatban.

– nyilatkozta az El Españolnak. Az UNATI nevű projekt, amelynek hivatalos adatai a ClinicalTrials.gov adatbázisában is elérhetők, ezzel szemben 10 000 embert vizsgál négy éven keresztül, ami nagyságrendekkel nagyobb és megbízhatóbb mintát jelent. A hitelesség kulcsfontosságú, ezért a kutatók messziről elkerülik az alkoholipart. A 2,5 millió eurós (mai árfolyamon nagyjából 950 millió forintos) költségvetést teljes egészében az Európai Kutatási Tanács állja.

– szögezte le Martínez-González.

A tudományos buligyilkosok, vagyis az Egészségügyi Világszervezet európai irodája szerint azonban a vita már rég lezárult. Pár éve kiadtak egy közleményt, amelyben feketén-fehéren leírták:

„Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholszintről. Mindegy, mennyit iszunk – az egészségkockázat az első kortytól kezdődik.” A WHO szerint az alkohol bizonyítottan rákkeltő, legalább hét daganattípus kialakulásáért felelős, és a kockázat már egészen kis mennyiségnél is fennáll.

A projekt vezetője sem egy elvakult alkoholrajongó. Miközben az idősebb korosztály mértékletes ivásának lehetséges előnyeit vizsgálja, a fiataloknak egészen mást üzen. „Egy 35 év alatti embernek azt mondanám, hagyja abba, még ha csak egy pohár bort is iszik” – mondta egy interjúban. A toborzásra januárra már közel 7000 jelentkező akadt, a kutatás pedig a tervek szerint 2028 közepén zárul le, az első komolyabb eredményekre tehát még bő két évet kell várni.

Döbbenetes felvétel került elő az amerikai hadsereg archívumából: három azonosítatlan, izzó gömb repül tökéletes háromszög alakzatban a Perzsa-öböl felett. Bár a videót csak most hozták nyilvánosságra, az eredetileg még 2012. augusztus 23-án, helyi idő szerint nem sokkal hat óra után készült.

A bizarr esetről először a UNILAD számolt be. A videót januárban a WEAPONIZED podcast két házigazdája, Jeremy Corbell és George Knapp oknyomozók tették közzé, akik szerint az anyag egyenesen egy hírszerzési archívumból származik. Az amerikai katonai szervek a jelenséget hivatalosan UAP-ként, azaz azonosítatlan anomális jelenségként minősítették. Corbell szerint a felvételen látható, ahogy az egyik fény egy pillanatra lemarad a formációtól, majd visszatér a helyére.

– magyarázta Corbell.

Társa, George Knapp a felvétel katonai eredetét hangsúlyozta, ami szerinte hitelesebbé teszi azt. Ugyanakkor egyértelműsítette, hogy bár a látvány egyetlen, háromszög alakú járműre emlékeztet, valójában három különálló objektumról van szó. „Ez egy katonai szenzor által rögzített kép, ami egy háromszög alakú UFO-nak tűnik. De ha megnézzük, egyértelműen látszik, hogy nem az” – mondta Knapp.

A videót az amerikai Védelmi Minisztérium adta ki, amelyet egy 2025-ös elnöki rendelet óta másodlagos névként ismét a „Hadügyminisztériumnak” (Department of War) lehet nevezni, bár a tárca hivatalos neve nem változott. Corbell szerint a felvétel kiszivárgása komoly jelentőséggel bír.

Az eset nem egyedi. Az utóbbi időben több hasonló, Közel-Keleten rögzített katonai videó is napvilágot látott, köztük a 2016-os „moszuli gömb” néven elhíresült fotó és egy 2021-es szíriai drónfelvétel. A téma politikai súlyát jelzi, hogy a kongresszusban is téma volt egy 2024-es jemeni incidens, ahol a hírek szerint egy amerikai Hellfire rakétával próbáltak eltalálni egy hasonló azonosítatlan objektumot. Míg a nyilvánosságra kerülő anyagok fokozzák a kormányzati átláthatóság iránti nyomást, a szkeptikusok szerint a jelenségekre lehetnek földi magyarázatok is, például optikai csalódások, szenzorhibák vagy más, hagyományos repülőeszközök.

Mi történik, ha a szívünk megáll, de az agyunk még működik? A legrosszabb rémálom válhat valóra: egy új kutatás szerint a betegek hallhatják, amikor az orvosok kimondják a halál beálltát, miközben már nem tudnak jelezni a külvilágnak. Dr. Sam Parnia, a New York-i NYU Langone Medical Center kutatóorvosa és csapata a Resuscitation című tudományos folyóiratban tette közzé azokat a meghökkentő eredményeket, amelyekről a New York Post is beszámolt februárban.

A kutatók 25, többségében amerikai és brit kórházban vizsgáltak 53 szívleállás-túlélőt. A túlélők közel 40 százaléka számolt be arról, hogy a klinikai halál állapota alatt tudatos gondolatai vagy emlékei voltak.

„Ők [a túlélők] úgy érezték, hogy teljesen tudatuknál vannak” – mondta Dr. Parnia. „Nemcsak a tiszta tudatosság jeleit tudtuk kimutatni, hanem azt is, hogy ezek az élmények egyediek és univerzálisak. Különböznek az álmoktól, illúzióktól és téveszméktől.”

A jelenség magyarázata az agy úgynevezett diszinhibíciója lehet. Amikor a szívleállás miatt megszűnik a vérellátás, az agyban lévő természetes gátlórendszerek kikapcsolnak. Ez egyfajta szuperfókuszált állapotot hozhat létre, ami megmagyarázhatja a részletes emlékeket és az „élet filmjének lepörgését” is. „Ahogy az agy a vérellátás hiánya miatt leáll, a normál fékrendszerek kioldanak, ezt nevezzük diszinhibíciónak.

Ezek az eredmények alapjaiban változtathatják meg az újraélesztési protokollokat. Ha a tudatosság részben megmaradhat, egyáltalán nem mindegy, mi hangzik el a beteg mellett a beavatkozások során. „Bár az orvosok régóta úgy gondolták, hogy az agy körülbelül 10 perc után maradandó károsodást szenved, miután a szív leállítja az oxigénellátását, a munkánk azt találta, hogy

– tette hozzá Dr. Parnia.

A tudományos közösség ugyanakkor óvatosságra int. A kutatásban vizsgált túlélők alcsoportja kicsi volt, és a rögzített agyi aktivitás és a későbbi élménybeszámolók közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem sikerült egyértelműen bizonyítani. A vita mindenesetre rávilágít, hogy a halál nem egyetlen pillanat, hanem egy folyamat.

A kutatók szerint a következő lépés nagyobb mintákon végzett, folyamatos agyi monitorozás lehet, hogy pontosabb képet kapjanak a haldoklás folyamatáról. Az eredmények addig is arra figyelmeztetnek: sosem tudhatjuk, ki hallja, ami egy kórházi ágy mellett elhangzik.

Először is: a „pszichopata” kifejezés pszichológiai fogalom, és pontos diagnózist kizárólag képzett szakember állíthat fel.

Másodszor is, pszichopaták mindenütt előfordulhatnak, munkahelyen is, nők között is.

Amit viszont te is meg tudsz tenni, az az, hogy felismered a káros viselkedésmintákat, és úgy húzod meg a határaidat, úgy alakítod a kommunikációdat és a bizonyítékaidat, hogy ne lehessen könnyen csapdába csalni.

A társadalom és a mérőeszközök is sokszor inkább férfiakhoz társítják a „klasszikus” jeleket. nőknél a manipuláció és a kapcsolati agresszió lehet hangsúlyosabb.

Miért épp a munkahely a „játszóterük”?

A „vállalati pszichopátia” irodalma (különösen vezetői környezetben) régóta beszél arról, hogy a pszichopátiás vonásokkal bíró szereplők fokozhatják a munkahelyi bántalmazást, igazságtalan felügyeletet és mérgező légkört.

A felismerés jelei: mit figyelj a viselkedésben, beszédben, nonverbális jelzésekben?

A női pszichopátiáról szóló szakmai narratívák egyik visszatérő eleme, hogy a felsőbbrendűség érzése nem mindig harsány dicsekvés, inkább finom, rejtett leértékelés: szemtől szembe kedves, a hátad mögött „értékel”, rangsorol, minősít. Mézesmázos veled a kolléganőd, ugyanakkor fölényes is a viselkedése.

Tipikus minták:

1. „Én csak segíteni akarok…” – majd a „segítség” ára a kontroll.

2. Látszólag empátiát mutat, de odaszúr neked és verbálisan bánt („Pont téged sajnállak a legjobban… amúgy ezt kár volt így elrontani.”).

3. Úgy dicsér meg, hogy abban nincsen köszönet, mert az valójában minősítés: „Ügyes voltál, ahhoz képest, hogy”

4. Kapcsolati agressziót alkalmaz, vagyis pletykát, triangulációt vagyis háromszögelést, kiközösítést

Ilyen például a trianguláció: A-t B ellen hangolja, majd fordítva. „Én nem mondtam semmit, csak aggódom, hogy X mit gondol rólad.”

Megfigyelhető a munkahelyi történések átkeretezése is: például a pszichopata munkatárs a (gyakran általa gerjesztett) konfliktust úgy állítja be, mintha ő lenne a „józan, profi” fél, te pedig az „érzékeny, problémás”, aki megsértődik.

Jellemző a kiközösítés is, úgy, hogy ne legyen nyilvánvaló: „Nem hívtunk a meetre, nehogy túlterheljünk.”

Szívesen él a gázlángozás eszközével. Simán letagad vagy másképp állít be dolgokat annak érdekében, hogy a környezetét elbizonytalanítsa, és úgy állítsa be, mintha mások emlékeznének rosszul bizonyos dolgokra.

A gaslighting lényege, hogy a másik szisztematikusan megkérdőjelezi az észlelésedet, emlékezetedet, ítélőképességedet, és ettől egyre bizonytalanabb leszel. Munkahelyen ez sokszor konkrét taktikai elemekben jelenik meg: tagadás, felelősségáthárítás, „túlreagálod”, „nem így történt”, „félreérted”.

Jellegzetes mondatok:

„Ezt sose mondtam.” (miközben ott volt a megbeszélésen) „Te mindig, mindent túlreagálsz.” „Túlérzékeny vagy.” „Jaj, nem értetted, hogy csak vicceltem.” „Én csak tényeket mondok.” (valójában értékítéletet)

A mikroagresszió is annak a jele lehet a többivel együtt, hogy a kolléganőd pszichopata manipulátor: kis odaszúrásokat mond, félmondatokkal hiteltelenít („Te ezt nem érted, majd én…”), „vicceskedő” megszégyenítéssel él a közös meetingen, állandó „javítgatgat”, aíkkor is, ha nem hibáztál.

A beszédstílusának árulkodó mintái: „túl profi”, „túl sima”, mégis üres.

A munkahelyi pszichopátiás mintázatokról szóló összefoglalók gyakran említik a felszínes bájt, a manipulációt és a felelősség elhárítását (különösen „sikeres pszichopatáknál”).

A nonverbális jelek közül feltűnő a merev testtartás, a merev tekintet, a mozdulatlan fej beszélgetés közben és a kontrollált jelenlét.

A női pszichopatákra jellemzőek a szexuális határátlépés finom formái is.

Klinikai és bűnügyi vizsgálatok gyakran írják le, hogy bizonyos manipulatív stratégiák a másik fél megmentő szerepére építenek, illetve megjelenhet szexualizált kommunikáció is (finom utalások, testbeszéd, célzott figyelem). A munkahelyen ez lehet flört-szerű „ráhangolás”, aminek később zsarolási értéke lesz („te is partner voltál benne”).

A következő kommunikációs manipulációkra is figyelj:

1. „Te vagy az egyetlen, akiben megbízom” – majd információt szed ki, amit később ellened fordít.

2. „Nem akarok keverni, de…” – trianguláció és pletykaindítás.

3. „Csak vicceltem” – mikro-megalázás után felelősséglemosás.

4. „Ha ezt megteszed velem, én…” – érzelmi zsarolás, önsértéssel fenyegetés (ez önmagában nem pszichopátia, de munkahelyen mindig vörös zászló).

4. „Bizonyítsd, hogy mellettem vagy” – szabályszegésbe húzás, majd „beáldozás”.

Így kerüld el, hogy „kicsináljon”: működő stratégiák

1. Játékszabály: „ne adj muníciót”

2. Ne ossz meg vele bizalmas magáninfót, bizonytalanságot, konfliktust.

3. A „barátnős összekacsintás” gyakran adatgyűjtés.

4. Írásos nyomvonal: dokumentálj profin. Gaslighting és karaktergyilkosság ellen a legjobb ellenszer: tények.

5. Döntéseket, feladatokat, határidőket mindig írásban rögzíts („megerősítésként összefoglalom…”).

6. Konfliktusnál: dátum, idő, résztvevők, pontos idézetek.

7. Tanúk és transzparencia: kerüld a „kettesben intézzük el” helyzeteket

8. Kritikus egyeztetéseknél legyen harmadik fél, vagy legalább írásos összefoglaló.

9. Meeting után: rövid összefoglaló a csapatnak.

10. Kommunikációs stílus: „szürke szikla” (Gray Rock) munkahelyi verzióban

11. Rövid, udvarias, tényszerű válaszok.

12. Ne vigyél érzelmeket a vele való kommunikációba, mert akkor nincsen, amit szándékosan félreérthet.

13. Ha provokál: „Értem. A feladat X. A következő lépés Y.”

14. Határhúzás: nemet mondani magyarázkodás nélkül. A manipulatív kolléga a magyarázatodban talál kapaszkodót. „Most nem fér bele.” „Ezt a vezetőmmel egyeztetem.” „Ezt írásban küldd el.”

15. Ne szállj be a pletykába, és ne játszd a döntőbíró szerepét a konfliktusokban.

A trianguláció ellenszere:

„Ezt beszéld meg vele közvetlenül.”

„Én ebben nem foglalok állást, nincs elég információm.”

Amikor már nem elég az egyéni taktika, ha rendszeres a bántalmazás, a bizonyítékoddal menj a közvetlen felettsedhez vagy HR-hez, a munkahelyi eljárásrend szerint.