prcikk: Háború, erőszak, dühöngés – Miért (kiért) harcolnak a futballhuligánok? | szmo.hu
A Rovatból

Háború, erőszak, dühöngés – Miért (kiért) harcolnak a futballhuligánok?

A 465 brazil szurkoló közreműködésével végzett kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a szurkolók összecsapásai nem feltétlenül a saját csapat miatt, még csak nem is önmaguk miatt történnek.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Ha már foci világbajnokság lázában ég a világ (de legalábbis a fele mindenképp), érdemes szót ejteni egy olyan rendszeresen előforduló problémáról, amely manapság szinte már a meccsek részét képezi, a futballhuliganizmusról, azaz az ellenkező szurkolótáborok verekedéseiről, rongálásokról, ránézésre értelmetlen, mégis fékevesztett dühöngésekről. Mi lehet a harcok hátterében? Miért lehet olyan érzésünk tévénézőként, mintha egy komplett, életre-halálra menő, háborús jelenetet látnánk a lelátókon? És mit él meg, aki talán csak szimplán szurkolni ment aznap ki, mégis alig egy órával a mérkőzés kezdete után már egy verekedés közepén találja magát? Persze nem passzív elszenvedőként, hanem mint akit egy belső erő vezérelne, amely nem hagyhatja, hogy az ellenkező szurkolótábor tagjai erősebbnek bizonyuljanak a sajátjánál. Mindössze rajongói túlkapásról van csak szó, vagy valami sokkal többről?

Fotó: wikimedia

A futballhuligánok kihágásai az egyszerű, verbális versengéstől, rivalizálástól egészen a legveszélyesebb, akár halálos áldozatot is követelő esetekig terjednek. Utóbbi szerencsére a legritkább esetben fordul csak elő, mégis a verekedések és rombolások miértjének kutatása ésszerűnek tűnik, mivel ahol foci van (így aztán szinte mindenhol) ott gyakori vendég a szélsőséges, rajongói kihágás is.

A lelátók harcait évtizedeken keresztül abnormális szociális viselkedésnek, agresszív tulajdonságok megnyilvánulásának vagy éppen a férfiak maszkulin erőfitogtatásának tulajdonították. Mégis, a konfliktusok fő esszenciáját egyik elmélet sem volt képes megfogni. Az oxfordi egyetem kognitív és evolúciós antropológiával foglalkozó kutatóinak azonban a szurkolói erőszak érdekes aspektusát sikerült felfedniük, és eredményeiket egy friss, 2018 júniusban megjelent folyóiratban közölték. Martha Newson és kutatótársai szerint a focimeccseken gyakran előforduló verekedések hátterében leginkább a társas kötődés és a közös identitás védelme állhat. Mindez azt jelenti, hogy a sokszor különösen durva viselkedéssé formálódó szurkolás egy evolúciósan hozott reakció lehet, amely során a rajongók ellenséges erőként, betolakodóként élik meg az ellenfél drukkereit, és fizikai erőszakkal védik saját határaikat, csapatukat, egymást. Így nézve az összetűzés minden része háború.

Fotó: wikimedia

A 465 brazil szurkoló közreműködésével végzett kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a szurkolók összecsapásai nem feltétlenül a saját csapat miatt, még csak nem is önmaguk miatt történnek, hanem egymásért. Ugyanis a közös szurkolás közös identitást eredményez, amelyet csak az ellenfél szurkolói veszélyeztethetnek, a saját közös identitásuk által. Figyeljük csak meg, hogy micsoda hatása van annak, amikor egy csapat nyer, és a szurkolók mindannyian elmondhatják magukról, "Nyertünk! Mi nyertünk!". Azaz nem a csapat, nem a klub, hanem minden ember nyert, aki a csoport tagja.

Minden ember társas lény. Szükségünk van arra, hogy egy nagyobb csoport részesei lehessünk, akikkel azonos értékrendet vallunk. Ilyenkor érezhetjük magunkat igazán értékesnek, mert nem vagyunk egyedül a véleményünkkel. A csoportunk tagjai úgy ismernek el minket, hogy ugyanazt gondolják dolgokról, mint mi. Még csak hatalmas, közös ideára sincs szükségünk ahhoz, hogy másokkal karöltve azonosulhassunk másokkal, mint például egy politikai demonstráció esetében. Már az is elég lehet, ha egy helyen, egy időben, egy csapatnak szurkolunk. A közös tevékenység, közös érdeklődés azt eredményezi, hogy egy nagy egység részesei lehetünk, és ezáltal nyerünk magunknak egy saját csoportot, egy szerető, elfogadó családot. Az ellenfél tábora pedig pont ezt akarja szétrombolni, szétszedni, megsemmisíteni, hiszen számukra épp a saját táborunk az identitásukat veszélyeztető ellenség.

VIDEÓ: futballhuligánok Marseille-ben

Kétség kívül evolúciós hozomány a saját csoport védelmezésének ösztöne is, ugyanis összetartás és egymás védelmezése nélkül egy faj sem lett volna képes fennmaradni. Ahogyan az állatvilágban az egyedek védik saját territóriumukat és vele együtt a csoport tagjait, ugyanúgy védelmezik a szurkolók saját területüket és egységüket.

Háború, evolúció, ösztönök, agresszió. Ezek a szavak együttesen vannak jelen a futballhuligánok viselkedése mögött álló motivációban. Ha csak megnézzük azt, ahogyan a szurkolók egyenruhában (azonos mez), kifestve (arcon és testen) egymást lelkesítve kiabálnak, nem is olyan nehéz meglátni a harci vetületét a drukkolásnak. Természetesen annak ellenére, hogy egy focimeccs akár meg is jelenítheti a rajongók számára a harc és küzdés érzetét, a vandalizmus továbbra sem egy elfogadható vagy támogatható formája a sportszeretetnek. Szerencsére a sportrajongók többségének nem szükséges fizikai agresszióhoz fordulnia ahhoz, hogy megélje a csapatok nyújtotta, szimbolikus harc élményét, hanem képes kontrollálni a lelkesedését vagy éppen dühét.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Gazdik tapasztalatai és állatorvosi tanácsok: így védekezhetünk a kullancsok és bolhák ellen
Tavasszal sok gazdi kezd el foglalkozni a kérdéssel, de vajon mikor érdemes valóban elkezdeni a megelőzést? Megkérdeztünk több kutya- és macskatartót a saját tapasztalataikról, dr. Szabó Ágnes állatorvos pedig segít eligazodni a legfontosabb tudnivalók között.


Itt a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, így több időt töltünk a szabadban, és a kutyások számára is újraindul a séták, kirándulások, kerti pihenések szezonja. A melegebb idő azonban nemcsak nekünk kedvez – a kullancsok és bolhák számára is.

Sok gazdi ilyenkor kezd el gondolkodni azon, hogyan védje meg kedvencét az élősködőktől. A kérdés azonban nem mindig olyan egyszerű, mint elsőre tűnik: mikor érdemes elkezdeni a védekezést, milyen megoldások léteznek, és mire kell igazán figyelni?

Kutya- és macskatartókat kérdeztünk meg a saját szokásaikról, tapasztalataikról, és dr. Szabó Ágnes állatorvost hívtuk segítségül, hogy segítsen eligazodni a témában.

Eszter – egy border collie gazdája, aki tavasszal kezdi a kullancs elleni védekezést

Eszter egy energikus border collie gazdája, akivel gyakran járnak hosszú sétákra parkokba vagy erdős területekre. Náluk – ahogy meséli – az élősködők elleni védekezés tavasszal kezdődik.

„Amikor tavasszal megérkeznek a melegebb napok, az egyik első dolgom, hogy gondoskodjak a kutyusom védelméről”. Náluk a védekezés szezonális: tavasztól őszig csepegtetős készítményt használ a kutyáján, a téli hónapokban viszont szünetet tartanak. Többféle megoldást is kipróbált már, végül ez a módszer vált be a számukra.

„Sokféle lehetőséggel találkoztunk már, de mi végül a csepegtetős módszert választottuk, mert a kutyámnak amúgy sem könnyű gyógyszert beadni, a nyakörv pedig a játékok során valahogy mindig a földön végezte. Így ez nekünk a legegyszerűbb megoldás.”

Réka – egy benti cica gazdája, aki sokáig nem gondolta fontosnak a megelőzést

Réka cicája, Málna szinte kizárólag lakásban él, ezért sokáig a gazdája sem gondolta, hogy különösen foglalkoznia kellene a paraziták elleni védelemmel.

„Őszintén szólva azt hittem, hogy egy benti cicánál ezzel nem igazán kell törődnöm”.

A kötelező oltás beadásakor szóba került a téma az állatorvossal, és ekkor szembesült vele, hogy a lakásban tartott cicák sem teljesen védettek.

„Ott tudtam meg, hogy az élősködők akár a cipőnkkel is bekerülhetnek a lakásba.” Azóta rendszeresen nyakörvet használ a cicáján, mert számára ez a legegyszerűbb megoldás.

Gábor – egy golden retriever gazdája, aki egész évben tablettával védi a kutyáját

Gábor egy 5 éves golden retriever gazdája, akivel gyakran kirándulnak és sok időt töltenek a szabadban. Náluk a védekezés már régóta tudatos döntés. „Amikor még kölyök volt a kutyusunk, első kutyás gazdikként mi az állattenyésztőt kérdeztük meg, hogy mi lenne a legjobb védekezés, és végül a tabletta mellett döntöttünk. Azóta is egész évben ezt adjuk neki.”

Szerinte ez sokkal nyugodtabbá teszi a mindennapokat.

„Az állatorvosunk mondta, hogy a kullancsok ma már az év nagy részében jelen lehetnek. Mi inkább úgy vagyunk vele, hogy ha van lehetőség számára a folyamatos védelemre, akkor élünk vele.”

Zsófi – akinek a kutyája babézián esett át, azóta sokkal tudatosabban védekezik

Zsófi története jól mutatja, milyen gyorsan válhat a kullancsok elleni védekezés elméleti kérdésből nagyon is személyes tapasztalattá. Korábban ő is úgy gondolta, hogy elegendő, ha séta után átnézi a kutyáját, és eltávolítja a kullancsokat ha talál benne, nem igazán törődött védekezéssel.

„Azt hittem, ha időben kiszedjük, akkor nincs nagy baj.” - kezdte el a történetüket.

Egy nap azonban a kutyája, Mangó hirtelen bágyadt lett, nem evett, és látszott rajta, hogy nincs jól. Az állatorvosnál hamar kiderült: babéziózissal fertőződött meg.

„Nagyon ijesztő volt az egész. Addig valahogy csak elméleti dolognak tűnt, hogy a kullancsok betegségeket terjeszthetnek, de sosem vettem komolyan. Viszont amikor a saját kutyáddal történik meg, az teljesen más.”

Mangó szerencsére időben kezelést kapott, de Zsófi szerint az élmény teljesen megváltoztatta a hozzáállását. Azóta tablettás védekezést használ, amit havi rendszerességgel ad be a kutyájának.

„Azóta sokkal tudatosabban figyelek a megelőzésre. Sokkal egyszerűbb beadni egy tablettát, és figyelni a megelőzésre, mint végignézni, hogy a kutyád beteg lesz és egy hajszálon múlik az élete.”

Mit mond az állatorvos a kullancs- és bolhavédelemről?

A gazdik történetei jól mutatják, mennyire különböző okokból kezdhet valaki tudatosabban foglalkozni a kullancsok és bolhák elleni védekezéssel. De vajon mit tapasztalnak az állatorvosok a rendelőben? Dr. Szabó Ágnes állatorvos szerint szerencsére egyre több gazdi igyekszik tudatosan védeni kedvencét az élősködők ellen. Ebben sokat segít az online elérhető információk bővülése, az állattartók közötti tapasztalatcsere, valamint az állatorvosok folyamatos tájékoztatása is. „Ugyanakkor még mindig sok tévhit él a gazdik fejében a paraziták elleni védekezéssel kapcsolatban, éppen ezért kiemelten fontosnak tartom az állattartók tájékozottságának folyamatos fejlesztését.” - mondta lapunknak.

Nem csak az erdőben jelentenek veszélyt a kullancsok

A beszélgetés során arra is felhívta a figyelmet, hogy gyakori tévhit, miszerint a kullancsok csak erdőkben jelentenek veszélyt.

„A kullancsok városi parkokban, füves vagy bokros területeken is jelen lehetnek, ezért azok a kutyák sincsenek teljes biztonságban, amelyek soha nem járnak erdőben” – hívja fel a figyelmet Szabó Ágnes.

Milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok és bolhák?

A kullancsok által terjesztett betegségek közül a kutyatartók számára talán a babéziózis a legismertebb - magyarázta az állatorvos. „A rendszeresen, tudatosan védekező gazdik körében szerencsére már egyre ritkább ez a betegség. A babéziózist okozó fertőzést a kullancsok adják át a kutyának a vérszívás során, amely leggyakrabban vérszegénységet, lázat és sötétvörös színű vizeletet okoz, kezelés nélkül pedig általában halálos kimenetelű. Emellett a kullancsok sok más veszélyes fertőzést is átvihetnek a kutyára, pl. Lyme kórt, anaplazmózist és ehrlichiózist is.”

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolhák által jelentett kockázatokat sem szabad alábecsülni.

„Ezek az apró élősködők ugyanis akár galandférgességgel is megfertőzhetik a kedvenceket, súlyos mértékű bolhafertőzés esetén pedig a vérszegénység kialakulása is valódi kockázatot jelenthet”.

A lakásban tartott állatok sem teljesen védettek

Dr. Szabó Ágnes arra is kitért, hogy a lakásban tartott állatok gazdái gyakran úgy gondolják, kedvenceikre nem jelentenek veszélyt ezek a paraziták. A valóság azonban más: a bolhák például akár a cipőnkkel is bekerülhetnek a lakásba, így a kizárólag benti macskáknál is indokolt lehet a megfelelő védekezés.

Egyre hosszabb lehet a kullancsszezon

A szakember szerint az utóbbi években az is egyre inkább megfigyelhető, hogy a paraziták aktivitási időszaka kitolódik, ezért sok állatorvos ma már egész éves védekezést javasol.

„Az élősködők a hidegebb hónapokban sem tűnnek el teljesen. A bolhák és kullancsok akár a lakásban vagy egy kutyaház védett sarkában is áttelelhetnek, ezért egész évben számolni kell velük” – mondja dr. Szabó Ágnes.

Többféle védekezési forma közül választhatunk

A beszélgetés során arra is kitért, hogy ma már többféle védekezési forma áll a gazdik rendelkezésére. Léteznek szájon át adható tabletták, rácsepegtetős (spot-on) készítmények és nyakörvek is, amelyek mind hatékony védelmet nyújthatnak, ha megfelelően használják őket.

A választásnál érdemes figyelembe venni az állat életmódját is. A tablettás készítmények például jó megoldást jelenthetnek olyan kutyáknál, amelyek sokat úsznak vagy gyakran fürdetik őket. A rácsepegtetős készítmények előnye, hogy a bolhák és kullancsok mellett bizonyos repülő rovarok ellen is távol tartó hatással bírhatnak. A nyakörvek pedig hosszabb hatásidejük miatt sok gazdi számára praktikus és költséghatékony megoldást jelenthetnek. A szakember szerint azonban a legfontosabb a rendszeres és következetes védekezés, valamint az, hogy a gazdik a kedvencük életmódjához leginkább illő megoldást válasszák.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a parazitaellenes készítmények használata előtt mindig érdemes elolvasni az adott termék jellemzőinek összefoglalóját és a használati útmutatót. Fontos például, hogy mindig az adott állatfaj számára kifejlesztett készítményt alkalmazzuk – tehát a kutyáknak készült termékeket kizárólag kutyáknál, a macskáknak készülteket pedig csak cicáknál használjuk.

A tablettás készítményeknél különösen lényeges az is, hogy az állat testsúlyának megfelelő adagolást válasszuk, és ne felezzük vagy osszuk meg több állat között a tablettát, ha ezt a készítmény használati útmutatója nem teszi lehetővé, mert ez a hatékonyság rovására mehet. Ha pedig bizonytalanok vagyunk abban, melyik készítmény lehet a legmegfelelőbb kedvencünk számára, érdemes állatorvoshoz fordulni, aki segíthet a megfelelő védekezési forma kiválasztásában.

Egész évben veszélyt jelentenek!

Sokan azt gondolják, hogy az élősködők csak a tavaszi és nyári hónapokban aktívak, pedig ez nem igaz. A bolhák valóban a meleg időben szaporodnak legintenzívebben, a kullancsok viszont tavasztól őszig, sőt, enyhébb teleken akár egész évben jelen lehetnek. A nyári hőségben ugyan inaktívabbak, de a tavaszi és őszi hónapokban újra támadnak. A téli időszakban is előfordulhat, hogy egy-egy példányt találunk az állaton, mert a kullancs meglepően ellenálló a hideggel szemben is.

A betegségek, amelyeket hordoznak, nem válogatnak évszak szerint, ezért a védekezésnek sem szabad szezonálisnak lennie. A jó hír az, hogy ma már számos megbízható megoldás létezik az élősködők ellen: nyakörvek, spot-on cseppek, rágótabletták – minden gazdi megtalálhatja a neki és az állatának legkényelmesebb alternatívát

Az Elanco termékei például többféle formában kínálnak védelmet, így minden gazdi megtalálhatja azt a megoldást, amely leginkább illik kedvence életmódjához és a saját mindennapi rutinjához.

A legfontosabb azonban az, hogy a gazdik tudatosan válasszanak, és következetesen tartsák magukat a választott védekezési rutinhoz – hiszen a megelőzés mindig egyszerűbb és biztonságosabb, mint egy már kialakult betegség kezelése.

EM-HU-26-0024


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az, hogy melyik csuklódon hordod a karórádat, többet elárul rólad, mint gondolnád
Praktikus okokból alakult úgy, hogy az emberek rendszerint a bal csuklójukon hordják, és ez gyakran mélyebb jelentést hordoz. Pszichológusok szerint ez a szokás önálló gondolkodásra és a konvencióktól való eltérésre utalhat.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)

Hanem az óraviselés módjára.

Az, melyik csuklódon viseled az órádat, többet elárulhat rólad, mint a kedvenc színed, mivel finoman utalhat a személyiségedre.

Mit kell figyelni a karóra esetén?

A legtöbben a bal kezükön viselik. Akik a jobb karjukon viselik a karórát, valami pluszt fejezhetnek ki vele.

Mielőtt azonban rátérnénk a „jobbosok” titkaira, érdemes megérteni, miért lett a bal csukló az íratlan szabály.

A legtöbb ember jobbkezes.

Emiatt egyrészt a kevésbé használt bal csuklón az óra kisebb eséllyel sérül meg a mindennapi tevékenységek során, másrészt amíg a jobb kezüket használják (például kapaszkodásra egy közlekedési eszközön) a bal kéz szabadon marad, és könnyebb rápillantani az óra számlapjára.

A klasszikus karórákat úgy tervezték, hogy a felhúzókorona a jobb oldalon legyen, ezért a domináns kézzel kényelmesebb állítani őket.

Ez az ipari szabvány és a szokás évtizedek alatt szinte észrevétlenül rögzült.

Ha ez a norma, miért döntenek mégis sokan a jobb csukló mellett? A legkézenfekvőbb ok a balkezesség.

Aki a bal kezét használja írásra vagy más mozdulatokhoz, annak egyszerűen praktikusabb, ha a jobb csuklóján van az óra.

A divat világában viszont a jobb kézen hordott óra mást üzen. Az önkifejezés egyik finom formája. Egyediségre utal.

Hírességek és vezetők gyakran tudatosan választják ezt a megoldást, hogy jellegzetes megjelenésük részévé tegyék.

Egyes spirituális nézetek szerint a kezek különböző energiákat képviselnek. A bal kéz a befogadó, a jobb a cselekvő, teremtő oldalunkat jelképezi.

Aki tehát a jobb csuklóján hordja az órát, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy aktívan, vezető szerepben irányítja a saját idejét.–

Pszichológusok szerint is beszédes lehet ez a szokás. A jobb kézen viselt óra arra utalhat arra, hogy az illető önállóan gondolkodik, a szokásokat nem követi vakon, és valószínűleg más területeken is kreatív, szokatlan szemléletű.

Az pedig, hogy valaki soha nem hord órát, annak a jele lehet, hogy megelégszik a telefon kijelzőjével vagy nem tudja értelmezni a számlapot, mint Kőgazdag Aurél.

Bár a legtöbb klasszikus karórát még ma is jobb oldali koronával gyártják, léteznek kifejezetten balkezeseknek szánt modellek, ahol a felhúzó a másik oldalon kap helyet.

Sőt, akadnak olyan különleges darabok is, ahol a korona nem is a megszokott helyen van. Az okosórák pedig végképp szabadságot adnak: a beállításokban egyszerűen átállítható a viselési oldal és a gombok tájolása. A gyártók kiemelik, hogy a pontos mérésekhez – például a lépésszámláláshoz – érdemes megadni, hogy a domináns vagy a nem domináns csuklónkon viseljük-e az eszközt.

A karóra egyébként a 20. század elején, különösen az első világháború alatt terjedt el a férfiak körében, majd a harcok után vált a mindennapok részévé. Ez az időszak erősítette meg a már említett praktikus, bal csuklós viselési szokást.

Hogyan dönts tehát? Gondold végig, melyik a domináns kezed, milyen tevékenységeket végzel napközben, és mi a célod: a kényelem vagy a stílusos önkifejezés.

Ha okosórát vagy aktivitásmérőt hordasz, ne felejtsd el beállítani a megfelelő csuklót a menüben, és viseld az eszközt a csuklócsontod felett, nem túl szorosan, a legpontosabb adatokért.

Végül a legfontosabb: nincs „jó” vagy „rossz” oldal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET: