Hogyan lehet felépülni a kiégésből – egyáltalán mi is ez?
Minden embernek más és más tapasztalatai vannak a kiégéssel kapcsolatban, így egyénenként változó a gyógyulás felé vezető út is.
A kiégés három fő jele a krónikus kimerültség, a cinizmus és a hatékonyság hiánya. Nagyobb valószínűséggel történik, ha túl magas a munkaigény, de túl kevés a munkaerőforrás. Ahhoz, újra értelmesnek érezzük munkánkat, fontos, hogy kapcsolódjunk vagy újra kapcsolódjunk azokhoz az értékekhez, melyek munkánk fontosságát jelentik.
– írja a Psychology Today című lapban Paula Davis pszichológus.
A kiégést legjobb, ha inkább megelőzzük, ez a legjobb kezelés, ezért is olyan sok a könyv és cikk, amely erre a témára összpontosít. Mégis, a „Hogyan épüljek fel a kiégésből?" az egyik leggyakoribb kérdés, amelyet feltesznek, és Davis úgy találja, hogy erre a legnehezebb válaszolni. Miért? Mert minden ember tapasztalata a kiégéssel egyedi, és a felépülésük is az lesz.
Ez egy fontos kiindulási pont, mert a kiégés egy spektrumon létezik, sok fokozata és típusa van, és az emberek különbözőképpen tapasztalják. A kiégés három nagy jele a krónikus kimerültség, a cinizmus (mindenki bosszant és zavar téged) és a hatékonyság hiánya (a munkától való elszakadás és a "kit érdekel" mentalitás). A kiégés nem egyenlő a mindennapi stresszel, és nem kizárólag kimerültség vagy túlterhelés. Mind a három fenti összetevő kell hozzá. Ahhoz, hogy elkezdje felismerni, gondolkodjon el az elmúlt hónapról, és tegye fel magának a következő kérdéseket (egytől ötig terjedő skálán; ahol az egyes a legalacsonyabb és az ötös a legmagasabb pontszám):
- Mennyire éreztem magam túlterheltnek/kimerültnek?
- Mennyire éreztem magam kritikusnak/cinikusnak?
- Mennyire éreztem magam produktívnak?
- Mennyire szórakoztam?
Az utolsó kérdés az, hogy mennyire elkötelezettnek érezted a munkát, tapasztaltál-e pozitív érzelmeket a munkádhoz kapcsolódóan.
A kiégés nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha valakinek túl sok munkaigénye és túl kevés munkahely-erőforrása van. A munkaigény a munkájának olyan aspektusa, amely következetes erőfeszítést és energiát igényel, mint például az e-mailek megválaszolása minden órában, az üléseken való részvétel és az ügyfelek igényei.
Íme néhány más módja annak, hogy gondolkodjunk az erőforrásokról:
- Vannak-e olyan aspektusai a munkádnak, amelyek következetesen ismétlődőek, amelyeket egy írásos folyamatba, utasításkészletbe, sablonba vagy folyamatdiagramba lehet kódolni?
- Kik azok az emberek, akikhez támogatásért fordulhatsz?
- Mik az erősségeid, és hogyan tudod kihasználni őket?
- Mi ad reményt?
- Ha nem tudok valamit tökéletesen csinálni, akkor egyáltalán nem kéne megtennem.
- Mindig nekem kell irányítani, különben a dolgok rosszul sülnek el.
- A segítségkérés a gyengeség jele (ezt egyedül is kitalálhatom).
- Nem tudok nemet mondani, különben (...)
- Nagyon magas elvárásaim vannak a sikerrel kapcsolatban, állandóan összehasonlítom magam más emberekkel, akik megfelelnek ennek.
- Elfoglaltnak kell maradnom, mert ez azt jelenti, hogy méltó vagyok vagy fontos vagyok; Az elfoglaltság azt jelenti, becsülettel teszem a dolgom.
Ez lehet a legnehezebb, de legfontosabb lépés. „Túl sokáig vártam, hogy beszéljek a főnökömmel a saját kiégésemről. Nem mondtam semmit, amíg pánikrohamaim és más egészségügyi problémáim nem voltak, és még akkor sem nyíltam meg.”
A legfontosabb dolog, amit itt tehetsz, hogy felkészülsz a beszélgetésre, és a lehető legtárgyilagosabb és legnyíltabb leszel. Ez megkönnyíti majd, hogy segítsenek neked. Csak állandó kapcsolatban kell lenni a főnököddel, kommunikálni arról, hogyan érzed magad. Hosszabb időre van esetleg szükséged? Van-e a cégednél ilyen lehetőség? Azt szeretnéd, hogy áthelyezzenek egy másik csapathoz vagy részleghez a vállalaton belül? Szükséged van a munkavállalói támogatási program erőforrásaira?
„A fiatalember, akivel beszéltem, rájött, kizárt, hogy a jelenlegi csapatában tovább tudjon dolgozni, így végül kérte az áthelyezését. Mindig fontos lesz azonban, hogy az emberek felismerjék a kiégéssel kapcsolatos tényezőket, szembenézzenek a saját egyedi problémáikkal, megértsék annak okait. A fenti tényezők némelyikének átgondolásával sikeresek lehetünk ebben” – állítja Paula Davis.